Fejér Megyei Hírlap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

A h­edik irmon is Traktoros loffitt, teljesítmények Hajba Kálmánnal, a me­gyei tanács vb-elnökhelyet­­tesével jártuk a határt, Lo­­vasberénytől Vértesacsáig, onnan Ráckeresztúrra és a Duna mentén Adonyig. Va­sárnap. A megyében még na­gyon sok a hátralevő vetés, ennél lényegesen több kuko­rica van még kint, tart még a cukorrépaszedés. Ha azt mondjuk, hogy a mezőgazda­ság dolgozóinak most mind­két keze tele van munkával, akkor még mindig nem köze­lítettük meg a tényleges helyzetet. Fejér megye szor­galmas népe most különös­képpen megérdemel minden figyelmet, támogatást és se­gítséget is egyaránt. Ezért történt a megyei pártbizott­ságnak és a tanácsnak az a közös akcióprogramja is, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek készítsenek részletes, naprakész intézkedési tervet. A kritikus 24 óra Ha egy nap nem huszon­négy órából, hanem negyven­­nyolcból állna, akkor is sok lenne a dolgunk, hangoztat­ják most gyakran a mezőgaz­daságban. Kozák György, a lovasbe­­rényi tsz terményraktárosa és Kónya József pedig még jó néhány hétig így lesz az idő­vel, mert a kukoricaszárítás­sal talán még soha sem volt ennyi „bajuk”, mint most. Meglepő, de sajnos igaz: 35 százalék a nedvességtarta­lom. És a tsz korszerű szárí­tóberendezése 24 óra alatt csak 100—140 mázsát „képes” teljesíteni. — Ezért dolgoznak vasár­nap is? — Nemcsak ezért. Mi ez­zel a berendezéssel tulajdon­képpen éjjel-nappal hajtunk, és, mindaddig, amíg készen nem leszünk. Vasárnapi összeg A vértesacsai Vörös Októ­ber Tsz központi majorjában Szabó Imre gépkocsivezető­traktorossal és tizenhat éves fiával találkoztunk. Annak a csőtörőnek a vasárnapi ki­szolgáló személyzete ők, akik 150 százalékos fizetést kap­nak a vasárnapra. Mondaniuk sem kell: mun­ka is most van sok, keresni is most lehet, és a vértesacsai tsz vezetői tudják, miért volt megalapozott ez a döntés. Ha ennyi „biztatással” for­dulnak a kukoricaföldekről, az acsai tsz-nek talán még két vasárnapot kell a kuko­ricával foglalkoznia. Még 210 kh A ráckeresztúri tsz-ben „szolgálatban” találtuk Baki Pál tsz-elnököt és Mádai Ti­bor agronómust is. A tároló színben vetőkukoricát hal­moztak fel. Mutatják: ebből is vizet lehetne préselni. Er­re a fajtára pedig ezután kell nagyon vigyázniuk, mert 3500 forintot ér mázsája.­­ Ha nem lenne kukorica, már a vetéssel régen készen lehetnénk. Így mondta Baki Pál, de rögvest azzal folytatta, hogy kukorica nélkül viszont egye­lőre nem lehetne meg a gaz­daság. Több, mint 1100 hold az őszi kalászos vetéstervük, de az a 210 lesz most olyan ne­héz, ami hátra van, mint az egész betakarítás. Ezért nincs most vasárnap a Március 15. Tsz-ben. (pdf) Vasárnapi műszakban. Majerik György, az adonyi tsz új NDK gyártmányú kombájnjával. Még 600 hold termése vár a gépekre. (Kabáczy Szilárd felvétele) Fehérvári séták Mióta főutca a főutca? * A városháza őse • Városkép — 500 évvel ezelőtt Sétálni a fehérvári utcá­kon: sok ezer ember kedvenc vasárnap délutáni programja. Ezen a hét végén azonban nem mindennapi sétára in­dultak az érdeklődő fehérvá­riak Kovács Péter művészet­­történész vezetésével. Visz­­szalátogattak a régmúlt szá­zadok Fehérvárára. Az István király Múzeum kapuja elől indultak útnak — azaz az egykori városkapu elől. Az első Budai Kapu ugyanis nem ott állt, ahol a későbbi évszázad­okban épült, majd lerombolt utódját jelzi emléktábla ma a Varkocs­­szobornál, hanem a Gagarin tér déli oldalán. Egykor a szó szoros értel­mében a Dunántúl kapuja volt ez, a ma már csak alap­jaiban s egykorú ábrázolato­kon fellelhető öreg bástya. Innen vezetett át az út a vá­roson, a mai Március 15. ut­cán keresztül, a Liszt Ferenc utcáig, s ott, a Piac térre te­kintő patika­­tájékán állt az úgynevezett Palotai Kapu, a veszprémi út kiindulópontja. (A 8-as műút egyik fehérvári szakasza, a Palotai út még mindig őrzi az ősi elneve­zést.) Érdekes figyelemmel kísér­ni, milyen keveset változott a belső városmag városszer­kezete a középkor óta. A Pe­tőfi utca az egyetlen „újszü­lött” keresztutcája a belvá­rosnak, egyébként a belváro­si utcák kivétel nélkül létez­tek már a középkori Fehér­váron is. A városközpont a mai Sza­badság tér helyén volt — a városháza helyén már a kö­zépkorban is hasonló tömegű középület állt. A város köz­­igazgatási centruma előtt itt állt a piactér. A mai fehér­váriak közül kevesen tudják: a ciszter templom helyén állt a török időkben Fehérvár mi­naretje. Kevesebb szerencsé­je volt, mint pécsi, vagy egri társának, a tizennyolcadik század negyvenes éveiben le­bontották. Százados­­ szenzációk. So­kukról, Fehérvár történeté­nek apróbb-nagyobb érdekes­ségeiről meglehetősen keve­set tudnak. Jobbára régészek, művészettörténészek , tudo­mányos szakemberek. Az emléktáblák a belváro­si öreg házak falán csak a még álló műemlék épületek­(Folytatás a 3. oldalon) • * * Védelem a bányavíz ellen Október 28. és 30. között nemzetközi részvétellel ren­dezik meg Budapesten, a VI. bányavízvédelmi­­ konferen­ciát. Ebből az alkalomból hétfőn délelőtt a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségének székhá­zában sajtótájékoztatót tar­tottak. Elmondották, hogy a vízmozgások törvényszerűsé­­­­geiről, a víz és a kőzetek köl­csönhatásáról, a víz­földtani kutatások módszereiről, a bá­nyászat és az alagútépítés vízvédelméről, általában a bányavizek elleni védekezés­ről és a bányavizek hasznosí­tásáról több mint 50 hazai és külföldi tanulmányt vitatnak meg. (MTI) 2 1 -yr­­fejértkeqni 11 I Ara: M mar VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! K­! ­n­­in­ Thuy székesfe­hierváron Xuan Thuy, a Vietnami Dolgozók Pártja tit­kára, államminiszter, a VDK Párizsban tár­gyaló küldöttségének vezetője vasárnap Gye­­nes András külügyminiszterhelyettes társasá­gában Székesfehérvárra látogatott. Elkísérte székesfehérvári látogatására Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete is. A vendégeket Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagjai, dr. Tilinger István, a városi tanács vb-elnöke, dr. Töttő János, a megyei tanács vb-titkára és Varjas Gyula, a székesfehérvári Szabad Élet Tsz elnöke kö­szöntötték. Fejér megyei társadalmi, politikai és gazda­sági helyzetéről dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács vb-elnöke adott tájékoztatást, majd Varjas Gyula tsz-elnök ismertette a gazdaság tevékenységét. A vietnami vendégek, kíséretükkel együtt városnézésen vettek részt, majd a Romkerttel ismerkedtek. Városnézés után a Szabad Élet Tsz baromfitelepén tettek látogatást. Ezután a vietnami vendégek megtekintették Papp Ist­ván tsz-tag lakását. Megkezdte munkáját a DÍVSZ VIII. kongresszusa Hétfőn délelőtt Budapes­ten, az Építők Rózsa Ferenc Székházának ünnepi díszt öl­tött nagytermében megkezd­te tanácskozását a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség VIII. kongresszusa. A száz ország 250 ifjúsági szerveze­tének csaknem 700 küldöttét Szüts Pál, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának elnöke üdvözölte, s köszöntötte a kongresszuson megjelent vendégeket, köztük dr. Ajtai Miklóst, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagját, a kormány elnökhelyettesét, valamint Sarlós Istvánt, a fővárosi tanács elnökét. Kö­szöntötte a külföldi részve­vőket, köztük Jevgenyij Mi­­hajlovics Tyazselnyikovot, a Lenini Komszomol Központi Bizottságának első titkárát, a szovjet delegáció vezetőjét és Anatolij Vasziljevics Filip­­csenko űrhajóspilótát, a Szov­jetunió hősét, aki a szovjet delegáció tagjaként érkezett a kongresszusra. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke üzenetet intézett a ta­­nácskozáshoz, amelyben hangsúlyozta, hogy a haladó és demokratikus fiatalok , ha szorosabbra zárják sorai­kat, igen sokat tehetnek az antiimperialista harc végső győzelmének kivívásáért. Losonczi Pál üzenetét hosz­­szan tartó taps fogadta, majd dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott ünnepi be­szédet. Egyebek között el­mondta: — Hazánk ifjúsága — elő­deink forradalmi, internacio­nalista hagyományait ápolva — élénk figyelemmel és ro­­konszenvel kíséri a haladó erők harcát a világ minden részében. Fiataljaink együtt­érzéssel cselekvő szolidaritás­sal segítik azoknak az orszá­goknak népeit, fiataljait, kik még ma is harcolni kénysze­rülnek függetlenségük és sza­badságuk elnyeréséért, leg­elemibb jogaik kivívásáért. A DIVSZ Végrehajtó Bi­zottságának nevében Angelo Oliva, a világszövetség elnö­ke mondott megnyitó beszé­det, amely után szünet kö­vetkezett, majd megválasz­tották a kongresszus 35 tagú elnökségét. Hogyan érvényeseinek a szakszervezeti jogok ? A SZOT Elnökségének ülése tekinteni. A választott veze­tő testületeknek e tanácskozá­son kell a szervezett dolgo­zók véleményét kikérni és a korábbi határozatok végre­hajtásáról beszámolni. Indo­kolt azonban, hogy a szak­­szervezeti taggyűlések köte­lező megtartásában több sza­badkezet kapjanak az alap­szervezetek. Az új Munka Törvény­könyvében rögzített szak­­szervezeti jogok hatályba lé­pése óta csaknem három év telt el. Megállapították, hogy a vállalati kollektívák meg­elégedéssel fogadták a kibő­vített szakszervezeti jogokat, s élnek velük, gyakorolják azokat. A­ szakszervezetek eddig a közös szabályozási, a dönté­si és az egyetértési jogkört gyakorolták leginkább. Sokan nem ismerték meg fel, hogy a véleményezési, az ellenőr­zési és a beszámoltatási jog is jelentős eszköz az üzemi demokratizmus fejlesztésé­ben. Találkozni azzal a szem­lélettel is, amely a vétójogot tekinti alapvetőnek, e felfo­gás híveit meg kell győzni arról, hogy ez csak a végső eszköz a dolgozók jogainak védelmében. A vitákat első­sorban egyeztetéssel kell megoldani. A SZOT Elnöksége megál­lapította, hogy a szakszerve­zeti jogok köre elegendő, újabbak kialakítása nem szükséges, a meglévőket kell határozottabban alkalmazni. A felsőbb szintű szakszerve­zeti testületek az eddiginél hatékonyabb oktatói-nevelő és irányító munkával gon­doskodjanak arról, hogy a vállalati szakszervezeti szer­vek az érdekvédelem és az üzemi demokrácia éppen olyan fontos részének tekint­sék az ellenőrzési és a véle­ményezési jogkört, mint az egyetértési és döntési hatás­kört (MTI) A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának Elnöksége hétfőn ülést tartott a SZOT székházában. A tanácskozás elé terjesztett javaslatok alapján a szakszervezeti jo­gok érvényesülésének ta­pasztalatairól és a szakszer­vezeti taggyűlések helyzetéről, továbbfejlesztéséről tárgyal­tak. A SZOT Elnöksége hatá­rozottan állást foglalt abban, hogy a szakszervezeti taggyű­lést továbbra is az alapszerv legfelsőbb fórumának kell Új sütőüzem Bicskén Ünnepélyes külsőségek között adták át tegnap­ — hétfőn délután — rendeltetésének az új sütőüzemet Bicskén. Az ünnepségen Hajba Ká­lmán, a megyei tanács vb-elnökhelyettese mondott megnyitót, s adta át rendeltetésének az új létesítményt, amely kenyérrel és pék­süteménnyel látja el ezentúl nemcsak Bicske, hanem a környékbeli községek lakóit is. Ed­dig a kenyér és sütemény egy részét Tatabányáról szállították. (Fotó: Deák)

Next