Fejér Megyei Hirlap, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

t oldal. Meg­ kell teremteni a két német állam békés közeledését — Walter Ulbricht nyilatkozata a New York Times tudósítójának — Mint az ADN hírügynökség je­­lenti, Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára nyilat­kozott a New York Times tudó­sítójának a berlini kérdéssel kap­csolatos szovjet jegyzék nyomán felmerülő kérdésekről. A tudósítónak arra a kérdésé­re, hogyan használhatják majd a nyugati szövetségesek a Német Demokratikus Köztársaságon ke­resztül vezető „útvonalaikat”, Ulbricht kijelentette: Vannak olyan közlekedési utak az NDK-ban, amelyeket a nyugati szövetségesek ed­dig használtak és továbbra is használhatnak bizonyos felté­telek mellett, ha megfelelően rendezik a kérdést az NDK kormányával. Ulbricht kifejezte azt a meg­győződését, hogy a demilitarizált Nyugat-Berlin és a város de­mokratikus övezete között a kap­csolatok gyorsan megjavulnának. Hangsúlyozta a következőket is: — Ha normális üzleti kapcso­latok jönnének létre Nyugat- Berlin és az NDK­, illetve más kelet- és nyugateurópai államok között, ez elősegítené Nyugat-Berlin gazdasági hely­zetének megszilárdulását. Emel­lett Nyugat-Berlin szabad vá­ros nem függne sem a Nyu­gattól, sem a Kelettől, való­ban szabad és független len­ne. Egy másik kérdésre válaszolva Ulbricht kijelentette, hogy azok a hatalmak, és esetleg az ENSZ, amelyek szavatolják Nyugat-Ber­­linnek, mint demilitarizált sza­bad városnak a helyzetét, gon­doskodnak majd arról, hogy Nyugat-Berlin szabad városban ne folyjék ellenséges tevékeny­ség a szocialista tábor országai ellen. Ulbricht határozottan elutasí­totta azt a gondolatot, hogy Né­metország egységét úgynevezett szabad választások útján állítsák helyre. Először meg kell teremteni a két német állam békés köze­ledését, tekintet nélkül társa­dalmi rendszerük különbsé­gére. Ez a konföderáció értel­me és jelentősége. Az Egyesült Államok úgy se­gíthetik elő a német egység hely­reállítását, ha támogatják a bé­keszerződés megkötésének előké­szítésére vonatkozó javaslatot — mondotta befejezésül Ulbricht. ^­­ Id­EZSTÉSEK (Az első oldal folytatása) Jó szövetkezés csak a lázadóknak kedvez. Olyan ultra-reakciós nemzet­­gyűlésünk lesz — mondotta Ser­­vin — amilyen XVIII. Lajos óta nem volt Franciaországban. Má­tól kezdve a köztársaság minden hívének ismét az a feladata, hogy szoros szövetségben tömö­rülve meggátolja a szélsőséges reakció mesterkedéseit, s meg­védje a szabadságot. * Az AFP jelentése szerint a most megválasztott új nemzet­­gyűlés december 9-én ül össze. Ez alkalommal kerül sor a nem­zetgyűlési iroda tagjainak meg­választására. A képviselőcsopor­tok előreláthatólag már kedden megjelennek a Bourbon-palotá­­ban és valószínűleg félhivatalos megbeszéléseket folytatnak. A nemzetgyűlés január 19-én Külföldi hírek Kairó: Ahmed Kheir szudáni külügy­miniszter szombaton este beje­lentette, hogy Szudán kormánya elismeri a Kínai Népköztársasá­got. Kairó: Szaid Afra, az Egyesült Arab Köztársaság tájékoztató hivatalá­nak vezetője szombaton adott nyilatkozatában kijelentette, az Egyesült Arab Köztársaság haj­landó lehetővé tenni, hogy egy semleges bizottság vizsgálja meg Tunéziának azt a vádját, amely szerint egyiptomiak összeesküvést szőttek Burgida meggyilkolására. Washington. Washingtoni diplomáciai körök közlése szerint — mondja a Reu­ter tudósítója — a nyugati nagy­hatalmak washingtoni diploma­táiból négyhatalmi munkacsopor­tot alakítottak, amelynek az a feladata, hogy folyamatosan ta­nácskozzék a berlini kérdésről. Fenti körökben kijelentették, hogy diplomaták hasonló csoport­ja működik Bonnban is. Párizs­ban hivatalos körökben kijelen­tették, a nyugati hatalmak a leg­nagyobb figyelemmel tanulmá­nyozzák a Berlinre vonatkozó szovjet javaslatot. (MTI) Tripoli. A líbiai parlament vasárnapi megnyitó ülésén Kebar minisz­terelnök hangsúlyozta, hogy Lí­bia és az Egyesült Arab Köztár­saság baráti kapcsolatai az utób­bi időben tovább erősödtek. Be­jelentette, hogy Líbia felül szán­dékszik vizsgálni az 1954 évi amerikai—libiai egyezmény bizo­nyos záradékait,­­ különös tekin­tettel Líbia nemzeti érdekeire. újból összeül, hogy érintkezésbe lépjen az új kormánnyal. Az el­nökválasztásra ugyanis december 21-én kerül sor és noha hivata­los nyilatkozat erre vonatkozólag nem hangzott el, bizonyosra ve­hető, hogy De Gaulle tábornok kerül az Elysée-palotába. Az új köztársasági elnök jelöli majd ki a miniszterelnököt és bízza őt meg az V. köztársaság első kor­mányának megalakításával. A nemzetgyűlés első rendes ülés­szaka csak április 28-án nyílik meg és három hónapig tart majd. Áprilisban sor kerül a községi tanácsok, majd a szenátus meg­újítására és ekkor már az új al­kotmány gépezetének minden fogaskereke működésbe lép. (MTI) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Kedd, 1958. december 2. „Kérek egy jó választási jelszót...!“ A franciák négy­ezer jelölt közül vá­lasztották az új parla­ment 465 tagját. A je­löltek között csak 65 nő szerepelt. Az 1956- os választásokon 954 nő jelölt közül 19 ér­kezett be. Érdekes újítás, hogy a választási tör­vény értelmében min­den jelöltnek helyet­test is kellett állíta­nia arra az esetre, ha a képviselőből miniszter lenne, vagy ha időközben meg­halna. A France Soir szerint a legtöbb je­lölt valamelyik csa­ládtagját, legtöbb­ször feleségét állította helyetteséül. Ez igen praktikus, mert hi­szen a feleség nem kívánja férje halálát, de ha mégis özve­gyen maradna, meg­élhetése egy időre biz­tosított. Tekintettel arra, hogy miniszter nem lehet egyben képviselő is, az olyan képviselő, akit felesé­ge helyettesít, szíve­sebben fogja vállalni a kormányban való részvételt, mert a családi költségvetést a két szép fizetés lé­nyegesen emeli. Ugyancsak a vá­lasztásokkal kapcso­latban megsokszoro­zódott a Le Monde levelezése. Számos je­lölt fordult kérések­kel a szerkesztőség­hez. Többek között ilyenekkel: „Kérem, hogy a választási kampányra való tekintettel taná­csoljon nekem egy jó választási jelszót, ami hatást gyakorolna a választóimra”. Ennél az újoncnál egy kevésbé naiv je­lölt a következő levél kíséretében küldte be fényképét a szerkesz­tőségnek: „Azt hiszem, hogy a választók szeretik látni jelöltjük arcké­pét, ezért itt küldöm a magamét lapjuk­ban való közlés vé­gett”. M­AEMVS PÁPÁMÉ ” VII. „És mégis mozog a föld !.­ ­ Ismeretes, hogy a pápaválasztó I konklávé befalazott ajtók és ab­­­lakok mögött ülésezik. Ez a ha­­­gyomány még az 1200-as évek­* ben kezdődött. Az 1268-as viter­* ből pápaválasztó gyülekezeten • ugyanis élénk eszmesere kere-­­ kedhetett, mert már a harmadik­­esztendeje tárgyaltak, de egyház­­­­főt még mindig nem jelöltek ki. Ekkor aztán a viterbói hívek be­falazták a vitatkozókat s nem engedtek egyebet bejuttatni szá­mukra, mint kenyeret és vizet. S lám ez az intézkedés ered­­­­ménnyel járt: rövidesen döntöt­­­­tek a bíborosok ... ! A régi és a jelenlegi konklá­­t­vék között azonban van egy lé­nyeges különbség: ma már nem kell kenyéren és vizen tengőd­jék a választó gyülekezet!... A­­ nyugati polgári lapok és hírügy­nökségek Rómába küldött mun­katársai egyébként nem fukar­kodtak a pápaválasztásokkal kap­csolatos „csemegék" feltálalása­­ival. A Le Monde október 25-i számában beszámolt arról, hogy­­ „a bíborosok főleg latinul és­­ olaszul társalognak ...” A France Presse hírügynökség pedig szin­tén október 25-én világgá röpí­tette a hírt: „Spellman amerikai bíboros előreláthatólag nem ve­­szi igénybe a konklávé kiszolgá­lásával megbízott három borbély­­mester szolgálatait, mert­­ sa­ját villanyborotvája van.. Felettébb érdekes ez a meg­állapítás Spellman newyorki bíbo­ros érsekkel kapcsolatban, de még figyelemreméltóbb, hogy ő az egyik legszámottevőbb össze­kötő az amerikai monopóliumok és a szolgálatukba szegődött Va­tikán között. Ahonnan a pénz jön... . A Vatikán bevételeinek 70—80 százaléka jelenleg is az Egyesült Államokból folyik be. Az Egye­sült Államok kétszázötvenet meg­haladó különböző vallási feleke­­zetei közül a katolikus klérus az egyik legcselekvőbb reakciós erő. Az egyház tucatnyi férfi és női főiskolát tart fenn és sokezer kö­zépfokú és elemi iskola tartozik „védőszárnyai" alá. A katolikus főiskolák egyik tankönyvében, amelyet XII. Pius is jóváhagyott, többek között a következő foglal­tatik: „ ... a katolicizmus a leg­főbb eszmei támasz a kommu­nizmus ellen és ezért az Egyesült Á­llamokban általánosan elismert államvalássá kell fejlődnie .. (A tankönyv címe: Az állam és az egyház.) A bíborosok, érsekek és püspökök mellett közel negy­venezer pap működik a gyüleke­zetek élén és próbál minél több tagot szerezni a „Katolikus Nem­zeti Ifjúsági Tanács”, a „Katoli­kus Kollégiumi Hallgatók Nem­zeti Szövetsége”, a „Katolikus Jótékonysági Egyesületek Nem­zeti Szövetsége,a „Columbus lovagjai", a „Keresztény front”, a „Katolikus Háborús Veteránok" és a többi hasonló szervezet szá­mára ... (A felsorolt egyesületek közül több szervezet tevékenyen támogatja a fajvédőket, vagy tel­jesen az ő szolgálatukban áll. Spellman bíborosnak döntő sza­va van az amerikai katolikus fe­lekezetek és szervezetek irányítá­sában, ő maga az imperilizmus legszélsőségesebb védelmezői kö­zé tartozik.... Bizalmasa volt XII. Piusnak, éveken át teljesí­tett szolgálatot a pápa által sze­mélyesen irányított külügyi ál­lamtitkárságon. Spellman segített újjászervezni a Vatikán sajtóosz­tályát és ugyancsak ő forgattatja le Hollywoodban a kommunista­ellenes filmeket­­... Még csak egy igen jellegzetes mozzanat ese­ménydús pályafutásából: 1943-ban Spanyolországba utazott és elcse­vegett Francoval Az utazásról ki­adott közleményekbe dicsérően nyilatkozott a fasiszta hóhérról és rágalmakkal illette a demokrata hazafiakat. Egyházmegyéjének lapja, a spanyol fasiszta vezérről elmélkedve, kifejtette, hogy Fran­co „... az angolok oldalán harcolt annak idején. „ A viták lényege ... Az előzetes találgatások során, több más pápajelölt között fel­merült Spellman neve is. A pá­paválasztások előestéjén azonban a nyugati sajtó — amely a napi „szenzációadag" fejében minden számban oldalakon át cikkezett az esélyesekkel — s „beavatott köröktől" szerzett­­ értesülésekre hivatkozva szinte egyhangúlag megállapította, hogy a jelek sze­rint valószínűleg megint „olasz” pápát választanak. (Mint már jó három évszázada minden alka­­lommal.) Az „esélyesek" között néhányszor említették azért az örmény származású Agagianian bíborosnak a nevét is, aki a Va­tikán kémszervezeteinek egyik ve­zetője és őt tartják „az orosz kérdés" és az „arab-keleti” ügyek egyik szakértőjének is. A többi pápa-várományos között szóba került Ruffini palermói érsek, aki arról ismeretes, hogy Olasz­ország egész politikáját alá akar­ja rendelni a Vatikánnak. Cik­keztek a lapok Siri­géniai érsek­ről, aki a legfiatalabb a bíboro­sok közül (52 éves) és aki az olasz iparosok embere, felmerült a bolognai Lercaro bíboros neve is i­s. Végül — a választásit meg­előző heves politikai vitákat megneszelve — azt fejtegették a kommentárok, hogy mivel XII. Pius pápának fasiszta-imperialis­­tabarát politikája súlyos válság­ba sodorta az egyházat, valószí­nűleg komoly összecsapások lesz­nek a konklávéban. A megfigye­lők úgy vélték, hogyha a külön­böző árnyalatokat képviselő „egyházatyák” nem jutnak közös nevezőre, akkor egy „ideiglenes” pápát választanak, pontosabban egy olyan idős bíborost juttatnak a pápai trónra, akinek személyé­vel kapcsolatban néhány éven belül ismét összeül a konklávé.. Mind a megelőző tanácskozáso­kon, mind a pápa­választási gyüle­kezetben lefolyt viták azonban pusztán a Vatikán tevékenységé­nek formái körül bontakoztak ki. Arról volt szó, hogy a jövőben XII. Pius példájára továbbra is nyíltan kimutassák-e álláspont­jukat, amely tökéletesen meg­egyezik az imperializmusnak a béke és a szocializmus tábora el­leni aknamunkájával, vagy pe­dig kerülni próbálják ennek az álláspontnak a látszatát. Ez volt a különböző „irányza­tokat” képviselő bíborosok vitá­jának a lényege. A Daily News című amerikai lap kerek perec megmondta a pápaválasztással­­ kapcsolatos vé­leményét. „.­­.. harcos pápára van szükség a kommunizmus elleni küzdelemben." (Vége következik) A kambodzsai kormány nyilatkozata A kambodzsai külügyminiszté­rium kormány­nyilatkozatot tett közzé a kambodzsai-thaiföldi vi­szonyról. A nyilatkozat szerint a thaiföldi kormány meg akarta félemlíteni Kambodzsát, többek közt „a kommunista behatolás ve­szélyének” elhárítása ürügyével a thaiföldi fegyveres erők megszáll­ták a kambodzsai határt. Ilyen helyzetben — hangzik a nyilatko­zat — a királyi kormány nem látja értelmét, hogy továbbra is diplomáciai képviseletet tartson Thaiföldön és ideiglenesen vissza­hívta a követség vezetőit és mun­katársait. A nyilatkozat befejezésül hang­súlyozza, hogy a kambodzsai kor­mány jószomszédi kapcsolatokat szertne Thaifölddel és nem zárkó­zik el az elől, hogy megfelelő időpontban helyreállítsa a két or­szág normális kapcsolatait. (MTI) A szocialista országok javaslatai a váratlan támadások megelőzésére Genf­ (TASZSZ) A váratlan támadások meg­előzését célzó intézkedések ügyé­ben folyó genfi értekezleten — hosszú napirendi vita után — a tíz állam szakértői áttértek a kül­döttségek által előterjesztett ja­vaslatok vitájára. A szovjet küldöttség novem­ber 17-én javaslatot nyújtott be, amely ajánlja az államok­nak, vállaljanak kötelezettsé­get: nem engedik meg, hogy atom- és hidrogénfegyverrel ter­helt repülőgépeik más államok területe és a nyílt tenger fölött végezzenek repüléseket. A nyugati küldöttségek egye­lőre kitértek e javaslat komoly megvitatása elől. November 28- án Albánia, Csehszlovákia, Len­gyelország, Románia és a Szov­jetunió küldöttségei újabb ha­tározati javaslatokat nyújtott be, amelyek az alábbi lépésekben való megegyezést indítványoz­zák. A vasúti csomópontokon, a nagyobb kikötőkben és a gépko­csi főútvonalakon ellenőrző őr­ségeket állítsanak fel annak megfigyelésére, nem vonnak-e össze ezeken a pontokon meg­engedhetetlenül veszélyes arány­ban fegyveres erőket és hadi­­technikai felszereléseket. Létesítsenek Európában a NATO és a varsói szerződés fő fegyveres erőit egymástól elvá­lasztó vonaltól keletre és nyu­gatra nyolcszáz kilométer mély­ségben, valamint néhány más ország területén légifényképezé­si övezetet. Ezzel egyidejűleg csökkent­sék legalább egyharmadával azo­kat a fegyveres erőket, amelyek jelenleg az európai államoknak az ellenőrzési övezetbe eső te­rületén tartózkodnak. A nukleáris és rakétafegyve­­rekkel rendelkező államok pe­dig kötelezzék magukat, hogy nem helyeznek el ilyen fegyve­reket Németország egyik részé­ben sem, ahol a NATO és a varsói szerződés fegyveres erői közvetlenül érintkeznek egy­mással.­­

Next