Fejér Megyei Hírlap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-04 / 281. szám
! MAI SZÁMUNKBÓL: ^7)állaszolunk \ @ munkajogi kérdések?? s * cd pusztául szabolcsi mozi \ \ kálváriája \ \ * \ Segítség \ a pálya- \ választáshoz ! 23 ezer tonna A fűtési szezon — és a sok-sok döccenővel megoldott tüzelőellátás — kezdetén vagy akár azt is mondhatjuk, hogy kellős közepén jó hírt kaptunk a Balinkai Szénbányák vezetőitől. Ugyanis a kisgyóni akna kollektívája 1969. december 2-án teljesítette éves tervfeladatát. Tekintettel azonban a közismerten nehéz tüzelőellátásra, a kisgyóni bányászok nem csoportosítják át erőiket az ilyenkor szokásos feltárási, előkészítési munkákra, hanem továbbra is teljes erővel a széntermelőhelyeken folytatják a munkát, s terveik szerint az év végéig 23 000 tonna többlettermeléssel járulnak hozzá a megye és a környező dunántúli területek szénellátásához. Dicséretes már önmagában az a teljesítmény is, hogy a kisgyóniak, egy közismerten lefogyófélben levő bánya kollektívája december első napjaira teljesítette éves feladattervét. Annak külön örülünk, hogy megértik a megye és az ország lakosságának indokolt, de kielégítetlen szénkeresletét. Ám ismét felvetődik a kérdés: jól számoltak e országos szerveink, amikor meghatározták az olyan gazdaságosan működő bányák feladattervét, mint a Balinkai Szénbányák vagy a többi dunántúli szánbánya? S ugyancsak joggal kérdezzük, hogy miért visszatérő gond már néhány éve a háztartások szénnel való ellátása? Ugyanis a szénnek, mint energiahordozónak a jelentősége nyilvánvalóan pontosan kiszámítható mind az ipar, mind a háztartások vonatkozásában, hiszen függvénye az olaj és a földgázprogram végrehajtásának. S e programok döccenői is mérhetőek voltak már az év közepén, s mi több, az elmúlt évek kialakult gyakorlatával. Tehát semmiképpen nem ii szon dokolt, hogy ilyenkor, fűtési szezonban állítsuk kényelmetlen helyzet elé akár a lakosságot, akár a bányászságot Igaz, a magyar bányászok még soha nem hagyták cserben az országot. Ha kértek tőlük, a legnagyobb erőfeszítések árán is adtak többletszenet. Véleményünk szerint azonban pontosabb számolással, alaposabb tervezéssel, s talán a kereskedelem gondosabb igényfelmérésével mentesíteni lehetett volna az ipart a hajrától, a lakosságot a sorbanállástól. K. A. I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! ! M/_.|_______ —~—JÓL* J1MC3k 93 1969. december 1. |& XXV. évfolyam, 281. sz. Arm. tv fillér. ■ .. ■ ' Ünnepi díszbe öltözve köszöntötte felszabadulásának 25. évfordulóját Előszállás Fejér megye területére 25 évvel ezelőtt 1944. december 3-án Előszállásnál léptek a szovjet hadsereg katonái. A harc ezután még sokáig — több mint három hónapig — folytatódott Fejér megye felszabadításáért, de az első Fejér megyei faluban rövidesen hozzákezdtek a volt egyházi birtokok felosztásához, hogy 1123 volt gazdasági cselédnek, aratónak, napszámosnak juttassanak földet. Ma az ünnepséget a jól gazdálkodó Lenin Tsz, és az egyre szépülő falu tagjai, lakói köszöntötték. A fellobogózott Előszálláson reggel zenekar ébresztette a lakosokat, majd a Tolna megyei Dunaföldvárról érkeztek úttörők, hogy köszöntsék Fejér megye először felszabadult községének ifjait, idősebb dolgozóit. Az egész nap az ünnepség jegyében telt el, kisdobosokat, úttörőket avattak, majd ünnepi filmvetítésre került sor. Délután a művelődési ház nagytermében a felszabadulás 29. évfordulója alkalmából ünnepi nagygyűlésre került sor. Részt vettek az ünnepségen és az elnökségben foglaltak helyet: Gyenge Károly, a megyei pártbizottság titkára, Pillék János, a járási pártbizottság első titkára, Listár Sándor, ajárási tanács vbelnöke, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői és a meghívott szovjet elvtársak, valamint a község vezetői és aktivisták Id. Sólyom Márton megnyitó szavai után Tóth Gyula, a megyei tanács vb-elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Tóth elvtárs ünnepi beszédében méltatta a szovjet hadsereg hősies harcát. Többek között elmondotta, hogy 25 évvel ezelőtt 1944. december 3- án szabadult fel Előszállás — először Fejér megye falvai közül. — Ez a nap Előszállás, és Fejér megye lakossága számára is történelmi jelentőségű. Ekkor vette kezdetét megyénk felszabadulása, mely március 23-ig tartott. — A történelemben 25 év nem nagy idő, de számunkra ez az időszak hatalmas változásokat, a népi hatalomért való harcot, a szocializmus építését jelenti —, mondotta az ünnepség szónoka, majd hangsúlyozta, hogy mily sok történt ez alatt a 25 év alatt az országban, Fejér megyében is. A továbbiakban többek között arról beszélt Tóth Gyula, hogy hazánk ipari termelése ma hét és félszerese az 1938. évi termelésnek. Ez alatt az idő alatt jelentősen emelkedett a szocialista útra lépett mezőgazdaság termelése is. A szónok, aki 1945. előtt ezen a vidéken élt, visszaemlékezett arra a nehéz életre, mely az uradalmi birtok cselédeinek, napszámosainak, aratóinak jutott osztályrészül. Ezután azokra a harcosokra emlékezett, akik Magyarország, Fejér megye felszabadulásáért áldoztál életüket. Az ünnepi beszéd után Listár Sándor a járási tanács vb-elnöke adta át a járási tanács jutalmát a község lakóinak a falu csinosításáért végzett kiemelkedő munkáért. Az ünnepség után a falu lakói leleplezték a felszabadulás 25. évfordulójára létesített emléktáblát Az ünnepi rendezvény után a felszabadulás 25-ik évfordulója tiszteletére a megyei népi együttes adott műsort Ma délelőtt 10 órakor a művelődési otthonban kiállítás nyitik, mely a felszabadulás negyedszázada óta bekövetkezett fejlődést, az alkotó munka eredményeit mutatja be. Gondoskodás a dolgozókról A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat vezetősége még a zord időjárás beállta előtt gondoskodott arról, hogy a dolgozók ne a szabad ég alatt várják az autóbuszt. Képünkön a Seregélyesi úti központi telep személyportája mellett épített korszerű buszváróhelyet ábrázolja. (Fotó: Szilasi László) Megkezdődött a moszkvai találkozó Moszkva Moszkvában megkezdődött Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek találkozója. A résztvevők — mint már jelentettük — véleménycserét folytatnak az időszerű nemzetközi problémákról. Mint várható, a találkozó egy-két napig tart. (TASZSZ) Havel József, az MTI tudósítója jelenti: Valamennyi moszkvai lap előkelő helyen közli a szocialista országok párt- és állami vezetőinek , köztük hazánk képviselőinek, Kádár Jánosnak, Fock Jenőnek, Komócsin Zoltánnak és Erdélyi Károlynak — Moszkvába érkezését. A szovjet fővárosban a szocialista országok vezetőinek ma reggel megkezdődött találkozója iránt különleges érdeklődés nyilvánul meg. A Moszkva felé forduló figyelmet teljes mértékben indokolja egyrészt a találkozó részvevőinek „protokollja” mind a hét szocialista ország a legmagasabb szinten van képviselve, másrészt a megvitatásra kerülő témakör, a nemzetközi helyzet időszerű kérdései. Megfigyelők véleménye szerint a találkozó egyetlen „napirendi pontjának” átfogó jellege lehetővé teszi, hogy a részvevők a nemzetközi helyzet egészét tekintsék át, s mind az állandó jellegű, mind pedig a változó tényezők mérlegelésével jussanak egyeztetett következtetésekre. A szovjet főváros lakói elégedettek, hogy házigazdái lehetnek a nagyfontosságú talákozónak, melynek puszta ténye is a szocialista országoknak a béke és biztonság megteremtésére irányuló nagyfokú aktivitásáról tanúskodik. (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKI KB főtitkára üdvözli Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát a szovjet főváros Kijevi pályaudvarán. Baloldalt Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök. (Telefoto — TASZSZ—MTI—RS) Kozmosz—313 Moszkva A Szovjetunióban szerdán Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz—313 jelzésű mesterséges holdat, hogy műszerei segítségével folytassák a régebben bejelentett szovjet űrkutatási program megvalósítását. A szputnyik rátért pályájára, kezdeti keringési ideje 89,1 perc. A Föld felületétől számított legnagyobb eltávolodása 276 kilométer, legkisebb eltávolodása 204 kilométer. A szputnyik berendezése kifogástalanul működik. Megyénk minden útja járható Jótanácsok gépjárművezetőknek Tegnap a késő esti órákban kértünk tájékoztatást a KPM Közúti Igazgatóság hőügyeletén Tóth Ernő főmérnöktől arról, hogy lapzártakor mi a helyzet megyénk közútjain? — Fejér megye valamennyi főútvonala járható, illetve a Sárosd—Sárkeresztúr közötti bekötőút három kilométeres szakaszát csütörtökön teszik szabaddá gépeink — mondta a főmérnök. Most, hogy az első hócsatán túl vagyunk, el kell mondanom, váratlanul korán jött a hófúvás, hiszen szinte a szép őszből csöppentünk bele december elsején 15 órakor a hófúvásos télbe. Ráadásul a havazás 36 órás viharos erejű széllel párosult. S hogy ez nem túlzás, azt műszereink is bizonyították, hiszen talajközelben a 8-as úton 95 kilométer óránkénti sebességet mértünk, s egymásfél méterrel a talajszint felett a vihar ereje meghaladta a száz kilométert is. Havat és földet hordott egyidőben a bakonyi orkán, s nem ritkán még a nehezebb súlyú embereket is eldöntötte az úton. December elsején délután három órakor 38 hóekénk és hómarónk indult el, s kezelőik kisebb pihenésekkel 24— 30 órát dolgoztak egyfolytában. Különösen Fűzi Imre és Kántor János hómaró-kezelők, Vinklár József, Horváth Gábor, Molnár István és Fehér László hóeke-kezelők végeztek szinte emberfeletti munkát. Természetesen minden dolgozónk képességeinek legjavát adta ebben a koratéli erőpróbában. — Melyek azok a legfontosabb tapasztalatok, amikről beszélni kellene? — A türelmetlenség. Hiába vonultunk ugyanis fel negyven géppel, a száz-száztíz kilométeres szél gyorsan viszszaépítette a hóbuckákat, átfúvásokat, torlaszokat. Ennek ismeretében a megyei összesítés mintegy 120 kilométert kitevő útszakaszokról kívántuk elterelni a forgalmat. De igen sokan — több száz gépjármű, s főként magán-gépjárművek vezetői — nekivágtak a kritikus szakaszoknak. Vontatókötél, tartalékbenzin és hólapát nélkül! Volt akinek éppen csak Székesfehérvártól Veszprémig lett volna elegendő az üzemanyaga, s elképzelhető, hogy néhány óra hófúvásban töltött kényszerpihenő után mekkora gondot okozott számukra a már felszabadított úton a továbbjutás. De az utak tisztítását, hófúvás-mentesítését is akadályozták a bentragadt járművek. Tehát az lenne a tanácsunk minden gépjárművezetőhöz, s egyben kérésünk is: fogadják meg a KPM hóügyeletének tanácsát: ne vágjanak neki a járhatatlan, vagy nehezen járhatónak minősített utaknak. És ha mégis elindulnak, vigyenek (Folytatás a 2. oldalon)