Falvak Népe, 1946 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-13 / 1. szám

1946 január IS, FALVAK-ÍNifra A b­ám­áni bizottság tárgyalásai Mihály király már újév napján fo­gadta a szövetséges bizottságot: Vr­­ainszki szovjet népbiztoshelyettest, Archibald Clark­ Kerr angol és Har­­riman amerikai nagyköveteket. A bi­zottság közölte a királlyal a moszk­vai értekezlet Romániára vonatkozó határozatát. Maniu személye zavarja a kibontakozást Maniu múltbeli politikája, a Vas­gárdával való összeköttetései és az a gyűlölködő szellem, amely tőle ere­dően, megismétlődő reakciós támadá­sokban nyilatkozott meg az elmúlt hónapokban, érezhetően és érthetően zavarja az egészséges kibontakozást. A román szellemi és politikai élet több kimagasló személyisége foglalt állást Maniu ellen. Aurel Potop ál­lamtitkár magában a nemzeti pa­rasztpárti újságban támadta meg Maniut s nem mulasztotta el megál­lapítani azt sem, hogy „a vasgárdis­­ták e régi szövetségese, a külföld előtt is lejárta magát, hiszen nem­régiben az angol Times című nagy lap állapította meg róla, hogy most ugyan demokráciáról és az angol­szászok iránti rokonszenvről beszél, de ugyanakkor szítja a gyűlöletet az oroszok, magyarok és a zsidók ellen. A Groza-kormány kiszélesítése A szövetséges kiküldöttek tárgya­lásainak eredményeképpen január hó 7-én megtörtént a kormány kiegészí­tése. A nemzeti­ parasztpárt képvise­letében Haţieganu Emil dr., a libe­rális párt képviseletében pedig Râm­­niceanu Mihály dr. került be a Groza­­kormányba tárcanélküli miniszter­ként. Szélesebb alapokra helyezkedik a MNSz Kurkó Gyárfás, a MNSz országos elnöke fontos bejelentést tett a ko­lozsvári hóstáti földésztársadalom január 3-án tartott nagygyűlésén. Az országos elnök keményen elítélte azo­kat a törekvéseket, amelyek a ma­gyarság demokratikus egységét sze­retnék megbontani , aztán az alábbi bejelentést tette: — A Magyar Népi Szövetség még az eddiginél is szélesebb alapokra fog helyezkedni... Társadalmi és osztálykülönbség nélkül minden ma­gyarnak egyetlen nemzeti egységbe kell tartoznia, hogy annál sikere­sebb győzelem koronázza szabadság­­harcunkat. Ha eddig volt is véle­ménykülönbség a magyarság régi, bar a, fasizmustól­ magukat távol­tartott vezetőivel, ez ma már nem áll fenn. A jövőben együtt fogunk ha­ladni mindazokkal a haladóbb szel­lemű volt magyarpárti elemekkel, amelyek a felszabadulás óta velünk együtt becsületes munkát vállaltak népünk érdekeiért... 3. oldal ­ Magyar lépi közre'M­i a pipositásért A MNSz százas intézőbizottsága Marosvásárhelyen tartott értekez­letén felsorakoztatta a romániai magyarság jogos kívánságait. Ugyan­akkor úgy határozott, hogy e kérdések elintézésére küldöttséget meneszt Bukarestbe. Ez a küldöttség december 3-tól 19-ig tanácskozott a kormány­, tényezőkkel és az alábbi eredményeket érte el: 1. A VISSZAPERLÉSI TÖRVÉNYRENDELETET módosítják, illetve Délerdélyrre is kiterjesztik. A bécsi döntéskor Északerdélybe költözött délerdélyi magyar is keresetet nyújthat be elkótyavetyélt ingatlana visszaszerzésére. Ha az adás-vételnél tényleges kényszer nem állott fenn, elrendelik az ár újraértékelését. Az ilyen perekben hites bírósági szak­értőket alkalmaznak s ezek kinevezéséig az ügyek tárgyalását elhalasztják. 2. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÜGYÉBEN a minisztérium új eljárási szabályzatot küldött az illetékes hatóságoknak. Ez a szabályzat tisztázza a délerdélyi magyarok sok helyen rosszul értelmezett állampolgársági helyzetét és sok esetben alkalmas a magyar sérelmek orvoslására. 3. A KATONAI ÜGYEK KÉRDÉSÉBEN kérte a küldöttség a jelent­kezési határidő 1946 január 31-ig való meghosszabbítását, a későbbi haza­térőknek 45 napi haladék engedélyezését és az elítéltek számára a köz-, kegyelmet. Kérte a törvényes alap nélkül működő hadbíróságok megszün­tetését s az eddig hozott ítéletek megsemmisítését. Végül kérte az 1944-es közkegyelmi rendeletnek Északerdélyre való alkalmazását, a külföldre szökött katonákra és a határátlépőkre való kiterjesztését s ezen az alapon a már elítéltek szabadon bocsájtását. Az igazságügyminiszter a kérelmek ügyében tanácskozott a hadügyminiszterrel, aki a MNSz kérelmeit ma­gáévá tette. 4. A NYELVHASZNÁLAT KÉRDÉSÉBEN rendelet jelenik meg, amely kimondja, hogy a legalább 30 százalékban nemzetiségi nyelvű terü­leteken a lakosság szabadon használhatja anyanyelvét a bíróságok előtt. 5. AZ IGAZSÁGÜGYI TISZTVISELŐK besorolásánál a jövőben a magyar lakosságú területeket és a magyar hivatalokat érintő besorolási ügyeket a MNSz megbízottjával tárgyalják le. 6. KÖZIGAZGATÁSI TÉREN kijelöli azokat a körzeteket, amelyek­ben a nemzetiségi törvény értelmében a közigazgatás az illető nemzetiség nyelvén is folyhat. 7. A CASBI-VAL KAPCSOLATBAN kérdéítek alapján a közigazgat­­ási hatóságok a helyi és megyei politikai bizottságokkal közösen tisz­tázzák, hogy ki minősíthető ,­ellenséges személyi­nek. Azokat, akik nem esnek ilyen minősítés alá, mentesítik a Casbi alól. Az itthonlevők ingó­ságait nem veszik el, vagy ha már elvették, használatra vissza­adják, helyzetük tisztázásáig. Akik nem hagyták el Románia jelenlegi területét, a Casbi alóli mentesítésüket kérdőív nélkül egyénileg is kérhetik. 8. A FÖLDREFORM VÉGREHAJTÁSÁT felülvizsgáló központi bi­zottságba kinevezik a MNSz megbízottját. A vegyes lakosságú megyék bizottságába magyar tagot is kineveznek s ez bármikor kérheti a tárgya­lások felfüggesztését, ha megfelelő szakértővel tanácskozni kíván. 9. A CSIRIS MAGÁNJAVAK egész birtokállományát a Caps átadja a csíkmegyei lakosságot képviselő új vezetőségnek. 10. A MAGYAR TANSZEMÉLYZET besorolási szempontjait kedve­zően tisztázták. Besorolják a hadifogságban lévő vagy elhurcolt tanárokat és tanítókat is, a ezek illetményeit a családtagoknak folyósítják. Délerdély részére 300 új tanítói állást létesítettek s ez a szám a szükség szerint nőni fog. A magyar tanárok a képesítési (capacitatea) vizsgát magyar nyelven, magyar bizottság előtt teszik le. Az iskolapilleték elosztásában a MNSz és a Munkásegységfront képviselői is részt vesznek. 11. A NEMZETI TANTÁRGYAKAT (földrajz, alkotmánytén, törté­nelem) a magyar iskolákban magyar nyelven tanítják. A román nyelv tanítását az elemi 3. osztályában kezdik. 12. AZ IPARI OKTATÁS terén a magyar ipari középiskolák önálló­ságát meghagyják és a tanulóknak magyar ipari érettségit biztosítanak. Engedélyezték a brassói magyar nyelvű ipari líceum első osztályának felállítását. 13. AZ ÁLLAMI MAGYAR NÉPISKOLÁK dologi szükségleteinek biztosítására elrendelték, hogy a községi költségvetésekben legyenek te­kintettel ezekre az iskolákra is, a jelenlegi költségvetésekből pedig igye­kezzenek segélyeket kiutalni. 14. A SZEGÉNY SORSÚ MAGYAR NÉPISKOLAI TANULÓK tan­könyvsegélyére 12 millió lejt engedélyezett a minisztérium. Kiutalás tör­tént az északerdélyi és a délerdélyi magyar tanszemélyzet elmaradt já­randóságaira is. 15. A MAGYAR EGYETEM FELSZERELÉSE és a kolozsvári egye­temi könyvtár közös használata tárgyában intézkedések történtek és újabb összegeket­ utaltak ki a magyar egyetem céljaira.

Next