Fejér Megyei Hírlap, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-21 / 93. szám

----­ Szosmosz—115 Moszkva A Szovjetunióban szerdán földkörüli pályára juttatták a Kozmosz—115 jelzésű mesterséges holdat. A szputnyikon elhelyezett tudományos berendezés segít­ségével folytatni kívánják a TASZSZ által 1962 március 16- án bejelentett űrkutatási program megvalósítását. A szputnyik kijutott pályájára, amelynek jellemző adatai : kezdeti keringési idő 89,3 perc, a pálya legnagyobb tá­volsága a Földtől (apogeum) 294 kilométer, legkisebb távol­sága (perigeum) 190 kilométer, a pálya síkjának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok. A tudományos műszerek mellett a szputnyikon elhe­lyeztek egy rádióadó-készüléket, amely a 19,995 mhz frek­vencián dolgozik, rádióberendezést a pályaelemek pontos mérésére, rádió távközlési berendezést, amely a Földre jut­tatja a műszerek által szerzett adatokat. A szputnyik berendezése kifogástalanul működik. A földi koordinációs­ számító központban folyik a beérkező adatok feldolgozása. (MTI) Németország megosztásáról és újraegyesítéséről Százhúsz oldal terjedelmű az az átfogó dokumentációs gyűjtemény, amelyet a De­mokratikus Németország Nem­zeti Frontja Országos Taná­csának berlini központjában szerdán tartott nemzetközi sajtóértekezleten átnyújtottak a megjelent újságíróknak. A gyűjteményt a Nemzeti Front adta ki és a berlini német je­lenkori történelmi intézet ál­lította össze. A könyv címe: „Németország megosztása és az újraegyesítéshez vezető út — dokumentációs áttekintés’. Amint ezt dr. Gerhart Deng­­ler, a Nemzeti Front alelnöke a sajtókonferencián tartott bevezető beszédében is alá­húzta, e gyűjteményben sze­replő dokumentumok egyér­­telműleg bizonyítják, hogy Németország állami megosztá­sáért a német monopolistákat, militaristákat és nyugati osz­tályszövetségeseiket terheli a felelősség, mert ezek arra tö­rekedtek, hogy ha már egész Németországban nem is képe­sek rá, legalább annak nyu­gati felében állítsák vissza ag­resszív uralmukat és ezzel le­hetőséget kapjanak az ország keleti részének bekebelezésé­re is. A Német Demokratikus Köztársaság még a két német állam 1949 őszén történt meg­alakítása után is azt javasol­ta, hogy a Weimari Köztársa­ság választási törvényén ala­puló választójog alapján, szabad össznémet választá­sokkal valósítsák meg Német­ország állami egységét, de a nyugatnémet monopolkapita­listák és kormányuk ezt a le­hetőséget akkor kereken visz­­szautasították”. " Dr. Dengler hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság, ahogyan a múlt­ban, a jövőben is a német ál­lami egység helyreállításának tántoríthatatlan harcosa, de ha Bonnban életbe léptetik a szükségállapot-törvényeket és tanfegyverhez juttatják a Bundeswehrt, ez Németorszá­got beláthatatlan hosszú időre megosztottságra ítéli. (MTI) Jegyzetek a látogatásról Van, amikor nagyon nehéz a kommünikék, beszámolók megszokott rendjébe az ese­ményeket beleszorítani. l®y van ez most is, amikor a szovjet katonai küldöttség dunaújvárosi látogatásáról ké­szül a beszámoló. A tudósítá­sok, a beszámolók, beszédek ismertetése mellett ezért adunk helyet e néhány jegy­zetnek is, melyek a nagyje­lentőségű találkozás szívélyes­ségét, elvtársi, baráti légkörét illusztrálják. Tizenhat év és a Komszomol­­korosztály Tizenhat éves városuk, éppen hogy elérte a Komszo­­mol-korosztályt — jegyezte meg elgondolkozva Malinovsz­kij marsall, miután meghall­gatta a beszámolót Dunaúj­város és a Vasmű életéről, munkájáról, majd azt tette hozzá, hogy ezek alatt az új alkotás felnőtt, saját lábára állt és új termékekkel gazda­gítja hazáját. Aztán a beszélgetés során arról szólott, hogy Krivoj Rogból jön a vasérc, mely a dunaújvárosi kohókban izzik. Ki tudná elmondani, hogy mennyi mindenről szó esett, és bár az idő rövid volt, mé­gis elegendőnek bizonyult ar­ra, hogy a marsall és a Vas­mű igazgatója szót váltsanak közös ismerősükről. Voronov elvtársról, a magnitogorszki kombinát vezetőjéről, hogy a vendégek érdeklődjenek a megye és a város eredményei­ről. Bejegyzés az emlékkönyvbe A szovjet küldöttség vezető­je és tagjai minden iránt ér­deklődtek, de megfigyeltem arcukon, hogy különösen örül­tek, amikor a korszerű gyer­mek intézményeket látták. Az 1-es számú bölcsődében me­leg szeretettel simogatták a nagycsoportosokat és kedve­sen figyelték a kicsinyek gü­gyögését. A járókában az egyik szöszke felsírt, a kísé­rők és a bölcsőde dolgozóinak mosolya mellett kérdezte meg Malinovszkij elvtérs: Miért sírsz?... Itt is, és az iskolában is fi­gyelmesen megnézte a fog­lalkoztató termeket, a tanter­meket és szemügyre vett min­dent, ami a gyerekek fejlő­dését, tanulását segíti, szol­gálja. Derűs tekintete végigsi­mogatta az úttörőcsapat ott­honának tablóit, berendezése­it. A gyerekek, az ifjúság iránti szeretetéről vall hazá­jának, a Szovjetunió vezetői­nek és népeinek hatalmas építő munká­ja, a béke védel­mében kifejtett tevékenysége és a szocialista katonai ve­zető állásfoglalását, érzéseit fejezi ki az is, amit az em­lékkönyvbe írt. Kedves magyar úttörők! Kitűnően tanuljatok, legye­tek edzett védelmezői az új népi Magyarországnak. Kívá­nom, hogy jó katonák legye­tek, de ne kelljen harcolnotok. — b. b. — Rövid hírek Genf• Az ENSZ és szakosított intézményeinek pénzügye­ivel foglalkozó ad hoc szakértői bizottság kedden megkezdte második ülés­szakát Genfben. A bizott­ság első alelnöke Csator­­day Károly nagykövet, ha­zánk állandó ENSZ - kép­viselője. Nicosia Makariosz ciprusi elnök bejelentette két új cipru­si görög miniszter kineve­zését kormányába, amely­nek így mostantól kezdve nyolc tagja van A francia parlament NATO vitája A francia nemzetgyűlésben a politikai pártok vezérszóno­kai kifejtették álláspontjukat a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványhoz. A javaslat elsősorban Fran­ciaországnak a NATO-ból való kiválását ítéli el. Az aláíró 49 szocialista és radi­kális párti képviselő neve­­i­ben Guy Mollet indokolta meg a bizalmatlansági indítványt. A Francia Szocialista Párt főtitkára amiatt aggódott, hogy az Egyesült Államok a francia kormány döntése kö­vetkeztében nemcsak Fran­ciaországból, hanem egész Európából is kivonhatja csa­patait. Elismerte, hogy a NATO alapos reformra szo­rul, mert 1949 óta megválto­zott a nemzetközi helyzet, a francia kormánynak azonban tárgyalásokon kellett volna megkísérelnie a katonai szö­vetség átalakítását. A szoci­alisták helyeslik De Gaulle moszkvai látogatását — mon­dotta Guy Mollet —, de jobb szerették volna, ha az elnök nem „elszigetelt Franc­­­ Th­eur”-ként (partizánként)­­ utazna a Szovjetunióba.­­ Maurice Schumann, a nem­zetgyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke, aki nemrégiben tért vissza az Egyesült Ál­­l­­amokból, javasolta, hogy De­­ Gaulle találkozzék Jonhson­­- nal. Schumann véleménye szerint Franciaországnak és az Egyesült Államoknak kezde­­ményezően kell fellépnie egy általános enyhülés érdeké­ben, hogy elhallgassanak a fegyverek és a népek köze­ledjenek egymáshoz. Feltűnést keltett René Ca­­pitant-nak Washington politi­káját elítélő éleshangú fel­szólalása. A baloldali De Gaulle-isták vezetője rámuta­tott: Dél-Vietnam beszédes példája annak, hogy­ a katonai integráción alapuló amerikai védelem a „protezsált” or­szág fokozatos elpusztításához vezet. A francia kormány dön­tésének egyik nyomós okaként húzta alá, hogy a vietnami háború kiterjedése esetén Franciaország a NATO tag­jaként belesodródhatik egy világkonfliktusba. Az Egyesült Államok dél­kelet-ázsiai agresszióját az atlanti szolidaritás legoda­­adóbb hívei sem merték vé­delmükbe venni, csupán azzal érveltek, hogy a NATO-tagság nem ró Franciaországra kato­nai kötelezettségeket az at­lanti övezeten kívül. Robert Ballanger, az FKP parlamenti csoportjának el­nöke leszögezte, a kommunis­ták, bár ellenfelei a De Gaulle-i rendszernek, nem szavazzák meg a bizalmatlan­­sági indítványt, mert helyes­lik Franciaország kilépését a NATO-ból és az amerikai tá­maszpontok felszámolását. Waldeck Rochet, az FKP főtitkára a francia rádiónak és televíziónak adott nyilatko­zatában kijelentette, a kom­munisták úgy vélik, az egész baloldalnak arra kellene tö­rekednie, hogy Franciaország a katonai tömböktől független, az államok kollektív bizton­ságára, az általános leszere­lésre irányuló politikát foly­tasson. Millenniumi ünnepségek Lengyelországban Poznan: Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára beszélt az ezeréves évforduló emlékére rendezett nagygyűlésen. (Telefoto / MTI Külföldi Képszolgálat) A Pravda bírálja az indiai kormány gazdaságpolitikáját Moszkva Delhi keltezéssel­­feltűnést keltő tudósítás jelent meg a szerdai Pravdában az indiai kormány gazdaságpolitiká­járól. „Engedmények a kül­földi monopóliumoknak” — írja a cikk címében Masz­­lennyikov, a lap indiai tudó­sítója, aki rámutat, hogy az indiai kormány kiutat keres­ve a növekvő gazdasági ne­hézségekből, az utóbbi idő­ben mind gyakrabban folya­modik olyan módszerekhez, mint külföldi magántőke be­vonása, valamint jelentős en­gedmények biztosítása kül­földi monopóliumoknak. Az indiai kormány hozzá­­járllt a külföldieknek ahhoz­­ a követeléséhez, hogy ők kap­­­hassák meg a részvények­­ többségét az újonnan szerve­­­­zett vegyesvállalatokban, va­lamint hogy bizonyos terüle­­­­teken monopól­jogokkal és ellenőrizetlen árakon értéke­­s­síthessék saját termékeiket, feljogosította őket olyan nyersanyagok behozatalára is, amelyből például az indiai kőolajipar felhasználatlan fe­leslegekkel rendelkezik. „E lépésekre, amelyek nyil- l vánvalóan eltávolodást jelen­tenek a külföldi tőkével szem- s ben korábban meghirdetett­­ politikától — mutat rá a Prav­­­­da tudósítója — hivatalos ma­gyarázatként azt hozzák fel, hogy Indiának feltétlenül kül­földi magántőkét kell bevon­nia a műtrágya-gyártásba, mert csak így oldhatja meg az egyre súlyosabbá váló élel­mezési problémát”. Az Indi­an Express ezt kiegészítette azzal a magyarázattal, hogy ezek a lépések megkönnyíteni hivatottak az indiai tervezés­ügyi miniszter amerikai tár­gyalásait, amelyek során ar­ra fog törekedni, hogy az Egyesült Államok nyújtson nagyobb segítséget India ne­gyedik ötéves tervéhez. A Pravda tudósítója idéz a Patriot című indiai lapból, amely szerint „nyilvánvaló, hogy a kormány képtelen szembeszállni a külföldi tőke támadásával”. (MTI) CsefitSrtSk, 19 m. április 7. Nyilatkozatok, vélemények Hubert Humphrey, az Egye­sült Államok alelnöke egy kedd esti televíziós interjú keretében beszélt a NATO kérdéseiről. Megállapítása sze­rint, mindaddig, amíg De Gaulle marad Franciaország vezetője, Franciaország önálló vonalat fog követni, „amire fel kell készülnünk”. Vélemé­nye szerint Franciaország visszavonulása növelni fogja Nyugat-Németország jelentő­ségét. Kifejezte azt a remé­nyét, hogy Franciaország a jövőben, tekintettel saját vé­delmi érdekeire, értékelni fog­ja az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainak fontos­ságát. New Yorkból jelentik a hírügynökségek, hogy Krag dán miniszterelnök, megérke­zése után egy sajtókonferen­cia keretében a New York-i repülőtéren ugyancsak a NATO problémáiról nyilatkozott. Krag szerint sajnálatos a francia visszavonulás, de a feltevődött kérdéseket meg­­oldhatóknak tekinti. A dán miniszterelnök szerdán U Thant ENSZ-főtitkárral tár­gyalt, csütörtökön Washing­tonba utazik, ahol McNamara külügyminiszterrel és George Ball helyettes külügyi állam­titkárral találkozik, és végül Johnson elnökkel is tárgyalni fog. Toronto Avarell Harriman, az Egye­sült Államok utazó nagykö­vete kedden a kanadai sajtó évi összejövetelén nyilatkozott a NATO-ról. Az Egyesült Ál­lamok — mondotta Harriman — teljesen egyetért Kanadá­val abban, hogy nyitva hagy­ják az ajtót Franciaország számára, amikor majd vissza akar térni a NATO-ba. Har­riman véleménye szerint a NATO igen fontos szerepet játszik tagországainak politi­kai és gazdasági céljai meg­valósításában is. Hivatkozott Kosziginnel folytatott júliusi moszkvai beszélgetésére, ami­kor a szovjet politikus világo­san értésére adta, hogy a szovjet vezetők hisznek a kom­munista világforradalom tör­ténelmi elkerülhetetlenségé­ben. Bonn Az AFP jelentése szerint a közös nyugatnémet—angol— amerikai munkacsoport, amely a Nyugat-Németországban ál­lomásozó francia csapatoknak a NATO-parancsnokságából való kivonása következménye­it tanulmányozza, kedden megtartotta első ülését. Rö­vid közleményben bejelentet­ték, hogy a bizottság külön­féle javaslatokat dolgozott ki a NATO tagországok további konzultációjával kapcsolatban és hogy ez a bizottság rend­szeresen folytatja majd tevé­kenységét. Szovjet-szíriai tárgyalások Moszkva Szerdán délelőtt a Kreml­ben folytatódtak a tárgyalá­sok Koszigin szovjet és Zna­­jen szíriai kormányfő között. Szovjet részről Novikov mi­niszterelnökhelyettes, Gromi­­ko külügyminiszter és más személ­yi­ségek, szíriai részről pedig Makrusz miniszterel­nökhelyettes és külügyminisz­ter, valamint a kormánykül­döttség más tagjai szintén részt vettek a megbeszélése­ken. (MTI) Amerikai katonákat vonnak ki Európából Washington Az amerikai hadügyminisz­térium szóvivője kedden ki­jelentette, hogy az idén har­­­­mincezer amerikai katonát és tisztet vonnak ki Nyugat-Eu­­rópából. Hozzáfűzte azonban, hogy csak átmeneti létszám­­csökkentésről van szó, mert felváltásukra nyomban 15.000 embert küldenek és a tényle­ges létszámcsökkentés soha­sem haladja majd meg a 15 ezer főt. A hadügyminisztérium köz­leménye tehát lényegében megerősíti Stennis demokrata­­párti szenátor vasárnapi köz­­­­lését, miszerint harmincezer , műszakilag képzett katonát­­ vonnak ki Európából, hogy­­ velük növeljék a Dél-Viet­namban állomásozó amerikai egységek létszámát, a hivata­los közlésnek megfelelően idén az év közepéig Európá­ban körülbelül 210.000-re apad le az amerikai katonák lét­száma, majd 1966 végéig 225 ezerre emelkedik. Kedden — még Stennis ki­jelentésére reagálva — a nyu­gatnémet hadügyminisztérium szóvivője meglepetten közöl­te, hogy nincs tudomása az amerikai létszámcsökkentés­ről. A nyugatnémet sajtó bírá­lattal fogadta a hírt, rámu­tatván, hogy az Egyesült Ál­lamok előzetesen nem tájé­koztatta Bonnt a tervezett in­tézkedésről. (Reuter, AP, AFP) Fidel Castro beszéde Havanna A kubai fővárosban kedden ünnepi ülésen emlékeztek meg a Playa-Giron-i győzelem 5. évfordulójáról. Az ünnep­ségen nagy beszédet mondott Fidel Castro miniszterelnök. Castro beszédében méltatta a győzelem történelmi jelentőségét. Beszédének további részében a Kubai­­ Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára kitért a gazdaság­­fejlesztés kérdéseire, főképpen a mezőgazdaság problémáira és a káderképzésre. (MTI)

Next