Falusi Gazda, 1863. július-december (3. évfolyam 2. félév, 1-26. szám)
1863-09-16 / 12. szám
178 A mértékek franczia rendszerének alapelve és részletei. Minél közelebb juttatják a vaspályák a népeket egymáshoz, annál többször fordul elő az alkalom egymással cserélni szót és a szó közbenjárása mellett anyagi és szellemi kincseket. E cserét nagyban nehezíti az, ha egymás nyelvét nem értik, sőt néha egy két szónak nem értése is már nemcsak kellemetlenséget, hanem gyakran érzékeny kárt is okozhat. Az anyagi javak kicserélésénél a mértékeket ismerni csaknem épen oly fontos dolog, mint magukat az árukat. Sőt, ha csak könyveket olvasunk is, melyek megmérhető tárgyakról szólnak, az ott előforduló mértékeket nem ismerni annyit tesz, mint sötétben tapogatózni. A franczia mértékek rendszere lassan utat tör magának nálunk is. Ennélfogva idején lesz annak alapelvét és részleteit e lapok útján is közzétenni, melyek a kezdettől fogva oda irányozták mindig törekvésöket, hogy hasznos olvasmánnyal kedveskedjenek az olvasónak. A franczia alkotmányozó gyűlés, hogy véget vessen a számos visszaélésnek, melyek a kereskedésben divatos mértékek különbféleségéből eredtek, 1790-ben megbízta a tudományok akadémiáját, szabjon meg bizonyos változatlan minta-mértéket, melyből minden más mértéket és súlyt meg lehessen határozni. A franczia akadémia e végre a földtőke méreteihez fordult és a délkörnegyed hosszaságát kipuhatolván, ennek tizmilliomod részét ajánlá fel minden alkotandó mértékek alapjává, e tizmilliomod részt metre-nek nevezvén el. E szerint a metre, mellyel olvasmányainkban oly sokszor találkozunk, nem egyéb, mint egyszerű hosszmérték, melynek hosszasága a földteke délkörének egy tizmilliomod részével egyenlő, oly hosszúnak vevén fel a délkörnegyedet, amilyennek azt a franczia akadémia akkor ismerte. Francziaország törvényhozása erre két törvényt alkotott, melyek által az akadémia ajánlatát elfogadván, mértékszabó munkálatait szentesítette. Hogy azonban e munkálatokat, melyek nagyszerű méréseken és szövevényes számításokon alapultak, ne kelljen minduntalan ismételni, egy mintametret csináltattak erenyből két egyenlő példányban etalon prototype vagyis mintamérő-rud neve alatt, az egyik példányt az országos levéltárban tétetvén le megőrzésül, a másikat pedig a szép- és iparművek conservatoriumában. (Conservatoire des arts et métiers.) A mètre, mint csak most mondtuk, hoszmérték vagy helyesebben mondva vonalmérték, mely mindennemű egyenes vonalú kiterjedés megmérésére alkalmatos. S e tekintetben a mètre tökéletesen megfelel minden gyakorlati szükségnek. A métrenél kisebb vonalak megmérésére tiz egyenlő részre osztották a métrót s az ilyen tizedrészt elnevezték decimètrenek. De a franczia iparosoknak ez még nem elég. Arany- és ezüstművesnek, órásnak és általán gépésznek hajszálnál is vékonyabb parányokkal van sokszor dolga, miket szigorun meg kell mérnie, s evégre a decimetre is nagy lévén, ezt ismét felosztották az egyenlő részre és ezt elnevezték centimetrenek. Sőt hol szemüvegeket, drágaköveket és a láttanhoz tartozó tükröket köszörülnek, ott még a centiméter is nagy mérték, és szükségesnek látszott még azt is az egyenlő részre osztani, miáltal a metrenek ezered része állt elő, vagyis az akadémia szerint a millimètre. Akik latinul tudnak, bizonyosan észrevették, hogy itt a latin számneveket vették segítségül, s így alakult a deci centi- és millimètre, a metre tized-, század- és ezredrésze. Láttuk ezekben a metret elapriztatni, hogy bármi paránynak megmérésénél is jó szolgálatot tegyen. Lássuk most a metret hosszabb vonalak mérésénél. Ha oly vonalat kell mérni, melyről előre is tudja az ember, hogy tiz méternél jóval hosszabb, tiz métre hosszaságot egybefoglalnak a francziák és ezt a tiz métrenyi vonalat elnevezik dékametrenek, tiz dékametrenyi vonal neveztetik hektomètrnek, tiz hektométernyi vonalból előáll a kilométre, tiz kilométer ad egy myriamétert. Akik görögül is tanultak, észrevehették, hogy e nevek alkotásánál a görög nyelvből vett a franczia akadémia kölcsön négy számnevet és ezek segítségével alkotá meg a deka- hektó- kilo- és myria-métret, vagyis tíz-száz, ezer és tízezer méternyi mértéket. Állitsuk most ezeket számjegyekkel írva egymás mellett szem elé, és a következő tábla áll elő : 1 métre = a földteke délkörnegyedének tízmilliomod része. 1 decimétre = Vio mètre vagyis egy méter tizedrésze. 1 centimétre = y,00 mètre vagyis egy méter századrésze. 1 millimétre = V1000 mètre vagyis egy méter ezeredrésze. 1 dékamétre X 1 mètre X 10 vagyis 10 méternyi vonal. 1 hektométre X 1 mètre X 100, vagyis 100 méternyi vonal. 1 kilomètre X 1 mètre X 1000, vagyis 1000 méternyi vonal. 1 myriamétre X 1 mètre X 10,000, vagyis 10,000 méternyi vonal. Hogyan változik át a metró négyszög és