Fejér Megyei Hírlap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

Emelkednek a fehérvári Alba Regia Szálló falai. (Fotó: Kabáczy) Köszönet és tanulság Százhárom televíziót ad­tak át, illetve ajánlottak fel megyénk iskoláinak az or­szágos akció során. A leg­több televíziót megyénkben ,— mondhatnánk azt is, hogy stílusosan —, a Videoton­gyár jutatta el a kisdiákok­nak. Dicséretes a Dunai Vas­mű tevékenysége is, már csak azért is, mert ez az üzem a megyén túlra, távoli országrész kisiskoláiba is jut­tatott el készüléket. Naponta érkeznek a köszö­nő levelek szerkesztőségünk­be és a kisdiákok hálásan ír­ják: köszönjük az üzemek, tsz-ek, állami gazdaságok in­tézmények dolgozóinak, a bá­csiknak, a néniknek, hogy gondoltak ránk. Van olyan levél, mely az átadási ünnepségről értesít, a másikban azt is köztik a lányok és fiúk, hogy az üzem nemcsak a tv-t adta át, de azt is megígérte, hogy ha majd elmúlik a garancia, ak­kor is gondja lesz a készü­lék javítására. Öröm ezeket a leveleket olvas­ni, öröm az országos akció me­gyénkben és megyénk hatá­rain túli híreit olvasni, öröm azért, mert arról tanúskod­nak, ezek a hírek, hogy tár­sadalmunk e tv-akcióban is nagyszerűen, felnőtt módra vizsgázott.­­ Megyénkben immáron nemcsak arról van szó, hogy minden iskola rendelkezik televízióval, hanem mód volt az akció során több régi ké­szüléket is kicserélni, a na­gyobb iskoláknak pedig a meglevő mellé is juttatni. Az akció során, ennek eredményeként tehát me­gyénkben 103, az országban több ezer iskolába jutott el a tv-készülék, s lépett be az iskolák ajtaján az ország, a világ megannyi eseménye. Azokban az iskolákban is, ahol esténként képesítés nél­küliek tanítanak, a jól kép­zett tanár, az iskolatelevízió előadója segít a munkában. A levelet író gyerekekkel együtt valljuk, köszönet jár mindazoknak, akik az akció során ily nagy segítséget adtak művelődésügyünknek, előrehaladásunknak. Viszont éppen e nagyszerű mozgalom késztetett bennünket arra, hogy egy másik tanulságot is levonjunk. Az iskolák jelentős részé­nek a helyi üzem, gazdaság, tsz ajánlotta fel, adta át a készüléket. Jó dolog ez, de elgondolkoztató is, hiszen ép­pen azért, mert a távolság nem nagy, mert egymás mel­lett dolgozik az iskola, a tsz, vagy az üzem, ilyen gondok megoldása mozgalom nélkül is megoldható. Lehetne erre azt mondani, hogy üzemeink, tsz-eink ed­dig is segítettek, így is van. Ez az akció azonban arról is beszél, hogy tennivaló, segí­­tenivaló esetleg nap, mint nap akadhat és erre kölcsö­nösen figyelve menetközben is találhatunk megoldást. Mikor ezt a tanulságot hoz­zátesszük a 103 televízió mellé, akkor az a szándék vezet bennünket, hogy az ak­ció sikere úgy is kamatozni fog, hogy újabb teremtő kapcsolatok, együttműködés forrása lesz. B. B. ÖTSZÁZ továbbképző iskola működik az országban, s ezekben — a legfrisebb adatok szerint — több mint 10 000 fiatal is­merkedik a mezőgazdasági, illetve ipari szakmák alap­fogalmaival, s végez gyakor­lati munkát termelőszövetke­zetekben, illetőleg ipari bázis­üzemekben. A tovább­képzők közül 400 mezőgaz­dasági, 100 pedig ipari jel­legű. A keret­tantervek le­hetőséget nyújtanak arra, hogy a helyi igényeknek és munkaerő-szükségletnek megfelelően bármely terme­lő ágazathoz kapcsolódó to­vábbképző iskolát szervezze­nek. Jelentős előrelépés az ipari továbbképző iskolák­nál, hogy amíg az előző ok­tatási évben 12 osztályban 200 diáklány tanulta a sza­básúvarrást, női ruhakészí­tést, jelenleg 50 osztályban csaknem 1000 fiatal sajátítja el az ezzel kapcsolatos tud­nivalókat „Junior“ rádió A bicskei fiatalok köré­ben is hódít az amatőr rá­diózás. Az általános isko­lában az MHSZ segítségé­vel működik a Junior adó­állomás. A honvédelmi szövetség célja, hogy minél több fia­tal kapcsolódjon be a rá­dióklub munkájába, ezért lehetővé tette, hogy a já­rás valamennyi úttörő ra­ja egy tagot küldjön a bicskei rádiós klubba. A gimnáziumban működő rádiós klub 15 fiatal rádió­sa, most készül a KPM januári rádiós vizsgájára, ahol a minőségi távirász címet szerezhetik meg. Nyolcvanezer liter tej A székesfehérvári tej­üzem napi tejfogyasztása nyolcvanezer liter, amelyet 95 Fejér megyei tej­gyűjtő állomásról gyűjtenek össze a tejeskocsik. A fehérvári tejüzemben a hét közepén új termék gyártása kezdődött meg, igaz, hogy csak próbaüzem­ben. A gépeket átállították a mazsolás és vaníliás krémtúró gyártására és rövidesen megkezdik a fo­lyamatos gyártást. A tej­üzem 18 féle tejterméket állít elő. Naponta 42 ezer liter tejet, 1200 liter kan­nás tejfölt, hatezer poharas tejfölt gyártanak. Ezen kí­vül 10 mázsa túró, 400 li­ter habtejszín, 3400 liter kakaó kerül a fogyasztók­hoz. Egyre népszerűbb a flakonos tej és kakaó. Fla­konos tejből 17 ezer, ka­kaóból 31 ezer darabot gyártanak. —--------A TARTALOMBÓL_____________________________ 4 se se ki női kísérlet Választás után írt Agárdi AG KISZ-szervezeteiben Sokcsatornás népművelést! . ­jérsegijei 1969. november 21. (Graff­itial­l rases XXV. évfolyam, 270. sz.­­. Ars: I. fillér. Tájékoztató a munkáról — A részesedési alap felosztásának új rendszere A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott Meghall­gatta és jóváhagyólag tudomá­­sul vette Fehér Lajosnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mányküldöttségével Buda­pesten folytatott gazdasági tárgyalásokról és az aláírt megállapodásokról. Ezek ma­gukban foglalják a jövő évre szóló árucsereforgalmi egyez­ményt és a Magyarország ál­tal nyújtandó további segít­séget. A kormány kifejezte azt a meggyőződését, hogy e megállapodások végrehajtása is hozzájárul a vietnami nép igazságos harcának győzelmes befejezéséhez. A Minisztertanács meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesé­nek tájékoztatóját a magyar— lengyel gazdasági együttműkö­dési állandó bizottság Buda­pesten november 3. és 5.-e között tartott 9­ ülésszakáról. A bizottság a két ország ál­lami szerveinek és gazdasági egységeinek együttműködését, a gyártásszakosítás és a ko­operáció helyzetét eredmé­nyesnek ítélte. Az ülésszakon széleskörű eszmecserét foly­tattak a kapcsolatok fejleszté­sének további irányairól, meg­jelölve azokat a népgazdasági ágazatokat, amelyekben az együttműködés lehetőségei különösen hasznosnak mutat­koznak. A kormány ezután megvi­tatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előter­jesztését a népgazdaság 1970. évre tervezett fejlődéséről és határozatot hozott a jövő évi népgazdasági tervről. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nökének előterjesztése alapján tudomásul vette a gazdaság­­kutató intézet, jelentését a népgazdaság 1969. évi várha­tó fejlődéséről; a Magyar Nem­zeti Bank elnökének javasla­tára határozatot hozott a hitelpolitikai irányelvek ki­egészítéséről, illetve módosí­tásáról és az 1970. évi beru­házási hi­tel kontingensről; majd elfogadta a munkaügyi mi­niszter jelentését az ipar és az építőipar 1969. I.—III. negyed­évi munkaügyi helyzetéről. A pénzügyi miniszter és az igazságügyminiszter előterjesz­tette az 1970. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényjavas­lat tervezetét. A kormány megvitta és elfogadta a tör­vényjavaslatot, majd úgy ha­tározott, hogy azt az ország­gyűlés elé terjeszti. A kormány tudomásul vette az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnökének, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnökével egyetértésben tett előterjesztését az 1971— 1985-ig terjedő időszakra szóló országos távlati tudományos kutatási terv elkészítésének módszertanáról. Ennek kidol­gozásánál figyelembe vették a kormány tudománypolitikai bizottsága által elfogadott elve­ket. A Szakszervezetek Országos Tanácsa javaslatára a munka­ügyi miniszter előterjesztést készített a részesedési alap kategóriák szerinti felosztásá­nak megszüntetésére, melyet a kormány elfogadott. Határoza­tot hozott arra, hogy a részese­dési alap felosztását, felhasz­nálásának módját vállalati ha­táskörbe kell utalni. Ugyan­akkor továbbra is alkalmazni kell a differenciált anyagi ösz­tönzést, mely biztosítja a dol­gozók közvetlen érdekeltségét a vállalati nyereség növelésé­ben. Ezért a részesedési alap felosztásánál továbbra is fi­gyelembe kell venni a végzett munka hatékonyságát, fontos­ságát, a munkaviszonyban el­töltött időt, valamint az átla­gosnál nagyobb fizikai igény­­bevételt. A részesedési alap­ból — a kollektív szerződés­ben történő szabályok szerint — minden dolgozó kaphat év­közi jutalmat nyereségpré­miumot és év végi része­sedést. Az év végi részesedés felosztásának alapját minden dolgozónál az éves keret ké­pezi. A magasabb vezetőállású dolgozók nyereségprémiumát, jutalmát és év végi részese­dését a felügyeleti szerv ha­tározza meg, figyelembe véve a vállalat gazdasági eredmé­nyeit, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ala­kulását. A határozat intézke­dik a magasabb vezetőállású­­ak eddigi prémiumátalányá­nak differenciált alapbéresíté­sére, fenntartva a veszteséges gazdálkodással járó anyagi következményeket. Az intézkedés visszamenő­leg, 1969. január 1-től érvé­nyes, ami azt jelenti, hogy az év végi részesedés felosztására már 1970-ben a módosítás sze­rint kerül sor. A kormány felhívta a munkaügyi minisz­tert, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetér­tésben 1969. december 31-ig szabályozza a részesedési alap felosztásának új rendszerét. A pénzügyminiszter előter­jesztésére a Minisztertanács rendeletet hozott a lakosságra vonatkozó adóigazgatási el­járás általános szabályairól. A Minisztertanács az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesztésére megtárgyalta a határvizekkel kapcsolatban a szomszédos országokkal ki­alakult együttműködés kérdé­seit, továbbá a magyar víz­ügyi szerveknek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Bizott­ság munkájában kifejtett te­vékenységét. Jóváhagyta a magyar—román vízügyi együttműködést szabályozó, 1969. novemberében a két ál­lam kormányának meghatal­mazottai által aláírt egyez­ményt és a Tisza vízgyűjtőjén elhelyezkedő öt ország (Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Ma­gyarország, Románia, Szovjet­unió) többoldalú együttműkö­dését a tiszavölgy távlati víz­gazdálkodás-fejlesztési tervei­nek egyeztetésére. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke ezután a vizek szeny-, nyezettsége­­ elleni védekezés hatékonyságának növelésére tett előterjesztést. Javaslatára a kormány határozatot hozott a szennyvízbírság alkalmazá­sainak módozatairól és a ká­ros szennyezés mértékének új határértékeiről. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke jelentést tett a csökkent munkaképes­ségű dolgozók védelmére ho­zott intézkedések végrehajtá­sáról. A beszámoló szerint az eddigi rendelkezések jobb fel­tételeket és megfelelő védel­met biztosítanak a csökkent munkaképességű dolgozóknak, azonban az üzemekben és a vállalatoknál további erőfeszí­tésekre van szükség a megfe­lelő (munkahelyek, munkakö­rök) kialakítása és az átkép­zés körültekintő megoldása ér­dekében. A belkereskedelmi minisz­ter az idegenforgalom fejlesz­tési koncepcióikra tett javasla­tot. Az előterjesztés szerint Magyarországnak az idegen­­forgalomból származó deviza­­bevételei a meglevő adottsá­gok jobb kihasználásával to­vábbi összehangolt arányos fejlesztésével 1975-re megkét­­szerezhetők. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A Romkertnél megszűr­telik az egyik járdarészt és par­­kírozóhelyet alakítanak ki a Szolgáltatóvállalat munkásai. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK !

Next