Fejér Megyei Hirlap, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-01 / 204. szám

Vasárnap, 1957. szeptember 1. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Új bányászlakások Pusztavánon N­­em csedültek poharak, az­­ ünnepi beszéd is elma­radt, egyszerű, keresetlen sz­a­­vakkal adta et a Fejér megyei Építőipari Vállalat a 28. lakást a Pusztavámi Szénbányáknak. Az átadás mégis ünnepélyes volt. Azzá téte az a munka, amely az átesést megelőzte. A szerződés szerint október 15-re kellett volna elkészíteni a kétszobás ikerházat és a hatla­kásos egy szoba-komfortos épü­letet. Míg a bányászok a szín­nel teli csilléket szaporították, az­ építőmunkások másfél hó­nappal megrövidítették az épít­kezés idejét és a bányásznap előtt két nappal át is adták. Pusztavámon, a község vé­gén egy új települést alkotnak a rendben sorakozó takaros kis házak. A tágas, csinos szobák­­ , Ji-, J1IHUJ--. ------ --'» -.JU-'-M-az új lakókra várnak. Három és félmillió forintba került ál­lamunknak ez az építkezés s mindezt 25 évi törlesztésre ad­ja át a bányamunkásoknak, öröklakásként. Azok a bányá­szok, akik már 10—15 éve dol­goznak a szakmában, 7—8000 forintos kedvezménnyel kenjék meg az öröklakásokat. Újabb megbecsülés jele ez bányásza­ink iránt. A lakótelepnek azonban van szépséghibája is. A melléképü­letek — tyúk­, disznóól — nem készültek el. Erre már nem tel­lett, a­nnyira még nem vagyunk gazdagok. Biztosak vagyunk azonban, hogy a következő bá­nyásznapig már ez sem hiány­zik, s az új lakónegyedben a boldog bányászcsalád körében a megelégedésről beszélgetünk majd. A Hazafias Népfront megyei bizottságához újabb táviratok, té­velek érkeznek, amelyekben köz­­ségek, termelőszövetkezetek, tan­­testületek dolgozói tiltakoznak az MVSZ rendkívüli napirendjére tű­­zött „magyar ügy” vitája ellen. „Mi, a székesfehérvári Úttörő Általános Iskola nevelőtestülete mély felháborodással tiltakozunk az ENSZ ötösbizottságának jel­entése ellen, amely hazánkat és a Szovjetuniót hamis vallomások alapján nem létező, be nem bi­­zonyítható vádakkal rágalmazza, tiltakozunk az ellen is, hogy az ötösbizottság a magyar ifjúságot,­­ magyar értelmiséget ellenfor­radalminak nyilvánítja. Mi, értel­­miségiek tanulóifjúságunkkal egyetemben egyet­értünk minden tekintetben pártunk és kormá­nyunk politikájával és minden erőnkkel, legjobb tudásunkkal tá­mogatjuk munkás-paraszt kor­mányunkat” — írják a székesfe­hérvári Úttörő iskola pedagógu­sai. Verébről a következő szövegű távirat érkezett a Hazafias Nép­fronthoz: „Mi, a verebi Búzaka­lász Termelőszövetkezet tagjai elítéljük az ENSZ ötösbizottságá­nak hazánkra szórt hazug rágal­mait és egységesen tiltakozunk annak megvitatása ellen. Az ENSZ alapokmány értelmében semmi joga nincs az ENSZ-nek ahhoz, hogy a mi országunk bel­ügyeibe avatkozzon. Helyesel­nénk, ha a magyar kérdés helyett foglalkoznának az amerikai és a nyugati államok agresszív politi­kájával, amelyek állandó uszítást visznek végbe a népi demokrati­kus állam­ok ellen. Javasoljuk, foglalkozzanak a nukleáris tö­megpusztító fegyverek eltiltásá­val, mely az egész békeszerető tábor régi óhaja és kérelme." Tiltakozásukat fejezték ki a velencei községi tanács és a so­­ponyai községi tanács dolgozói is. Sárkeszin a Magyar Szocialista Munkáspárt alapszervezete kibő­vített taggyűlésen tiltakozott az ENSZ ötösbizottságának jelentése­ ellen. Táviratot küldtek Horváth Imre külügyminiszternek is, kér­j­ve, hogy tiltakozásukat juttassák­ el az ENSZ főtitkárának. Táv­ jó iratukban a következőket írják „Hazánkban a hatalom a munkás-'1 osztály, s a vele szövetséges dol-f­gozó parasztság kezében van. Az­ MSZMP vezetésével, mindnyá­' junk megelégedésére haladunk a szocializmus építésének útján. Nem tűrjük, hogy békés építő-]­ munkánkat az úgynevezett „ma-­­gyar ügy” újbóli napirendre tűzé-­­sével az ENSZ-ben megzavar­ják." Tiltakozó táviratot juttatott ells a Hazafias Népfront megyei bi­zottságához a verebi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet tagsága is. Köszönet és hála a szovjet segítségért „Forradalom" jelszavának bedobása, vörös zászlók, vörös­­ nyakkendők összetépése, elégetése, kommunisták ezreinek el­hurcolása és kivégzése jellemezte, hogy ellenforradalom volt Magyarországon. Az ellenség forradalomnak nevezte, bennem és mások­ban is, akik az igazi szocialista hazaszeretet nevelésében ré­szesültek, már az első órában az a gondolat merült fel, hogy­­ ezt nem lehet forradalomnak nevezni, mert hiszen a munkás-­­ hatalom megdöntésére irányult. Szomorúan töprengtem a tanyai iskolám egyik tantermében és hallgattam az ágyúk dörgését. Arra gondoltam, hogy idegen hordák felbújtására belső bitangok az imperialisták segítségével tönkre teszik 12 éves szocialista vívmányainkat és legjobbjainkat hurcolják a vérpadra. Ugyanakkor egy másik gondolat is felmerült bennem, ami már a további munkához erőt adott. Ez a gondolat az volt, hogy van egy szocialista tábor, a Szovjetunió vezetésé­vel, mely már nem egyszer adta tanúbizonyságát segítőkész­ségének és arra gondoltam, hogy ezúttal sem fog magunkra hagyni. Ez be is következett.­­ Most újra rágalmak hadával támadnak ellenünk az ENSZ keretén belül levitézlett urak és hazaárulók, akik kö­zül nem egy a dolgozók verejtékes munkáján keresztül él­vezte a gondtalan életet. Mi magyarok szeretjük ezt a szocia­lista hazát és senkinek nem engedünk beleszólást belügye­­inkbe. Söpörjön mindenki a maga háza előtt és vegyék tu­domásul, hogy mi a szabad és független életünket nem va­gyunk hajlandók mégegyszer felcserélni a gyarmati elnyo­mással. Mi erdőmajori dolgozók a Szovjetunió segítő kezét láttuk nemcsak az ellenforradalom letörésében, hanem egyéb vona­lon is. Ifjúsági labdarúgó csapatunk a Dinamó nevű szovjet sportegyesülettől 15 pár labdarúgó felszerelést kapott aján­dékul és ezzel a termelőszövetkezetünkben előre lendítette a sport fejlődését. Persze nem ezzel akarom lemérni a szovjet segítséget, hiszen az olyan nagy, amire kevés lenne ez a kis cikk. De ismerjük, s meggyőződésünk, hogy a Szovjet­unió vezetésével helyes úton járunk, ígérjük, hogy mindazon harcokban, amit a Szovjetunió a béke érdekében megkezdett, biztosan számíthat reánk. Kö­szönet és hála a segítségért a megbonthatatlan szovjet—ma­gyar barátság szellemében. ER­OSS ZOLTÁN tanító Jó munkával kimagasló termelési eredmények­kel köszöntötték a 7. bányászna­pot megyénk bányáinak dolgozói. Mindenütt teljesítették időben az augusztusi tervet, számos helyen jóval többet termeltek a tervnél. Híradásunkban elsősorban a PUSZTAVÁMI BÁNYÁSZOK munkájáról kell beszámolni. A Pusztavámi Szénbányák elsőnek megyénk bányái közül 28-án dél­után 2 órakor befejezte augusz­tusi tervét. Ezzel lehetővé vált hogy szerdától a bányásznapig a dolgozók körülbelül 850 vagon szenet adjanak terven felül nép­gazdaságunknak. Ezzel köszön­tötték méltóan a pusztavámi bá­nyászok a 7. bányásznapot. A bányásznapi versenyben leg­jobb eredményt elért frontcsa­patok, dolgozók pénzjutalomban részesülnek a vasárnapi ünnep­ségen. Méltóan készülnek az ünnep­re a BALINKAI BÁNYÁSZOK is. ők korábban arra tettek ígé­retet, hogy július, augusztus hó­napot figyelembe véve a bányász­napot 7 500 tonna terven felüli szénnel köszöntik. Ennek érde­kében indult meg augusztus 17-én a «bányászőrség»­, amely szeptem­ber 1-ig tartott. A bányászőrsík­ alatt a legjobb eredményt Foj­­tyik Ferenc frontmester máso­dik szakja érte el, 150 százalék körüli átlagteljesítménnyel. Mél­tóan készült az ünnepre Hor­váth György frontmester szakja is, továbbá Hancsák Gábor szak­ja, Hegyi Károly kamrafejtési csapata, Krár János elővárosi csapata és Kisgyónban Kovács Lajos csapatai A bányánál 25 ezer forint pénzjutalmat osztanak ki a bá­nyászőrség legjobbjainak az ün­nepségen. A GÁNTI BÁNYÁSZOK ugyancsak kitettek magukért a bányásznapi versenyben. Szom­bat délig teljesítették augusztusi tervüket és így 250 tonna bauxi­­tot tudtak havi tervükön felül termelni. A bányásznapi készülődés so­rán legjobban kitűntek a mun­kában Filótás László bányász, Majer János csoportvezető, Né­meth János baggeros, Fraudl An­tal motorvezető. Ezek a dolgo­zók kitüntetésben is részesülnek jó munkájuk elismeréseképpen Dicséret illeti Csete János bagge­­rost is 107 százalékos teljesítmé­nyéért. A letakarítók közül Tol­nai Lajos brigádja 113, Molnár Mihály brigádja 111,1 százalékos teljesítménnyel érte el a jó ered­ményt. A KINCSESI BÁNYÁSZOK ugyancsak határidő előtt befe­jezték augusztusi tervüket és így tervtúlteljesítést értek el. A legjobbak: Huszár András és brigádja 12,33 tonna bauxit műszalkonkénti átlagteljesítmény­nyel, amely 187,6 százalékos na­­pi tervteljesítésnek felel meg. Horváth VI. Lajos 11,97, Bíró József 9,45, Szabó Mihály 9,36 tonna bauxitot ,műszakonként, átlagteljesítménnyel. A József ak­nából Vida Mihály és brigádja ért el legjobb eredményt. Kormánykitüntetésben hárman részesülnek az Iszkaszentgyö­rgyi Bauxitbánya dolgozói közül: Bittmann Jakab művezető, Szi­lágyi Gergely vájár, Sladányi Gyula vájár. ­ Értesítjük az utazóközönsé­get, hogy a balatoni utóidényre és az erős utasforgalomra való te­kintettel Székesfehérvár viszony­latában a július 30-tól szeptember 1-ig közlekedésre kijelölt vala­mennyi személyszállító vonat fo­lyó évi szeptember 15-ig bezáró­lag az előírt napokon továbbra is közlekedik. Ezzel egyidejűleg azok a vonatok, amelyek forgalma jú­lius 30 és szeptember 1-e között szüretel, szeptember 15-ig bezáró­­­as, továbbra is szünetelni fog. Állomásfőnökség. Az új tanév elé Szeptember 2-án megyénkben is megjelennek az utcákon iskolai táskával hátukon, rajztáblával a kezükben a diákok, jelezve, hogy ismét megindul az élet az iskolák­ban, új tanév kezdődik, ők azon­ban nem is sejtik, hogy milyen rendkívüli nehéz, szerteágazó problémákkal teli munkaévet je­lent ez az esztendő azoknak, akik­nek az iskola egy egész élet tartal­mát, gondjait, örömeit jelenti­ a nevelőknek. Mert bizony a peda­gógus s az oktatásügyet irányító apparátus az elmúlt években so­hasem nézett ilyen rendkívül ke­mény munkát követelő iskolaév elé. Ellenforradalom után vagyunk. Olyan vihar után, amely az isko­lákban, nevelőkben és tanulók­ban egyaránt megyénkben is sú­lyos, elsősorban eszmei károkat okozott. Azon nevelőink közül, akik október 23 előtt eszmeileg már egészen­­ közel álltak a marxizmus—leninizmus eszméjé­hez és politikájához, az ellenfor­radalom rombolása következtében sokan belehullottak a revizioniz­­mus mocsarába, vagy visszaesve elbódultak a nacionalizmus és a klerikalizmus ópiumától. Azon ne­velők pedig, akik már éveken ke­resztül becsületesen, sőt harcosan a marxizmus aleninizmus szelle­mében nevelték tanulóikat, az el­lenforradalom alatt eddigi munká­jukat látták kárbaveszni, megren­dült a hitük annak az igazában, amit eddig mindig kikezdhetetlen­­nek tudtak és hirdettek, lelkileg megrokkantak és visszavonultak. Kevesen voltak azok a pedagógu­sok, akiket a vihar nem tudott megtörni és acélosan kitartottak végig, s november 4-e után azon­nal megtalálták helyüket. Tanuló­inkra ugyanez állt, talán azzal a különbséggel, hogy fiatalokról lé­vén szó, gyorsabban begerjedtek és viszonylag könnyebben nyu­godtak meg. Az 1956/57-es tanév második fe­lében helyreállt ugyan iskoláink­ban a rend és a gyanútlan szem­lélő számára iskoláink teljesen a régiek, azonban az ellenforrada­lom szülte tanácstalanság csök­kent, de alapjaiban még megvan és gátolja oktatásügyünk egész te­rületén a munkát.­ Ezért várt rendkívül bonyolult feladat az 1957/58-as tanévben oktatásügyi szerveinkre, igazgatóinkra, neve­lőinkre egyaránt. Mégis azt mondjuk, hogy az elmúlt hónapok eseményei alap­ján bizalommal tekinthetünk az új tanév elé. Miben látjuk mi ezen sikerek feltételeit? Először is meglesz e tanévben a jó munka végzéséhez elsősorban szükséges nyugalom és biztonság­­érzet, amit pártunk és kormá­nyunk értelmiségi politikája nyújt minden becsületes nevelő számá­ra. A művelődésügyi osztály befe­jezettnek tekint minden, az el­lenforradalom következtében meg­indított fegyelmi eljárást. Azokat a pedagógusokat, akik az ellenfor­radalom alatt hibát vagy bűnt kö­vettek el, figyelmeztettük vagy megbüntettük, szeptember 1. után azonban az 1956-os ellenforradal­mi tévedések miatt egyetlen pedagógust sem akarunk fegyelmi úton felelősségre vonni. A jó nevelő mindig tanul. Nyil­vánvaló, hogy különösen szükség­­ van erre ma, hogy megerősödjék nevelőink marxista-leninista fel­­készültsége. Ezt célozza a pedagó-­­ gusok ideológiai továbbképzésé­nek ez évben bevezetésre kerülő új rendszere, amely nevelőink sok irányú érdeklődésére alapozva többféle, színvonalas és önkéntes tanulási formákat biztosít. Ter­mészetesen az önkéntességet egy nevelő sem tekintheti a tanulás alóli örök felmentésnek, csupán a forma és az idő megválasztása szabadságának. Kívánatos, hogy az iskolai nevelés érdekében már ebben az évben minél több nevelő csatlakozzék a szervezetten ta­nulók táborához. Nagy emelője kell, hogy legyen iskoláinkban az ifjúság nevelésé­nek az Úttörő Szövetség és a KISZ. Nevelőinken múlik, hogy mennyire tudják az ifjúságnak is kedvessé és az iskolai nevelésben is hasznossá tenni e megújult, de sok iskolában még csak kicsiny lendülettel dolgozó szervezeteket.­­Különösen sok a kívánnivaló még az iskolai KISZ szervezetek életé­ben, amelyek ma még csak a szer­veződés stádiumában vannak. Már szeptember elejétől kezdve lelkiismeretes, meggyőződéses és ötletes tanári segítésre van itt szükség, mert egyébként fennáll az elszürkülés veszélye. Harmadszor: sokban járulhat hozzá az új tanév sikeréhez a tár­sadalom széleskörű segítése. A szülői munkaközösségeknek a leg­több iskolában már örvendetesen szép hagyományai vannak. Ne hagyjuk e hagyományokat elsor­vadni! Már több kívánnivalót hagy maga után iskoláink és a helyi tanácsok kapcsolata. Megyénk csatlakozott a Győr- Sopron megye által kezdeménye­zett „Az oktatási intézmények tár­sadalmi segítésére indított mozga­loméhoz. Megyénkben lépten­­nyomon találkozunk a társadalom megértő segítőkészségével, amely arra irányul, hogy az állami erő­források kiegészítéseként, vagy önálló kezdeményezésként egyes oktatási intézményeink egészség­­ügyi és pedagógiai helyzetét meg­javítsa. Példaként álljon az etyeki községfejlesztési tervben végre­hajtott iskolabővítés, melynek kö­vetkeztében szeptemberben négy­gyel több tanteremben kezdik meg a község tanulóinak oktatását, az iskolának új tornaterme, az úttö­rő­ csapatnak úttörő szobája léte­sül. Lajoskomáromban ugyancsak a községfejlesztési terv keretében új, 75 férőhelyes óvoda épül. Se­regélyes-Szőlőhegyen társadalmi erőforrásokból felépítették az 50 férőhelyes óvoda falait. De sorol­hatnánk még a példákat Székes­­fehérvár és a megye más telepü­­lésének a történetéből is. Hisszük, hogy ez a mozgalom is segíteni fog elmélyíteni e tanévben az iskola, a szülők és a helyi tanácsok oly nagyon szükséges nevelési és gya­korlati haszonnal is járó kapcso­latát. Minden nagyobb nevelőtestület­ben van egy-két tagja az MSZMP-nek. Ők azok, akik a kommunisták pártját nevelőik között közvetlenül képviselik. Kérjük őket, legyenek az isko­lákban pártunk előharcosai, ne­­velőtársai­k megbecsült kartár­sai, tanulóik szeretett tanítói, ta­nárai, és így járuljanak hozzá az új tanév sikeréhez. Nehéz, ágas-bogas feladatok állnak előttünk az új tanévben. Ezek megoldására iskolai életünk konszolidálására, gyermekeink bensőből fakadó kommunista szellemű nevelésére, szocialista oktatásügyünk erősítésére hívunk fel minden nevelőt, ifjúsági veze­tőt, szülőt, tanács- és társadalmi szervet új iskolaévünk küszöbén. Karcagi Gyula, művelődésügyi osztályvezető Sj oldal Szakmai oktatás a Dunai Vasműben A Dunai Vasmű üzemeiben az ősszel ismét széles körben indul meg a szakmai oktatás. A Vas­mű oktatási osztálya a különbö­ző gyárrészlegek vezetőivel együt­tesen harmincöt tanfolyamot szer­vez, amelyeken nemcsak szak­munkásokat képeznek ki, de a szakmunkások is különleges ké­pesítéseket nyerhetnek. A marti­nász, kohász és szénelőkészítő­műi szakmunkásokon kívül most első ízben sok vegyipari szakmun­kást is kiképeznek, akik az in­duló vegyiművekben fognak dol­gozni. Az első tanfolyamok, a villany­­szerelők és a földmunkagép ke­zelők számára már megkezdődtek. Arra számítanak, hogy a 35 kü­lönböző tanfolyamon a Dunai Vasműnek legalább ezer dolgozó­ja fogja szakmai tudását növelni.

Next