Falusi Gazda, 1866. július-december (6. évfolyam 2. félév, 1-26. szám)
1866-09-19 / 12. szám
Hatodik évfolyam, Pest, szept. 19-én 1800. FÖLDMIVELZÉS, KERTIPAR ÉS GAZDASÁG HETI KÖZLÖNYE, TÖBB SZAKÉRTŐ KÖZREMŰKÖDÉSE MELLETT Megjelenik minden szerdán nagy negyedrét íven a szükséges ábrákkal felvilágosítva. Előfizetési feltételek: Egész évre............................................4 ft. Félévre.................................................2 ft. Negyedévre........................................1 ft. szerkeszti Dr. FARKAS MIHÁLY. Kiadó-tulajdonos HECKEMST GUSZTÁV. Minden a lap szellemi részét érdeklő közlemények és levelezések a szerkesztőséghez, üllői út u/e3. szám alá, az előfizetési pénzek pedig a kiadó-hivatalhoz (egyetem-utcza 4-ik szám a.) czimezve kéretnek beküldetni. Egyéni nézetek a marhavész tovaterjedésének meggátlásáról. A marhavész, fájdalom, újólag állattenyésztőink küszöbén áll, Arad, Békés, Bihar, Szabolcs stb. megyékben több helyütt kiütött a keleti marhavész, sőt e miatt a nevezetesebb vásárok felsőbb rendeletnél fogva betiltvák ; — minden üdvös és korszerű intézménynek hő pártolója lévén, egy szóval eltörlendőknek indítványoznám a „vásározásokat“ kivétel nélkül, s minden időre, ha e tekintetben édes hazám nagy kiterjedésű rónáit, a magyar nép vásározási hajlamát nem ismerném, következőleg a csupán istállón történő vásárlás nemcsak idő előtti, hanem e nembeli kereskedelmünk nem kis hátrányára válnék. Mint laikus gazdától,ki sem veszi rész néven, ha nézeteimet a marhavészről egész pongyolaságukban adom elő; ámbár az állatkór ismeretes távolításától függ sok esetben a gazdának jóléte, lám földmíveletünk leghatalmasabb rugója az erb, mit ezideig állataink feltételeznek, napi élelmünk fentartásánál a marhahús jelentékenyen szerepel, sőt a marhaüzlet egyik fő jövedelmi forrása lévén honunknak, tehát a gyógytudomány nemzetgazdászati szempontból véve is, nagy fontossággal bír. Ki hazánk jelen helyzetét ismeri bizonyosan a hiányok közül állatgyógyászaink csekély számát nem fogja kifeledni, ez okból nem kis jelentőséggel bírna, ha az embergyógyászattal az állatoké is kapcsolatba hozatnék, azontúl, hogy rendes orvosaink számosabban vannak, e szakmával érintkezésbe jővén, egész tisztaságában vizsgálhatnák a természet rendszerét; szoros értelemben az állatgyógyászat úgy sem ága az emberorvoslásnak, holott az embergyógyászat kiegészítő része az összes barmászatnak. Jenner és utána több orvosok búvárlatai a tehénhimlők sajátságai közül azt eredményezték, mikép számos ember egészsége, szépsége s élete megtartatott. — Szigorú körülményeinket mérlegelve, helyesen cselekednének minél számosabb növendék-gazdáink, ha a harmászatban kiképeznék magukat, igy távolittatnék azon anomália, miszerint hazánk 15—20 községére alig esik egy tudományosan képzett állatgyógyász. A múlt század elején Európaszerte óriásilag terjedő marhavész roppant mérvű hulásokat okozott, a kormányok felhívták hírnevesebb orvosaikat a vész lényegének kipuhatolására s lehető távolítására, minek következtében 1710—14-ben Ramazzini és Lancisi Olaszhonban, Sauvages Francziaországban, később Camper Hollandban, s több mások ugyan leírták a marhavész eredetét, anélkül, hogy terjeszkedésében gátolnák, hasonló mozgalomnak jelentékeny előnye volt azért, mivel az állatgyógyászat iránt közfigyelem ébresztetett . Cothenius javaslatára kezdetlegesen Berlinben harmászati intézetek hozattak létre. Nem lehet érintetlenül hagyni azon különös tüneményt is, mikép az emberek közt terjedő ragályt többnyire marhavész előzte meg; erről már Homer (Illias IX. 50.) is említést tesz, miszerint a görög táborban is azzal kezdődött a Pestis, hogy először az öszvérek és kutyák hullottak el, mig végre az embereket érte a ragály. — így történt honunkban is, 1831-iki Cholerát előző évben marhavész dühöngött, 1835-ik marhavészt nyomban ismét Cholera követte ; a jelen év annyiból kivételes, hogy mindkét ragály ugyan egy időben lép fel, s kezdi elragadni áldozatait. Valjon azon kórtünetek mi összefüggésben vannak, s jellemeikre nézve mennyiben hasonlók egymáshoz? azt magyarázzák meg szaktudósaink! A marhavész állományát, kezdetleges okait, terjedését nem részletezem, mindezeket nálamnál szakavatottabbak számtalanszor fejtegették, lényeges dolog a ragály nagyszerűségét s pusztító hatását újra feleleveníteni, melyet hajdan népünk a sors mérhetlen csapásának tekintett, önvédelem nélkül vetette alá magát minden állattenyésztő e ragály dühének,