Fejér Megyei Hirlap, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

t. oldal.FEJÉR MEGYEI HÍRLAP revisionismus ellen” — szemelvények Lenin műveiből Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus—Le­nin­izmus Intézet és az Állami Po­litikai Könyvkiadó gyűjteményes kiadás formájában ,,A revizioniz­­mus ellen'’ címmel megjelentette V. I. Leninnek a revizionizmus kérdéseivel foglalkozó műveit. A gyűjtemény magában foglal­ja azokat a műveket, amelyek tükrözik Lenin következetes, kér­lelhetetlen harcát a nemzetközi és az orosz munkásmozgalomban jelentkező revizionizmus, oppor­tunizmus és dogmatizmus ellen. A gyűjteményes kiadásban fog­lalt szemelvények feltárják a re­­vizionizmus lényegét, gazdasági alapjait és szociális gyökereit, megmutatják nem­zetközi jellegét, és megjelenési formáit a külön­böző történelmi viszonyok között és a különböző országokban, meg­mutatják, hogy a revizionizmus mennyire ártalmas a világ mun­kásmozgalmában. A leninizmus nemcsak a revi­zionizmus, hanem a szektariániz­­mus, a dogmatizmus, a betűvogás ellen vívott harcban jött létre és fejlődött. Leninnek a fenti kiadás­ban­ foglalt művei a dogmatizmus ellen, a marxizmusnak élettől elszakadt formulákká ferdítése el­len is irányulnak. Leninnek a revizionizmus és a dogmatizmus ellen írt művei fel­fegyvereznek minden kommunis­tát a sikeres harcra a marxizmus a leniin­izmus nagy eszméinek diadaláért, a munkásmozgalomba behatolt burzsoá ideológia min­den fajtája ellen. (MTI) Az indonéz kormánycsapatok folytatják előrenyomulásukat A Reuter a medani rádióra hi­vatkozva jelentette vasárnap es­te, hogy a közép-szumátrai felke­lők az egész útvonalon hátrálnak az Észak-Szumátra felől előre­nyomuló indonéz kormánycsapa­tok előtt. A medani rádió szerint a felkelők szemlátomást utolsó erőfeszítésre készülnek az Indiai­óceán partján fekvő Padangnál és a hegyek­ közt lévő Bukittingi­­nél. .Légifelderítés alapján meg­állapítható, hogy a felkelők hida­kat robbantanak fel, s megkez­dődött a menekülés Padangból. Az AP tudósítójának jelentése arról számol be, hogy a felkelők vasárnap aláaknázták a padangi repülőteret, és megkezdték a re­pülőtér környéke lakosságának elszállítását. A padangi rádió utasította Telak Bajur kikötőne­gyed lakosságát, hogy hagyja el otthonát és költözzék a szárazföld belsejében lévő falvakba. Hozzá­tette azonban, hogy ez csupán „átmeneti jellegű intézkedés”. A felkelők parancsnoksága megtil­totta, hogy polgári személyek lépjenek a padangi repülőtér te­rületére, s bejelentette, hogy alá­aknázzák a repülőtérhez vezető utakat. (MTI) Hammarskjöld nyilatkozata A Reuter jelenti: Hammar­skjöld ENSZ főtitkár, aki vasár­nap délután Genfből repülőgépen az angol fővárosba érkezett, a londoni repülőtéren újságírók kérdéseire válaszolt a csúcsérte­­kezlettel kapcsolatban. A többi között megkérdezték tőle, véleménye szerint miért ra­gaszkodik a Szovjetunió ahhoz, hogy inkább csúcsértekezleten foglalkozzanak a leszerelés kér­désével, mint a nagykövetek meg­beszélésein. Hammarskjölt vála­szában hangoztatta, egy bizonyos szakaszban a holtpont áthidalásá­ra hasznos lehet közvetlen köz­belépés az államfők részéről. Minden percben nagyszabású harc robbanhat ki Kubában Larry Allen, az AP tudósítója jelenti: Haver­inában tovább élesedik a helyzet. A kormány és a felkelők hívei egyaránt azt jósolták, hogy az idei húsvét valószínűleg nagy­szabású vérontást hoz. A szembenálló felek szemláto­mást fokozzák előkészületeiket. A rendőrség és a katonai biztonsági szolgálat osztagai Havanna és más városok stratégiailag fontos negyedeiben házr­ól-házra járva kutatnak felkelők és rejtett fegy­verraktáraik után. A felkelők viszont az „ideghá­borút” fokozzák: ezrével osztogat­ják a röplapokat, s ezeken felszó­lítják a lakosságot, ho­gy keljen fel a kormány ellen és abban a szempillantásban hagyja abba a munkát, amikor a felkelők vezére, Fidel Castro elrendeli az általá­nos sztrájkot. Ezt egyébként még péntek előtt várják. Hír szerint a felkelők titokban fegyvereket osztogatnak a velük rokonszenvező polgári lakosság soraiban. Fidel Castro azt állítja, hogy fegyverbe hívásának ötven­ezer ifjú forradalmár tesz majd eleget. Felkelő körökből szerzett értesülések szerint Pinar del­ Rio tartomány észak-nyugati partvidé­kén a felkelők­­megnyitották a má­sodik frontot: itt mintegy kétszáz fegyveres felkelő szállt partra. Ezek kis csoportokra oszolva sza­botázs-cselekményeket követnek el a közlekedés ellen, s katonai járőröket támadnak meg. (MTI) Külföldi hírek Róma. AFP jelentés szerint az Olasz Kommunista Párt titkársága te­kintettel a május 25-én és 26-án lezajló általános választásokra, szombaton este közzétette a kü­lönböző választási körzetekre vo­natkozó listavezetők neveit. Palmiro Togliatti, az Olasz KP főtitkára áll a lista élén a tori­nói, római és bari körzetekben. Luigi Longo Milánóban és Co­­niban, Novella Genuában, Gian Carlo Paretta Bresciában és Mantuában listavezető. Moszkva. Március 29-én a Moszkvai Kon­zervatórium nagytermében tar­tották a Csajkovszkij-zenei ver­seny hegedű döntőjét. A zsűri egybehangzó véleménye szerint igen erős küzdelem alakult ki az elsőségért Mint vasárnap reg­gel közölték, a hegedűsök nem­zetközi versenyében az első dí­jat a szovjet Valerij Klimovnak ítélték oda. Vasárnap folyamán elkészült a zongoraverseny cso­portbeosztása, a versenyen induló művészek fellépése márci­us 31-én kezdődik. Loridsn moszkvai belga nagy­követ március 29-én villásreggelit adott a Csajkovszkij zenei ver­seny alkalmából a szovjet fővá­rosban tartózkodó Erzsébet bel­ga anyakirályné tiszteletére. Szovjet részről jelen volt Vo­­rosilov, Furceva, Mihajlov, a kul­turális ügyek­ minisztere, Kov­rigina egészségügyi miniszter, Kuznyecov, a külügyminiszter első ■ helyettese és más hivatalos sze­r­mélyiségek. Genf. Mint a Reuter jelenti, az Inter-­ parlamentáris Unió irányító szerv­­ve: a Interparlamentáris Tanácsi szombaton egyhangúlag szorgal-l­mazta, hogy tartsanak csúcsérte­,­kezletet a legégetőbb nemzetközi­ problémák megvitatására. ] A tanácskozás munkájában több­ mint negyven ország küldöttségei vett részt. A küldöttek egyhangú-­­lag elfogadtak egy határozati ja­­­vas­latot, amelyet a Szovjetunió,, az Egyesült Államok, Anglia és­ Franciaország közösen fogalmaz­­zott meg. A határozat kimondja,, hogy a csúcsértekezletet megfe­lel,eképpen elő kell készíteni és­ felszólította valamennyi ország parlamentjét, hogy siettesse az értekezlet mielőbbi összehívását. (MTI) HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK IS. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁVAL köszöntjük Földművesszövetkezetünk tagságát, vásárlóit és dolgozóit. Eredményes munkájukhoz sok sikert kíván a PERKÁTAI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA. Az amerikai Time március 3-i számában megjelent egy térkép, amelyen hosszúkás fe­kete foltocskák jelölték az amerikai atom-tengeralattjáró­kat, fekete nyilak pedig az amerikai atomrakéták útját. A tengeralattjárók félreérthetet­len módon Európa és Ázsia kö­rül helyezkedtek el, az atom­rakéták pedig a szovjet váro­sok felé irányultak. A térképen csupán az nem volt feltüntetve, mikor kell az amerikai csapatoknak Moszk­vába Leningrádba, Sztálin­grádba és Bakuba érkezniük. A hitleristáknak is hasonló ter­veik, pontosan megrajzolt, nyilakkal ellátott térképeik voltak, de valamennyi kudar­cot vallott. A szovjet hadsereg már nem egyszer adott kijózanító leckét a totális stratégia kedvelőinek. A békeszerető Szovjetunió olyan erős, hogy a szovjet emberek nyugodtan dolgozhat­nak. A szovjet nép nem fél semmiféle fenyegetéstől. Mégsem árt, ha kissé rész­letesebben foglalkozunk az amerikai lap megnyilatkozá­sával. Veszélyes és ártalmas dolog ez, támadás az államok és népek békés egymás mellett élésének eszméi ellen, klasszi­kus példája a „hidegháborús” hisztériának Bármennyire is furcsa, a Time térképét és a hozzáfűzött magyarázatot a „honvédelem” rovatban közli. Ám a szovjet embernek elég egy pillantást vetni e térképre, hogy felfi­gyeljen. A kissé tárgyilagos nyugati olvasó is könnyen megtalálja a Cik­kben a követ­kező részt: az amerikai tenger­alattjárók kilövik rakétáikat, majd „bármi történjék is, ők az ellenütéssel szemben bizton­ságban vannak”. A lap meg­írja, hogy az ellenütést az Egyesült Államok tengeralatt­járóinak kell k­iprovokálniuk. A terv szerint tehát ők támad­nak. Mi más ez, ha nem ag­resszív háború? A Time szerkesztősége a „Nemzetközi kapcsolatok” ro­vatban rövid kommentárt fű­zött Eisenhower elnök válaszá­hoz, amelyet Bulganyin 1958. február 1-i üzenetére adott. Lám, mit ír a Time: „Az elnök a múlt héten jó­maréknyi csípős, egészséges gondolatot szórt a beszédek, levelek és hírek fortyogó kat­lanjába, amelyből a gőzzel együtt elszáll a csúcstalálkozó ,Nagy fütykösü„ lovagok szükségessége is”. „Lehetséges — írta a lap — hogy a szovjet vezetés szükségesnek tartja, hogy az amerikai álláspontot kiforgassa értelméből, preven­tív háború tervezésével vádol­va az Egyesült Államokat”. A Time Szovjetunióellenes vádaskodásai teljesen alaptala­nok. Másrészt azok a dicsére­tek, amelyben a folyóirat a Szovjetunió elleni agressziós tervek készítőit dicséri, nem szorulnak újabb magyarázat­ra. A Time beismeri: az Egye­sült Államokban vannak az agressziónak ilyen hívei és tervei. Érthető, hogy ezek az emberek úgy félnek a Szovjet­uniótól való legmagasabb szín­tű tárgyalásoktól, akár a tűz­től. A szovjet kormány az új világháború veszélyének elhá­rítása, c­ „hidegháború” befe­jezése, a nemzetközi feszült­ség enyhítése érdekében már több mint 3 hónapja javasolta a nagyhatalmak kormányainak a legmagasabb színtű találko­zót. A nyugati hatalmak a né­pek akaratának ellenére min­den lehető módon megakadá­lyozzák a nemzetközi feszült­ség enyhülését, nem hagyják, hogy az emberek nyugodtan lélegezzenek. Ám szavakban a békét hirdetik. A Time megírja, hogy az atom-tengeralattjárók és a ra­kéták építésére „csupán” 7 milliárd dollárt kell fordítani! Ezek a milliárdos­ a fegyverke­zési versenyen nyerészkedő amerikai monopolisták zsebébe kerülnek. A folyóiratnak ugyanez a száma sokat beszél Theodor Rooseveltről, az Egyesült Ál­lamok 1901—1909 közötti elnö­kéről. Meghatódottsággal idézi Roosevelt azon szavait, hogy mindig tetszett neki a követ­kező közmondás: „Beszélj sze­líden, s hordj mindig magad­nál jókora fütyköst”, így is cselekedett. Az Egyesült Álla­mok külpolitikájának ezt a fütykös eszközét mutatta be a szerkesztőség a folyóirat fedő­lapján is, attól az elvtől lel­kesülve, hogy „Beszélj a bé­kéről és segíts a háborúnak”. Az előrelátó szerkesztőség már régen bevezettette a terje­delmes „Bűnözés” rovatot. V­ajon nem lenne itt az ideje új ro­vatér­meken gondolkozni, példá­ul ilyeneken: „Keserű követ­kezmények”, „Háborús gyújto­gatok a nemzetközi törvény­szék előtt”? Amikor a hátország a fronton volt , akszor elnéztem Misát. Csizmája tükör, nadrágja éles, ke­zei mint egy finom kisasszonyé. Folyton azon tűnődtem, hogyan lehet ilyen leányos kül­sővel valaki a Szovjet­unió hőse. Kedd reggel én köl­töttem fel. Azonnal fel­tűnt a csuklójára hur­kolt gázálarc. — Hm, — kezdtem megérteni egy s más kü­lönös intézkedést, jelen­séget. Többek között, ha valamelyik autóról leesik egy zsák, az biz­tosan a típusú gázálar­cokkal van tele. — Túl hosszú orra és csúnya szemei vannak a háló­­társadnak, — mondom öltözködés közben. Nem felelt rá, csak mosoly­gott. Szerdán már egészen komolyra fordult a né­met gáztámadás veszé­lye, csütörtökön meg­kezdőd­ött a veszélyezte­tett falvak kiürítése és pénteken könnyes sze­mekkel álltam az Ercsi- Balatoni műút kereszte­ződésénél. — Nincs ennél ször­nyűbb látvány, — mu­tat Misa a Tárnok felé özönlő nyomorult kara­vánra. — Nézd ez a nő egy vén macskát visz, amaz meg azt a dög ne­héz rézmozsarat cipeli. Szinte pánikszerű ez a menekülés, pedig sejtel­mük sincs, hogy miért kell menniük. Gondo­lom, szidnak, átkoznak minket. Talán sohasem fogják megtudni, hogy most mentik az életüket. Szegény m­amka.. Ez annak az öregasz­­szonynak szólt, aki fér­jét párnák közé ágyaz­va tolta egy rozzant ba­bakocsiban, annak a sze­gény fiatalasszonynak, aki hátán asztalterítőbe kötve két kicsi gyerme­két cipelte. A harmadik a szoknyájába kapaszko­dott, alig volt már jár­­tányi ereje. Kísértetiesen, némán hömpölygött a földön­futók áradata, csoda-e, hogy kicsordult a köny­­nyem. — Gyere, ne nézd! — karol belém Misa. — A halál sem lehet ennél kegyetlenebb! !— keseredem el. — Nem, igazad van. Semmivel sem kegyet­lenebb, csak egészségte­lenebb, és nekünk ilyen apró cseprő egészség­­ügyi problémákkal is kell foglalkoznunk. Ercsi felől Fehérvár felé ekkor fordult be egy harckocsioszlop első páncélos óriása. A dü­börgő vasszörnyetegtől megriadt egy öreg roz­zant tehén, megcsúszott és a következő pillanat­ban szétmázolva gőzöl­­gött a betonon. Gazdája az állat rántásától m­eg­­tántorodott, megperdült és szédelegve rogyott le a kiszenvedett állat ron­csaira. Mintha a menny­dörgésszerű robajtól megsüketülten, eszét vesztve babrált volna valamit a véres húsca­fatok között. A második páncélos a félreállt tö­megtől mindezt nem lát­hatta és velőtrázó üvöl­téssel csikorogva kapott be a kanyarba. Ment­hetetlenül vége van sze­gény öregnek. Nem is kiáltott reá senki, nem is figyelmeztette. Késő már! Misa mint a rugó pat­tant el mellőlem. Tig­risként szállt a levegő­ben. A kuporgó ember­nél meg sem állapodott, röptében ragadt a vállon és a lendülettől elsodor­va hömbölyödtek bele az út túlsó árkába. Min­denki eltakarta a sze­mét, egy nő sikoltozva felzokogott s a harckocsi csikorogva megállt a te­hénroncson. Misa ruháját tiszto­gatta, az öreg paraszt reszkető ajk­akkal me­redt reá egy véres kötő­fékre. — Ezt akartam leven­ni, hadnagy elvtárs, saj­náltam volna, ha kárba vész ez is. Misa megsimogatta­­ öreg fejét, leporolta ka­lapjáról a havat és visz­­szatette a hideg téli szél­től cibált ritkás hajcso­móra, mely olyan volt, mint a dércsipte vetés. ■— Vigyázzon papa, meg ne fázzék.. . NAGY JÓZSEF MISA Kedd, 1958. április 1.

Next