Falusi Gazda, 1867. július-december (7. évfolyam 2. félév, 13-29. szám)

1867-10-10 / 22. szám

Hetedik évfolyam. 22. 87. Pest, október 10-én­ 1867. F­ÖLDMIVEL­ÉS, KERTIPAR ÉS GAZDASÁG KÖZLÖNYE, TÖBB SZAKÉRTŐ KÖZREMŰKÖDÉSE MELLETT Megjelenik minden hó 10., 20- és 30-ik napján egy nagy negyedrét ivén, a szükséges ábrák­kal fölvilágosítva. Előfizetési föltételek : Egész évre..................................................4 ft. Félévre........................................................2 ft. Negyedévre.............................................1 ft. szerkeszti JESKÓ GUSZTÁV. Kiadó-tulaj­donos HECKENAST GUSZTÁV. Minden a lap szellemi részét érdeklő köz­lemények és levelezések a „Falusi Gazda“ szerkesztőségének egyetem-utcza 4. sz. alá, az előfizetési pénzek pedig a kiadó­hivatalhoz (egyetem-utcza 4-ik szám­a.) czimezve kéretnek beküldetni. Utak és módok hazai gazda,szalunk emelésére. Egyik legnagyobb tanítómester az életben egye­­­sekre és nemzetekre nézve a szükség, ha ez nem oly nagymérvű, hogy erejétől is megfosztaná a szükség­ben szenvedőt. Belgiumban, Angliában a szükségérzet ösztönözte a népeket okszerűbb földmivelésre; ez ta­nította meg a kereset nélkül lévő munkásokat arra, hogy ásóval 2 — 2y2 lábnyi művelés után, ha az em­ber okszerűen cserélgeti a művelet alá vett rétegeket t. i. az alsót sohasem teszi felülre csak középre — egy darabka föld 2 — 2y2 annyi termést ad, mint adott volna máskép művelve; ez tanította meg a sze­gény népet arra, hogy 2 — 3 hold föld bérlése utáni meg tudjon élni — hogy egy fejős tehenet egy hold földről egész éven át oly jó állapotban tudjon tar­tani, mikép az családja igényeinek legalább felerészét fedezze. Ez tanította meg Nyugat Európa népeit a bér­rendszer életbeléptetésére, takarékosságra és foly­tonos munkásságra még télen át is, midőn csak az talál munkát és csak saját házánál, ki nyugodtan he­­verészni még téli napokon át sem képes. Másik útja — módja a hazai gazdászat eme­lésének a társulás : sorakozás gazdasági egyle­tekbe, a gazdászat minden ágának és az ezeket előmozdító iparágaknak felkarolása és életbelépte­tése. Tanácskozás, értekezés a termelési és keres­kedelmi viszonyokról: uj arányok behozása, uj ve­tőmagvak és gazdasági állatok honosítása, uj gépek alkalmazása stb. stb., melyre szintén tanulságos pél­dákat látunk Belgiumban, Angliában és Francziaor­­szágban. . . . Sajnálattal hallgatunk itt hazánkról, hol egyletek már szép számmal keletkeztek, de részint a mostoha közviszonyok, részint a­miatt, hogy birtokos gazdáink nagy része mindeddig részt nem vett az egy­leti mozgalmakban, részint azért, hogy a gazdászati egyletek nem tették főgondokká a hazában iparegy­leteket hozni létre (holott iparvállalatok nélkül gazdá­­­szatunkat korszerű magas fejlődésre emelni nem lehet) egyleteink nem fejtettek idáig ki kellő eredményt. Egyik legczélszerübb módja a hazai gazdászat emelésének a közoktatás újra­alakítása — világi gaz­dászati szempontokból, a köz­hazai szükségérzetnek megfelelőleg. Ez után a reformok felülről jőnek, és erre nézve legközelebb Francziaország mutat olyan példát, me­lyet méltán követendőnek állíthatunk — legalább a nálunk alkalmazható, gyakorlatilag kiviheő részle­tekben. Forcade, új földmivelési, közlekedési és kereske­delmi miniszter ugyanis a múlt hóban ily tartalmú előterjesztést nyújtott Napoleon császárhoz: „SirelA földművelés, mint minden nagyszerű ipar hivatva van, hogy mindinkább felhasználja azon előha­ladásokat és felfedezéseket, melyek népszerűsö­­dése növeli az emberi erőt és gyarapítja a föld ter­mékenységét. Azon országokban, melyekben a nagy birtokok jelentősége megmaradt, mint Angliában a földművelés tökélyeskedését könnyen eszközölhetik a művelt és gazdag földbirtokosok. — Hasonló pél­dákat találunk Francziaországban. Itt azonban a bir­­tokelaprózás azt eredményezte, hogy a földművelési munka, a terület nagyobb részén önmaguk a birto­kosok által történik. Nem lehet eléggé dicsérni a kis birtokosok szor­galmát, kis birtokuk javítására nézve. De ha értel­mesen nem viszi dolgait, sokszor áldozatul esik töké­letlen munkájának, s nagy szüksége van oly oktatásra, melynél fogva jó hasznot húzhat kis földjéből. Mos­tanában igaz az, hogy­­ falun úgy, mint városon, a mezőn úgy, mint a műhelyben legtöbb sikert arat a legértelmesebb munkás. A földművelés tökélyesbülése és sikere szoros kapcsolatban áll az elemi oktatás kifejlődésével és vezénylésével. A felséged által elrendelt földmivelési

Next