Fejér Megyei Hirlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
Spotrfal PAUL ROBESON MOSZKVÁBAN A Szovjetunió művelődésügyi minisztériumának meghívására TU–104-es repülőgépen feleségével együtt Moszkvába érkezett Paul Robeson, a világhírű amerikai énekes és békeharcos. A vnukovói repülőtéren a művelődésügyi minisztérium, a kulturális kapcsolatok állami bizottsága és a szovjet társadalom képviselői, valamint újságírók fogadták a hírneves vendéget, aki körülbelül egy hónapig tartózkodik majd a Szovjetunióban. Küszöbön áll Batista bukása ? A TASZSZ iroda részletes jelentéseket közöl a kubai hadihelyzetről. Szerdán hajnalban érkezett AP-jelentések szerint a 150 000 lakosú Santa Clara-ban, Las Villas tartomány fővárosában utcai harcok folynak. A sebesültek száma kedden este már ezekre rúgott. A várost a kormánycsapatok szünet nélkül bombázzák. A kormánycsapatok Santa Clara-i veresége után Havanában folytatódnak a harcok. Az AP megbízható forrásokra hivatkozva jelenti, hogy a két fél vesztesége mintegy háromezer halott, illetve sebesült. E forrás szerint a legutóbbi negyvennyolc órában Kuba történetének legvéresebb harcai folytak. Az AP legfrissebb jelentése szerint Fidel Castro egységei újabb győzelmet arattak és a felkelő vezér kijelentette, Batista kormányának megdöntése küszöbön áll. Felkelők Havana külvárosában felrobbantottak egy lőszerraktárt. Ugyanakkor két kisebb robbantást jelentettek a fővárosból is. A felkelők bejelentették a 15 ezer lakosú Trinidad város elfoglalását. Újabb jelentések hangsúlyozzák, hogy a fővárostól 160 mérfölddel keletre lévő Santa Clara elestével Kuba két részre szakadt. Ezért Batista minden erejével meg akarja védeni a várost. A felkelők és a sorkatonaság az utcai csatákban szinte minden házért kemény harcot vív, s gyakran kézitusára is sor kerül. Az illegális Kubai Kommunista Párt támogatja Fidel Castro mozgalmát és röpiratokban szólította fel tagjait, hogy segítsék a felkelőket. A felkelők bejelentették, hogy adott jelre ötezer fegyveres partizán lép akcióba Havana utcáin. A Reuter iroda New York-i jelentése szerint Batista kubai diktátor két kiskorú fia és idős apja repülőgépen New Yorkba érkezett. A La Hora című argentin lap szerkesztőségi cikkében erélyesen tiltakozik az ellen, hogy az Egyesült Államok fegyveres intervenciót készít elő Kubában. A lap a kubai felkelők rádióállomásának jelentésére hivatkozva közli, hogy Batista közvetlen cinkostársai terveket dolgoznak ki idegen fegyveres erők kubai beavatkozására. A lap megjegyzi, hogy ilyesféle beavatkozás nemzetközi konfliktushoz vezethet. A fegyveres intervenció előkészületei az amerikai imperializmus mesterkedései arra irányulnak, hogy megakadályozzák a kubai népet saját sorsa eldöntésében. (MTI) rn. A lankadatlan Toropovban Kosinn ellenséget látott. Mikor aztán Toropov önkényesen bevezette a gyorsesztergálást, végképp meggyűlölte. Toropov intézkedése nagyon felbőszítette, mert ő már számtalanszor bebizonyította, hogy ez a módszer a szelepeknél nem alkalmazható. Ezt a kis üzemet a már nem fiatal Kosztyin azért választotta mert csendes helyet keresett, ahol a nyugdíjig minden kísérletezés és reszkírozás nélkül kihúzza. Az üzem teljesítette új tervét, Kostyit dicsérték, rendszeres volt a prémium, s ha Toropov nincs, elégedett lett volna életével. Jó alkalom adódott, hogy megszabaduljon tőle és cselekvésre szánta el magát. A főmérnök és ess igazgató beszélgetése nyugodt volt, de érződött a belső feszültség. Kosztyin csak egy dologból érezte, hogy az igazinó mérges, ugyanis őt, első helyettesét, vezetéknéven szólt'o+a. . _ c- '-fii ön, Koszf,,in elvtars kata--' azon van, kinti Toropovot leváltsuk — kérdezte másodszor az igazgató olyan hangsúllyal, mintha beleegyezne. — Kategorikusan Ivan Gavrilovics. — Igen, igen. — Az igazgató a félig elszívott szopókás cigarettát eloltatlanul a hamutartóba tette. — Még egy jel, ami azt jelenti, hogy mérges — jegyezte meg Kosztyin. Már két éve együtt dolgoznak, de Kosztyin nem tudott az igazgatóhoz közel kerülni. Megpróbálta dicsérni — hallgatózott, kifogásolta az igazgató egy-két rendelkezését — megint nem szól Nem tudni, mi tetszik neki ás mi nem. Az arca legtöbbször változatlan. Az ésszerű javaslatokat örömmel fogadja. De így tekintélyt szerezni nem könnyű dolog. Kosztyinnak nincs sok javaslata, nem azért, mert rosszul ismeri a termelést, hanem azért, mert sok gonddal jár. Új ötleted van — valósítsd meg. És bármennyire is értékeli Kosztyin az igazgatói mosolyt, ami csodálatosan átformálja azt a kemény, cigántosan kreolbőrű arcot, a javaslatokkal nem dobálódzik. — Igen, igen — ismételte Ivan Gavrilovics és tenyerével megsimítgatta őszbe játszó fekete haját. — Rendben van. Toropovot leváltjuk és mást teszünk helyette. A selejt is megszűnik ezzel? — Lehet, hogy igen — ravaszkodott Kosztyin. — Előfordulhat, hogy Toropoval valaki kitol, méghozzá okosan. Meggyőződésem. Nem szeretik őt az emberek. — Az ilyenek nem emberek’ — fújt egyet az igazgató. — Aztán nem egyszerűbb ezt felfedni? — Úgy látszik nem, mert hiába kutatjuk. — És milyen indokkal váltjuk le? — Kosztyint egy pillanatra öröm fogta el. Végre elérkezett az idő — gondolta és mintha diktálná, határozottan mondta: — A normális munkafeltételek megteremtésének elmulasztásáért és a nagy selejtszázalékért Toropov mérnököt, aki utolsó figyelmeztetést is kapott, leváltom. — Szóval így Kosztyin elvtárs. — Az igazgató ujjaival az asztaléra dobolt. — Nem látom értelmét. Kosztyin elővette az ütőkártyát. — Mély értelme van — bizalmasan mondta. — Az iparigazgatóságon megígérték, hogy fejünket veszik. Miért vagyunk mi kötelesek a miénket veszélyeztetni? Az igazgató szemében valami különös fény csillant: úgy gondolta, meggyőzte. — Meggyőzött — leváltjuk. — És végeztünk. A forradalom nincs áldozat nélkül. Kit teszünk helyére? — Bűnbaknak? — kérdezie kárörvendően az igazgató. — Nem bűnbaknak, csak —■ mérnök nyelven ■— biztosító szerepnek,a — Erről majd gondolkodom — mondta türelmetlenül az igazgató és Kosztyin megértette: valami nem tetszik neki. „Valószínű túlságosan nyíltan beszéltem. Nem voltam elég diplomatikus.” 5. Ignaties rendszeresen közölte prognózisát Klaudia Szergejevnával, Toropovval, később bátorságra kapott és a főmérnöknek és az igazgatónak is telefonált. Jelzése kilenc esetből nyolcszor igaznak bizonyul. A tizedik nap az igazgató hivatta. A füsttel teli irodában megint a szerepekről értekeztek. Ignatics derűsen ment: azt hitte, megoldódott a dolog, de, amikor oda ért, megszeppent; ugyanazok a fáradt arcok fogadták. — Foglalj helyet varázsló és mondd el, mire alapozol. Magyarázd meg ezt az ördögséget — mondta az igazgató szemeit Ignáticsra emelve. — Mintha a vadászatról beszéltél volna. De tegnap, tegnapelőtt esett az eső. Hogyan tudtál te otthon ülve jelzést adni? — Mert én most már másképpen cselekszem. A szél után ítélek — mondotta fontoskodva Ignatics. — Mikor sikertelen a vadászat? Amikor a szél a városból a folyó felé fúj. A vadkacsa meghallja a lépéseket. Ilyenkor van az üzemrészben selejt. Amikor pedig a szél a folyó felől fut, akkor minden rendben van. A vadászaton és az üzemben is. — Szóval a szél okozza a selejtet? Bolondságot beszél! — tört elő a düh a főmérnökből ,— pedig úgy néz ki, hogy a szél okrázza. Konsztyin nem tudta magát tartóztatni■ idegesen felnevetett és zsebretett kézzel fel-alá járt — De miért? Miért?* Nem magyarázná nlem?— Hogy miért, ezt Ön mondja meg nekem! — válaszolt mérgesen Ignatics. — HSQV ne mondjon valami mérgeset, pipája után nyúlt, megtöltötte és csak azután folytatta nyugodtan, ŐS egY kis élccel: maga tanult, magára költötték a pénzt, én a magam erejéből jutottam el idáig... A magam erejéből —s ujjával a homlokára mutatott. —■ És milyen szél fúj a folyó felől? Északi? Keleti? — kérdezte Klaudia Szergejevna hirtelen érdeklődést mutatva. — Északnyugati. Klaudia Szergejevna felkiáltott: — Jól van elvtársak, befejezzük. Egy gondolatom támadt, amit ellenőriznem kell. .i Sok gondolata volt már Önnek Klaudia Szergejevna!” — gondolta hihetetlenül az igazgató. Szonytanjuk) A MÁV VEZfiíli- ' ’0 JORNAK KÖZLEMÉNYE A MÁV Vezérigazgatósága felhívja az utazóközönség figyelmét, hogy január 2-án, pénteken és 3-án, szombaton Budapestről hétvégi távolsági munkásvonatok nem indulnak, ellenirányban pedig január 4.-ről 5.-re, vasárnapról hétfőre virradó éjjel nem érkeznek. FEJÉR MFC TFT "*”TAP Csütörtök, 1959. január 1. A sztálinvárosi tanács ülése A sztálinvárosi tanács keddi ülésén megtárgyalták a város jövő évi várospolitikai tervét. Az elfogadott tervek szerint 1959- ben 93 millió forint beruházási keretet és 2,5 millió forint OTP kölcsönt fordítanak a városfejlesztésre. Az új esztendőben 323 lakás építését fejezik be és 168 lakás építését kezdik meg Két újabb, egyenként 250-250 személyes korszerű munkásszállodát is építenek. Megkezdik a város főterének építését. Tovább fejlesztik a háztartási gázhálózatot. Új távfűtési hőközpontot építenek. Bővítik a Bartók Béla Művelődési Házat. Megkezdik a 400 személyes kórház építését. Befejezik a 32 tantermes iskola második szárnyának építkezéseit, s hozzáfognak az ipari tanuló iskola építéséhez is. A Vidám Pakot kultúrparkká fejlesztik és botanikus kertet létesítenek. A tanácsülés elhatározta, hogy a társadalmi munkák egységes irányítására a tömegszervezetek vezetőiből külön szervező bizottságot alakít. Ugyanakkor a kb. 200 ezer forintra tervezett társadalmi munkák értékét ennek háromszorosára emelték. Egyben köszönetet mondott a városi tanács azért a sok-sok szovjet segítségért, amelyet eddig a társadalmi munkában a szovjet Patalok nyújtottak. A tanács várospolitikai terve az eddigieknél fokozottabban fogja támogatni a kislakásépítkezéseket, elsősorban házhelyek juttatásával, másodsorban pedig helyi építőanyagok, így a kohósalak minél szélesebb körű felhasználásában. A tanácsülésen felszólít tanácstagok indítványai közül huszonegy javaslatot fogadtak el, amelyekkel a várospolitikai tervet kiegészítették. Új életre keltik a munkásszínjátszást. Felülvizsgálják a Bartók Béla Művelődési Ház műsorpolitikáját. Megtárgyalják a város sportéletének fejlesztését, s eljárnak a lakásépítési keret bővítése érdekében. Elhatározták még az egyik előterjesztett javaslat kapcsán, hogy is a város határában található tartalékterületeken kis úttörő gazdaságokat alakítanak, hogy e kis gazdaságok jövedelméből az úttörők maguk teremtsék elő nyári külföldi táborozásaik költségeit. IMHHMMMIMHimOIIMHII» A Balinkai Szénbányák élenjáró brigádjainak tagjai, vezetői jöttek össze december 30-án, kedden délután, hogy a több mint egy hónap óta érlelődő gondolatot formába öntsék, megvitassák. Maguk között majd mindennapos szóbeszéd tárgya volt, hogy az 1959-es , esztendőt, a hároméves terv második évét új formájú munkaviszénnyel kezdjék meg. Nem amegszokott formában kérszültek A szervezéshez, hisz céljuk istöbb ennél. Elsősorban saját mafiukat akarják átformálni, s úgy változtatni munkájukon. Tettükre a Szovjetunióból érkezett hírett kommunista brigádok is megalakulása késztette őket. A széksorokban párttagok, pártonkívüliek foglaltak helyet, mégis egy köztes jellemvonással: a becsület, a szorgalom és a munka szeretete valamennyiekben megtalálható. A negyven főből álló kis gyülekezet tagjai arra vállalkoztak, hogy szocialista munkabrigádokat alakítanak. Alaposan a megfontolt szavak hangzottak el javaslatokat tettek, vitatkoztak, míg megszületett a határok, hogy a szocialista munkabrigád tagjai milyen célt tűzzenek maguk elé, milyen kötelezettséget vállaljanak magukra. Tevékenységükhöz helyesen a szocialiszzás építését vették alapul. A brigád tagjai nem kevesebbet vállaltak magukra, mint azt, hogy -megformálják a holnap emberét, a szocialista embertípust. A művelt, a képzett, a követelményeknek megfelelő szakmunkást, akire bármikor számítani lehet. Tevékenységük törvényeit így fogalmazták meg: A terv egyenletes teljesítését, illetve túlteljesítését az egy főre eső termelékenység növelésével biztosítjuk. Munkánkat minőségileg, kifogástalanul végezzük. A technológiai fegyelem betartásának példamutatói leszünk, úgyszintén az anyagtakarékosságnak is. A Gépeket, szerszámokat szocialista megőrzésre vesszük át,s valamennyien felelősséget vállalunk érte. Munkamódszerünket tökéletesítjük, a munkafegyelmet betartjuk. Ha netalán akadna köztünk igazolatlan hiányzó, a brigád tagjai döntenek, hogy továbbra is köztünk maradhatnak-e. Végül is a brigád minden tagja kötelességet vállal, hogy az általános műveltséget megszerzi, politikailag tovább képezi magát. A határozatok nem alaptalanok. Balázsik Tibor, Szolga Ferenc, Királyvári András, Huszár Mihály és a többiek felszólalásukban részletesen megvitatták például azt is, hogy az általános műveltség megszerzéséhez milyen intézkedések szükségesek. Úgy döntöttek, hogy minden hónap utolsó vasárnapján jönnek össze tanulni. A bányászok közül soknak csak néhány elemije van. Elsősorban tehát az általános iskola nyolc osztályának anyagát sajátítják el. Ezenkívül megismerkednek a bányászok különböző munkafolyamataival, a földtannal, tehát mindazzal, ami a műveltség, a szakmai ismeret tartozéka. A bányászok elhatározását a műszaki dolgozók, mérnökök is támogatják. A közös együttműködéshez a legbensőbb, az elvtársi kapcsolatot teremtik meg. Ne történjék meg még egyszer az, hogy amikor észrevételünket közöljük, legutóbb a fejtési irány helytelen megállapításáról, a műszaki dolgozó semmibe vegye — mondta Királyvári András. A szocialista brigád megalakulásakor még sok hasznos észrevétel hangzott el, amit már az új esztendő első napjaiban hasznosítanak is. Mert a brigádok január 2-án már az új formájú munkaversennyel, a szocialista életforma kialakításával kezdik az évet. Elhatározásukhoz már hat kisgyóni brigád csatlakozott. Cs. M. Balinkán: Kisgyónban megalakultak a szocialista munkabrigádok