Fejér Megyei Hírlap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-11 / 210. szám

Jól felkészülni Minden feladat végrehaj­tása előtt a legfontosabb teendő: számbavenni, mit akarunk csinálni és azt na­gyon gondosan előkészíteni. Ilyen mozzanat építkezések­nél a tervdokumentációk egész sorának gyártása elő­zetes vizsgálódások, felméré­sek alapján. Az új bástya­­vaey vágatnyitást is hosszas geológiai vizsgálat, az ered­mények összegezése után kez­dik el. S példák sorát lehet­ne leírni, milyen fontos min­den új megvalósulása előtt a felkészülés, az előkészítés. Az új gazdaságirányítási rendszer sok lehetőséget biz­tosít a községek húsellátásá­nak javítására is. Mint is­meretes, a központi keret eléggé szűkreszabott nem­csak tőkehúsból, de húské­szítményekből is. Ez aztán eléggé paradox helyzetet szül, mert éppen azok nem részesülnek megfelelőképpen a friss húsból, felvágottból, egyéb húsipari termékekből, ahol lényegében előállították az alapanyagot, a hízók száz­ezreit. Nos, az új mechaniz­mus kapcsán egyre több helyről érkeznek jelzések: hozzálátunk a sertésvágás­hoz, a hús feldolgozásához, hogy a falusi lakosság ellá­tása­ is javuljon. Ismétlem: az ú­j mechanizmus lehetősé­get nyújt ehhez s az adott kereteken belül vághatnak is akár falvanként, akár kör­zetenként sertéseket. Ám e tevékenységhez — még ha segédüzemági tevékenység is — nemcsak sertés, hozzáértő szakember, hanem sok más egyéb is kell. S itt most a közegészség­­ügyi feltételek teljesítéséről, megteremtéséről van szó. Jó néhány nappal ezelőtt részt vettem egy járási ta­­­­nács vb-ülésen, ahol az egész­ségügy emberei többek kö­zött ezt a témát is előhoz­ták. Az egyik termelőszövet­kezeti elnök azért kardosko­dott, mert „kukacoskodás­nak” tartja azt a sok ellen­őrzést, amit ilyen alkalom­kor végrehajtanak a­ KÖJÁL illetékesei. A­ma a vita során kiderült, szükség, igen nagy szükség van az utasítások te­tasításének legapróléko­­sabb ellenérzésére is, hogy a komolyabb bajokat megelőz­zék. Mert igaz, hogy a­ hús nagyon ízletes táplálék, el­engedhetetlen, hogy bizonyos mennyiséget ne fogyasszunk belőle, ám ez a finom cse­mege ellenséggé is válhat. S egészségü­gyi rendelkezé­seit, de nem tartása nyomán akár meg is ölheti az embert. Éppen az egyik közös gaz­daság feldolgozójában talál­tak nemrégiben romlott árut, aminek forgalombahozatalát szerencsére sikerült megaka­dályozni. Sok munka, anyag, pénzveszteség járt ezzel, s csak azért, mert egy alap­vető követelménynek nem tettek eleget. Az egészségügy őrei is tud­ják: elő kell segíteniük azt a törekvést, hogy jobbá te­gyék a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a fo­gyasztási szövetkezetek a fa­lusi húsellátást. Azt mo­^r 1 .ják egyesek, hogy a fiU­­szító tevékenységet? a ^Hsf húslem­úsz­ tásáfSKnem k h­ V“»^an fel­tételein kiztasítani, mint a korszsW" nagyüzemekben. Nem lehet olyan gépeket be­állítani, mint a vágóhida­­kon, tejgyárakban. Ez talán igaz is, de az általános higié­niát, a tisztaságot, az egész­ségügyi követelményeket be lehet tartani, meg lehet és meg is kell teremteni. Enél­­kül kárbavész fáradozásuk és hiába várják a kést az ólakban a hízók, nem lát­hatnak hozzá a vágáshoz, mert a közegészségügy illeté­kesei nem engedélyezik a te­vékenységet. És helyesen te­szik, mert senki sem vállal­hatja egy esetleges fertőzés, tömeges mérgezés következ­ményeit. Egészséges dolognak, jó kezdeményezésnek tartjuk, hogy közös gazdaságaink ily módon is törődnek községeik lakóinak ellátásával. De az egyes helyeken uralkodó „ide­gesség” helyett mi azt ta­nácsolhatjuk az illetékesek­kel együtt: jól készítsék elő a feldolgozóhelyiségeket, biz­tosítsák a tárolás feltételeit, s a forgalombahozással kap­csolatos utasításoknak is te­gyenek eleget. Mert valóban fontos, hogy a falusi ember is hozzájuthasson rendszere­sen a húshoz, hústermékhez. S ha betartják a KÖJÁL ren­­delkezéseit, meg is valósul­hatnak céljaik. Orsovai Tibor ■m.fJG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK 1 '■■iilörlök. 1 r»6f*. szeptember I. pJlfeiíjPi rejjyailSL«JmIílÍL pSajSÍtL. ^ XXV. évfolyam, 210. sz. Ílfll ÍlÍI «88888^ m filler Négy megye nőtanácsi vezetőinek tapasztalatcseréje Négy megye — Fejér, Győr, Komárom, Pest — nőtanácsa vezetőinek, járá­si titkárainak részvételével Székesfehérváron tartják az évenként szokásos tanfolya­mot. A kétnapos konzulta­tív jellegű körzeti tanács­kozás tegnap kezdődött a Hazafias Népfront és a Nő­tanács megyei klubjában. Az értekezletet a vendég­látó megyei nőtanács tit-^ a­kára, Kovács .J­ózsefné^n ' tótta meg, majd EtginLászB. Ióné, a NoH«~szá-WL gos^fCwiá^fciak IgMOlAmtta ■ JleJüvőket i helyzetét * ■elm^^^unka tapasztala­tairól. A tájékoztatót vita követte. A délután egy rész­ét a vendégek a Velencei-tó környékén töltötték. Agár­­don megnézték az­ új posta­­hivatalt, a szolgáltató­há­zat, az ABC üzletet, m^j^^ a szovjet, üUetvekésőíSBa® ' pákozdi emlékművet. ■ J* Ma vitaiidító^Knaeilpjwr , b*t^gc*ty*yzetér'ől. te- 1 vMmységCTök irányításá­­ra^P.Ezután elmondják a­­ napirenddel kapcsolatos ész­revételeiket. Az összefog­lalót követően városnézés­re hívják meg a vendége­ket. Szántóverseny Sárkeresztúron A Sárbogárdi Járási Ta­nács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ér­tesített bennünket arról, hogy szombaton, szeptem­ber 13-án délelőtt fél ki­lenc órai kezdettel a sár­keresztúri Jóreménység Termelőszövetkezet terüle­tén rendezik meg a járási szántóversenyt. A verse­nyen résztvevők a korábbi időszakban úgynevezett „selejtezőn” vettek részt, s az itteni legjobbak in­dulnak szombaton az első­ségért. Bizonyos, hogy a Sárkeresztúr—Sárosd kö­zötti útszakaszon — a szán­tásra kijelölt helyen — ér­dekes és küzdelmes verse­­senynek lesznek szemtanúi a résztvevő vendégek is. Festik az „ostornyeleket" Kedvez az idő a mezőgazdaságnak felében az esős napok szá­­ma országosan nyolc, sőt egyes területeken 10 év volt és emiatt eléggé jelen­tős volt a lemaradás. A le­hullott csapadék általában kétszerese volt a sokévi át­lagnak, de a Dunántúl déli részén, valamint az északi hegyvidékeken annak ötszö­rösét is meghaladta. Egyes helyeken nehezítette a hely­zetet, hogy augusztus vége­­felé jégeső hullott, így pél­dául Baranyában Szigetvár térségében a jégeső 6—7 mil­lió forintos kárt okozott. A korai érésű burgonya betakarítása országszerte megkezdődött. A mezőgaz­dasági üzemekből érkező jelentések szerint a termés jó. A késői érési­ burífonyák fejlődését a korábbi kániku­la károsan befolyásolta, az elmúlt időszak csapadéka azonban a terméskilátásokat némi­len megjavította. Az első szent emberi napok kedvező időjárását a mező­gazdasági üzemekben jól ki­használják Az őszi kalászo­sok alá mindenfelé készítik a vetőágyat. A vetőmagter­melő gazdaságokban a bú­zavetőmag tisztításához és fémzárolásához is hozzálát­tak. Az elmúlt napok száraz napsütéses időjárása meg­gyorsította a mezőgazdasági munkákat. A csapadékmen­tes idő mindenképpen jól jött, mert augusztus második 30 millió forintos üzletkötés Mindössze néhány hónap­ja alakult meg — 1968. július 3-án — az első Bú­toripari Egyesülés, s a Bu­dapesti Őszi Vásáron már­is közös kiállításon mu­tatja be termékeit a Bács— Kiskun megyei Bútor- és Faipari Vállalat, a kisvár­­dai Bútoripari Vállalat,­­ a Hajdú—Bihar megyei, a szekszárdi, a hevesi, a Szamárvidéki társvállala­tok mellett a székesfehér­vári Bútoripari Vállalat is. Az első és nagyon fon­tos megállapítás a pavi­lonban, hogy korszerűség, esztétikai követelmény vo­natkozásában kifogástalan termékekkel találkozik itt a vásárló, s mi több, a termékek nagy része máris vásárolható, illetve a kö­zeli hónapokban kerül az üzletekbe. De nem csupán a csalá­dias bevásárlás fóruma a BÖV. Ezt igazolja többek között, hogy az Első Bútor­ipari Egyesülés a vásár el­ső napjaiban 190 millió fo­rint értékű üzletet kötött a BÚTORÉRT-tel, s ezen be­lül harmincmillió forint értékű szerződést, 1970-es szállításra a Székesfehér­vári Bútoripari Vállalat. A székesfehérváriak szek­rénysora — amint a vásár­látogatók csoportosulásából egyértelműen regisztrálható — itt is megnyerte a vá­sárlók tetszését. Az egyesülés céljairól is érdemes néhány szót szólni — a kiállított termékek a szakemberek szerint úgyis önmagukért beszélnek! —, hiszen ezzel a szervezetbe tömörüléssel, a közös erő megteremtésével a hazai bútoripar fontos fejlesztési bázisát hozták létre. Mind gyártástechnológiai, mind műszaki fejlesztési, vagy értékesítési vonatkozásban igen nagy távlatokat nyit meg ez az egyesülés a Szé­kesfehérvári Bútoripari Vállalat számára is. A ki­állításon megtudtuk azt is, hogy az Első Bútoripari Egyesüléshez tartozó válla­latok közül a jelenleg 26 millió termelési értékhatá­ron mozgó fehérváriaknál az új telep kiépítése után 50 milliós évi termelési ér­téket tudnak produkálni. Az egyesülésnél a követke­ző 2-3 évben összesen 93 milliós beruházást valósíta­nak meg, s ezzel évi 95 milliós kapacitásbővítést érnek el. Az egyesülés pavilonjá­ban modern lakószobák, szekrények, asztalok, elő­szobafalak, íróasztalok, kis­bútorok, szekrénysorok stb. szerepelnek, reprezentálva azt a negyedmilliárdos ter­melési kapacitást, amelyet a hét tagvállalat képvisel. — ky — Képek a BŐV-ről A Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár kiállította az egyik legújabb termékét, a garbo-lux-szár velúr műbőrt. A válto­zatos divatszínekben és mintázott nyomással készült anyag kosztümök, kabátok, kötényruhák, zakók készítésére alkal­mas. Ez a termék az Őszi Vásár valódi slágere­ .A budapesti Harisnyagyár ezúttal is a legújabb termékeit mutatja be az Őszi Vásáron. Az idei őszön és télen is divat lesz a sokszínű térdzokni és harisnya. A Hajdúsági Iparművek kiállította legújabb termékét, amely a jugoszláv „OBOD” cégel közös kooperációban készült. Az új automata mosógép ez év végén kerül forgalomba. (KS-fotó : Váradi Ibolya felvételei)

Next