Falusi Gazda, 1864. január-június (4. évfolyam 1. félév, 1-27. szám)

1864-04-20 / 17. szám

Negyedik évfolyam. 17­­87. rész, április 20-án 1864. ORSZÁGOS MAGYAR KERTÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE első magyar kertészgazdászati ügynökség értesítője. Megjelenik minden szerdán két íven képekkel, ára egész évre 6 forint, félévre 3 forint, évre 1 forint. 50 kr. s az GYÜMÖLCSÉSZET. Szilva. Prunus. Zwetschke *). Prune. The Plum. A szilva egyike a legelterjedtebb gyümöl­csöknek, találtatik Kis-Ásiában, Örményország­ban, Persiában, Dél-Szibériában, a Kaukázon és Európában *)• A szilva Nagy Sándor idejében jött Örmény­­országból Görögországba, Epirusba, innen Olasz­országba *)• Annyi bizonyos, hogy Lucius Junius Mode­ratus Columella a szilvát nem ismerte, különben nemcsak a gránát-, kerek-, sestiusi, mézes és már­­tiusi­ almáról, hanem a szilváról is megemléke­zett volna 3). Kr. után 40 évvel ismerte Róma a szilvát. Ezt mondja Calver. Csészéje 5 metszésű, bokr. 5 szirmú, levele lándsás, tojáskerek, alól zsinóros inu, fakadáskor egymásra göngyölödtek. Vir. egy-három bimbó­ból áll4). Himszála 25—30, porzacskója sárga 5). Fajai : P. Armenica, Tourn. Cerasophora, Neck.— Cerasus, Adans. Padus, Tourn. — Pru­­nophora, Neck. Systemák : Amygdalinae, Dumort. — Caly* eiílore pentapetale Roy, — Isocandria Monogy* nia, L. — Pomaccae Linn. — Pruni, L. — Rosa­ceae, Juss. — Rosaceae Amygdaleae, Spr. — Sár* codiphyta Neck. — Zizyphi, Adans. Gesztje : 30 láb magasra is megnő, fája sö­­tétsárga színü, héja sötét fakó, kérge ripacsos, gályái szétterjedők. Nyári hajtása pirosas a napos oldalán, az árnyékos fele zöld. Virágzik, márczius és áprilisben. *) L. F. Dietrich. Encyklopaedie der gesammten ©artentunft P. 1024. (Bocsánatot kérek t. olvasóimtól a szokatlan modorért s ez­úttal meg akarom kisérteni a szilvát úgy leirni, mikénten a fiatal székfoglaló akadémikusok szoktak, sok citáczióval, mely arra való , hogy lássa az olvasó . . . miszerint az előadó , mert a fejé­ben nem volt — sok könyvből nézte ki . . . mit vala mon­dandó . . . Ilyen a székfoglaló). ') Dr. C. G. Calver. ®eutf$lanbs £)b|t unb 33eerettfrii$te, (Stuttgart, 1854. SBerlag »on Ärafs et Hoffmann. Pag. 53. Pru­nus. L. *) Dr. C. G. Calver. Pag. 53. 8) L. J. Moderatus Columella. II. köt. 244. lap. 4) Diószeghy. Magyar fűvészkönyv. Debreczen, 1807. XXII. Pag. 295. Dr. C. G. Calver

Next