Fejér Megyei Hirlap, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

Szerda, 1959. július 1. FF­ fR H*FnY*rf mR­­AP A móri pártoktatás tapastalatai Mérlegen egy tavalyi kezdeményezés Az elmúlt év tavaszán, az 1957—38-as oktatási évben ta­pasztalt hibákért és mulasztá­sokért megbíráltuk a móri köz­ségi pártszervezetet és a köz­ség területén működő többi pártszervezeteket is. Nem térünk most vissza az akkori hibákra, csak megjegyezzük, hogy az 1957 —58-as oktatási évet közel 70 százalékos lemorzsolódással zár­ták. Az elvtársak akkoriban levonták a kellő tanulságot, sokat tanultak az esetből, s a most végetért 1958—59-es oktatá­si évet azok figyelembevételével készítették elő. S ez most sokkal fontosabb, mint a korábbi hibák felelevenítése. A pártoktatás szervezési és tartalmi­­színvonalának emelése érdekében oktatási bizottságot alakítottak az elmúlt év nyarán. Elméletileg, politikailag képzett községi vezető elvtársakat bí­zott meg a párttaggyűlés a poli­tikai iskolák különböző formái­nak megszervezésével, segítésé­vel, ellenőrzésével. Ez hivatá­sában is, formai működésében is más volt, mint az évek hosszú során időlegesen működő kivá­logató, elbeszélgető bizottságok, amelyek megbízatása az oktatás megszervezésével le is járt. Attól függetl­eül, hogy jól végezték el ezt a munkát, az oktatási év fo­lyamán történhettek hibák, mu­lasztások, mert éppen, amikor legnagyobb szükség lett volna az ellenőrzésre, már nem mű­ködtek, mint kollektív megbízott testület. Esetleg egyénenként, ki­ki a saját feladatával egyedül birkózott mint párttitkár, párt­vezetőségi tag, vagy propagan­dista. „Próbáljunk valami más mód­szert — mondották az elvtársak — hívjunk létre egy olyan bi­zottságot, amely egész évben kéz­ben tartja a pártoktatást.” A javaslat előre is jónak lát­szott, s rövidesen taggyűlés elé vitték. Így jött létre Móron az egész községben folyó pártokta­tást irányító oktatási bizott­ság, amely már az 1958—59-es oktatási év előkészítőében is részt vett. Irányította a hallgatók kiválogatását, a velük való be­szélgetéseket, s ilyen beszélgeté­seket maga a bizottság is rend­szeresen folytatott. Megbízatá­suk azonban nemcsak erre az időre, hanem egész évre szólt. Év­közben a bizottság tagjai rend­szeresen részt vettek a foglalko­zásokon, s közben hasznos el­méleti, módszerbeli tanácsokat adtak a tanuláshoz. Egyénileg foglalkoztak azokkal a propa­gandistákkal és hallgatókkal, akiknek valamilyen problémá­juk volt a tanulásban, vagy ép­pen hiányoztak a foglalkozások­ról. S mi lett a bizottság működé­sének eredménye? Nemrég fejezték be az okta' ' 1i évi' s a tanulság az, hogy érdemes volt megpróbálni ezt az új módszert. Már az első év sikere is biztató. Az egész község területén folyó pártokta­tás létszámban ugyan nem zárt száz százalékkal, mégis jónak mondható az eredmény. A Vörös Csillag Tsz-ben, a községben a marxizmus-leninizmus, az idő­szerű kérdések és a politikai gazdaságtan II. évfolyam, a föld­művesszövetkezetnél, a vájáris­kolánál, az állami gazdaságban és a járási tanácsnál szinte indu­lási létszámmal fejezték be a pártoktatást. Egész évben mind a propagandisták, mind a hall­gatók szorgalmas tanulásról ad­tak számot. Igaz, voltak oktatási formák , mint például a politi­kai gazdaságtan I. évfolyama és a gazdaságpolitikai kérdések me­zőgazdasági szakembereknek in­dított tanfolyama, amelyek nem értek el eredményt. Részben a propagandista, részben a hallga­tók hibájából, de ez nem von le semmit a főbb, döntő oktatási formákban elért eredményekből. Az 1959—60-as oktatási évben még annyi hiba sem lesz, mint a most lezárt évben. — Ezt szeretnénk elérni — mondotta Restár Imre elvtárs, a községi pártbizottság titkára. — Talán ez az említett hiba már most sem fordult volna elő, ha az elmúlt oktatási évben a bi­zottságban tervszerűen dolgo­zunk. A tervszerűség azonban el­kerülte figyelmünket, jobban csak ötletszerűen irányítottuk, ellenőriztük az oktatást. Hiába, az első évben nem tudtuk elke­rülni ezt a hibát, mert nem is voltak az új módszerrel kapcso­latban tapasztalataink. Most már vannak. A pártszervezetek, s mi magunk is hasznosnak ítéltük meg ettől függetlenül az oktatá­si bizottság működését, s meg­bízatásának meghosszabbítását továbbra is javasoljuk a párt­­szervezeteknek. Most azonban egész évre szóló elvi és gyakorlati munkatervet is készítünk, hogy a következő oktatási évben még eredménye­sebben tudjunk dolgozni. A móri pártszervezetek jövőre számszerűleg és tartalmilag is még nagyobb eredményeket akarnak elérni. Már most dol­goznak e feladat sikeres végre­hajtásának előkészítésén. Az a szándékuk, hogy a móri kommu­nisták tudását, tájékozottságát mind a marxizmus-leninizmus, mind a napi politikai és gyakor­lati élet kérdéseiben minél ma­gasabb színvonalra emeljék. E felelősségteljes munka köz­ben most egy újabb hasznos kezdeményezés született a közsé­gi pártszervezetben. Az elmúlt oktatási év befejezése után a községi pártszervezet kommu­nistái három részre osztva tanul­mányozták a termelőszövetkeze­tek mintaalapszabályzatát és sze­­mináriumszerűen meg is vitat­ták. Ebben szinte kivétel nélkül minden párttag részt vett. Ezt a példát rövidesen követik a község többi pártszervezetei is. Ennek hasznosságát, majd a ter­melőszövetkezetek megszilárdítá­sát, továbbfejlesztését célzó poli­tikai munka eredményeiben tud­ják lemérni. Egész biztos ez a kezdeményezés sem történt hiá­ba, a tanulás nem vész kárba. A kommunisták tanulásának, tudásának gyümölcse előbb­­utóbb megérik, amelynek az egész község hasznát látja. A bá­tor és helyes kezdeményezések eredménye mindig ez volt és ez lesz a jövőben is. Dege György Megnyílt a new yorki szovjet kiállítás TASZSZ-jelentés szerint hét­főn este a Coliseumban, New York legnagyobb kiállító termé­ben megnyílt a szovjet kiállí­tás. A megnyitó ünnepségen, ame­lyen mintegy ezerkétszázan je­lentek meg, beszédet mondott Wagner new yorki polgármester. Örsmét fejezte ki a szovjet kiál­lítás megszervezéséért. A követke­ző szónok Nixon, az E­gyes­ült Ál­lamok alelnöke és Kozlov, a Szovjet Minisztertanács első el­nökhelyettese volt. Kozlov helyi idő szerint este hét órakor, hi­vatalosan megnyitotta a kiállí­tást. Eisenhower elnök és Nixon alelnök hétfőn délután röviddel a megnyitó ünnepség előtt meg­tekintette a szovjet kiállítást. A két vezető amerikai államfér­fit Kozlov, a Szovjet Miniszter­­tanács első elnökhelyettese és Menysikov nagykövet kísérte vé­gig az óriási kiállítóteremben. Nyugati jelentés szerint Eisen­hower elnök a kiállítás megte­kintése után hétfőn este repülő­gépen visszautazott Washington­ba. Eisenhower nagy érdeklő­déssel szemlélte a kiállított tár­gyakat és megkóstolta a krími bort, valamint az orosz pezsgőt. Nixon alelnök különösen a Le­nin atommonhatású jégtörő mo­­delljénél töltött hosszabb időt Nagy tetszéssel nyilatkozott a szovjet típus­lakásról is. Az amerikai külügyminisztéri­um hétfőn este közölte Frod Koz­­lov amerikai látogatásának váz­latos hivatalos programmját. Eszerint szerdán előbb Herter külügyminisztert keresi fel hiva­talában, majd a Fehér Házban meglátogatja Eisenhower elnö­köt. A Reuter-iroda az amerikai külügy­minisztérium­hoz közel ál­ló körök értesülése szerint való­színűnek tartja, hogy a szovjet és az amerikai államférfiak rövid eszmecserét folytatnak majd a berlini és a német kérdésről, a külügyminiszteri értekezletről, a nukleáris fegyverkísérletek meg­szüntetéséről és más nemzetközi problémákról. (MTI) Vöröskereszt a mezőgazdaságban o c* A pár hónappal ezelőtt létre­jött termelőszövetkezeti községek új problémák elé állították a Vöröskereszt szervezetet. Ezek a problémák elsősorban egészség­­ügyi és szociális jellegűek. Elő­fordul például szép számmal megyénkben, hogy egy-egy köz­ségben több termelőszövetkezet működik az azelőtti egy, vagy az illető községben egyáltalán nem létező termelőszövetkezettel szem­ben, így megoszlottak a Vöröske­reszt aktivistái is. Az egészség­­ügyi állomásnak öt tagja van rendes körülmények között. De ha tagjai más tsz-be léptek be, akkor ez a szakszolgálat már le­csökkent létszámmal dolgozik. Éppen ezért a megyei Vöröske­reszt vezetősége elsőrendű fel­adatának tekinti, hogy minden tsz-ben létrehozzanak egy egész­ségügyi állomást. Az egészség­­ügyi állomásokat még akkor is életre kell hívni, ha nem lesz öt tagja jelenleg. A nyári mezőgaz­dasági munkák idején brigádon­ként egészségügyi felelőst és első­segélynyújtót jelöltek ki a leg­több tsz-ben. A megyei Vöröske­reszt vezetősége most méri fel, hogy hol, hány helyen van még szükség egészségügyi aktivisták beállítására. Igen örvendetes, hogy tavaly még szinte egyetlen megyéhez tartozó állami gazdaságban nem volt vöröskeresztes csoport, s ma már 18 közül 12-ben jól műkö­dő vöröskeresztes aktívahálózat­­tal rendelkeznek. Nagy tetszéssel fogadják a köz­ségekben, de az állami gazdasá­gokban is az orvosegészségügyi előadásokat és egészségügyi film­vetítéseket. A nyár folyamán minden állami gazdaságban alko­holizmus ellenes előadásokat szerveznek. CIGARETTÁT­ÁRCA NAGYSÁGÚ RÁDIÓ Az Automatika KTSZ elekt­roműszerésze, Ganz Manfréd, cigarettatárca napjsánn tran­zisztoros zsebrádiót készített. A készülék mintapéldámlát kedden délelőtt a MUOSZ székházában mutatták be a sajtó képviselőinek. (MTI) 3. oldal A napi munka után izzik az aszfalt Sztálinváros utcáin. Távolról a Vasmű pi­pál, de zaját elnyeli a távolság és a kis erdő, amelynek fái las­san belépnek a felnőtt korba. Igazi erdő ez már, a sztálinvá­­rosiak kedvelt sétahelye. Mindenütt hatalmas épüle­tek emelkednek, sok már leve­tette állványruháját, csupán vakolásra vár. Napról napra szaporodnak a zöld foltok a szép, modern házak között, és mind több lesz a virág nemcsak a házak előtt, de az emeleti ablakokban is. Sztálinváros la­kói nagyon szeretik városukat; ennek legszembetűnőbb bizonyí­téka a nagyarányú, és ezreket foglalkoztató társadalmi mun­ka. Úgyszólván minden nap megjelennek kis munkáscsopor­tok a város valamelyik helyén, hogy a napi elfoglaltságuk után áldozzanak néhány órát a köznek is. Jelinek Fülöpnét, a városi tanács tervcsoportjának vezetőjét keressük fel azzal a kéréssel, hogy tájékoztasson: mi van most soron? — Talán először arról, ho­gyan szerveztük meg a társa­dalmi munkát. Azt mondanom sem kell, hogy az üzemek a leg­nagyobb előzékenységgel segíte­nek bennünket, és a lakosság — elsősorban a gyári munká­sok — példamutatóan veszik ki részüket a társadalmi munká­ból. A népfrontbizottság nagy szgtséget nyújtott a lakóbi­­zottságokon keresztül, úgyszól­ván az egész várost megmoz­gatta.­­ Az­­ épületek környékén és a technikumi negyedben a lakó­ság ásta ki a kábelárkot, a házak előtt elmunkálták a te­repet, ideiglenes jellegű gyep és virágágyakat létesítettek, sőt kifestették lépcsőházukat. A technikumi negyed lakói játszó­teret létesítettek hintákkal, amelyet természetesen azonnal birtokba vettek a gyerekek.­­ Persze a parkírozás csak ideiglenes jellegű, mert végle­ges park és virágágyak létesíté­sére csak az épületek bevakolá­sa után kerülhet sor. A dur­va tereprendezést azonban a la­kosság vállalta. A Barátság Li­getét nemcsak a sztálinvárosi­­ak, hanem a vidék is fásította. Nagy csapatok érkeztek kézi­szerszámokkal, hogy segítsenek a buldózer mellett a terepren­dezésben vasárnap délelőttön­ként. A tavasszal több ezer fát ültettek el, és ez folytatódik ősszel is. A liget létesítése 1958 októberében kezdődött, eddig kb. 2000 ember 25 000 forint ér­tékű munkát végzett rajta. Eb­ben az évben készül el a Ba­rátság Ligete sportstadionjának tereprendezése, ősszel pedig a liget fásítása. — Nagy terveink vannak a Duna-parttal is. Most fogtunk hozzá szintén társadalmi mun­kával egy csónakház létesítésé­hez — egyelőre a terep előké­szítése és az útépítés folyik. Itt egy — a budapesti Római-part mintájára készülő­­ strandte­­lepet szeretnénk létesíteni. A Vidám Park mellett létesül az úttörőváros. Eddig itt is terep­­rendezés folyt a sátortábor elő­készítésére, és természetesen sok ezer fát ültettünk el a ta­vasszal. Most létesült egy kis tó is, a rókaháznak az alapja, és egy mókusketrec faváza. — A vasútállomás előtt a vasutasok felajánlásával park létesül a vasutasnapra. A Beloiannisz és József Attila utcák által határolt háztömbök között nagy gyermekjátszóteret létesítettünk hintákkal. Itt dol­gozott szorgalmasan a környék asszonya-férfia, s az avatás napján valósággal sorban álltak a hintára váró gyermekek. Megható volt, amikor az úttörő­város építése alkalmával öreg nyugdíjasok jöttek hozzánk méltatlankodva, hogy az ő munkájukra nincs szükség? — A Dunai Vasmű dolgozói nemcsak a hintákat szerelték össze, hanem nagyobb munkát is végeztek: a mozdony­javítók több száz munkaórával elkészí­tették a Botanikuskert keríté­sét, a 26 Építőipari Vállalat dolgozói pedig 600 méter ke­rítést húztak az Úttörőváros körül. Varga Ferencnét kerestem fel a TII. sz. házkezelőség irodájá­ban, éppen egy érdekes tele­fonbeszélgetést csíptem el, ame­lyet érdemes lejegyezni okulá­sul és a sztálinvárosban már meghonosodott új munkaer­kölcs jellemzőjéül: — Pedig cementet feltétlenül szerezni kell! Maga a munkás jött ide felháborodva, hogy tét­lenül lógázzák a kezüket óra­bérben !... És Varga elvtársnő mondja a magáét félreérthetetlenül. Odaát a vonal túlsó végén is érzik biztosan, hogy igaza van, de meg nem állják, hogy egy kupacnyi érvvel bizonygassák az „objektív okokat”. Vargáné és brigádja egyébként mindig elöl jár jó példával a társa­dalmi munkában, s most szíve­sen igazít útba Debreceni néni­hez, a Munkácsi utcába. Friss mész­szag a lépcsőház­ban, tiszta, hengerezett falak a hetes szám alatt. Ebben a ház­ban 12 család lakik. Az ellen­­forradalom szennye erre a ház­ra is ráfröccsent, tönkretette a lépcsőházat. A lakók összeado­gattak 50 forintot, hogy a „ma­szek” meghúzza a tén­át, azután a 12 lakóból kilenc úgy kifes­tette az épület lépcsőházát, hogy a hivatásos festőik se kü­lönbül. — Két nap alatt végeztünk vele, — mondja Debreceni néni mosolyogva. — Kozmáéknál még az albérlő is dolgozott! Az Esze Tamás utca 15 szám alatti házban is olyan a lépcső­ház, mintha most adták volna át a lakóknak. A házfelügyelői lakás konyhájából harmonika­szó száll az utcára, Jónás Jancsi szórakoztatja a kisebbeket. Jó­nás néni éppen a piacról jön, nagy kosárral a karján. Megáll pillanatra a ház előtti füveságy előtt. — Már tavaly mondogattuk, hogy kellene valamit csinálni ezzel a piszkos lépcsőházzal, meg, hogy sok por jön be az utcáról.. . A férjem nekiállt ásni, de csak néhány percig volt egyedül. Amint meglátták a lakók, jöttek egymásután és esót, lapátot kértek. Így vol­tunk a lépcsőházzal is. Le­­hóczkinéval kezdtünk hozzá ketten, de egy félóra múlva már négyen meszeltünk, estére pedig tizenegyen kentük a fa­lat. Sztálinvárosban is akad rongáló, lelkiismeretlen ember, de a közösség előbb-utóbb rá­szorítja őket is a rend és tiszta­ságtartásra. Nem csoda hát, ha ilyen gyorsan épül és szépül ez a város, mert a rááldozott fo­rintok milliói mellett ott van dolgos lakóinak százezreket érő áldozata is. B. T.

Next