Falu és Város, 1947. július-december (1. évfolyam, 1-6. szám)
1947-07-01 / 1. szám
I. SZÁM PALI és VÁROS I. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1947 JÚLIUS – Horthy rendszerének községpolitisája az uralkodó osztályokat szolgálta. Ebben sokat beszéltek a népről, de a dolgozók érdekében semmit sem cselekedtek. A közigazgatás pedig hatalmi eszköz volt a földes- urak és szövetségeseik kezében a nép elnyomására. Hazánk felszabadulása után az önkormányzati testületekben, népi bizottságokban végre szóhoz jutottak azok is, akiket oda soha be nem engedtek: a munkások, szegényparasztok és háttérbe szorított értelmiségiek is. Demokráciánk eltávolította a legexponáltabb népellenes elemeket a közigazgatásból és ma már az új köztisztviselők egész sora dolgozik a népért, míg a régi közigazgatási tisztviselők előtt új világnézeti távlatok nyíltak meg. Olyantávlatok, amelyek minden tekintetbenszabaddá teszik a fejjlődés útját a fejődés hívei részére- s Ezúttal senki sem hivatkozhat rajta kívül álló gátló körülményekre. De persze, a fejlődés ütemének gyorsítása érdekében minden leh® tőséget meg kell ragadni. És mégis, községpolitikánk s közigazgatásunk demokratizálódása csak lassú léptekben halad előre. Az új embereknek még nincs kellő tapasztalatuk, szaktudásuk, gyakorlatuk az új munkaterületen. De a régi községpolitikusok és közigazgatási szakemberek is igen gyakran csak tapogatódzva találják meg helyüket a megváltozott világban. Fokozza a nehézségeket,, hogy alapjaiban kel megváltoztatni a magyar községpolitika és közigazgatás szellemét. A népnyúzó, urak érdekeit szolgáló rendszer helyébe a dolgozó nép érdekeit szolgáló, a népet tanító és a néptől DEMOKRATIKUS tanuló munkára van szükség. Azzal a szándékkal bocsátjuk útjára folyóiratunkat, hogy vele segítséget nyújtsunk a demokratikus községpolitikusoknak és községi tisztviselőknek. Szeretnénk megszüntetni elszigeteltségüket a jó kezdeményezések, eredmények bemutatásával és konkrét beszámolóinkkal a közös munka alapjait szándékozunk megteremteni. Ilyképen mindenki érvényesítheti a tanulságokat a maga munkaterületén-Lapunkat szabad fórumnak szánjuk, fontos elvi és gyakorlati községpolitikai, közigazgatási kérdések megvitatására. Ezzel meggyorsulhat a kikristályosodás folyamata. Utat akarunk mutatni közigazgatási kérdések felvetésével és gyakorlati példák bemutatásával a közigazgatás demokratikus irányban való továbbfejlesztésére, hogy végre a magyar közigazgatás ne a nép ellenére, hanem a népért cselekedjen. Ez az útmutatás természetesen, nem pártcélokat, hanem a dogozó magyar nép egyetemes érdekeit tekinti. Valljuk, hogy minden pártpolitika csak annyit ér, amennyi tényleges hasznot hajt a dolgozó parasztságnak, munkásságnak és a hozzájuk csatlakozó haladó értelmiségnek-ismerjük a falvak tisztviselőinek és képviselőinek a magára hagyatottságát nehéz munkájuk KÖZSÉGPOLITIKÁT DEMOKRATIKUS KÖZIGAZGATÁST ban. Jóformán teljesen elzárt előlük a továbbképzés, a fejlődés minden útja- Meggyőződésünk szerint most induló lapunk segítségükre lesz ezen a téren is. Hangot akarunk adni a magyar köztisztviselői kart érintő kérdéseknek Megvitatjuk problémájt, elősegítjük a falu és a város fizikai és szellemi dolgozóinak szoros, építő egységét. A falu és a város nem elvont tudományos folyóirat akar lenni. Célja, hogy munkatárs legyen a mindennapi problémák megoldásában, a hétköznapok harcában. A gyakorlati szakemberekkel vállvetve, azok segítségével akarunk harcolni a demokratikus községpolitikáért és közigazgatásért. Hisszük és tudjuk, hogy közös munkánk eredményes lesz. Lapunk, természetesen, nem cak a falu és város köztisztviselőinek áll rendelkezésére. Rajtuk kívül ma már igen sok ember foglalkozik behatóan a közigazgatás és a községpolitika különböző problémáival. A törvényhatóságok, városi közgyűlések és falusi képviselőtestületi üléseknek emberei mind mind egész sereg olyan problémával találkoznak munkaterületükön, amelyet könnyebben oldanak meg más hasonló testületek tapasztalatai alapján. Problémáik felvetésére és a tapasztalatok kicserélésére egyaránt megnyitjuk e lap hasábjait az ő számukra is. Kollektív munkát szeretnénk végezni abban az értelemben, hogy teret adunk minden építő bíráatnak, észrevételnek, ötletnek, javaslatnak, indítványnak, amely minden hátsó gondolat nélküli jóhiszeműen és őszintén — a magyar nép felemelkedését és boldogulásait szolgálja.