Falvak Dolgozó Népe, 1969 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1969-12-03 / 48. (1173.) szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! rrrr AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG A SZÖVETKEZETI VAGYON VÉDŐJE A termelőszövetkezetek gazdaságiszervezeti megerősítése s a szövetkezeti tulajdon, a társadalmi vagyon védelme és fejlesztése szempontjából döntő fontosságú a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságainak tevékenysége. Munkájuk jelentős mértékben javíthatja a munkafegyelmet, a munkamenetet. Az mtsz vagyonának védelme minden egyes szövetkezeti tag alapvető kötelessége. Ennek tudatában amellett, hogy becsületesen kiveszi részét, a termelőmunkából a tagok nagy többsége éberen őrködik a közös vagyon felett. Az alapszabály előírásainak értelmében minden mtsz-ben egy-egy ellenőrző bizottság működik, amely a tsz-nek arra hivatott szerve, hogy ellenőrzést végezzen. Tehát nem operatív vezető szerv. Feladatát az alapszabály a szövetkezeti vagyon kezelésének, a közös gazdálkodásnak, a tagokkal való elszámolásnak, a belső pénzügyi műveleteknek, a természetbeni és pénzbeni jövedelem nyilvántartásba - vételének és elosztásának, a kiadásokat illető előírások betartásának, a szövetkezet javai megfelelő tárolásának és őrzésének ellenőrzésében jelöli meg. Feladata ezen kívül annak ellenőrzése is, hogy a vezető tanács miként oldotta meg a tagok kéréseit és folyamodványait. Nyilvánvaló tehát, hogy az ellenőrző bizottság operatív feladatkörrel nem rendelkezik. Ki kell emelnünk azonban, hogy az év végi zárszámadáskor a közgyűlés addig nem dönthet a jövedelem végső elosztása felől és a jövő évi tervről, amíg meg nem hallgatja az ellenőrző bizottság következtetéseit, amelyeket a közgyűlésen kötelező módon elő kell terjesztenie. A fentiekből megállapítható, hogy az ellenőrző bizottság kifejezetten és kizárólag ellenőrzésre hivatott szerv. Ellenőrzésének alá van vetve a tsz. mindennemű működése. Nem foganatosíthat azonban olyan intézkedést, amely az alapszabály szerint a vezető szervek hatáskörébe esik. Az ellenőrző bizottság nem hivatott arra sem, hogy a belső viszályokat, vagy a tagok panaszait megoldja Ezzel nem szeretnénk azt a hiedelmet kelteni, mintha a tsz-ekben ellenőrzést más szerv nem végezne, illetve nem végezhetne. Az ellenőrzés általában a tágabb értelemben vett irányítás, vezetés része, nyilvánvaló tehát, hogy a vezető szerveknek, a közgyűlésnek, a vezető tanácsnak, sőt e tanács tagjainak és a vezető tisztséggel rendelkező szakembereknek elengedhetetlen feladata a határozatok és egyéb intézkedések tényleges és helyes végrehajtását rendszeresen ellenőrizni. Az ellenőrző bizottság emellett és ezen túlmenően végzi munkáját és — mint kizárólag a közgyűlésnek alárendelt szerv — elsősorban ennek határozatait, illetve végrehajtásukat hivatott ellenőrizni, annál is inkább, mert a tagok összeségéből (vagy küldöttekből) álló közgyűlés plénuma önmaga nem alkalmas folyamatos és operatív ellenőrző tevékenység kifejtésére. Az ellenőrző bizottság tehát a közgyűlés ellenőrző szerveként illeszkedik bele a tsz-en belüli, demokratikus alapokon nyugvó, általános irányító munkába. Feladatköre általában megegyezik azoknak a szerveknek a feladatkörével, amelyek az állami gazdasági egységekben, vagy egyéb szövetkezeti és társadalmi szervezetekben kizárólag ellenőrzésre hívatottak, így a való helyzet feltárása alapján, ténymegállapítás, információszerzés és azokból megfelelő következtetések levonása az ellenőrző bizottság fő feladata. A hibák és hiányosságok okainak feltárásával s azáltal, hogy a vezető szervek figyelmét ezekre irányítja jelentős mértékben segíti a gazdaság vezetését. Az ellenőrző bizottság kötelező erejű határozatokat csak saját tagjai számára hozhat. Helytelen és alapszabály ellenes, ha az ellenőrző bizottság olyan határozatot hoz, amellyel kötelezné akár a vezető tanács egészét, akár annak valamelyik tagját vagy más vezető tisztséget betöltő személyt bizonyos cselekedet elkövetésére. Az ellenőrző bizottság bármilyen következtetésre is jut a vezető tanács vagy a felelős tisztséget betöltő személy munkájával kapcsolatosan, nem tehet mást mint azt, hogy felhívja az érdekeltek fiigyelmét az észlelt hibákra vagy hiányosságokra és javasolja a közgyűlésnek azok kiküszöbölésére a megfelelő intézkedéseket. A közgyűlés azután az ellenőrző bizottság javaslata alapján megfelelő intézkedéseket foganatosíthat, amelyek kötelezőek. Az ellenőrző bizottság nem hozhat fegyelmi szankcókat sem az esetleg vétkesnek bizonyuló vagy hanyagság, felületesség miatt hibásnak vélt szövetkezeti taggal szemben. Erre kizárólag a közgyűlés, illetőleg ha vezető funkcióval fel nem ruházott szövetkezeti tagról van szó, akkor a vezető tanács illetékes. Az alapszabály értelmében, ha az ellenőrző bizottság arra a megállapításra jut, hogy a vezető tanács valamely tagja vagy bármely más ellenőrzött személy súlyos kihágást követett el, úgy javasolhatja a vezető tanácsnak, hogy az hívja össze a közgyűlést az eset megtárgyalására. A fentiekből az is következik, hogy sem a tsz elnöke, sem annak vezető Dr. LUPÁN ERNŐ egyetemi előadó tanár (Folytatása a 3. oldalon) A hagymádfalvi piacon (EVELŐCZ LÁSZLÓ felvétele) Talán ott, akkor kezdődnek el a közügyek, amikor az egyén belekerül a társadalmiság láncolatába, s tettei, személyes érzelmei, gondolatai találkoznak a másokéval. Amíg csak magamnak cselekszem, nem közügy. De ha tetteim másokat is érintenek, már az. ★ Befröcskölt az autó sárral. — Nem közügy. Miért nem vigyáztam Befröcskölt az autósárral. — Közügy, mert sem az autó nem tudja kikerülni a sarat, sem én az autót. A közösség ügye, feladata: megteremteni a feltételeket, hogy ne fröcsköljenek le embereket az autók. Hogy ne legyen sár. ★ Vannak objektív okok, amelyek léte rajtunk kívül áll, s amelyek ellen tehet a társadalom, amilyen mértékben az ereje megengedi, de nem tehet az egyén. Az ő dolga nem lehet más, mint tudomásul venni, esetleg munkálkodni a társadalom erejének a növelésén, hogy az majd legyen képes segíteni a bajon... De belőlünk is jöhetnek az okok. Belegázolhatunk egymás emberségébe. S ha megtesszük közügy ez is. És nehezebb. Súlyosabb. Mert sokszor könynyebb megértésre bírni a társadalmat, mint az egyént. * Rövid a történet. Fáért ácsorogtam a kisvároska raktárhelyiségében. Ott állt néhány leürítetlen vagon az udvaron, arra vártunk. Hátra volt még a hivatalos átvétel... Gazda József KÖZÜGY Aztán jött a főnök. Átvette az elsőt, nekiestek az emberek, és ürítették egyenesen a szekerükre. Átvette a másodikat és harmadikat is. Azok mellé is odakerültek a szekerek... Jött volna a negyedik. Már a gyeplőt is kezébe vette a soron következő ember, hogy odaálljon, amikor hidegvérrel közölte a „főnök", hogy ahhoz nem nyúlhat senki, mert ellenőrző mérést fog végezni rajta. ...De nem lett abból a mérésből sem semmi. Hanem csak az történt, hogy megérkezett valaki, (bizonyára egy magas beosztású valaki lehetett, mert senki sem mert ellene szólni), s elkezdte kétfelé hányatni a fát. A javát kiválogathatta, s a maradékból megengedték, hogy a többi szekerek is rakódjanak... * Sem annak nem pirult el az arca, aki hazudott. És annak sem, akiért hazudtak. Nekem ökölbe szorult a zsebemberi a kezem. Abban a pillanatban talán ölni is tudtam volna. Átéreztem a megalázottak minden szégyenét, gyűlöletét, Kell segítenünk a magunk közügyein. Sokszor aprók, törpék. Alig vesszük észre. Máskor vaskosabbá, súlyosabbá terebélyesednek. És ütnek, sújtanak, esetleg meggyaláznak... Aki a közösség ellen cselekszik azt a közösségnek kell megbüntetnie, és védelmet is csak a közösség adhat az egyénnek. ...De a közösség is egyénekből áll... Szerkesztőség és Kiadóhivatal BUCUREŞTI. PIAŢA SCIIVTEN Nr. 1. Tel. : 18 52-92. Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj negyedévre 3 lej, fél évre 6 lej, egy évre 12 lej. BZOKSZERKESZTŐSÉGEINK : Kolozsvár, Horea u. 6, Tel: 11535, Nagyvárad, Decebal u. 4. Tel: 12015. Brassó, Horea u. 22 Tel: 21283.