Falusi Gazda, 1863. január-június (3. évfolyam 1. félév, 1-26. szám)
1863-06-03 / 23. szám
Harmadik évfolyam. 23. SZ. Pest, június 3-án 1863. Kertészgazdászati szaklap az ELSŐ MAGTÁR KERTÉSZGAZDÁSZATI ÜGYNÖKSÉG értesítője. Megjelenik minden szerdán két (kisnegyed) íven képekkel, ára egész évre 6 ft., félévre 3 ft., % évre 1 ft. 50 kr. LÓ-TUDOMÁNY. Többet észszel, mint erővel. Az engedelmesség, és csökönyösség. Engedelmességnek nevezzük a szellemnek azon tulajdonát, midőn az egyén, egy felsőbb lénynek akaratát minden gondolkodás és kifogás nélkül teljesiti. Ennek ellenkezőjét pedig, midőn az alárendelt —nem a felsőbbjének akaratát, hanem saját ösztönét követi (a lovászatban) csökönyösségnek akaratosságnak, vagy makranczosságnak nevezzük. Midőn inditni kellene, a ló nem indít, azt mondjuk : csökönyös. Ha bármely lénnyel emberileg, azaz : okossággal bánunk és szép módjával tudjuk vele megértetni akaratunkat : ha ezen kívánalmunk, az ő egyéni hajlamával — nincs ellentétbe, vagy ha ő abban kedvét leli, vagy ha közelebb jutni remél saját vágya eléréséhez — örömmel teljesiti azt , mig ha véle szándékunkat kellőleg megértetni nem birtuk, vagy ha jó szándékunk iránt gyanakodó lett — az engedelmességet megtagadja. Ezért kell az „idomárnak“ (régenten lótanitónak, lovászmesternek hivták) müveit, tapasztalt és eszélyes embernek lenni . A gzeliditék. (Le Break.)