Fejér Megyei Hirlap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-10 / 83. szám
Szerda, 1957. április 11. FEJER MEGYEI HÍRLAP Nyereségesen zárták az első negyedévet, sikeresen halad az átszervezési munka, május tiszteletére munkaverseny indul a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalatnál A Takarodó úti épületsor első tömbjének homlokzatán, ahol nemrég még ez a tábla ékeskedett: „Székesfehérvári Megmunkáló és Kovácsoló Vállalat”, most a síneken áthaladók ezt olvashatják: „MÁV Székesfehérvári Járóműjavító Üzemi Vállalat"... Ismeretes, hogy e székesfehérvári üzem hosszú ideig a Kohó és Gépipari Minisztériumhoz tartozott, s csak a kölmúltban került ismét vissza a MÁV kötelékébe. Jóllehet ez a visszaállás január 1-től számít, ám az első negyedévben még KGM-munkákat végzett a vállalat, sőt december végéig még két régi profil marad is, hiszen a MÁV-munkákra való áttérés nem is történhet máról holnapra. A dolgozók derekasan megállták helyüket az első negyedévben. Balogh igazgató elmondta, hogy az ellenforradalom utáni időszakban sok nehézséggel kellett megküzdeniök: nem volt elegendő energia, nem volt kielégítő a munkafegyelem, a műszaki vezetésnek csak átcsoportosításokkal sikerült a teljes foglalkoztatottságot biztosítania. De hétről-hétre biztató eredmények születtek, a vállalat kollektívája igyekezett úgy dolgozni, hogy a kifizetett bérek mögött megfelelő érték legyen. A vállalat — a nehézségek ellenére — januári teljes termelési tervét 104,5, a befejezett termelési tervét pedig 107 százalékra teljesítette. Februárra megjavult az energiaellátás, jobb lett a munkafegyelem is, így nagyobb lett a teljesítmény is; a dolgozók havi teljes termelési tervüket 127,8, befejezett termelési tervüket - 1,6 százalékra teljesítették. Ugyancsak túlteljesítették márciusi tervelőirányzatukat is. A számok is bizonyítják az első negyedév jó munkáját, de figyelemreméltók azok az eredmények is, melyeket az önköltségcsökkentésben értek el. Egy példa: az első két hónapban a tervezett 98 . Százalékos önköltséggel szemben 88,8 százalékos önköltséget értek el, azaz a tervezett 225 000 forintos nyereséggel szemben mintegy 607 000 forintos nyereséget értek el, így a vállalat nyereségesen zárta az első negyedévet, megalapozta az 1957-es év feladatainak sikeres megvalósítását. E termelési eredmények annál is inkább dicséretére válnak a dolgozóknak, ha figyelembe veszszük azt a hatalmas átszervezést, amely napjainkban történik a vállalatnál. Mint egy megbolygatott méhkas, elvan most az üzem. A MÁV- munkákra való áttérés százszázalékos profit-átállást jelent, új munkahelyeket kell létesíteni, gépeket kell átcsoportosítani, embereket átirányítani más munkakörbe, egyszóval óriási feladatot kell megvalósítani. Igaz, az üzem a múltban a MÁV-é volt, sok mindent nem kell újonnan csinálni, de mivel most új profilok is lesznek a régiek mellett, ezért bőven van tennivaló. Szinte felsorolni is sok, amit a jövőben végeznek majd itt: teher- és személykocsi futójavítását, teherkocsi középjavítását, fővizsgáját, mozdonykazánok javítását, új kazánok, légtartályok, vízállomási kazánok gyártását, keskenynyomtávú vasúti teherkocsik gyártását és különböző MÁV-munkákat. Ezeknek a gyártásához megfelelő gépek, emberek kellenek, ezért elsősorban a megfelelő helyiséget kell biztosítani, a gépeket beállítani. Külön műhely kell például a keskenynyomtávú vasúti teherkocsik gyártásához, mert ezt itt még nem gyártották. Új vasúti kerékesztergapadokat kell beállítani, ugyanígy rugópróbagépet, sajtológépet, létesíteni kell rugóedzőkemencét, és így tovább. Az átszervezés során több mint három millió forint beruházást eszközölnek új gépek beszerzésére, megfelelő eszközök biztosítására, hogy az új profilok termelése megindulhasson. Létszámban is lesz bizonyos emelkedés; 70-en jönnek át a fűtőházból, részben azok, akik azelőtt is itt dolgoztak már, részben új, de vasúti munkások. . . . Az átszervezés minden dolgozót közvetve, közvetlenül érint, erről beszél mindenki, ez most itt a központi probléma, tennivaló. Erről beszélgetünk Vigh Istvánnal, a kazánműhely vezetőjével is. — Nagy munkában vagyunk — mondja —, hiszen itt vannak még a KGM-munkák, a vándorrostélyok gyártása is, de végezni kell a gépek beszerelését, hogy rátérhessünk új profiljaink gyártására. Vigh István megemlíti, hogy emberei együtt vannak, újra dolgoznak majd a régi brigádok, bíznak abban, hogy megoldják a reájuk háruló feladatokat. Ezt erősíti meg Arany Ferenc művezető, aki 1921 óta dolgozik a vasútnál, azelőtt is „kazános” volt. — Nagy kedvvel végezzük az átállást jelző munkákat, hiszen hosszú évekig dolgoztam én is kazánok javításán, ismerem e munka csinját-binját, jó lesz újra a mesterségben dolgozni. Adjanak csak minél előbb munkát, anyagot, majd mi nekilátunk megcsinálni. Reméljük, megtaláljuk a számításunkat az új munkákban is. Említi, hogy egy régi brigádtag, amikor tudomást szerzett arról, hogy újra gyártanak kazánokat, jelentkezett felvételre, otthagyta munkahelyét, mert vissza akar térni a kis családba... Az átszervezés nagy munkája ugyan már hetekkel ezelőtt megindult, a „döntő szakasz”, április, e hónap végére zömmel befejeződik, fokozatosan rátérnek a MÁV- munkákra, s a nyár derekán már minden profilt gyártanak. A műszaki középkáderek mindenütt biztosítva vannak, a dolgozók részére pedig rövid tanfolyamokat szándékoznak indítani, hogy megfelelően tudjanak eleget tenni az új munkák elvégzésének. A vállalatvezetőségnek segít a munkástanács, az igazgatói tanács, az együttesen hozott határozatok megvalósítását támogatja, sajátos módon vesz részt a problémák megoldásában. Erre az együttműködésre szükség is van, hiszen igen szerteágazók a feladatok, az átszervezés végrehajtása mellett biztosítani kell a zavartalan termelést, azt, hogy minden perc, óra, nap mindenki részéről hasznosan teljen el, ne növekedjék az önköltség. Jóllehet a vállalat nyereségesen zárta az első negyedévet, e nyereség sokkal több lett volna, ha mindenki lelkiismeretesen, órabére arányában járul hozzá az új érték létrehozásához. Jelenleg órabérrendszerben vannak a dolgozók, mivel azonban országszerte az összes MÁV járóműjavító vállalatok áttérnek a teljesítménybérezésre, itt is bevezetik ezt a bérezési formát, ez fejezi ki legjobban a teljesítményt, s ez ösztönzően is hat. A MÁV Székesfehérvári Járóműjavító Üzemi Vállalat dolgozói jó munkát végeztek az első évnegyedben, de még nagyobb feladat előtt állnak az elkövetkezendő időben. Bizakodásban, munka-Április 6-án a városi tanács kistanácstermében MESZÖV választmányi ülést tartottak, amelyen a választmánynak mintegy 25 tagja jelent meg. A választmányi ülésnek két napirendi pontja volt. Az ülést Madarász Sándor elvtárs, a MÉSZÖV választmány elnöke nyitotta meg, majd Nemes Géza elvtárs, a MÉSZÖV elnökhelyettese mondotta el az igazgatóság beszámolóját az 1956. évi mérleg alapján a földművesszövetkezetek munkájáról. Nemes elvtárs beszédének bevezető részében az 1956. október 23-án kezdődő ellenforradalomról beszélt, amely súlyosan kihatott a földművesszövetkezetek munkájára is. A földművesszövetkezetek munkájának értékelése. A többi között elmondotta, hogy a földművesszövetkezeti bolti kiskereskedelem 1956-ban 97 millió forinttal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint az azt megelőző évben. Ez azt jelenti, hogy a bolti forgalom 22 százalékkal emelkedett. Így a megye földművesszövetkezetei bolti forgalmi tervüket 117 százalékra teljesítették. A földművesszövetkezetek erősödését és fejlődését mutatja az is, hogy az 1956-os évben a kiskereskedelmi egységek száma körülbelül ötvennel, míg a vendéglátóipari egységek száma tizenöttel nőtt. Mutatja továbbá az is, hogy míg 1953-ban a földművesszövet-kezeti bolti kiskereskedelem 29,8 százalékot tett ki, addig 1956-ban már elérte a 41,8 százalékot. Nagy mértékben emelkedett a földművesszövetkezetek ipari és szolgáltató tevékenysége is az elmúlt évben. Mintegy 930 vagonterményt őröltek meg a földművesszövetkezeti darálókban és mintegy 95 ezer liter pálinkát főztek a földművesszövetkezeti szeszfőzdékben. A falu lakosságainak jobb hús és zsírellátásához 2850 darab sertés meghizlalásával járultak hozzá. Az elmúlt évben szépen növekedett a földművesszövetkezetek taglétszáma is, kiszélesedett a földművesszövetkezeti mozgalom. Az elmúlt év folyamán beszervezett 4300 taggal elérte az 58 800 főt. A régi és az új tagok az év folyamán közel 250 ezer forint részjegy befizetéssel segítették a földművesszövetkezetek anyagi megerősödését, további fejlődését. Az 1955 évhez viszonyítva 1956-ban szépen növekedett a szakcsoportok száma is. Míg 1955-ben 33 szakcsoport működött 702 taggal, 1956 végén már 18 alkalmi társulás 324 taggal és 49 szakcsoport 1026 taggal kezdte meg a munkát. Tehát egy év alatt a szakcsoportok taglétszáma megkétszereződött Ezután Nemes elvtárs ismertette azokat a hibákat, amelyeket az elmúlt évben a földművesszövetkezetek, a MÉSZÖV, valamint a felsőbb vezetés elkövetett. A beszámoló eme részéből kitűnt, hogy több helyen még ráfizetéssel dolgoznak, így például a MÉK-nél. A hibákat azonban ki lehet javítani, mert erre a lehetőség megvan. Felszólalások A beszámoló után többen felszólaltak. Az igazgatóság beszámolójához elsőnek Bauer Imre, a bicskei FIK elnöke szólt hozzá. Bauer elvtárs bevezetőül a szakcsoportok jelentőségét méltatta, majd azzal foglalkozott, hogy a szakcsoportok szervezésével és támogatásával többet kell törődni. Ezután a felvásárlásról szólt. Oroszlán Jenő, a sárszentmihályi földművesszövetkezet igazga- t tósági elnöke bírálta a MÉSZÖV vezetőit. Azt képezte, milyen intézkedést tettek arra, hogy az idén a MÉK is veszteség nélkül bonyolítsa le a kereskedelmet. Bús Mihály elvtárs, a MÉSZÖV felügyelő bizottságának elnöke, a felvásárlásokról szólott. Elmondotta: súlyos hiba volt az, hogy helyben nem vásárolhattak fel a földművesszövetkezetek sertéseket, más vidékről, más megyékből kellett hozniuk. Így legtöbbször ráfizettek a vásárlásra. Ebből adódott az, hogy súlyon alul számos sertést le kellett vágni. Majd arról szólott, hogy a megyében sok dugárus van. Ezt jelentették a MESZÖV-nek és más szerveknek is, de intézkedés nem történt. Paksi Imre elvtárs, a perkátai földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke javasolta, hogy vizsgálják felül a MESZÖV dolgozóinak, az ellenforradalom idején tanúsított magatartását és járjanak el azokkal szemben, akik még mindig hátráltatják a munkát. Az ülésen még több felszólalás hangzott el. A beszámolóhoz hozzászólt Szabó Kálmánna elvtársnő is, a SZÖVOSZ igazgatóságának tagja. Több felmerült kérdésre választ adott. Szoros kapcsolat az MSZMP alap■ szervezeteivel A választmányi ülésen felszólalt Hollósi Lajos elvtárs, az MSZMP megyei elnöksége mezőgazdasági osztályának vezetője. Elmondotta, hogy a földművesszövetkezetek az elmúlt évben erősödtek. Vannak még hibák, de mégis az eredmények javára billen a mérleg. A földművesszövetkezetek dicséretei érdemelnek azért, mert az áruellátás zökkenőmentes volt A szövetkezetek dolgozóinak többsége nem vett részt az ellenforradalomban, hanem dolgozott. Néhányan a régi világ levitézlett urai közül, akik beférkőztek a szövetkezetekbe, tevékeny részesei voltak az ellenforradalomnak, így például Lantai, Katona Vilmos, Csáder József és társaik az ellenforradalom zászlóvivői közé tartoztak. A MÉK-nél egyesek röplapokat gépeltek, még november 4-e után is, amelyek uszítottak, rágalmazták a proletár hatalmat. Ezt követően Hollósi elvtárs arról beszélt, hogy a vezetőknek és a választmányi tagoknak szorosan együtt kell dolgozniuk az MSZMP alapszervezeteivel, mert csak így tudnak munkájukban eredményt elérni. Majd ezt követően a szakcsoportokról szólott. Elmondotta, hogy a szakcsoportokat szigorúan az önkéntesség betartásával kell fejleszteni. A felvilágosító munka nem maradhat el. Végül a földművesszövetkezetek tömegszervezeti munkájáról, valamint a feladatokról beszélt. A választmányi ülés második napirendjeként a szervezeti kérdéseket vitatták meg. Madarász Sándor elvtárs ismertette az igazgatóságon belüli helyzetet. Elmondotta: az igazgatóság nem volt harcos, gerinces, mert január elseje után sem tették meg azokat az intézkedéseket, amelyekre az OFT határozatot hozott. Ezért szükségessé vált a MESZÖV Igazgatóságából több tag visszahívása és több tag újjáválasztása. Az igazgatóság régi tagjai közül a választmány visszahívta: Vidovics Elemér, Pintér István, Magyar Imre és Dénes László igazgatósági tagokat. Lemondott Szécsi László, szintén igazgatósági tag. A választmányi ülés Bertalan Gábort, a MESZÖV elnökét a legközelebbi választmányi ülésig — amelyet két hét múlva tartanak — felfüggesztette. Az igazgatóság új tagjaiként a választmányi ülés egyhangúlag megválasztotta: Sipos József, Kiss József, Kugler József, Oroszlán Jenő, Paksi Imre, B. Nagy Sándor és Kovács Ferenc elvtársakat. Az ülés után a résztvevők közös ebéden vettek részt. Németh Jenő kedvben nincs hiány, ezt bizonyítja az is, hogy egyre több szó esik a szocialista munkaverseny újjáélesztéséről. A kezdeményezés a kovácsműhely dolgozóitól indult el, s ma már mindenütt beszélnek róla, latolgatják, miképpen, hogyan csináljuk. Üzemrészek között indulna a verseny — a legjobb hármat pénzjutalomban részesítenék. ...Amikor a vállalat mint MEKOVÁL szerepelt, két éven át élüzem szinten teljesítették tervüket a dolgozók, induljon hát újra nemes küzdelem a régi hírnév öregbítéséért, s ennek a kibontakozó versenynek legyen !só állomása május 1, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe... Heresznyei Tibor Választmányi ülést tartott a MÉSZÖV — erősödtek a földművesszövetkezetek, — új tagok kerültek az igazgatóságba oldal Magyar nótaest keretében mutatkozik be a fehérvári KPDSZ táncegyüttese Szombaton és vasárnap a székesfehérvári Városi Színházban nagyszabású magyar nótaest kerül megrendezésre. A magyar nótaesten Vörös Sári és Domhidi László énekművészek a legszebb magyar nótákat adják majd elő Weiszbach Béla kiváló népi zenekarának kíséretében. A magyar nóta estet a fehérvári KPDSZ rendezi. Ez alkalommal mutatkozik be Fehérvár közönségének a jóképességű KPDSZ népi táncegyüttese is.. Csütörtökön délután fél 4 órakor is tart előadást a Holéczi együttes Fehérváron Mint már ismeretes, a Holéczi együttes április 11-én, csütörtökön Székesfehérvárott szerepel. Az együttes fehérvári szereplése iránt hatalmas érdeklődés nyilvánult meg a városban. A nagy érdeklődésre való tekintettel a színház vezetősége elhatározta, hogy délután fél 4 órakor is tart előadást. Így jegyeket a fél 4 órai előadásra még lehet vásárolni a Városi Színház pénztárában! FÁK HETE április 7-13-ig– védd, gondozd, ápold • kiültetett kis fákat és csemetéket!