Fejér Megyei Hírlap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-24 / 298. szám

■ * ------ Kádár János látogatása a XIII. kerületben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden a XIII. kerü­letbe látogatott. Elkísérte Biszlku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titká­ra. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a budapesti pártbizottság első tikára és dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a művelődés­ügyi miniszter első helyette­se. A vendégeket Rónyi Gyula, a XIII. kerületi párt­­bizottság első titkára fo­gadta. Kádár János délelőtt a Váci úti Kender-juta gyá­rat kereste fel, ahol Huszák Vilmos igazgató, Németh Lászlónné, a gyári pártbizott­ság titkára, Zsidi Gyuláné, a szakszervezeti bizottság titkára és Harsányi János­­né, a KISZ-bizottság titká­ra fogadta a látogatókat, akik rövid tájékoztató után megtekintették a gyár rész­legeit. Kádár János elbeszél­getett az üzemrészleg dol­gozóival. Kádár János — aki a fő­város 39. sz. választókerüle­tének képviselője az ország­­gyűlésben — délután képvi­selői beszámolót tartott a Láng gépgyárban. A vendé­geket Kasd­y József vezér­­igazgató, Onódi Ferenc, a gyár párttitkára, Udvardy Ferenc, a szakszervezeti bi­zottság titkára és Gacs Sán­dor, a KISZ-bizottság titká­ra fogadta. A kazánszerelő­csarnokot zsúfolásig megtöl­tötték a gyár dolgozói, a kör­nyező üzemek, vállalatok képviselői, a választókerület lakói. A kerületi párt- és Hazafias Népfront bizottság nev­ében Kónyi Gyula üdvö­zölte a nagygyűlés résztve­vőit, majd Kisléghy Imre, a XIII. kerületi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke számolt be a kerület ered­ményeiről, gondjairól, tervei­ről. Ezután Kádár János mon­dott beszédet amelyet, nagy tapssal fogadtak. A gyűlés Rónyi Gyu­la zárszavával ért véget. (MTI) KOZMOSZOK A Szovjetunióban kedden Föld körüli pályára bocsá­tották a Kozmosz—316 és a Kozmosz—317 jelzésű mes­terséges holdakat. Ni­ncket­­­ten tudományos berendezé­seket, helyeztek el a világ­­űrkutatás folytatására ko­rábban bejelentett program­nak megfelelően. A Koz­mosz—316 pályájának a földfelszíntől számított leg­magasabb pontja 1650, leg­alacsonyabb pontja pedig 154 km, a 317-esé 302, il­letve 209 kilométer. Közlemény Moszkva 1969. december 22-én és 23-án Moszkvában ülésezett a Varsói Szerződés tagállam,­ mai honvédelmi minisztereit-é­ nek bizottsága, amelyet a... Varsói Szerződés tagorszá­gainak politikai tanácskozó bizottsága által 1969. már­cius 17-én hozott határozat alapján alakítottak. A bizottság ülésén részt vett D. Dzsurov hadsereg-, tábornok, a Bolgár Népköz­­társaság nemzetvédelmi mi­nisztere, M. Dzur vezérezre­des, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság nemzet­­védelmi minisztere, W. Jarus­zelsky altábornagy, a Len­gyel Népköztársaság nem­zetvédelmi minisztere, Cserni Károly altábornagy, a Ma­gyar Népköztársaság hon­­­védelmi miniszterének első helyettese, a magyar nép­hadsereg vezérkari főnöke, H. Hoffmann hadseregtá­­bornok, a Német­ Demokra­tikus Köztársaság nemzet­­védelmi minisztere, I. Ionita vezérezredes, a Román Szo­cialista Köztársaság fegyve­res erőinek minisztere, A. A. Grecskó, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, 1.1. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka, Sz. M. Szemenko had­­seregtábornok, az egyesített fegyveres erők vezérkari főnöke. Az ülésen megvitatták a Varsói Szerződés tagállamai védelmi képességének meg­szilárdításával összefüggő kérdéseket. A Varsói Szerződés hon­védelmi miniszterei bizott­ságának munkája a teljes és kölcsönös megértés, s a­ nézetek azonossága jegyé­ben folyt.. A bizottság határozatokat fogadott el a megvitatott kérdésekről és úgy döntött, hogy a következő ülését Szófiában tartja meg 1970. május—június folyamán. Cseriri Károly altábornagy, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének első helyettese, a magyar néphadsereg vezérkari fő­nöke, aki részt vett a Var­sói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bi­zottságának moszkvai ülé­sén, kedden visszaérk­epett Budapestre. CMTU U Thant sajtóforradása U Thant, az ENSZ főtitkára New York-ban megtartotta szokásos év végi sajtókonferenciáját, ahol beszámolt a vi­lágszervezet 1969. évi tevékenységéről. (Telefoto — AP—MTI—RS) Rogers nyilatkozata William Rogers amerikai külügyminiszter év végi sajtóértekezletén kedden nemzetközi problémákról feltett kérdésekre válaszolt. Lényegében az alábbi té­mákat érintette: KÖZEL-KELET Kijelentette, hogy a hely­zet megoldására vonatkozó amerikai javaslatok „őszin­te békevágyból” fakadtak. A külügyminiszter külön kitért Golda Meir izraeli miniszterelnök megjegyzé­sére, amely szerint az Egyesült Államok jelenle­gi közel-keleti politikája az arab államoknak kedvez. Mint mondotta, az Egye­sült Államok pártatlan ál­láspontot foglal el. Ami az Izraelbe irányuló amerikai fegyverszállításokat illeti, Rogers hangoztatta, hogy az ilyen jellegű izraeli ké­rések mérlegelésekor az Egyesült Államok tudatá­ban vant „az Izrael szuve­renitásával és biztonságá­val összefüggő kötelezettsé­gének”. VIETNAM A külügyminiszter derű­látóan nyilatkozott a hely­zet rendezésének lehetősé­geiről. Nem volt hajlandó válaszolni" azonban arra a kérdésre, hogy hiba volt-e az amerikaiak részéről a vietnami beavatkozás. Paul Chaulot temetése A Párizs melletti Viroflay temetőben kedden délután nagy részvét mellett te­mették el Paul Chaulot költőt, aki pénteken, 55 éves korában, rövid szen­vedés után váratlanul el­hunyt. Paul Chaulot­­19 éves ko­rában, mint szürrealista költő tűnt fel. Az utóbbi években mint műfordító, elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar költészet franciaországi toferanesola­­téban.­­MT­I Eafér megyei Hírlap Záróülés Helsinkiben A finn fővárosban ünnepé­lyesen véget értek a no­vember 17. óta a stratégiai fegyverkezési hajsza leállí­tásáról folytatott szovjet— amerikai előzetes megbeszé­lések. A delegációk 1970. április 16-án Bécsben foly­tatják tárgyalásaikat. Ké­pünkön: (balról-jobbra) G. Smith, az amerikai küldött­ség vezetője, Ahti Karjalai­­nen finn külügyminiszter és V. Sz. Szemjonov, a szov­jet küldöttség vezetője. (Telefoto — AP—MTI—RS) A Centropress helyzetképe , jelek szerint a két küldött­ség ki is használta eze­ket a kedvező körülmé­nyeket. Érdekrébeni megál­lapodást ilyen rövid idő alatt természetesen nem lehetett várni, de az em­beriség egyik sorskérdésé­­ben végre megindult a leg­illetékesebbek párbeszéde, és annak első szakasza jó légkörben, újabb tanácsko­zások konkrét bejelentésé­vel ért véget. A folytatás tavasszal kö­vetkezik­­ az osztrák fő­városban. Waldeheim oszt­rák külügyminiszter meg­elégedését fejezte ki afe­lett, hogy a fontos tanács­kozások színhelye Bécs lesz. Osztrák részről — hangoz­tatta — mindent elkövet­nek a kedvező feltételek biztosításáért. A „második menet” viszonylag messze van, de remélhető, hogy Helsinki, a jó kezdet után Bécs már konkrét eredmé­nyekkel is szolgál. Vagy ha mégsem, akkor az ősszel ismét Helsinkiben megkez­dődik a „harmadik me­net”. Áldozatokat kell hozni az Izraellel közvetlenül szem­benálló arab országok tá­mogatására.­­ Körülbelül ez az, amiben a rabati Hil­ton Hotelben összegyűlt va­lamennyi arab vezető egyetért A formák, a fo­kozatok, az eszközök kö­rül azonban folytatódott a vita. A zárt ajtók mögül ki­szivárgott hírek szerint a konferencia résztvevőit meg­osztó legfontosabb ellentét azok között van, akik hisz­nek, illetve nem hisznek a közel-keleti krízis politikai rendezésének lehetőségében. Az UPI amerikai hírügy­nökség úgy értesül, hogy a többség az elmúlt eszten­dők kiábrándító fejlemé­nyei ellenére sem veti el új politikai megoldás szor­galmazását, és ennek a többségnek a vezetője Nasszer, az EAK elnöke. Kisebb jelentőségű, de az arab világ számára távol­ról sem közömbös kérdés az Izraellel melegháborút folytató országok anyagi tá­mogatásának mértéke. Va­lószínűleg csak a záróköz­lemény érzékelteti, milyen módon foglalkozott a csúcskonferencia a palesz­ Elhagyta Helsinkit a finn főváros sajtójában az utóbbi hetek során talán a legtöbbet szereplő szemé­lyiség: Szemjonov szovjet és Smith amerikai főmeg­­bízott, a stratégiai fegyver­kezés korlátozásáról folyta­tott szovjet—amerikai meg­beszélések két delegáció­vezetője. Mindketten kö­szönetet mondtak a finn kormánynak a kedvező kö­rülmények biztosításáért A ton problémával, amelynek súlyosságát drámaian alá­húzza az El Fatah vezető­je, Jasszer Arafat jelenléte. Ahmed­abadból érkezett jelentések szerint befejező­dött az indiai kongresszus párt jobbszárnyának kong­resszusa. Ez a „szindiká­tus” néven ismert szárny mindent megtett Indira Gandhi miniszterelnök­­asszony pozitív programjá­nak megvalósulása ellen, sőt a közelmúltban a bár­sonyszéktől is szerette vol­na megfosztani Nehru lá­nyát Indira Gandhi az egyszerű párttagok töme­geire támaszkodva eddig si­kerrel visszaverte a szin­dikátus támadásait, ame­lyek újabb hulláma a mos­tani kongresszus után bi­zonyosra vehetők. Péter János külügy­miniszter a kíséretében levő szemé­lyiségek és Szipka József moszkvai magyar nagykö­vet kedden este, a moszk­vai Nagy Színházban meg­tekintették a műsoron sze­replő három egyfelvonásos balettet. Az előadáson jelent vol Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere is. A négy nagy­hatalom ENSZ-képviselői kedden délután Berard francia kül­dött szálláshelyén két és fél órás találkozón vitatták meg a közel-keleti válság megoldásának lehetőségeit. A következő, 22. tanácsko­zást december 30-án tart­ják Malik szovjet nagykövet rezidenciáján. (MTI) Szerda, 1369. december 24. SZKP— NKP Moszkvában kedden köz­leményt adtak ki, az SZKP és a Német Kommunista Párt küldöttségének találko­zójáról, amelyen szovjet részről Mihail Szuszlov, a Központi Bizottság Politikai Bizottságának tagja és Bo­risz Ponomarjov, a Központi Bizottság titkára, az NKP részéről pedig a Kurt Bach­­mann pártelnök vezette de­legáció tagjai vettek részt A két párt képviselői hangsúlyozták, hogy a szi­lárd európai béke megterem­tése szempontjából elenged­hetetlenül szükséges a máso­dik világháború után kiala­kult politikai és területi re­alitások elismerése. A Német Kommunista Párt képviselői rámutattak, hogy pozitívan értékelik azt a tényt, hogy az NSZK kor­mánya aláírta az atomso­rom­pó-szerződést. Emellett mindkét küldött­ségnek az a véleménye, hogy az NSZK-ban továbbra is napirenden vannak a re­­vansizmus, a militarizmus és az újfasizmus veszélyes meg­nyilvánulásai. Ezzel össze­függésben hangsúlyozták, hogy Németország Kommu­nista Pártja legális tevé­kenységének tilalma olyan antidemokratikus eljárás, amely az NSZK-beli dolgo­zók jogainak semmibevéte­lét tanúsítja. A felek eré­lyesen követelik a párt be­tiltásának érvénytelenítését. A közlemény a kommu­nista és munkáspártok egy­ségének megszilárdításában fontos lépésként értékeli a testvérpártok moszkvai ta­nácskozását. A közlemény szerint a két párt képviselőinek találko­zója a szívélyesség, a test­vériség, a teljes és kölcsö­nös megértés légkörében ment végbe. A Német Kommunista Párt küldöttsége kedden elutazott Moszkvából. A jószándék próbája Európa, és ezen túl az egész világ békéje és biztonsága érdekében tett nagyjelentőségű kezdeményezés Walter Ulb­­richtnak a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének december 17-i levele Gustav Heinemannhoz, a Német Szövetségi Köztársaság elnökéhez, illetve a hozzá csa­tolt szerződéstervezet a két német állam egyenjogú kapcso­latainak felvételéről, amelyet az NDK Államtanácsa hagyott jóvá. És a kezdeményezés része annak az aktív diplomáciának, amelyet a szocialista tábor országai folytatnak az emberiség békéjének védelméért. Ismeretesek azok az erőfeszítések, ame­lyeket a szocialista országok az európai biztonsági konfe­rencia összehívása, a leszerelés, a fegyverkezési verseny meg­fékezése, az erőszak elvetése, a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldása érdekében tesznek. A két német állam viszonyának rendezése a nemzetközi jog normái alapján, a háború után kialakult határok — beleértve az Odera—■ Neisse határt — elismerése Bonn részéről, jelentős mértékben vinné előre az összeurópai béke ügyét, mint arra a szocialista országok már több alkalommal rámutattak. Az új nyugatnémet kormányzat vezetői most választ kaptak arra az igényükre, hogy az NDK adja „jelét” tárgya­lási készségének. Walter Ulbricht levele és az Államtanács által jóváhagyott szerződéstervezet messze túlmutat ezen az igényen: nem egyszerűen „jel” a tárgyalási készség kinyilvá­nítására, hanem konkrét javaslat, kimunkált dokumentum a két német állam közötti tárgyalások megindítására, olyan tárgyalásokra, amelyek a leglényegsebb kérdéseket vetik fel, s­­ ha a másik fél is őszinte jó szándékkal közelíti meg a nézeteltéréseket és törekvést mutat a megegyezésre , ak­kor elvezethet a két német állam közötti egyenjogú kapcso­latok létesítéséhez. Az NDK szándékainak komolyságát mi sem jelzi jobban, mint hogy az államtanács elnöke a minisz­terelnök és a külügyminiszter személyében kinevezte meg­hatalmazott képviselőit és már 1970 januárjában kész a tárgyalások mgkezdésére. A bonni vezetés elképzeléseire nehéz lenne következ­tetni Heinemann elnök válaszából. A feltűnően rövid levélben azonban van egy-két figyelemre méltó vonás: Bonn átvette a szerződéstervezetet, sürgős állásfoglalást ígér, egyúttal Heinemann elnök egyetért azzal, hogy a két német állam nagy felelősséggel tartozik az európai feszültség csökken­téséért. Továbbá: a válaszlevél formaságai bonni részről an­nak a ténynek az ismételt tudomásul vételét jelentik, — amit egyébként az új kormány­ programnyilatkozata is tartalma­zott —hogy két önálló német állam létezik. Mindemellett az érdemi válasz, — amelyet Bonntól most az egész nemzetközi közvélemény elvár, — még hátra van. E válasz tartalma mu­tatja majd meg valójában mit hajlandó vonn cselekedni a két német állam egyenjogú kapcsolatainak megteremtése ér­dekében. A nyugatnémet jobboldal szélsőséges szócsövei már a levélváltás közzétételének napján éles támadásokat kezdtek az NDK által előterjesztett szerződéstervezet ellen. A józanul" elemző kommentárok azonban megfelelő alkalmat látnak a mostani kezdeményezésben a két német állam közti érdemi tárgyalások megkezdésére. A nézeteltérések, a megoldandó problémák nem cseké­lyek. Éppen ezért — bármikor is üljön asztalhoz a két fél — a két német állam viszonyát csak hosszútávú tárgyalásokon, fokozatos előrehaladás útján lehet az egyenjogú kapcsolatok, a nemzetközi jogi normák alapján rendezni. C. T. B.

Next