Fejér Megyei Hírlap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
----- - ---------------------- HÍRLAP (frsTDVILÁGHIRADÓ iimit in.. in Hétfő: Változások a sziriai vezetésben — Négyhatalmi tárgyalás Nyugat-Berlinről. Kedd: A Lunohod—1, az első Holdjáró megkezdi munkáját — A török külügyminiszter Budapestre érkezik Szerda: A lengyel—nyugatnémet szerződés parafálása Csütörtök: Szadat programnyilatkozata az egyiptomi nemzetgyűlés előtt — Az NDK—NSZK eszmecsere folytatásának bejelentése Péntek: Szavazás az ENSZ kínai vitájában — A Nixonkormány növelni akarja a hadiköltségvetést és a katonai segélyprogramot Szombat: Harci cselekmények Kambodzsában — A Brezsnyev vezette szovjet pártküldöttség úton Budapest felé. Tsosszú lenne ez az öszszefoglaló, ha a hét minden fontos nemzetközi eseményével foglalkoznánk, terjedelmi korlátok ellenére is érdemes azonban három témát áttekinteni. Ezek közül az első — földrajzi értelemben is — közelről érint bennünket. Az NSZK és Kelet-Európa kapcsolatai a héten újabb pozitív lépéssel kerültek közelebb a normalizálódáshoz. Az egy héttel ezelőtt Varsóban kidolgozott lengyel— nyugatnémet szerződés szövegét a két ország külügyminisztere szerdán kézjegyével látta el, és néhány héten belül sor kerül a formális aláírásra is, Brandt kancellár és Cyrankiewicz miniszterelnök közreműködésével. A szerződés szövegét pénteken a két fővárosban egyidejűleg hozták nyilvánosságra. Ebből kitűnik, hogy a Német Szövetségi Köztársaság — az előzetes híreknek megfelelően — elismeri az Odera— Neisse határt, mint Legyelország végleges nyugati határát. Igen jelentős okmány ez a szerződés, és igazi fontosságát — a fonákjáról — az is bizonyítja, hogy az NSZK- ban máris megkezdődött a szélsőjobboldali szervezetek ellenpropaganda-kampánya, amely éppen a szerződés legfontosabb pontjait veszi célba. A Brandt-kormánynak nem lesz könnyű dolga, amikor majd a parlament elé terjeszti ezt — és az augusztusban kötött szovjet—nyugatnémet — szerződést. A bonni koalíció vezetőinek legutóbbi állásfoglalásai nem hagynak kétséget afelől, hogy Willy Brandt és munkatársai komolyan készülnek az NSZK és a szocialista országok közti kapcsolatok javítására. Magától értetődik, hogy a Varsóban , parafáiti szerződéssel elégedettek a lengyel vezetők és a békét, nyugalmat óhajtó állampolgárok is. De tisztában vannak avval is, hogy a kapcsolatok normalizálása, a múlt káros örökségének végleges felszámolása még sok erőfeszítést kíván. Az erőfeszítések persze nemcsak Lengyelország irányában kívánatosak, hanem a többi szocialista ország irányában is. Erre éppen egy szociáldemokrata politikus utalt a héten. Carlo Schmidt, a Bundestag alelnöke úgy nyilatkozott, hogy az NSZK a Moszkvával és Varsóval folytatott tárgyalások után a lehető legrövidebb időn belül normalizálni akarja kapcsolatait Csehszlovákiával és Magyarországgal is. Schmidt nem szólt, az NDK- ról, de a héten evvel kapcsolatban is jó hírek érkeztek. Berlinben és Bonnban bejelentették, hogy az NDK és az NSZK képviselői e hónap végén Berlinben folytatják megbeszéléseiket, a Közép- Európa és a két ország szempontjából érdekes, enyhülést hozó intézkedésekről. A tervezett találkozón még csak államtitkárok vesznek részt, de remélhető, hogy a tárgyalások kedvezően alakulnak és lehetővé teszik egy újabb német csúcstalálkozó későbbi megtartását. Világszerte érdeklődéssel várták a New Yorkból érkező híreket. Pénteken szavazott az ENSZ-közgyűlés a Kínai Népköztársaság ENSZ- tagságáról, és az utóbbi hetek néhány fejleménye alapjánjogos várakozás előzte meg ezt az aktust. Kína ugyan még az idén sem lett az ENSZ tagja, de így is fordulat történt. Most elősakt többséget kapott az a — Írország által előterjesztett — javaslat, hogy a népi Kína foglalja el helyét az ENSZ-ben és zárják ki a világszervezetből Tajvant. Az AFP francia hírügynökség egyébként azt jelentette, hogy ENSZ-körökben némi meglepetést keltett Jakob Malik szovjet delegátus felszólalása, amely csütörtökön hangzott. Malik eredetileg nem iratkozott föl a szónokok listájára. Megfigyelők szerint a Kína melletti állásfoglalás — amely ilyen formában két év óta nem fordult elő — azt bizonyítja, hogy a két ország közötti kapcsolatok javulóban vannak. A pénteki szavazás eredménye többek — például a határozati javaslatot beterjesztő Algéria képviselője — szerint Peking erkölcsi győzelmét jelenti. Az idén már több olyan ország szavazott Kína mellett, amelyik eddig elutasította a KNK jogainak érvényesítését. Valószínűleg ez gondolkoztatta el az Egyesült Államokat is. Yost, az USA ENSZ-delegátusa azt mondotta, hogy a szavazás új helyzetet eredményezett, és az amerikai kormány meg fogja vizsgálni ennek az új helyzetnek a következményeit. Az amerikai diplomata nyilatkozatát talán világosabbá teszi a Novoje Vremja című szovjet hetilap e témával kapcsolatos cikkének egyik megállapítása. Eszerint a tőkés monopóliumok hasznot akarnak húzni a kínai piacból, és még bizonyos amerikai társaságok is be akarnak törni a kínai piacra. A közel-keleti események közül a legérdekesebb a szíriai őrségváltás, amely az első jelek szerint kedvező fordulatot hoz Damaszkusz külpolitikájában. A múlt hét végén már híre járt, hogy erőpróba folyik Szíriában, de a belső harc kimenetele csak a legutóbbi napokban vált ismeretessé. Damaszkuszban új csoport került hatalomra, és az eddigi nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy Asszad tábornok és hívei elődeiknél józanabb és rugalmasabb politikát akarnak folytatni. Erre mutat az a kijelentés, hogy csatlakozni kívánnak az EAK, Líbia és Szudán tervezett államszövetségéhez, továbbá az a hír, hogy a most megalakult új kormányban két kommunista politikus is tárcát kapott. Biztató jelek ezek, és jó volna, ha a folytatás nem hervasztaná le a reményeket . .. (—erő—) Az ENSZ-közgyűlésen a szavazók éröbbsége — első alkalommal — a tajvani klikk kizárása mellett foglalt állást. Képünkön: a tajvani delegátusok a szavazás után. Ar őkifejezésük azt árulja el: „előbb-utóbb valami más állás után kell nézniök”... (Telefoto — F. m. Hírlap) Magyar felszólalás az ENSZ-ben ..A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, amelyet az ENSZ zászlaját felhasználva az amerikai katonai agresszió teljesen lerombolt, erős, független, szocialista állammá, Ázsia vezető ipari hatalmainak egyikévé vált, amely, mind több ENSZ-tagállammal tart fenn gyümölcsöző kapcsolatokat” — jelentette ki pénteken Szarka Károly, hazánk állandó ENSZ-képviselője. Szarka Károly hangsúlyozta, hogy a magyar ENSZ- küldöttség a Dél-Koreában levő külföldi megszálló erők kivonása és az úgynevezett koreai bizottság feloszlatása mellett fog szavazni, s visszautasítja azt az amerikai határozattervezetet. Vasárnap, 1970. november 22. Amerikai bombatámadás a VDK lakott területei ellen Két évi szünet után az amerikai légierő ismét bombázta a demokratikus Vietnam területét. A Vietnami Néphadsereg főparancsnoksága szombaton kiadott közleménye szerint 1970. november 21-én 02.30 órától 03.30 óráig az amerikai imperialisták repülőgépeiket több csoportban a Vietnami Demokratikus Köztársaság légiterébe küldték Haiphong, Quang Ninh, Ha Tay és Hoa J Minh tartományok területe felett. Az amerikai gépek provokációs támadásokat intéztek egyes sűrűn lakott területek ellen, halálos veszteségeket okozva a polgári lakoságnak. Támadás érte Észak-Vietnamban foglyul ejtett amerikai pilóták egy táborát is, ahol többen megsebesültek.A légvédelem, a fegyveres erők és a lakosság az amerikai agresszorok három bombázógépét és egy helikopterét lelőtte, és több repülőgépet megrongált. Laird amerikai hadügyminiszter szombaton reggel megerősítette, hogy az amerikai légierőgépei támadást intéztek Észak-Vietnam területe ellen. Magyarázatul azt az eddig is hangoztatott álláspontot ismételte meg, amelyszerint a bombázás „válasz" volt az amerikai felderítőgépek ellen intézett légvédelmi támadásokra. A saigoni amerikai parancsnokság szóvivője szombaton felolvasta Laird nyilatkozatát, amelyben megerősítette a VDK ellen végrehajtott bombatámadásokról szóló híreket, s az amerikai bombázógépek akcióját „korlátozott időtartamú protektív támadásnak” minősítette. Laird hivatkozott a „protektív reagálás” új amerikai elméletére, s azt mondotta, hogy amerikai repülőgépek továbbra is végrehajtanak majd felderítő repüléseket a VDK felett. A nyilatkozat felolvasása után az amerikai szóvivő kijelentette, hogy az amerikaiak korlátozott méretű elhárító akciókat hajtanak végre, és azt állította, hogy a támadások katonai célpontok ellen irányulnak. Közlemény Caglayangil látogatásáról Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügyminisztere 1970. november 17—21 között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Látogatása során a magas rangú török vendéget fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fork Jenő, a Minisztertanács elnöke. A Török Köztársaság külügyminisztere és kísérete Budapesten kívül látogatást tett Szigetváron, Pécsett és Egerben, valamint a két nép közös történelmében nevezetes más helyeken. Az őszinteség, a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében lefolyt tárgyalások során a két miniszter eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és áttekintette a számos területen kielégítően fejlődő török —magyar kapcsolatokat. A két külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a béke és a világ biztonsága szempontjából rendkívül jelentős lenne a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel történő, általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezmény megkötése. Ezért támogatnak minden konstruktív lépést, amely ezt a célt elősegíteni hivatott. Kiemelték az atomsorompó-egyezmény nagy jelentőségét. Továbbra is támogatják a leszerelésre irányuló törekvéseket.. A miniszterek behatóan tanulmányozták az európai kérdéseket.. Kiemelték az európai biztonság és együttműködés problémái megoldásának szükségességét. Megelégedéssel fogadták a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között aláírt, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság által parafált szerződéseket, mint fontos lépéseket az európai enyhülés útján. Meggyőződésük, hogy e szerződések, valamint a folyamatban lévő egyéb tárgyalások pozitív eredményei, továbbá az érdekelt államok közötti érintkezések, konzultációk és tárgyalások jelentős mértékben hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, Európa biztonságához és a, együttműködés kérdéseivel foglalkozó konferencia, illetőleg ilyen értekezlet-sorozat összehívásához. A kétoldalú kapcsolatok vizsgálata során a két miniszter utalt e kapcsolatok történelmi alapjaira. Őszinte szándékuk, hogy további erőfeszítéseket tesznek a két fél számára kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére. A felek egyetértettek abban, hogy megerősítik gazdasági ás kereskedelmi kapcsolataikat. Tanulmányozzák a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének új lehetőségeit, hogy ösztönözzék az ipari együttműködés különböző formái, ezen belül közös vállalkozások létrejöttét. Süleyman Demirel miniszterelnök nevében a Török Köztársaság külügyminisztere hivatalos törökországi látogatásra hívta meg Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét. Ihsan Sabri Caglayangit ugyancsak meghívta Törökországba Péter János külügyminisztert. A meghívásokat örömmel elfogadták. Időpontjukat, a későbbiekben diplomáciai úton állapítják meg. * A török külügyminiszter, szombaton sajtóértekezletet tartott, majd elutazott Budapestről. Kongremátsuk előtt A legnagyobb osztály I. Az üzemi demokrácia: igény és valóság „A munkások jogos igénye, hogy a pártszervezetek, a szakszervezetek, a gazdasági vezetők adjanak részükre rendszeresebb tájékoztatást és jobban vonják be őket az érdekeiket szolgáló döntések kialakításába". (Az MSZMP Központi Bizottságának X. kongresszusi irányelveiből.) Általában a demokratizmus, s azon belül az üzemi demokrácia megítélésében csak a sokféle vélemény mérlegelése után alkothatunk reális képet. Gyakran hallani egymásnak ellentmondó nézeteket, tapasztalni szélsőségeket, mert hiszen az üzemi demokráciára, egy-egy termelői közösség légkörére nincs olyasfajta mérce, mint, a termelési eredmények mérésére. Ezért olykor megtörténik, hogy egy-egy gyáron belül, ahány ember, annyiféle vélemény él a kérdésről, s vannak, akik jónak, mások meg rossznak tartják a kerzetet. Egy valamit azonban már elöljáróban leszögezhetünk: az üzemi demokrácia csupán formális létezésig jutott el ott, ahol ugyan a munkások elmondhatják észrevételeiket, bírálatukat, javaslataikat, de azok nyomán nem történik semmi. Rendszeres tájékoztatást Az üzemi demokrácia érvényesítése nem könnyű dolog — ezt előre kell bocsátanunk. Többféle ok miatt nem. A munkások egy része ma még közömbös a saját dolgain túlterjedő kérdések iránt, s tudásbeli szintje, ismeretanyaga sem éri el mindig azt a fokot, hogy érdemleges résztvevője lehetne a gyárat érintő kérdések megvitatásának. Ugyanakkor a termelés bonyolultabbá válása, a technikai fejlődés, a piaci helyzet mérlegelése, magas fokú tájékozottságot, nagy szakmai alaposságot követel, s éppen ezért maguk a vezetők is egyre inkább kénytelenek fölhasználni a számítógépeket, a modern irányítástechnika más berendezéseit, s a műszaki, közgazdász apparátus egészét egy-egy lényeges döntés meghozatalához. Jogos lenne tehát az a vélekedés, amely szerint a tudományostechnikai forradalom következtében, a termelőszeközök és a termelőerők egyre bonyolultabb kapcsolatai miatt, fokozatosan veszít jelentőségéből a munkások beleszólása a gyár, a vállalat dolgaiba? A vélekedés, bár első hallásra igaznak tűnhet, valójában hamis, mert összekeveri az irányítás eszközeit az irányítás módszereivel. A korszerű vezetésnek valóban fel kell használnia a modern irányítástechnika minden lehetséges eszközét. Ez azonban nem zárja ki a széles körű tájékozódás, a sokféle vélemény meghallgatásának és mérlegelésének szükségességét, a dolgozók vállalat céljaival való azonosulásának fontosságát. Ahhoz azonban, hogy a munkások valóban érdemi véleményt mondhassanak és sajátjuknak tekintsék a vállalat céljait, nélkülözhetetlen rendszeres tájékoztatásuk. Informálni kell őket a gyárat, a vállalatot érintő legfontosabb kérdésekről — a legfontosabb kérdésekről és nem az aprólékos részletekről! —, a termelékenység alakulásáról, a termelési költségekről, a jövedelmezőségről, a nyereségrészesedés elosztásáról, a termékek értékesíthetőségéről és így tovább. Napjainkban az üzemi demokrácia érvényesülésének egyik akadálya éppen az, hogy a munkások ilyesfajta informálását elhanyagolják. A termelési értekezleteken és más megbeszéléseken a számadatok özöne zúdul a hallgatóságra anélkül, hogy az előadók megmutatnák a számadatok közötti összefüggéseket, a folyamatokat, amelyek egybefogják az egyéni és közös erőfeszítéseket. Nem túlzott kívánság, hanem a gyakorlat tükröződése a munkásoknak az az igénye, hogy ha részletesen tájékozódhatnak a világ és az ország dolgairól, akkor legalább részletességgel ismerhessék munkahelyük problémáit, eredményeit és feladatait. Biztató, hogy jó néhány termelői közösségben már elértek eddig a fokig. A szocialista munkavállalata címet elnyert termelőegységekben, az élüzem cím birtokába jutott üzemrészekben ma már természetes mércéje az elbírálásnak, hogy mennyiben vált, kovácsolódott közösséggé az ott dolgozó emberek csoportja, s hogy milyen fokon ismerik közvetlen és közvetett feladataikat. Hozzájárulnak a dolgozók tájékoztatásához az üzemek újságjai is, valamint a társadalmi szervezetek rendezvényei, nem elhamarkodott II Holdon „éjszakázik“ a Holdjáró A Lunohod—1 folytatja munkáját. Szombaton reggelig a Holdjáró száz órát töltött a Holdon. Az újabb rádió- és televízós kapcsolat során többek között folytatták a Hold-felszín mechanikai és fizikai sajátosságainak meghatározását. A Lunohod—1, miközben képeket továbbított a Holdról, mozgást és manőverezést hajtott végre, hogy kiválaszthassák azt a helyet, ahol a Holdjáró állni fog a holdéjszaka idején. A Holdon az éjszaka november 24-én kezdődik és 14 és fél napig tart. A legutóbbi és a pénteki rádiókapcsolat idején ellenőrizték a Lunohod—1 fedélzeti rendszereinek munkáját és értékelték a Holdjáró állapotát. A beérkezett adatok szerint a Lunohod—1 összes rendszere kifogástalanul működik.