Falusi Gazda, 1866. július-december (6. évfolyam 2. félév, 1-26. szám)

1866-09-19 / 12. szám

Hatodik évfolyam, Pest, szept. 19-én 1800. FÖL­DMIVE­LZÉS, KERTIPAR ÉS GAZDASÁG HETI KÖZLÖNYE, TÖBB SZAKÉRTŐ KÖZREMŰKÖDÉSE MELLETT Megjelenik minden szerdán nagy negyedrét íven a szükséges ábrákkal felvilágosítva. Előfizetési feltételek: Egész évre............................................4 ft. Félévre.................................................2 ft. Negyedévre........................................1 ft. szerkeszti Dr. FARKAS MIHÁLY. Kiadó-tulaj­donos HECKEMST GUSZTÁV. Minden a lap szellemi részét érdeklő köz­lemények és levelezések a szerkesztőség­hez, üllői­ út u/e3. szám alá, az előfizetési pénzek pedig a kiadó-hivatalhoz (egye­­tem-utcza 4-ik szám a.) czimezve kéretnek beküldetni. Egyéni nézetek a marhavész tovaterjedésének meggátlá­sáról. A marhavész, fájdalom, újólag állattenyésztőink küszöbén áll, Arad, Békés, Bihar, Szabolcs stb. me­gyékben több helyütt kiütött a keleti marhavész, sőt e miatt a nevezetesebb vásárok felsőbb rendeletnél fogva betiltvák ; — minden üdvös és korszerű intéz­ménynek hő pártolója lévén, egy szóval eltörlendők­­nek indítványoznám a „vásározásokat“ kivétel nélkül, s minden időre, ha e tekintetben édes hazám nagy kiterjedésű rónáit, a magyar nép vásározási hajlamát nem ismerném, következőleg a csupán istállón történő vásárlás nemcsak idő előtti, hanem e nembeli kereske­delmünk nem kis hátrányára válnék. Mint laikus gazdától,ki sem veszi rész néven, ha nézeteimet a marhavészről egész pongyolaságukban adom elő; ámbár az állatkór ismeretes távolításától függ sok esetben a gazdának jóléte, lám földmívele­­tünk leghatalmasabb rugója az erb, mit ezideig álla­taink feltételeznek, napi élelmünk fentartásánál a marhahús jelentékenyen szerepel, sőt a marha­üzlet egyik fő jövedelmi forrása lévén honunknak, tehát a gyógytudomány nemzetgazdászati szempontból véve is, nagy fontossággal bír. Ki hazánk jelen helyzetét ismeri­­ bizonyosan a hiányok közül állatgyógyászaink csekély számát nem fogja kifeledni, ez okból nem kis jelentőséggel bírna, ha az embergyógyászattal az állatoké is kapcsolatba hozatnék, azontúl, hogy rendes orvosaink számo­sabban vannak, e szakmával érintkezésbe jővén, egész tisztaságában vizsgálhatnák a természet rendszerét; szoros értelemben az állatgyógyászat úgy sem ága az emberorvoslásnak, holott az embergyógyászat ki­egészítő része az összes barmászatnak. Jenner és­­ utána több orvosok búvárlatai a tehénhimlő­k sa­játságai közül azt eredményezték, mikép számos ember egészsége, szépsége s élete megtartatott. — Szigorú körülményeinket mérlegelve, helyesen csele­kednének minél számosabb növendék-gazdáink, ha a harmászatban kiképeznék magukat, igy távolittatnék azon anomália, miszerint hazánk 15—20 községére alig esik egy tudományosan képzett állatgyógyász. A múlt század elején Európaszerte óriásilag ter­jedő marhavész roppant mérvű hulásokat okozott, a kormányok felhívták hírnevesebb orvosaikat a vész lényegének kipuhatolására s lehető távolítására, minek következtében 1710—14-ben Ramazzini és Lancisi Olaszhonban, Sauvages Francziaországban, később Camper Hollandban, s több mások ugyan leírták a marhavész eredetét, anélkül, hogy terjesz­kedésében gátolnák, hasonló mozgalomnak jelenté­keny előnye volt azért, mivel az állatgyógyászat iránt közfigyelem ébresztetett . Cothenius javaslatára kez­detlegesen Berlinben harmászati intézetek hozattak létre. Nem lehet érintetlenül hagyni azon különös tü­neményt is, mikép az emberek közt terjedő ragályt többnyire marhavész előzte meg;­ erről már Homer (Illias IX. 50.) is említést tesz, miszerint a görög tá­borban is azzal kezdődött a Pestis, hogy először az öszvérek és kutyák hullottak el, m­ig végre az embe­reket érte a ragály. — így történt honunkban is, 1­831-iki Cholerát előző évben marhavész dühöngött, 1835-ik marhavészt nyomban ismét Cholera követte ; a jelen év annyiból kivételes, hogy mindkét ragály ugyan egy időben lép fel, s kezdi elragadni áldoza­tait. Valjon azon kórtünetek mi összefüggésben van­nak, s jellemeikre nézve mennyiben hasonlók egymás­hoz? azt magyarázzák meg szaktudósaink! A marhavész állományát, kezdetleges okait, terjedését nem részletezem, mindezeket nálamnál szakavatottabbak számtalanszor fejtegették, lényeges dolog a ragály nagyszerűségét s pusztító hatását újra feleleveníteni, melyet hajdan népünk a sors mérhet­­len csapásának tekintett, önvédelem nélkül vetette alá magát minden állattenyésztő e ragály dühének,

Next