Falusi Gazda, 1863. január-június (3. évfolyam 1. félév, 1-26. szám)

1863-06-03 / 23. szám

Harmadik évfolyam. 23. SZ. Pest, június 3-án 1863. Kertészgazdászati szaklap az­­ ELSŐ MAGTÁR KERTÉSZGAZDÁSZATI ÜGYNÖKSÉG értesítője. Megjelenik minden szerdán két (kisnegyed) íven képekkel, ára egész évre 6 ft., félévre 3 ft., % évre 1 ft. 50 kr. LÓ-TUDOMÁNY. Többet észszel, mint erővel. Az engedelmesség, és csökönyösség. Engedelmességnek nevezzük a szellemnek azon tulajdonát, midőn az egyén, egy felsőbb lénynek akaratát minden gondolkodás és kifogás nélkül teljesiti. Ennek ellenkezőjét pedig, midőn az alá­rendelt —nem a felsőbbjének akaratát, ha­nem saját ösz­tönét követi (a lovászatban) csökönyösség­nek akaratos­ságnak, vagy makranczos­­ságnak nevez­zük. Midőn indit­ni kellene, a ló nem indít, azt mondjuk : csö­könyös. Ha bármely lén­nyel emberileg, azaz : okos­sággal bánunk és szép módjával tudjuk vele megértetni akaratunkat : ha ezen kívánalmunk, az ő egyéni hajlamával — nincs ellentétbe, vagy ha ő abban kedvét leli, vagy ha közelebb jutni remél saját vágya eléréséhez — örömmel telje­siti azt , mig ha véle szándékunkat kellőleg meg­értetni nem birtuk, vagy ha jó szándékunk iránt gyanakodó lett — az engedel­mességet meg­tagadja. Ezért kell az „idomárnak“ (régenten ló­­tanitónak, lo­vászmesternek hivták) müveit, tapasztalt és eszélyes em­bernek lenni . A gzeliditék. (Le Break.)

Next