Falusi Gazda, 1863. január-június (3. évfolyam 1. félév, 1-26. szám)
1863-02-25 / 9. szám
Harmadik évfolyam. 9.825. Pest, február 25-én 1863. Kertészgazdászati szaklap ELSŐ MAGYAR KERTÉSZGAZDÁSZATI ÜGYNÖKSÉG értesítője. Megjelenik minden szerdán két (kisnegyed) íven képekkel, ára egész évre 6 ft., félévre 3 ft., ’/« évre 1 ft. 50 kr. JUHÁSZAT. Bárány-nevelé». A nyájak fenntartása s szaporításának fölő tényezője a báránynevelés, azért tehát szükséges, hogy minden juhosgazda erre lehető legnagyobb figyelmet és gondot fordítson; miután pedig tudjuk, hogy az anyatejet a bárányoknál semmiféle takarmánykeverék által ptolni nem lehet, az anyatej lévén a báránynevelés fő kelléke, önként következik, hogy legnagyobb s legközelebbi érdekében fekszik a gazdának a takarmányzást úgy intézni s gondozni, hogy ez oldalról a bárányok hiányt ne szenvedjenek, — vagyis hogy az anyák takarmányozási ára oly minőségű tápszerek által és oly mérvben történjék, hogy általa a tejelválasztás kellő mennyiség- és minőségben menjen végbe A tapasztalat ugyanis eldöntötte már, hogy a legritkább esetben vezet óhajtott czélhoz a báránynevelésnél azon eljárás, hogy azokat, mihelyt rágódni kezdenek, rabolni kezdjük, ha a szoptató anák takarmányzását elhangolja a gazda, sőt a legszebb, legkifejlettebb, s legegészségesebb bárányokat azon juhászatok képesek mindig előmutatni , hol a gazda azon van, hogy az elválasztás idejéig a bárányok, a növés, kifejlődés előhaladása által igényelt dusább tápláltatást, kiválólag az anyatej által nyerjék. Nem azt akarom ezzel mndani, hogy ne zaboljuk a bárányokat, sőt igenis ajánlom azt, hanem hogy az oly bárányt, mely e«ecs mellett elromlott, az utólagos zabolás igen ritkán szokta talpra állítani, azt már tapasztalásból mondhatom. Azért is ha lesz a takarmány és emiatt tejsze igények a szoptató anyák, és sem répa, sem burgonya nem áll a gazda rendelkezésére, meg kell nyitni a magtárt is, nehogy a bárányok által szaporuló tőkét veszítse el, vagy legalább veszélyeztesse, és nyáját korcsosítsa a gazda, az ily számi-