Fáklya, 1982 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1982-01-17 / 1-2. szám

TEHERÁN 33 Véletlenül találkoztak Teheránban, a távoli 1943-as évben. Andrej Borogyin szovjet felde­rítő, közismert nevén André, a régész és Marie Launy, orosz emigránsok gyermeke, aki Párizs­ból érkezett, és van egy kislánya. Andrej a „három nagy”, Sztálin, Roosevelt és Churchill találkozójának biztosítására van itt, Marie pe­dig Max Richard perzsa tolmácsa. Egymásba szeretnek, ám nem adatik meg együtt marad­niuk. Harmincöt év múlva találkoznak ismét Párizsban ... (Igor Kosztojevszkij és Natalja Belohvosztyikova) A „három nagy” meggyilkolását részletekbe menő aprólékossággal kidolgozták. Az össze­esküvők csupán azt nem vették figyelembe, hogy lesz, aki a terrorcselekményt megakadá­lyozza. A merénylet előkészítői fényképező­gépbe rejtett fegyverrel akartak lövéseket le­adni. Hogy ez nem sikerült, Andrejnek is kö­szönhető. A filmkockán a gyilkosság „főpró­bája” látható. Marie lánya, Nathalie (szintén Belohvosztyi­kova játssza) Legrain ügyvédet (Curd Jürgens) arról faggatja, ami akkor, réges-régen történt. Legrain, az ügyvéd egyébként akarata ellenére került ebbe a számára ismeretlen, de érezhe­tően nem túlzottan gusztusos „játszmába". Azt sem tudja, hogy Marie a leánya Natha­­lie-nak. Egyáltalán, ő csak nyugodt életre vá­gyik. Marie újságíró, s ez könnyítette meg a szá­mára, hogy közelébe jusson az ügyvédnek. Ez a magyarázata Legrain számára. Ismét napjainkban vagyunk: a nyolcvanas évek Párizsában Legrain ügyvéd egyes titok­zatos ügyfelei úgy döntöttek, hogy pénzre tesznek szert egy egykori eseményeket meg­örökítő dokumentumok elárverezése révén. A dokumentumok között - mint hírlik - magne­tofonfelvételek, levelek, feljegyzések is szere­pelnek. Sőt, talán fényképek is? Ez már soka­kat izgat, hiszen az arcok nem változhattak annyit az időben: az egykori tettesek ma is felismerhetők lennének. 60

Next