Falusi Gazda, 1867. július-december (7. évfolyam 2. félév, 13-29. szám)
1867-10-10 / 22. szám
Hetedik évfolyam. 22. 87. Pest, október 10-én 1867. FÖLDMIVELÉS, KERTIPAR ÉS GAZDASÁG KÖZLÖNYE, TÖBB SZAKÉRTŐ KÖZREMŰKÖDÉSE MELLETT Megjelenik minden hó 10., 20- és 30-ik napján egy nagy negyedrét ivén, a szükséges ábrákkal fölvilágosítva. Előfizetési föltételek : Egész évre..................................................4 ft. Félévre........................................................2 ft. Negyedévre.............................................1 ft. szerkeszti JESKÓ GUSZTÁV. Kiadó-tulajdonos HECKENAST GUSZTÁV. Minden a lap szellemi részét érdeklő közlemények és levelezések a „Falusi Gazda“ szerkesztőségének egyetem-utcza 4. sz. alá, az előfizetési pénzek pedig a kiadóhivatalhoz (egyetem-utcza 4-ik száma.) czimezve kéretnek beküldetni. Utak és módok hazai gazda,szalunk emelésére. Egyik legnagyobb tanítómester az életben egyesekre és nemzetekre nézve a szükség, ha ez nem oly nagymérvű, hogy erejétől is megfosztaná a szükségben szenvedőt. Belgiumban, Angliában a szükségérzet ösztönözte a népeket okszerűbb földmivelésre; ez tanította meg a kereset nélkül lévő munkásokat arra, hogy ásóval 2 — 2y2 lábnyi művelés után, ha az ember okszerűen cserélgeti a művelet alá vett rétegeket t. i. az alsót sohasem teszi felülre csak középre — egy darabka föld 2 — 2y2 annyi termést ad, mint adott volna máskép művelve; ez tanította meg a szegény népet arra, hogy 2 — 3 hold föld bérlése utáni meg tudjon élni — hogy egy fejős tehenet egy hold földről egész éven át oly jó állapotban tudjon tartani, mikép az családja igényeinek legalább felerészét fedezze. Ez tanította meg Nyugat Európa népeit a bérrendszer életbeléptetésére, takarékosságra és folytonos munkásságra még télen át is, midőn csak az talál munkát és csak saját házánál, ki nyugodtan heverészni még téli napokon át sem képes. Másik útja — módja a hazai gazdászat emelésének a társulás : sorakozás gazdasági egyletekbe, a gazdászat minden ágának és az ezeket előmozdító iparágaknak felkarolása és életbeléptetése. Tanácskozás, értekezés a termelési és kereskedelmi viszonyokról: uj arányok behozása, uj vetőmagvak és gazdasági állatok honosítása, uj gépek alkalmazása stb. stb., melyre szintén tanulságos példákat látunk Belgiumban, Angliában és Francziaországban. . . . Sajnálattal hallgatunk itt hazánkról, hol egyletek már szép számmal keletkeztek, de részint a mostoha közviszonyok, részint amiatt, hogy birtokos gazdáink nagy része mindeddig részt nem vett az egyleti mozgalmakban, részint azért, hogy a gazdászati egyletek nem tették főgondokká a hazában iparegyleteket hozni létre (holott iparvállalatok nélkül gazdászatunkat korszerű magas fejlődésre emelni nem lehet) egyleteink nem fejtettek idáig ki kellő eredményt. Egyik legczélszerübb módja a hazai gazdászat emelésének a közoktatás újraalakítása — világi gazdászati szempontokból, a közhazai szükségérzetnek megfelelőleg. Ez után a reformok felülről jőnek, és erre nézve legközelebb Francziaország mutat olyan példát, melyet méltán követendőnek állíthatunk — legalább a nálunk alkalmazható, gyakorlatilag kiviheő részletekben. Forcade, új földmivelési, közlekedési és kereskedelmi miniszter ugyanis a múlt hóban ily tartalmú előterjesztést nyújtott Napoleon császárhoz: „SirelA földművelés, mint minden nagyszerű ipar hivatva van, hogy mindinkább felhasználja azon előhaladásokat és felfedezéseket, melyek népszerűsödése növeli az emberi erőt és gyarapítja a föld termékenységét. Azon országokban, melyekben a nagy birtokok jelentősége megmaradt, mint Angliában a földművelés tökélyeskedését könnyen eszközölhetik a művelt és gazdag földbirtokosok. — Hasonló példákat találunk Francziaországban. Itt azonban a birtokelaprózás azt eredményezte, hogy a földművelési munka, a terület nagyobb részén önmaguk a birtokosok által történik. Nem lehet eléggé dicsérni a kis birtokosok szorgalmát, kis birtokuk javítására nézve. De ha értelmesen nem viszi dolgait, sokszor áldozatul esik tökéletlen munkájának, s nagy szüksége van oly oktatásra, melynél fogva jó hasznot húzhat kis földjéből. Mostanában igaz az, hogy falun úgy, mint városon, a mezőn úgy, mint a műhelyben legtöbb sikert arat a legértelmesebb munkás. A földművelés tökélyesbülése és sikere szoros kapcsolatban áll az elemi oktatás kifejlődésével és vezénylésével. A felséged által elrendelt földmivelési