Falusi Gazda, 1867. július-december (7. évfolyam 2. félév, 13-29. szám)
1867-07-10 / 13. szám
V 150 juk, hogy majd minden rendes juhászatban van pepineria, vagy ugynevezett ,,törzs“ kos és anyákból, melyeknek kímélése felettébb kívánatos; rendezettebb vagy czélszerübben kezelt juhászatokban az ily pepineria az összes nyájnak 5—10 százókját teszi, az ily tenyésztési elitbnek vagy törzsnek mosatlb nyírása még vesztességgel is felettébb kívánatos s nem kis contingenst fog állítani a gyárnak, ha még ehhez azt is számításba veszszük, hogy azok, kik rendes juhászattal birnak, gyapjúknak nagyobb értékesítése iránt kétségen kivül érdeklik magukat s így nem csak reménylhető, de biztosan várható, hogy számos termelő fog, ha csak néhány mázsával is kísérletképpen jelentkezni a mosógyárnál, hogy saját termelte gyapjával tegyen saját számítása szerint legbiztosabban feltűnendő számítást, akkor a mosógyár elfoglaltatása nem kis térre szorul, mindjárt megindulásánál is. Ezek folytán fejlett ki azon nézet, hogy egyelőre csak azon contingensek, melyekre mint üzletének első megindulásánál már biztosakra vél számíthatni a gyapjúmosó gyár alakítását más tekintetekből is buzgón óhajtó részvényes társulat — tartandók szem előtt. Ha sikert akarunk, az alapításnak számításon kell alapulni, és e számítás csak úgy lehet biztos, ha minden tényezőknek minimumát veszi alapul. Ezért akarják az említett beszélgetés vagy tanácskozás egyénei e gyárat keskenyebb térre szorítva kezdeni, hogy mint halhatatlan Széchényink kedvencz szavajárása tartotta, inkább kezdjük saruban s végezzük sarkantyus csizmában. És mi valóban hiszszük, hogy a saruban megindulandó gyapjumosoda fényes sarkantyus csizmában fogja végzeni, mert e vállalatot a gyapjútermelőkre hasznosnak szükségesnek, a kereskedő világra nagy fontosságúnak s a posztógyárosokra nézve felettébb kényelmesnek tartjuk; hisszük továbbá azért is, mert az alakulás, a kezdés, mint a fenntebbiekből látjuk gyakorlati alapokon indul meg s távol minden nagy szavaktól, zajtól, csal-számitásoktól, nagyszerű dividenciákat kürtülő speculatióktól, távol az oly erősen elharapózott humbugtól ; reális számításon és szerény, de biztos adatokon épit. De a részvényes falatja sem esik —mint mondani szokták — porba, mert amint a szakértők jól fektetett számításai ígérik, valóban nem kis hasznot ígér e gyár, mert a fentebb jelezett contingensek is már tetemes nyereséget tehetnek kilátásba. S így a dividencia szintén nem kis tekintetet érdemlő reménység, sem csalóka hit, hanem biztos számítás eredményéül mutatkozik, s azt hisszük, hogy az első csak pár évig lesz egyedül maga, mert csakhamar fog második, harmadik keletkezni, valamiképen keletkezett gőzmalom egy után számos. A búza és gyapjú, exportunknak leghatalmasabb czikkei közé tartozik, s valamiképen a búza lisztté gyártva biztosabb kivitelre talált s ma már Európa minden piaczán nélkülözhetlen czikk s minden eshetőség között kelendő is, úgy gyapjaink australiai és orosz importjának réme is háttérbe vonuland, gyapjumosó gyárak keletkezésével, mert a gyárilag mosott magyar gyapjúnak soha nem lesz konkurrense a kontinensen kívül, s kevés belülről. Később ismertetni fogjuk az alapszabályokat is. „M. A. E.“ Vidéki tudósítás. Baja, július 1-ső napján. A mint tavai a rendes évfordulati időjárás ellenében mindig egy hónappal előbb állottunk, úgy az idén legalább húsz nappal később tenyészik nemcsak a gyümölcs, hanem minden vetemény is, s igazán szólva májusunk juniusban volt — akár a hideg éjszakákat akár az esők utáni hűs napokat tekintsük, melyeken őszi köntös is megjárta, leginkább 14. 15. 16. 17-én és mert 4-től 17-kig nyolcz ízben áldott meg az ég esővel, felvirult az egész természet, diszlett minden májusi kellemben, párszor villámlott, mennydörgött is. Szél is többször ostromolta gyümölcsfáinkat s tetemesen megritkitó terményeinket — leginkább almafajokban. Péter-Pál napján épen szélvihar dühöngött, s valamint szabadabb területeken gyümölcscsel terhelt ágakat földre sodrott, úgy szőlőkben a tőkéket homokkal eltakarván a mivelési munkáltatást egygyel szaporitá, lúgosainkról pedig a hosszabb venyigéket a szabadabb fuvalom vonalain, — nagy részben leszaggató. Jég, hála Istenek! csak egy csekély vidéket vert tönkre a kis-szállási szinójárási pusztákon. E hóban gyümölcscsel dúsan megtelt piaczunk. Cseresznye ugyan nem sok volt, leginkább az ugynevezett ,,pongrácz“ fajtából, melyet Vörösmart-, Csuza-, Baranyából-, Decs és Nyék Tolna vidékéről kocsin és ladikokkal szoktak szállítani, de annál tömérdekebb szállítmányok érkeztek meggyben. Csanád, Sükösd, Báta és Szekcső közel tájakról. Árpával érő körte nagy mennyiségben árultatott, sárga baraczk elégségben vásároltathatik — hát még később ? Sajnálatos azonban, hogy a lehullott férges almának és körtének árulása megengedtetik. Mivel azonban szokás ezeket főzve juttatni eledelül a gyermekeknek, így már némileg csak menthető a hivatalos elnézés. Hüvelyes terményeink, mint borsó és bab, elég bőségben s mérsékelt áron kaphatók, a tök ellenben még ritka s tuláron kináltatik. Uj burgonya is került már piaczra, s habár még tökéletesen nem érett, s elég drága, mégis leginkább vásároltatik. Szép uj zöldség, petrezselem, sárgarépa és hagyma is, pedig olcsón árultatik. Érzékeny veszteség mégis a Bajainkra, hogy a dunaparti kertek, hol tavai mindezek dus bőségben s csudáit nagyságban tenyésztek, még jelenleg is viz alatt állván, az idénre használatlanul hevernek mind a tulajdonosok nagybani károsulásával, mind a napszámosok fájdalmas mellőzésével. A gabnakereskedés, ha annak lehet nevezni azon csekély üzérkedést, mely piaczunk élénktelenségén fájdalommal szemlélhető, hol a régi boldog időkben millió mérőig számítható gabonanemüek adattak s szállíttattak el, hol talán egy hét alatt sokszor több hajó rakodott, mint most egész éven át, hol több százezer mérő állott forgalom alatt, mint jelenleg csak ezer kerül üzlet alá, fájdalom, annyira silány, hogy az igazi kereskedelmi keretüzlet csaknem megszűntnek tekinthető, és csakis egyedül a liszttel kupeczkedő szatócsok és molnárok az egyedüli vásárlók, vagy a napi szükséglet használata veszi igénybe a gazdák eladási áruczikkeit. A jelenévi aratás azonban áldásos reménnyel kecsegtetvén mindenkit, itt is kedvezetes fordulatra vár a gazda s kereskedő. Bácsnak áldott rónáin is a természet kedvezetes termőterületein most már a tanulmányozott mivelés s leleményes műgazdászat váltván föl az eddigi parasztgazdálkodást, s igy a természet áldásai a művészet kincseivel párositatványus haszonnal jutalmaztatik a gondos ipar és szorgalom. Ha bárki figyelemmel megtekinti Stametz-Majer 30,000 holdból álló kisszállási majorságait, szemügyre veszi a tapintatos felosztást, vizsgálgatja gépek munkálati terjedelmét s kimért pontosságát, akár az olaj és szeszgyártásnál, akár a lisztörlésnél, akár a szántás vetés, aratás és csépelésnél ritkítja párját az európai gazdászatban az itteni kitűnő rendezés, csudaszerű műszorgalom, hol 2372 többnyire gépész és gazdászati cselédség uj jeles intéző, tiszttársai által — kiki a maga szakában csendes parancscsal kormányoztatik. Méltán kiemelhető ezután báró Rudics József ő excellentiájának almási, kunbajai és szabadkai gazdászata, úgy báró Redl Gyula ő méltóságának rasztinai műgazdászata s lisztgyártó gőzmalma, Borsodi Latinovics Lajos, János és Illés borsodi katymári, madarasi jólrendezett majorságai s ezekben kifejtett jeles gazdálkodás, végre Pacséri Szucsics Károly Öméltóságának kelebiai diszkerte, a jeles gyümölcstenyésztés és