Falvak Dolgozó Népe, 1959 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1959-02-03 / 5. (609.) szám
Híres kollektív gazdaság Aranyosszéken a kövendi „Petőfi Sándor“. Hírnevét terméseredményeivel alapozta meg. Már nyolc esztendeje, megalakulása után mindjárt, megelőzte ezzel nemcsak a kivülmaradt egyéni gazdákat, hanem Aranyosszék többi kollektív gazdaságait is: a tordaszentmihályit, az aranyosrákosit, a harasztosit, amelyek szintén nem utasak a tartományban. Az 1955—57-es években — 3 év átlagában — a főbb termesztett terményeknél a hektáronkénti termések a következők : búza 2076 kg, szemeskukorica 3449 kg, burgonya 14.179 kg, cukorrépa 26.521 kg. Az eredmények következményeképpen, a múlt évben 29 család lépett be a kollektív gazdaságba és 78 családdal megalakult a „Vörös Október“ társas gazdaság is Kövesden. Néhány egyéni gazdálkodó kivételével ma már az egész falu lakossága szövetkezeti mezőgazdasági termelést folytat. A minap éppen a taggyűlés alkalmával jártunk Kövenden. Amint a vezetőtanács beszámolójából kitűnt, a kövendi kollektivisták továbbra is gyarapították közös vagyonukat, jelentős eredményeket értek el a termelésben. A legbiztosabb eszköz — ahogyan a gyűlésen Demény Pál elnök mondotta — a kedvezőtlen időjárás hátrányainak kiküszöbölésére, a sokoldalú gazdálkodás és a gondos földművelés. A késői kitavaszodás, a későbbi nagy meleg és a hosszantartó szárazság miatt bizony egyes növények gyengébben termettek mint más években. Búzából például az előirányzott 2050 kg helyett 1911 kilót, kukoricából 3200 kg helyet 3118 kg szemeskukoricát értek el hektáronként, ugyanez volt a helyzet a burgonyával is, amelyből 12.440 kiló termést értek el hektáronként a 15.000 kilós tervezettel szemben, vagy 38.385 kiló takarmányrépát termeltek és nem érték el a 45.000 kiló hektáronkénti előirányzott termést. A beszámoló megállapítja azonban azt is, hogy nem csupán csak az időjárás volt a hibás a terméskiesésekért. Ludasok voltak abban egyes kollektivisták is, akik még mindig idegenkednek az új módszerektől a gépi földműveléstől. Mert lámcsak, azok a csoportok, amelyek előírásosan dolgoztak, még a tervfeladatokban megjelöltnél is jobb eredményeket értek el. Ha a szántóföldi növénytermesztésben az elért, kétségkívül szép eredmények mellett sem teljesítették a tervet, a gazdálkodás pénzjövedelemben megmutatkozó, általános eredményeivel lényegesen túlhaladták az előirányzatot. Az állattenyésztés, a kertészet és a melléküzemek terven felüli eredményei ugyanis bőségesen pótolták a szántóföldi növénytermesztés lemaradását. A tehenészetben az előirányzott 1850 liter istállóátlaggal szemben 2684 liter volt a tehenenként termelés, a pénzjövedelem pedig fejőstehenenként 4081 lej. A sertéstenyésztésben 110 százalékos volt a tervteljesítés, a pénzjövedelem pedig 103.745 lej; a juhászat 44.100 lej pénzjövedelmet hozott így történhetett azután, hogy a gazdaság terv szerinti 764.580 lejes pénzjövedelme a valóságban 965.680 lej lett. Ez azt jelenti, hogy 100 hektár mezőgazdasági területre kereken 196.000 lej pénzjövedelem, azaz hektáronként majdnem 2000 lej pénzjövedelem jutott. A termelési ágak állandó sokasodása és egyenkénti fejlődése magával hozza az alapeszközök további gyarapodását, ami a maga rendjén a termelés további kibővítését jelenti. Ez pedig maga a szocialista bővített újratermelés, amelyet az aranyoskövendi kollektív gazdaság folyamatos, állandó gyarapodása oly példaszerűen tükröz, főkép állóalapja növekedése által. A gazdaság oszthatatlan alapja ugyanis, csupán az elmúlt évben 1,231.851 lejről 1,463.662 lejre növekedett. Ugyanakkor az új beiratkozások következtében a társasalap is mintegy 50.000 lejjel nőtt, úgyhogy az állóalap növekedése egyetlen év alatt 12,2 százalék volt. Szász Károly felszólalásában rámutatott arra, hogy ma már a kövendi „Petőfi Sándor“ kollektív gazdaság is a milliomos kollektív gazdaságok közé tartozik és a 100 hektár mezőgazdasági területre jutó állóalap értéke eléri a 350.000 lejt. Komáromi Lajos felszólalásában a gépesítés fontosságára hívta fel a figyelmet. Cáfolta egyes kollektivisták ama véleményét, hogy a gépesítés csökkenti a tagok állandó foglalkoztatásának biztosítását. Azzal az egyszerű ténnyel bizonyította állítását, hogy a jobban művelt földek nemcsak több embernek nyújtanak nagyobb kenyeret, de munkaigényesebb növények termesztését teszik lehetővé és eredményessé. Opra Pál, mint a „Dr. Petru Groza“ Agrártudományi Intézetből meghívott szakértő, rámutatott a kollektív gazdaság távlati fejlődésének helyes irányára. Számokkal bizonyította, hogy az állattenyésztés és főleg a tehenészet további fejlesztése, valamint a cukorrépatermesztés, a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés kibővítése biztosítja mind a tagok foglalkoztatását, mind a gazdaság további gyarapodását. Végül megválasztották az új vezetőséget. Demény Pál elnököt, — akinek tevékenységével az egész tagság kivétel nélkül meg volt elégedve —, viharos tetszésnyilvánítás mellett választották újra. Az új vezetőség biztosítékot jelent arra, hogy a kövendi „Petőfi Sándor“ kollektív gazdaság továbbra is a párt által kijelölt úton halad előre, összhangban a tagság, a kollektív gazdaság és a népi demokratikus állam érdekeivel. KÖNIG MIKLÓS professzor Zárszámadás Kövenden A lakosság zöldség - és gyümölcsellátásának megjavításáért A lakosság zöldség- és gyümölcsellátásának megjavítására a Román Népköztársaság Minisztertanácsa nemrég fontos határozatot hozott. A határozat részletes utasításokat tartalmaz a zöldség- és gyümölcstermelés megszervezéséről, a szerződéskötési és felvásárlási rendszer szabályozásáról, valamint a a zöldség és gyümölcsárusító szocialista kereskedelmi egységek működéséről. A határozat megállapítja a zöldség- és gyümölcstermesztés értékesítésének rendkívül jövedelmező voltát, valamint azt, hogy a lakosság élelmiszer- és az ipar nyersanyag-szükségletének emelkedése az eddiginél több és jobb zöldség és gyümölcs termesztését teszi szükségessé. A határozat különösen a nagyobb városok, ipari központok közelében levő kollektív gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, társulásoknak ajánlja, hogy az idei termelési tervükben növeljék a zöldséggel, gyümöllcsel bevetett, illetve telepett területet A határozat felhívja a termelők figyelmét arra is, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítsanak az agrotechnikai szabályok betartására és az öntözéses zöldségtermelésre. A zöldség- és gyümölcstermelőknek a Földművelésügyi és Erdészeti Minisztérium nemesített vetőmagot, baktériumtrágyát, valamint rövidlejáratú kölcsönt juttat a termeléshez szükséges anyagok és vetőmagvak beszerzésére. A gyümölcs- és zöldségfélék termesztésére, illetve szállítására szerződött termelők a rövidlejáratú kölcsönök mellett megfelelő adókedvezményben is részesülnek. A szerződő vállalat a lehetőségekhez mérten kölcsönbe öntözési berendezéseket juttat a szerződő feleknek mind a szocialista, mind az egyéni gazdaságoknak és segíti a termelőket a melegágyak építéséhez szükséges faanyagok, üvegek beszerzésében is. A zöldségfélék, a korai és nyári burgonya, a gyümölcs árai a fajta és minőség figyelembe vételével a termelési hely és időszak szerint külön lesznek megállapva. Az értékes és kiváló fajtájú őszi és nyári gyümölcsök eladási árának 25 százalékát a termelők előlegként felvehetik. A szerződés keretében leszállított termésért az állami és kollektív gazdaságoknak, mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek az alapáron kívül 10 százalékig terjedő, a társulásoknak pedig 5 százalékig terjedő felárat fizetnek. S azoknak a termelőknek akik terményeiket öt kiométernél nagyobb távolságról szállítják be az átvevő hegyre, az átvevő központ a szállítás költségét megtéríti. Az előzőleg több évre kötött zöldség és gyümölcsszállítási szerződések a lejáratukig érvényben maradnak és e határozatban foglalt kedvezmények rájuk is érvényesek. FALVAK DOLGOZÓ NÉPE 1959. február 3., kedd 94 traktort és 125 motort javítottak már ki a Ciulnița-i gépjavító központban Téli esték Kerelőszentpálon A kerelőszentpáti kollektivisták közül egyre többen kapcsolódnak be a művelődési munkába. A falu négyszólamú énekkarának több mint fele idős kollektivistákból áll. S ilyenkor téli estéken hetente kétszer is összegyűlnek gyakorolni. Többen a férfiak közül a kollektív gazdaság vörös sarkában töltik az estéket. Sakkoznak, kockáznak, beszélgetnek. Minden héten egyszer az agrotechnikai kör előadására gyűlnek össze a falu kollektivistái Zimán Rudolf mezőgazdasági mérnök, nemrég a talajművelésről és a növénytermesztésről tartott előadást. Az idén 17-en iratkoztak be a tudományos körbe is. A legutóbbi estén az új szovjet rakétáról szólt az elő*adás. Érdemlegesen szokott hozzászólni mindig az előadások* hoz Kovács Albert, Szakács Ferenc, Farcas Teodor, Ilyés Márton és mások. A kollektivista nők is tanulnak. Politikai irányító tanfolyamon vesznek részt,, hetenként egyszer. Kellemesen és hasznosan töltik el a hosszú estéket a kerelőszentpáti kollektivisták. PATAKI JÁNOS Egyre jobban gazdálkodnak Ötszáz hektárt meghaladó tagosított földterületen gazdálkodnak Désen a társultak. Nagy gazdaság. Kolozsvár tartományban a legnagyobb társulások közé tartozik, több mint 500 családot foglal magában. A belépések zöme az utóbbi hónapokban, hetekben történt s most is tart. Ezt tudtuk meg elöljáróban Borzási Demeter elnöktől, Sabáu Vasile titkártól, Farkas Józseftől és még néhány társuktól. De más változással is rögtön számot vethettünk. Az eddigi gyakorlattól eltérően, a tagok nagy többsége egész földterülettel lépett a társas gazdaságba. Az ez évi kenyérnekvalót jó körülmények között, a GTA gépeivel közösen vetették el a társultak s az őszi mélyszántást is a traktorosokkal végeztették el 220 hektáron. Amikor a tavalyi termés kerül szóba, mindjárt magyarázatot kapunk a tömeges belépésekre is. A társultak 1958-ban hektáronként 266 kiló búzával és néhány mázsa kukoricával termeltek többet, mint a helybeli egyéniek. Az előző évekhez képest javult a gazdálkodás színvonala, arról a talajgazdagoó pillangós növények kiterjesztésében, a szerződéses ipari növények területének növelésében, a fokozott trágyázásban is megnyilvánult Mindez sokat jelent, különösen a jövő szempontjából, mert a megnövekedett létszámmal és főddel a lehetőségek is nagyobbak, csak okosan kell azokat kihasználni. JAVUL a MUNKASZERVEZÉS Mi tagadás, a dési társulásban sok ideig lazaság mutatkozott a munkában s általában a szervezés terén Ez természetesen fékezte az előrehaladást A legutóbbi vezetőtanácsi megbeszéléseken és a taggyűlésen végül is elhatározták, hogy munkabrigádokat alakítanak. Hogyan is dolgozhatna annyi ember csak úgy találomra ? A társulás földje, az új tagosítások után 6 nagy tagban fekszik a határ más-más részén. Mindegyik táblához felelőst, brigádost jelöltek ki a vezetőtanács tagjai közül. A brigádok tagjait egymáshoz közel lakó emberekből szervezték, megkönnyítve ezáltal a mozgósításukat. A brigádos feladata, hogy a soronlevő munkálatok elvégzésére mozgósítsa a körzetébe tartozó társultakat, s irányítsa őket. A brigádosok javadalmazást kapnak munkájukért. AZ IDEI TERMELÉSI TERVRŐL Az utóbbi években a dési társulásban nem fordítottak nagy gondot a földek trágyázására. A trágyázási tervet sokan nem tartották be, a hanyagokat meg nem vonták felelősségre. Emiatt a közösség károsodott. Ezúttal szigorú határozatot hoztak: a társultak minden hektár földjük után, a vezetőség által kijelölt helyre, 4 köbméter istállótárgyát kötelesek kihordani. Aki ezt elmulasztja, büntetést fizet. A talajerő-utánpótlást azzal is elősegítik, hogy 32 hektárt lóherével vetnek be s tavasszal 20 tonna műtrágyát szórnak a földekre. A vezetőség igen helyesen arra is gondolt, hogy a társultak érdekeit összeegyeztesse az ország, a nemzetgazdaság általános érdekeivel. A termelési terv előirányozza például mintegy 30 hektár szerződéses ipari növény közös termesztését is. Ebből cukorrépa 15 hektár (háromszorosa a tavalyinak) 5 hektár pedig napraforgó Ezen kívül még lent bükkönymagot, 4 hektáros kertészetükben pedig zöldségféléket termesztenek. Gabonatermésük bizonyos hányadát szintén szerződés útján az államnak adják el- Ezáltal komoly pénzjövedelemre tesznek szert. S AMIRŐL MÉG SZÓLNI KELL Igen fontos az a tény, hogy a társulásban a főbb munkálatokat, így a tarlóhántást, szántást, vetést, a kalászosok gyomlálását, az aratást, hordást, cséplést közösen végzik. Különböző mezőgazdasági gépekből és egyéb felszerelésekből álló és több tízezer lejt érő közös vagyonukat is tovább kívánják fejleszteni, főleg az öntözéses kertészet jövedelméből. Itt azonban álljunk meg egy szóra. Ez a 4 hektár terjedelmű, (öntözőberendezéssel és 350 négyzetméternyi melegágykerttel ellátott) kertészet komoly megvalósítás. Ám van egy nagy szépséghibája: nem a társultak gazdálkodnak benne, hanem évek hosszú sora óta egyszerűen bérbe adják! Ez persze cseppet sem egyeztethető össze a társulás eszméjével. S mi több, nagy kára van ebből a társulásnak ! Tavaly például a kert használatáért 25 ezer lejt kaptak a bérlőtől. Mit lehetett volna hozzáértő munkával kicsikarni abból a kertből ? Kérdezzük meg Sipos Sándort, a közelben levő kackói kollektív gazdaság kertészét, ő tavaly a gazdaság 5 hektáros zöldségesében minden hektárról 30 ezer lej értékű terményt szedett le ! Tehát egyetlen hektárral többet, mint amennyit a társulás a 4 hektárja utáni bér fejében kapott. Változtatni kell tehát az eddigi fonák és tarthatatlan helyzeten ! Ugyancsak hozzá kell segíteni a társulást egy raktárépülethez, ahol a közös vetőmagot, műtrágyát és egyebeket elhelyezhetnék A dési néptanács mezőgazdasági osztálya ebben a vonatkozásban nagyobb támogatást nyújthatna a helybeli társulásnak, amely — sikerei ellenére — még nem használja ki teljesen az adott lehetőségeket. SZALAI JÁNOS