Falvak Népe, 1946 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1946-01-13 / 1. szám
1946 január IS, FALVAK-ÍNifra A bámáni bizottság tárgyalásai Mihály király már újév napján fogadta a szövetséges bizottságot: Vrainszki szovjet népbiztoshelyettest, Archibald Clark Kerr angol és Harriman amerikai nagyköveteket. A bizottság közölte a királlyal a moszkvai értekezlet Romániára vonatkozó határozatát. Maniu személye zavarja a kibontakozást Maniu múltbeli politikája, a Vasgárdával való összeköttetései és az a gyűlölködő szellem, amely tőle eredően, megismétlődő reakciós támadásokban nyilatkozott meg az elmúlt hónapokban, érezhetően és érthetően zavarja az egészséges kibontakozást. A román szellemi és politikai élet több kimagasló személyisége foglalt állást Maniu ellen. Aurel Potop államtitkár magában a nemzeti parasztpárti újságban támadta meg Maniut s nem mulasztotta el megállapítani azt sem, hogy „a vasgárdisták e régi szövetségese, a külföld előtt is lejárta magát, hiszen nemrégiben az angol Times című nagy lap állapította meg róla, hogy most ugyan demokráciáról és az angolszászok iránti rokonszenvről beszél, de ugyanakkor szítja a gyűlöletet az oroszok, magyarok és a zsidók ellen. A Groza-kormány kiszélesítése A szövetséges kiküldöttek tárgyalásainak eredményeképpen január hó 7-én megtörtént a kormány kiegészítése. A nemzeti parasztpárt képviseletében Haţieganu Emil dr., a liberális párt képviseletében pedig Râmniceanu Mihály dr. került be a Grozakormányba tárcanélküli miniszterként. Szélesebb alapokra helyezkedik a MNSz Kurkó Gyárfás, a MNSz országos elnöke fontos bejelentést tett a kolozsvári hóstáti földésztársadalom január 3-án tartott nagygyűlésén. Az országos elnök keményen elítélte azokat a törekvéseket, amelyek a magyarság demokratikus egységét szeretnék megbontani , aztán az alábbi bejelentést tette: — A Magyar Népi Szövetség még az eddiginél is szélesebb alapokra fog helyezkedni... Társadalmi és osztálykülönbség nélkül minden magyarnak egyetlen nemzeti egységbe kell tartoznia, hogy annál sikeresebb győzelem koronázza szabadságharcunkat. Ha eddig volt is véleménykülönbség a magyarság régi, bar a, fasizmustól magukat távoltartott vezetőivel, ez ma már nem áll fenn. A jövőben együtt fogunk haladni mindazokkal a haladóbb szellemű volt magyarpárti elemekkel, amelyek a felszabadulás óta velünk együtt becsületes munkát vállaltak népünk érdekeiért... 3. oldal Magyar lépi közre'Mi a pipositásért A MNSz százas intézőbizottsága Marosvásárhelyen tartott értekezletén felsorakoztatta a romániai magyarság jogos kívánságait. Ugyanakkor úgy határozott, hogy e kérdések elintézésére küldöttséget meneszt Bukarestbe. Ez a küldöttség december 3-tól 19-ig tanácskozott a kormány, tényezőkkel és az alábbi eredményeket érte el: 1. A VISSZAPERLÉSI TÖRVÉNYRENDELETET módosítják, illetve Délerdélyrre is kiterjesztik. A bécsi döntéskor Északerdélybe költözött délerdélyi magyar is keresetet nyújthat be elkótyavetyélt ingatlana visszaszerzésére. Ha az adás-vételnél tényleges kényszer nem állott fenn, elrendelik az ár újraértékelését. Az ilyen perekben hites bírósági szakértőket alkalmaznak s ezek kinevezéséig az ügyek tárgyalását elhalasztják. 2. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÜGYÉBEN a minisztérium új eljárási szabályzatot küldött az illetékes hatóságoknak. Ez a szabályzat tisztázza a délerdélyi magyarok sok helyen rosszul értelmezett állampolgársági helyzetét és sok esetben alkalmas a magyar sérelmek orvoslására. 3. A KATONAI ÜGYEK KÉRDÉSÉBEN kérte a küldöttség a jelentkezési határidő 1946 január 31-ig való meghosszabbítását, a későbbi hazatérőknek 45 napi haladék engedélyezését és az elítéltek számára a köz-, kegyelmet. Kérte a törvényes alap nélkül működő hadbíróságok megszüntetését s az eddig hozott ítéletek megsemmisítését. Végül kérte az 1944-es közkegyelmi rendeletnek Északerdélyre való alkalmazását, a külföldre szökött katonákra és a határátlépőkre való kiterjesztését s ezen az alapon a már elítéltek szabadon bocsájtását. Az igazságügyminiszter a kérelmek ügyében tanácskozott a hadügyminiszterrel, aki a MNSz kérelmeit magáévá tette. 4. A NYELVHASZNÁLAT KÉRDÉSÉBEN rendelet jelenik meg, amely kimondja, hogy a legalább 30 százalékban nemzetiségi nyelvű területeken a lakosság szabadon használhatja anyanyelvét a bíróságok előtt. 5. AZ IGAZSÁGÜGYI TISZTVISELŐK besorolásánál a jövőben a magyar lakosságú területeket és a magyar hivatalokat érintő besorolási ügyeket a MNSz megbízottjával tárgyalják le. 6. KÖZIGAZGATÁSI TÉREN kijelöli azokat a körzeteket, amelyekben a nemzetiségi törvény értelmében a közigazgatás az illető nemzetiség nyelvén is folyhat. 7. A CASBI-VAL KAPCSOLATBAN kérdéítek alapján a közigazgatási hatóságok a helyi és megyei politikai bizottságokkal közösen tisztázzák, hogy ki minősíthető ,ellenséges személyinek. Azokat, akik nem esnek ilyen minősítés alá, mentesítik a Casbi alól. Az itthonlevők ingóságait nem veszik el, vagy ha már elvették, használatra visszaadják, helyzetük tisztázásáig. Akik nem hagyták el Románia jelenlegi területét, a Casbi alóli mentesítésüket kérdőív nélkül egyénileg is kérhetik. 8. A FÖLDREFORM VÉGREHAJTÁSÁT felülvizsgáló központi bizottságba kinevezik a MNSz megbízottját. A vegyes lakosságú megyék bizottságába magyar tagot is kineveznek s ez bármikor kérheti a tárgyalások felfüggesztését, ha megfelelő szakértővel tanácskozni kíván. 9. A CSIRIS MAGÁNJAVAK egész birtokállományát a Caps átadja a csíkmegyei lakosságot képviselő új vezetőségnek. 10. A MAGYAR TANSZEMÉLYZET besorolási szempontjait kedvezően tisztázták. Besorolják a hadifogságban lévő vagy elhurcolt tanárokat és tanítókat is, a ezek illetményeit a családtagoknak folyósítják. Délerdély részére 300 új tanítói állást létesítettek s ez a szám a szükség szerint nőni fog. A magyar tanárok a képesítési (capacitatea) vizsgát magyar nyelven, magyar bizottság előtt teszik le. Az iskolapilleték elosztásában a MNSz és a Munkásegységfront képviselői is részt vesznek. 11. A NEMZETI TANTÁRGYAKAT (földrajz, alkotmánytén, történelem) a magyar iskolákban magyar nyelven tanítják. A román nyelv tanítását az elemi 3. osztályában kezdik. 12. AZ IPARI OKTATÁS terén a magyar ipari középiskolák önállóságát meghagyják és a tanulóknak magyar ipari érettségit biztosítanak. Engedélyezték a brassói magyar nyelvű ipari líceum első osztályának felállítását. 13. AZ ÁLLAMI MAGYAR NÉPISKOLÁK dologi szükségleteinek biztosítására elrendelték, hogy a községi költségvetésekben legyenek tekintettel ezekre az iskolákra is, a jelenlegi költségvetésekből pedig igyekezzenek segélyeket kiutalni. 14. A SZEGÉNY SORSÚ MAGYAR NÉPISKOLAI TANULÓK tankönyvsegélyére 12 millió lejt engedélyezett a minisztérium. Kiutalás történt az északerdélyi és a délerdélyi magyar tanszemélyzet elmaradt járandóságaira is. 15. A MAGYAR EGYETEM FELSZERELÉSE és a kolozsvári egyetemi könyvtár közös használata tárgyában intézkedések történtek és újabb összegeket utaltak ki a magyar egyetem céljaira.