Fejér Megyei Hírlap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-06 / 4. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. JANUÁR 6. A rádió és tv műsoraiból KOSSUTH RADIO 6.05: Kellemes vasárnapot! 7.23: Baráti körben. 8.10: Öt kontinens hét napja. 8.26: A Nyitnikék postája. 9.02: Olvastam egy novellát. 9.27: A Swinging Marches fúvósegyüttes játszik. 9.37: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa Bartók egynemű karaiból énekel. 10.08: A Drakulaőrs állást változtatna. Lőrincz L. László hangjátéka. 10.31: Hangszerszólók. 11.05: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának matinéja. 12.52: Tiszta szívvel. Barcs Sándor írása. 13.02: Világhírű zongoraművészek. 14.05: Gondolatjel — Faitól-talig. II. rész. 15.22: Kórusmuzsika. 15.32: Édes anyanyelvűnk. 15.37: Népdalkörök országszerte. 15.57: Halálodra magad maradsz. Hans Fallada regénye, rádióra alkalmazva. I. rész. 17.10: Várossá nyilváníttatott. 17.20: Művészlemezek. 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . 18.50: Diákkönyvtár hangszalagon. 19.42: Színes népi muzsika. 20.35: Világirodalmi Dekameron. 21.00: Köszöntjük a 90 éves Molnár Antalt. 22.15: Évszázadok mesterművei. 23.07: Bizet operáiból. 0.10: A Párizsi Fúvósegyüttes játszik. PETŐFI RADIO 7.00: A római katolikus egyház félórája. 7.30: Albert de Klerk orgonái. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Szívesen hallgattuk. 10.00: Szivárvány. 12.09: Jó ebédhez szól a nóta. 13.06: Történetek rövid és hosszú mondatokra. Tarbay Ede rádiójátéka. 14.03: Újdonságainkból. 14.33: Táskarádió. 15.30: Jelenidőben. 16.00: Németh Marika és Korondy György operett dalokat énekel. 16.35: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik. Bangó Margit cigánydalokat énekel. 17.00: Slágerek mindenkinek. 18.00: Ha még nem tudná . . . Januári tudományos mozaik. 18.33: Ennio Morricone filmzenéiből. 18.54: Népzenekedvelőknek. 19.24: Slágermúzeum. 20.20: Mikrofon előtt az irodalmi szerkesztő. 20.38: Az új matematika-oktatásról. 20.58: Zenés játékokból. 21.40: A Belügyminisztérium Tuna Művészegyüttesének népi zenekara játszik. 22.20: Könnyűzene Fényes Szabolcs szerzeményeiből. 23.10: A Dzsessz a 70-es években. — 4. rész. III. MŰSOR 14.08: Mozart: A varázsfuvola. Kétfelvonásos opera. Kb. 15.27: Kis magyar néprajz. . 15.32: Az operaközvetítés folytatása.. 17.12: Rádiószínház. 18.15: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Tóth Zoltán brácsaestje. kb. 19.03: A magyar széppróza századai. kb. 19.18: A brácsaest közvetítésének folytatása. 20.03: A zeneirodalom remekműveiből. 20.38: Brahms: B-dúr szextett. 21.17: Tell Vilmos: Részletek Rossini operájából. 22.26: Eszmecsere. 22.56: Zenei panoráma. BUDAPEST TV I 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Ism.) (Sz) 9.05: A természet válaszol. Dr. Frenyó Vilmos műsora. Élő porszemek. (Ism.) (Sz) 9.15: Többet ésszel, mint erővel. Vetélkedő a 1. osztályos fizikasorozatunk anyagából. 10.05: Óvodások filmműsora — Kisfilmösszeállítás: 1. Kezdődjék a játék. NDK bábfilmsorozat. (Sz) II. rész: Egyiptomi Bábszínház. 2. Kvak-kvak. Olasz animációs film. (Sz) A tyúk. 10.35: Borik és csapata. Magyarul bezsélő. csehszlovák filmsorozat. I. rész. (Ism.) 11.15: Hírek. 11.20: Hangoskodó. Zenélő kövek. (Sz) (Ism.) 11.50: Hókusz-pókusz a Kakaó Bárban. (Ism.) 12.20: Déli muzsika. A Televízió nyilvános felvétele a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában. (Sz) 11.20: Tengerre. Magyarul beszélő. NDK tv-filmsorozat. IX. ré.Sz: A próbatétel. (Sz) 15.35: Műsorainkat ajánljuk. (Sz) 16.00: TTT Asztalitenisz Kupa. Fiú-döntők. Közvetítés a BVSC Szőnyi úti Csarnokából. 17.20: Reklám. 17.25: Síugró Világ Kupa. Közvetítés Rischofshofenből, felvételről. 18.30: Reklám. 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tvtorna. (Sz) 18.45: Esti mese. (Sz) 19.00: A HÉT. (Sz) 20.00: Hírek. 20.05: Az augusztus olcsó Jamaicában. Magyarul beszélő, angol tv-film. (Sz) 20.55: Sporthírek. 21.05: Kapcsoltam. Társasjáték. (Sz) 21.35: Schubert: V. Szimfónia. A Bécsi Szimfonikus Zenekart Erich Leindorf vezényli. (Sz) 22.10: Hírek. OSZTRÁK TV III. 15: Az ORF koncertje: Liszt Ferenc: Faust Szimfónia. Vezényel: Leonard Bernstein. 14.55: Barátom Sally. Film. 16.25: A hamis hercegnő. Mesejáték. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Legenda a negyedik királyról. Tv-játék. 21.55: Bob Hope show-műsora. OSZTRÁK TV II 12.00: Síversenyek. 16.00: Dokumentumfilmek. 17.45: A nagy Edison. Film. 19.30: Tv-híradó. 20.15: A sakál napja. Film. 22.35: Sporthírek. BELGRÁD TV I 9.00: Barázda, faluműsor — utána magyar nyelvű adás gyermekeknek. 10.00: Reggelre kelve gyermekműsor. 11.30: Népzenei műsor. 14.00: Aladin és a csodalámpa — francia ifjúsági film. 15.30: Vasárnap délután. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Pavic: Forgó szél — jugoszláv sorozat. 21.00: A Velebita. Dokumentumműsor. 21.50: Zenei album. 22.05: Sportműsor. BELGRÁD TV II 17.15: Színházi közvetítés. (Ism.) 20.00: Külföldi dokumentumműsor. 21.05: Az átkozottak sorozatban: Abraham Lincoln, amerikai film. Művészeti iskola falusi gyerekeknek A belorusz főváros, Minszk egyik iskolájában a matematikához és más tantárgyakhoz hasonlóan már az első osztálytól bevezették a szolfézstanítást. A bentlakásos iskola különlegessége hogy elmélyültebb zenei és képzőművészeti oktatásban részesíti a diákokat, akik többségükben falusi gyerekek. Nyáron az iskola pedagógusai bejárják a környék falvaik óvodákat, családokat látogatnak Nem tehetségeket keresnek, inkább az arra utaló legfontosabb jegyeket: jó zenei hallást, ritmusérzéket, rajzkészséget... — Nem véletlen a gyermekeknek ez a fajta kiválogatása — mondja Vlagyimir Rotobilszkij, az iskola igazgatója. — Belorussziában ugyan meglehetősen sok művészeti iskola működik, a falusi gyermekeknek kevesebb lehetőségük van az egyes művészeti ágak elmélyültebb tanulmányozására, így, bár iskolánkba mindenki jelentkezhet, az előny a falusi gyermekeké. A minszki iskolát hatalmas park veszi körül. A kiállítótermeket, tantermeket, gyakorlótermeket, stúdiókat, hangversenytermeket, üvegkupolás átjárók kötik össze az ebédlőkkel és a 400 személyes diákszállóval. Az órarendben érdekes sorrendben követik egymást a különféle tantárgyak: a történelemórát koreográfia, a matematikát szolfézs vagy rajz, az énekórát földrajz követi. — Nem fárasztja ez a gyermekeket? — Nem, mivel a pihenésről, játékról, sportról sem feledkezünk meg. A mi gyermekeink azzal foglalkozhatnak, ami kedvükre való: zenével, festészettel, tánccal. Ez korán kialakítja a szépség iránti igényüket. A szünidőben pedig országjáró körútra indulnak : megismerkednek az Ermitázs csodálatos gyűjteményével, a moszkvai Tretyakov képtárral, Kijev építészeti emlékeivel. Élményeikről rajzokban, szobrokban, zeneművekben számolnak be. Az iskola elvégzése után a növendékek érettségi bizonyítványt kapnak, és tanulmányaikat zeneművészeti, képzőművészeti, vagy színházművészeti főiskolán folytathatják. Ljudmilla Szajenkova Hangversenyre készülnek a két zongorán Közösségben még a rajz is más Unaloműző napközi Akárki akármit mond, a napközi még a szünidőben is vidámabb dolog, mint otthon unatkozni. Erről győztek meg a fehérvári Ybl Miklós Általános Iskola kisdiákjai Már fél nyolckor népes csapatot találtam az egyik osztályteremben. Reggel a szülőkkel együtt indulnak a kisebbek még nem annyira önállóak és megbízhatóak, hogy egyedül hagyhatnák őket. A legtöbben szívesen mennek ilyenkor is a napközibe, mert vannak játszótársak, szervezett programok. — Otthon csak unatkozunk — mondja együtt Árvai Eszter és Szigeti Erika a két elsőosztályos. — Testvérünk sincs, akivel legalább veszekedni lehetne. — Itt meg jókat játszunk, ma moziba is megyünk. — Hogyan töltöttétek az ünnepeket? — kérdezem tőlük. A többség válasza: „családi körben”. Néhányan meglátogatták a nagyszülőket, elmentek az apuval szánkózni. A harmadikos Urbán Zsuzsa ezt mondja: — Szilveszterkor eljött a barátnőm, meg átmentünk apu barátjához, aki alattunk lakik Kevesen vannak, akik valamelyik szülővel tölthették a szünidő hétköznapjait. Dorszki Rita mondta egyedül, hogy édesanyja, aki a Patyolatnál dolgozik, kivette maradék szabadságát és már az ünnepek előtt otthon maradt a hatéves ikrekkel és a nyolcéves Ritával. Van aki egyedül is jól érzi magát, az asztalifocit is egyedül játssza, mint Kókány Pisti. Rajzolgatni is nagyon szeret, de ha lehet, választani, inkább a közösség mellett szavaz. — Még a rajz is más lesz, ha társakkal együtt látok hozzá, mintha otthon egyedül ülnék a szobában. A délelőtti szabadfoglalkozás alatt legtöbben rajzolnak, társasjátékoznak, vagy olvasnak A fiúk autóval játszanak, van aki a fegyverét is magával hozza, mert állandóan „harcra kész”. „Még az iskolai feladatokat is akkor tudja legjobban megoldani, ha abban szerepel valami harci eszköz vagy hadmozdulat, pedig a családban csupa békés foglalkozású ember veszi körül” — mondja tanító nénije. Körülbelül ötven alsó tagozatos kisdiák kérte a szünidei napközis ellátást. Néhányan csak ebédidő alatt vannak az iskolában. Az első napokat sokan otthon töltötték, de az ünnepek után már vágytak a társakra, a közös játékokra. Együttes játékra, közös hancúrozásra kevés szülő fogható és különösen is, az igazi játék színtere a gyermekközösség. Véleményük szerint a felnőttek legtöbbször csak megrontják a dolgokat. — ze — Híres kerámiák Az agyagedény készítésnek régi hagyományai vannak Bulgária földjén. Évszázadok óta egymást követő generációk foglalkoznak azzal, hogy életet öntsenek a holt anyagba. Az egykori fazekasmesterek mai utódai folytatják az ősi mesterséget. A kerámia újra divat és nagy a keletjük a szebbnél-szebb vázáknak, tányéroknak, kancsóknak. Különösen két vidék híres a szövetkezetekbe tömörült mesterek kerámiáiról: a nyugat-bulgáriai Pernik megye Buszinci nevű faluja és az észak-bulgáriai Traján város és környéke A buszinci kerámiákat kezdetben bekarcolt mértani ábrákkal díszítették; ezt a fajta eljárást azóta művészi tökélyre emelték. A nem kevésbé híres trojáni kerámiát, az egyszerű stílusú, harmonikus forma jellemzi. A népművészek által alakított szövetkezetekben ma korszerű, jól felszerelt műhelyek állnak rendelkezésre. Az itt készült, a zsűri által legszebbnek ítélt 3200 különféle használati és dísztárgyat a bolgár népművészeti vállalatok forgalmazzák. Nagy a sikerük külföldön is: a művészi bolgár kerámiáknak a felét exportálják. Páskomi lakodalom A nemzetközi gyermekév jegyében jelent meg Takács Imre József Attila-díjas költő gyermekvers kötetecskéje a „Páskomi lakodalom”, amelyet Gyulai Líviusz szellemes illusztrációi díszítenek. * * * A költő jókedvében írta ezt a „lakodalmas költeményt”, amelyben a délceg egér-legény és a bájos egérleány lép frigyre nyár végén, ősz elején. A násznép csuda cifra had, özvegy szúnyog, sánta veréb, részeg sün, gőgös fácán, hörcsögök és mókusok, no meg muzsikusok, vokális és hangszeres béke-együttesek, tücsök-zenészek. Az egér-leány — afféle jobb családból való — fátylát a legjobb pók szövöde szőtte, ékszerei külföldi harmatcseppek. Az egérlegény nehezen viseli Holló férfiszabó gombostűit, és a fejébe nyomott cilindert, de nem tehetett mást, minthogy a Kövér Egér előtt elsusogja az ásó-kapa esküt. A legjobban persze a násznép járt. Volt sárgarépa, káposzta, paradicsom meg jóféle mézes borok. A békák zenekara eljátszotta A boldog élet titka című legújabb szerzeményt, de hiába vartyogott a dob, pereg a vadlibacsont, ők sem tudnak jobb titkot, csak eszem-iszomot. Ők is eljárták az egércsont egyengető, búbánat igazgató, földet megingató menyasszonytáncot. Náluk is vannak, akik csak tökmagért vették meg a menyasszonyt és persze olyanok is akadtak, akik dióval meg mandulával fizettek. Ennek a vigalomnak is vége lett, merthogy az időt meg nem állítja semmilyen jókedvűség. A vakond dolgozni kezd, az éji pillangókat váltják a nappaliak, a szúnyogok csitulnak, a méhek kirajzanak. Megszólal a kondás kürtszava és a költő jókedve meg verse is véget ér. Az egérnászról így nem tudunk meg semmit, persze nem nekünk, felnőtt kíváncsiaknak íródott a lakodalmas versezet, hanem hat éven felülieknek. Az a gyanúnk, hogy óvodás körökben is megjegyzik majd: túl korán szólalt meg a páskomi lakodalmat szétzavaró hajnali kürtszó. Nem derül ki, hogy az újdonsült egérpár hány egérgyereket vállal, s jogosult-e az új egérlyukra. De talán a költő újabb jókedvében majd tovább írja a történetet, ha csak kéziratát valamelyik Kövér Egér meg nem rágja, vagy ha nem kerül valamelyik gyanút fogó, sanda kandúr karmai közé. — zágoni — 13 OLDAL A SZÉCHENYI KÖNYVTÁR ÚJ SZERZEMÉNYEI Ritkaságok a tengeren innenről és túlról Idén is megannyi ritkaság gazdagította nemzeti tékánk, az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményét. A legtöbbjük itthon bukkant elő, illetve európai országokból származik, de akad köztük olyan is, amely a tengeren — pontosabban az óceánon — túlról érkezett haza. A Magyar Száműzöttek Lapját a múlt század derekán Amerikában adták ki. Első számát, amelyet még öt követett, az 1848 49-es magyar forradalom és szabadságharc leverése után három évvel New Yorkban nyomtatták ki. A könyvtárnak eddig mindössze egyetlen példánya volt belőle, az is csak másolatban. Most három eredetihez sikerült hozzájutnia egy régen emigrált család egyik leszármazottjának hazakerült hagyatékából. Nemzeti ereklyéink közé került Martinovics Ignácnak, a magyar jakobinus mozgalom vezetőjének könyve, a Phisiologische Bemerkungen über den Menschen. Ebben Martinovics az érzelmek, indulatok és hangulatok hatását vizsgálja az emberek testi életére. A kora természettudományos gondolkodását legmodernebb szinten képviselő munkának az álommal és az alvással foglalkozó részében egyes felfogások szerint a freudi elképzelések csírái fedezhetők fel. Martinovics munkája 1789- ben jelent meg. A borító szerint Péterváron, de ez a nyomdász félrevezető jelzése is lehet a cenzúra és a hatóságok megtévesztésére. Valószínű ugyanis, hogy Lipcsében nyomták a könyvet. Martinovics először név nélkül adta ki művét, aztán, látva, hogy nincs körülötte különösebb vihar, nevével is megjelentette. Ebből a kiadásból eddig is volt példánya a könyvtárnak, most az anonym kiadásból is sikerült egyre szert tennie. Ennek egyébként az is különlegessége, hogy előszavának végén Martinovics aláírása szerepel. Azt azonban még tisztázni kell, hogy valóban a szerző kezétől származik-e a „Martinovicz, Prf. Phil. Leopoli" szöveg. Eddig ugyanis nem sikerült olyan hiteles Martinovics-aláírást találni, amely megnyugtatóan bizonyítaná az eredetiséget. A magyar könyvkiadás történetének egyik fehér foltját sikerült felszámolni Krasser Frigyes erdélyi szász szerző, a századvég termékeny és közismert munkásmozgalmi röpiratírója , munkájának felkutatásával. Idősebb Szinnyei József, a Magyar írók élete és munkái című összefoglaló művében ugyanis megemlíti, hogy a Népszavában olvasható adat szerint megjelent Krasser 3 kis, egybekötött brosúrája, amely a kizsákmányolást ostorozza, s hogy ezeknek sehol sincs nyoma. Most aztán egészen váratlan helyen, egy svájci antikvárium katalógusában bukkantak rá a brosúrákra és így kerültek az OSZK állományába. Ajándékozás útján jutott a könyvtár több párját ritkító grafikai albumhoz. A Képzőművészeti Alaptól kapták meg a Hommage á Ady című grafikai gyűjteményt, amely Magyar- és Franciaországban élő magyar származású képzőművészek Adyról és művészetéről szóló grafikáit gyűjti össze, s mindössze 75 példányban készült. A Kulturális Kapcsolatok Intézete adományozta a mű testvérkötetét, amely ugyancsak hazai és párizsi alkotóktól származó rajzokat tartalmaz Bartók Bélának dedikálva, Hommage á Bartók címmel. Ez utóbbi kötet alig száz példányban készült. Andruskó Károly, Jugoszláviában élő művész mintegy száz mintakönyvét ajándékozta a könyvtárnak. A főként tájképeket tartalmazó apró nyomtatványok érdekessége az, hogy parányi rajzokat nem kicsinyítés útján nyomták: maga az alkotóművész készítette ilyen méretűre. A 3x5 milliméteres „nagyságú” legkisebb kötet a minikönyvek között is törpének számít. A nem magyar anyag Descartes egyik fő művével bővült. A modern filozófia előfutárának 1637-ben megjelent könyvét, a híres Discours de la Methodeot sikerült megszerezni. A köteten kézírással az áll, hogy „a szerző ajándéka", s mivel feltételezhető volt, hogy a dedikáció magától Descartestől származik, a kérdés tisztázására a párizsi Bibilothéque Nationalehoz fordultak. Nemrég érkezett a válasz: a felirat valószínűleg a megajándékozott bejegyzése. Sütő András „Csillag a máglyán” című nagyhatású drámája hozta közel hozzánk Miguel Servetet, a híres reformátort, akit Christianismi restitutio című műve miatt eretnekként megégettek. Ez volt Servet utolsó munkája, amelynek a nyomdai munkáit a legnagyobb titokban a franciaországi Vienneben végezték, 1553-ban. A könyvön sem a szerző, sem a nyomdász neve, sem a nyomtatás helye nem szerepelt. A biztonság okából minden kiszedett oldal kéziratát azonnal elégették! Az egyházi hatóságok azonban mégis a készítők nyomára jutottak, a nyomdászt lecsukták, a könyveket pedig nyilvánosan elégették. Csak a bűnjelként lefoglalt három példány maradt fenn napjainkig, abból is egy csonkán. Az egyik megmaradt példány Erdélybe került: Márkos Dániel a kolozsvári unitárius gyülekezetnek ajándékozta, amely továbbadta Teleki Sámuelnek, a nagy könyvgyűjtőnek. Amikor aztán II. József Erdélyben járt, s meglátogatta Telekit, ő nem tudott ellenállni a császár félreérthetetlen érdeklődésének, s megvált féltve őrzött különlegességétől. Erről készített szöveghű másolatot Bécsben egy német polihisztor, majd hasonmásszerű utánnyomatot adott ki Nürnbergben róla, 1790-ben. Ebből a szintén roppant ritka lenyomatból szerzett meg egy példányt most az Országos Széchenyi Könyvtár. Csorna Béla