Fáklya, 1948. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-27 / 170. szám - 1948-07-28 / 171. szám

Vüág proletárjai egyesül­etekl A ROMÁN MUNKÁSPÁRT BIHAR MEGYEI NAPILAPJA Nagyvárad, 104«. jul­iu XT, kedd. m TaxS portáig pTStitä III- évfolyam, 170.­­ám. Dir. G..­e PTT. No. 214.724/947 Ara «fr lei in numerat conf. aprob. az eddig begyűjtött gabona nagyobb részét a kistermelési sz ke A nagygazdák halogatják a cséplést,hogy elodázzák kötelezettségük teljesítését Kevés olyan község akad ma m­ár a megyében, amelynek bat­tárában ne dohognának a csép­lőgépeket hajtó lokomobilok és benzinmotorok. A falvak szélein és kint a tarlókon ott zúgnak­­bugnak a cséplőgépek és egyre ontják magukból a kenyérmag­vakat.. A falu nagy napjai ezek a napok, amikor learatják az egy évi kemény munka eredményét: az aranyló kalásztengert és ha­talmas osztagokat építenek a kévékből, amelyeket •­­falánkul nyel el a cséplőgép dobszája. Az idei gabonabetakarítás ün­nepélyes jellegét különösen fo­kozna az új gabonabegyűjtési törvény, amely mentesíti a más munkaerejét ki nem zsákmányo­ló földműveseket a terhek dan­dárénak viselésétől, viszont a dolgozó parasztság munkaerejé­vel termelő nagygazdákat köte­­lezi, hogy a terméshozam ará­nyában járuljanak hozzá a vá­rosi dolgozók és a falusi ellátat­lanok kenyérszükségletének fede­zéséhez. A szegény földművess­ég álta­lában megértette, hogy amit ad, azt tulajdonképen a népnek, te­hát saját masának is adja. A Romcerea­ központja által kibo­csátott jelentés szerint vasár­nap este 6 óráig 605.000 kilo­gram búza, 52.000 kg .rozs és 56.000 kg. árpa gyűlt be az álla­mi gabonagyűjtő központok rak­táraiba. Ennek a mennyiségnek nagyobb részét a kistermelők szol­gáltatták be, — a nagygazdák a learatott, kalászok behordásának szabotálásával, a községi és já­rási bizottságok elé terjesztett alaptalan panaszkodásokkal igye­keznek elodázni a gabonabeszol­gáltatást. Mi sem igazolja job­ban, hogy a dolgozó nép szük­ségletének­ fedezésére fordítják a begyűjtött gabonát, minthogy a bihar megyei Romcereal már több alkalommal utalt ki gabonane­­műt a hadsereg ellátására és augusztus 1-től kezdve a polgá­ri lakosság kenyérellátását is az új lisztből fedezik. A járások között a székelyhídi járás dolgozó földművessége bizonyította be a legjobban, hogy megértik az idei kollektálás céljait. A já­rásban 120 ezer kg. búzát, 20 ezer kg. rozsot és 12 ezer kg. árpát kollektáltak. Szalonta járásban 150 ezer kg. búza és 70 kg. ezer kg. árpa gyűlt be, de a bőséges termés lehetővé tenné a beszolgáltatás gyorsabb ütemét is. Elég kielé­gítően halad a kollektálás Élesd és Margitta járásokban is. A többi járásokban lanyhán folyik a munka. A földnélküli és szegénypa­­rasztság — a már folyamatban lévő általános mezőgazdasági verseny keretében — szervez­zen a községek és járások kö­zött hazafias versenyeket a gabonagyűjtés minél sükvtesebb elvégzése érdekében. Amint az ipari munkásság szo­cialista versenyeket folytat, hogy több ruhánk, több ekénk legyen, úgy a dolgozó szegény paraszt­ság is versenyezzen, hogy minél több búzát kapjon az állam, ami végeredményben szintén több ekét, nagyobb kenyeret je­lent minden dolgozó számára. (l. i.) A legutóbbi aratás után eltelt év folyamán megszilárdult és kiteljesedett a munkásosztály befolyása a dolgozó nép élet­­színvonalának felemeléséért foly­­tatott hantban. A városi és fa­lusi dolgozók harcát vezető és érdekeiket képviselő Román Mun­kás­párt érdeme, hogy a gabo­nabeszolgáltatás terhei többé nem az egész falu vállaira ne­hezednek, hanem elsősorban azokra a kisszámú tehetősekre hárulnak, akiknek bőven van gabonafeleslegük és amint a múltban is bebizonyosodott, ezt a felesleget spekulációs célokra használják fel. A­ Román Munkás Párt­ falusi politikája, — a Párt m­­inden te­vékenysége, _ odairányul, hogy kiragadja a szegényparasztságot a nyomorból, hogy kiragadja a zsirorparasztság polipként foj­togató karjaiból és emberi élet­­körülményeket biztosítson mind­azoknak, akik megdolgoztak a nép mindennapi kenyéréért. En­nek a célnak elérését segíti a gabona­fölösleg begyűjtésének si­keres elvégzése! A szegény föld­műves tehát, amikor becsülete­sen, idejében eleget tesz beszol­gáltatási kötelezettségének, ami­kor leleplezi a csupán önös év­Bukarest. (Agerpres) A pénzügyminisztérium köz­leményt adott ki, amely­ben elrendelte, hogy az ál­lamosított vállalatok for­galmi adó, bélyeg, fizeté­sek, ingóságok és profes­­­szionális adó tartozásaikat, melyekkel az államosított (töküket néző zsírosgazdákat vállalatok 1948 június 11 a korrupt községi tisztviselőket, feleslegért szomszédos baráti ál­­- osztálya, családja, saját maga lamoktól a mezőgazdasági bűn­­érdekét szolgálja. Minden szem ka megkönnyítését, az emberi beszolgáltatott búzából jó ke- munka kímélését szolgáló mező­­nyér lesz a dolgozóknak és a gazdasági gépeket kapunk. Az eddigi begyűjtés Másfél hónap alatt 90 számlékkal emelkedett az államosított vegyiipar termelése Bukarest. (Agerpres) Az államosított vegyi ipar ter­melése június hónapban és július hó első felében ki­lencven százalékkal emel­kedett. Főként nagymér­tékben növekedett a ter­melés lakk és festékáruk­ban, beleértve azokat az árucikkeket, amelyeknek alapja a nitrocelluloze. F az államosított vállalatok adótartozásának befizetése utáni időből tartoznak és amelyeket a törvényes idő­pontban be kellett volna fizetniök az állampénztár­ba, július 31-ig bezárólag minden büntetés nélkül be­fizethető — amennyiben­ nem vettek fel kihágás!! jegyzőkönyvet, 1 ft Ji­ozíviai iwmMi Mrf szelláriius és bürokratikus renzere , a Román Munkáspárt Központi Bizottságának titkára írta: PAUKER HMNfl, A Jugoszláviai Kommunista­­ Párt jelenlegi vezetőségének, egyik legsúlyosabb hibája az a szek­­tariánus és bürokratikus rend­szer, amelyet a párton belül meghonosított. A Tájékoztató Iroda Határozata, miután elemzi a JKP helyzetét, rámutat arra, hogy ,a JKP e szervezeti form­á­­ját nem lehet másnak, mint szek­­tériánusnak és bürokratikusnak­ minősíteni.1* A JK Pártban uralkodó hely­zet visszatükrözi a pártvezető­­ség gyökeresen hibás és veszé­lyes felfogását. A marxista osz­tály- és osztályharcelm­élet elve­tése valamint a proletariátus vezető szerepének tagadása kö­vetkezetesen odajuttatta a JKP vezetőségét, hogy elmosódott a munkásosztály forradalmi párt­jának jelentősége, csökkent a Párt szerepe mint tevékeny, ön­állóan kezdeményező szervé, megszűnt a közvetlen, nyílt, n­apról-napra megnyilvánuló kap­­csolat a pártszervezetek és a dolgozó tömegek között, végül pedig a Párt elbürokratizáló­­dott, szakadás állott be, a párt­­szervezetek és a vezetők elszige­telődtek a munkásosztálytól és a néptől f A marxista párt szervezeti elveinek elhagyása A szektáriánus bürokratikus vik) Pártja története rövid tan­rendszer, amely kifejező te­an­­folyamának tanulását e párt­nak, hogy a JKP vezetősége el­tért a marxista-leninista elvektől, ugyanakkor a vezetőség hibái helyrehozásának egyik fő akadá­lya lett. Ennek következtében e rendszer felszámolása a JPK szá­mára élet-jmlál kérdése. A Tá­jékoztató Irod­a Határoza­ta fi­gyelmeztet arra, hogy a JKP Központi Bizottsága által folyta­tott politika ,,veszélyezteti magá­nak a Kommunista Pártnak a létét és végső fokon a Jugoszláv Népköztársaság elfajulásának ve­szélyét idézi elő." E veszély el­hárítására a JKP egészséges erői véget kell, hogy vessenek a Pár­ton belül megnyilvánuló szekta­riánus és bürokratikus rendszer­nek. A nagy Lenin arra tanít ben­nünket, hogy a Párt nem élhet és nem fejlődhet, ha magába zárkózik és elszigetelődik a népi tömegektől. Ahhoz hogy éljen és fejlődjék, a Pártnak szerve­zetei által eleven kapcsolatokat kell fenntartania a tömegekkel, növelnie és erősítenie kell kap­csolatait a népi tömegekkel, megnyerve ezáltal bizalmukat, szeretetüket és pártf­elfogásukat.A Bolsevik Párt közel ötven­­évi tapasztalata ragyogó bizonyí­téka a Pártról szóló lenini sztálini elmélet helyességének. A Bolsevik Párt ereje a tömegek­hez fűződő feloldhatatlan kap­csolataiban áll, abban az óhajá­ban, hogy ne csak ta­nítsa a tö­­megeket, hanem tanuljon is tő­lük. A Bolsevik Párt ereje össze­tartásában és fegyelmében élt. De e fegyelemnek semmi köze sincs a ..vek“ fegyelemhez a korbács fegyelmeihez. A vasfe­gyelem nem zárja ki, sőt ellen­kezőleg, feltételezi a tudatos és szabad beleegyezést, mert csak a tudatos fegyelem lehet vas fegyelem. Minden kommunista párt a Bolsevik Párt tapasztala­tai alap­ján vált lenini párttá. Saját ta­pasztala­taik igazolták Lenin dr. Sztálinnak a Pártról szóló tanai mély igazságát. A JKP vezetősége elfelejtette a szervezeti elveket. Nacionalista önteltségüktől elvakulva Tito, Kardelj Djilas, Rankovics elv­­társak nem tartják többé szük­ségesnek, hogy a Szovjetunió K (b) P. történelmi tapasztalatai által vezettessék magukat és ta­gadni kezdték a tapasztalatokat. Nem tekinthető egyszerű­­­ bot­lásának az a tény hogy a JKP egyik fő vezetője ellenezte a Szovjetunió Kommunista (boUe­h,kólákban azt hozván fel ürü­gyül, hogy ez a Szovjetunió K (b) P. tapasztalatának a jugo­szláv viszonyokra való ,sema­tikus" alkalmazásához vezethet­ne. Nem véletlen, hogy a kifo­gásokat éppen a Szovjetunió Kommunista (­bolsevik) Pártja történetének rövid tanfolyama váltotta ki tekintve, hogy ez a Szovjetunió K (b) Pártja törté­nelmi tapasztalatának­­­ fgharm nikusabb legmélyebb­­ és leg­­élőbb előadása. Akkor, amidőn a JKP vezetői elbizakodottan azt érin­ték, hogy valami újat hoztak a Párt szer­vezeti elvei terén, ez termesz­­tésen nem más, mint üres frázis. A valóságban nem valami újról van szó, hanem a narodnyik, mensevik és trockista szempon­tok szörnyű keverékéről­ A Kommunista Párt tevékeny­ségének a tömegekhez fű­ződő szilárd kapcsolatokon kell nyu­godnia. Fennáll-e azonban a JK Pártban ilyen kapcsolat? ,,A Párt alapszervezetei alkotják a Párt n­apjait. Az alapszervezek­’s egyesítik a munkás­, paraszt, és értelmiségi emig”ket a Párt ve­zető szerveivel" Ez az elv van ,belefoglalva a Szovjetunió K (b) Pártjának szervezeti szabályza­tába, valamint a többi kommu­nista párt szervezeti szabályza­taiba. A JK Pártban azonban az alapszervezet nem nyilvánul meg nyíltan összetétele vezetése gyakran még fennállása is tit­kos Ez a helyzet csak a töme­gekkel való szakításhoz vezt­­het­ e a Pártot és szervezeteit, a Párt elbürokratizálódásához. A Kommunista Pártot szerve­­zeti felépítésében a demokra­tikus­­ centralizmus elve irányítja. A JK Pártban azonban szó sincs belső demokráciáról. A demo­kratikus centralizmus elvének megfelelően a kisebbségnek alá kell magát vetnie a többség ha­tározatának. A JK Pártban egy­általán nem, vagy csak nagyon ritkán hívnak össze pártüléseket­ A pártpolitika kérdéseit nem vitatják meg a párttagok töme­gei, hanem azok . felülről is jövő, kész határozatok alakjában nyl­­vánulnak meg. A demokratikus centralizmus elvének megfelelően a párttagok­ra nézve kötelezők a Párt ve:­c­(Folytatás a 4-ik oldalon) * Megjelent a „Tartós béké­rt népi demokráciáért" 1548 .u* Uus 15-i 17-ik számában.

Next