Fejér Megyei Hírlap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-13 / 10. szám

| FEJÉR MEGYEI Jurij Andropov válasza ______________ a francia háborúellenes Péntek, mozgalom üzenetére I I | I B 1984- január 13. .. * | ... XL. évfolyam, F | 10- szám (2. oidai) I fffljal :fl • — H I'LIM |F UTfjyfC/ ll JJ TJ Ml J 1 TTTrTnrrTTTTTITTTTT'W Ára: 1,40 Ft III ill .1*1" lilUll JHMIaIIuI'1'HiII ÍIM I.. 1 INDULATOK Ki ne látott volna a főnök irodájából káromkodva távo­zó munkást, hivatalnokot, al­kalmazottat? Ki ne lett volna olyan helyzetben, hogy úgy érezte, igazát eltaposták, megnyomorították önérzetét, megcsúfolták jogait? A gyárban megszólal a munkaidő végét jelző duda, kilódulnak az emberek és ha­zafelé, buszon vagy éppen a kocsmában folytatódik az igazság hajszolása. Mert indulatok nélkül nem megy. Az indulatok, legyen azok kiváltója vélt vagy valós sé­relem, világgá kell kiáltani, de legalábbis a haveroknak, munkatársaknak elmondani. Mert Illyés szavait emléke­zetből felidézve: a bajok ki­mondása, egyben feloldása, megszüntetése azoknak. A költő igazával nyilván vitára kelnek, akikhez leválasztha­­tatlan papként nőtt hozzá a sérelem, akik nem tudnak és nem is kívánnak felejteni. Munkahelyek, gyárak öltö­zőiben, műhelycsarnokában, irodákban és hivatalok folyo­sóin, ebédidőben és eszpresz­­szók mélyén, metrón, buszon és vonaton naphosszat és vé­get nem érően folyik ez az össznépi analízis. A minden­napok emberének (és ki nem az?) önboncoló, másokat és olykor magát is kiveséző lé­­lekelemző buzgalmát a pszi­chiáterek is megirigyelhet­nék. Minden szinten folyik az igazság, az élet kutatása, a helyzetelemzés, a sérelem­űző mágia. Mert indulatok nélkül nem megy. Mert sérelmek, igazságta­lanságok, nyalogatásra váró sebek, mindig voltak, van­nak és holnap is lesznek. Botorság lenne azt hinni, hogy a munka praxisából adódó ellentmondások kiik­tathatók, hogy az emberből­­ gördülékeny, érzelemmentes , feladatmegoldó gép konstru­álható. Gép, amelynek már nem lesznek indulatai. Gép, amelynek már nem lesz igé­nye arra, hogy egy fröccs vagy gesztenyepüré mellett, megossza gondjait majdani géptársával. Eszünk ágában sincs pa­rancsvégrehajtó gépekké len­ni, a munka örömtelen auto­matáivá, akik bármiféle cél­ra ellenkezés nélkül progra­mozhatók. „Nem tudják, de teszik” — írta majd másfél évszázad­dal ezelőtt Marx, az ösztön­létében vegetáló lumpenpro­­letáriátusról. Némely szoci­ográfiában ma is előkerül ez a tézis, mert tagadhatatlan, hogy közülünk még sok ezren nem lépték át az öntudat kü­szöbét. A többség azonban már idebent van. A hétköznapi beszélgetések kerülik a nagy szavakat. Az alkalmi közösségek, csopor­tok a demokráciát nem értel­mezik, hanem magától értető­dő magabiztossággal gyako­rolják. Persze, korántsem sza­batosak és nem is mindig tárgyilagosak ezek a spontán eszmecserék, sőt személyes jellegükből adódóan sokszor dominál bennük a túlzás, a dac, az indulat. Értékét mégis ezek adják. Becsüljük meg és használ­juk közös céljainkra a nemes indulatok erejét. T. J. Záró és alakuló pártbizottsági ülés Dunaújvárosban Együtt a város és környéke Tegnap délelőtt záróüléssel fejezte be munkáját a Dunaújvá­rosi Járási Pártbizottság. Az ülést levezető elnök, Mihálovits András, a végrehajtó bizottság nevében köszöntötte a testü­letet, üdvözölte a záróülés munkájában részt vevő Boór Fe­rencet, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkárát. A záróülésen Listár Sán­dor, a járási pártbizottság első titkára adott áttekintést a most megszűnő járási párt­­bizottság több évtizedes te­vékenységéről, eredményei­ről. Hangsúlyozta egyebek között, hogy a települések dinamikus fejlődésen men­tek át. Kialakult és megerő­södött egy olyan községi ta­nácshálózat, amely képes a jelenlegieknél nagyobb fel­adatok ellátására. A járási pártbizottság sze­repének történeti áttekinté­se után az első titkár részle­tesen szólt arról, hogy a volt járás települései, lakossága milyen eredményeket mond­hat magáénak, az utóbbi év­tizedek fejlődése nyomán. A volt járás tizenhárom tele­pülésén élő csaknem ötven­ezer ember aktív keresőinek több mint fele szorosan kap­­­csolódik Dunaújvároshoz, ahol munkahelye van. A te­rület mégis inkább mezőgaz­dasági jellegű. Az évi négy­­milliárd forintos termelési érték több mint kétharmadát a mezőgazdaság állítja elő, hatvanötezer hektárnyi te­rületen, jól szervezett és jól felszerelt mezőgazdasági üze­mekben. A beszámoló foglalkozott a községek kulturális, egész­ségügyi ellátásának színvona­lával. Szólt a több mint két­ezer gyermeket ellátó óvoda­hálózatról, a túlnyomórészt a felszabadulás után épült általános iskolákról, ahol csaknem általános az egymű­­szakos tanítás; művelődési házakról, könyvtárakról, kor­szerű egészségügyi ellátásról. "— Ezt adjuk át a mai na­pon a városi­­ pártbizottság­nak a munka további foly­tatására — mondotta Listár Sándor, majd megköszönte a testület valamennyi tagjának áldozatos, kommunistához ípértó, lelkiismeretes munká­ját. Boór Ferenc, a megyei pártbizottság véleményét, ér­tékelését tolmácsolva, törté­nelmi jelentőségűnek nevez­te a járási pártbizottság zá­róülését, hangsúlyozva: a megszűnő és alakuló pártbi­zottságok egy korszakot je­leznek a szocializmus építé­sében, a politika megvalósí­tásában. A politika, amely ezen a területen megvalósult, megváltoztatta az emberek életét is — mondotta a me­gyei pártbizottság titkára. A járási pártbizottság sze­repét, feladatait mintegy jogutódként a kibővülő vá­rosi pártbizottság veszi át. A települések sok ezer szál­lal kötődnek a városhoz, de fordítva is így van: a város nem tudna létezni a környe­zi­­ő községek nélkül. A városi pártbizottság kell hogy to­vább vigye, erősítse azokat az eredményeket, amelyeket a járás elért. A megyei pártbizottság titkára ezután a megyei pártbizottság kö­szönetét, elismerését tolmá­csolta a megszűnő járási tes­tület minden tagjának. Ezután Gadanecz György, a városi pártbizottság első titkára kért szót és kifejezte meggyőződését: az elérendő célokért, az egész területet átfogó, újjáalakuló városi pártbizottságban dolgoznak tovább. Délután a Dunaújvárosi városi Pártbizottság alakuló ülésével folytatódott a mun­ka. Az ülés elnöke Gadanecz György volt. A városi pártbizottság a volt járási pártbizottság ti­zenkét tagját kooptálta so­raiba. A 67 tagúra kiegészült városi pártbizottság újjává­lasztotta tisztségviselőit, 13 tagú végrehajtó bizottságát, kiegészítette a fegyelmi bi­zottságot és a munkabizott­ságokat. A Dunaiújvárosi városi Pártbizottság első titkárává Gadanecz Györgyöt, titkárá­vá Fehéri Bélát és Listár Sándort választotta a testü­let. Rt. E. Vezetőségválasztó KISZÖV-küldöttközgyűlés Csütörtök­ délelőtt Székes­­fehérváron, a Velence Szál­ló különtermében tartották vezetőségválasztó küldött­­közgyűlésüket Fejér megye ipari szövetkezetei. A kül­döttközgyűlésen részt vett Rév Lajos, az MSZMP KB tagja, az OKISZ elnöke, Knizse Gyula, az MSZMP Fejér megyei bizottságának titkára és Sziklai Antal, a Fejér megyei Tanács elnök­­helyettese. A megye ipari szövetkeze­teinek tagsága képviseleté­ben megjelent ötven küldött első napirendi pontként szö­vetségi tagfelvételi kérelem­ben döntött. Egyhangú sza­vazással felvétették az Ipari Szövetkezetek Fejér megyei Szövetségébe két ipari kis­szövetkezetet, a múlt év őszén alakult Ügyviteltechni­kai, valamint a Műanyagfel­dolgozó Ipari Kisszövetkeze­tet. Ezt követően a­ küldöttköz­gyűlés — nyugdíjba vonulása miatt — felmentette Antal Ferencet a KISZÖV elnöki tisztéből és Lontay Gyulát megválasztotta az Ipari Szö­vetkezetek Fejér megyei Szö­vetségének elnökévé. Nyug­díjba vonulása alkalmából, munkája elismeréseként az Elnöki Tanács Antal Ferenc­nek a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Rév Lajos adta át. MSZMP-küldöttség utazott Ausztriába Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására csütörtökön Ausztriába utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, hogy részt vegyen az osztrák párt Bécsbe sorra kerülő 25. kongresszusán. A küldöttség vezetője Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, tagja: Kisfalvi János, a külügyi osztály munkatársa. Tanácsi vezetők értekezlete A megyei tanácsok elnök­­helyetteseinek és ipari osz­tályvezetőinek részvételével csütörtökön tanácskozást tartottak az Ipari Miniszté­riumban. A megbeszélés napirendjén szerepelt az MSZMP Központi Bizottsá­gának az ipar helyzetéről és feladatairól szóló határoza­ta, annak végrehajtása, s a tanácsok ebből adódó fel­adatai. A résztvevőknek Kapo­­lyi László miniszter adott tájékoztatást. Emlékeztetett arra, hogy a Központi Bi­zottság júniusi határozata az ipar számára fő célként nem első­sorban az ágazati szerkezet átalakítását, bar­nem a termékszerkezet meg­változtatását, a gazdálkodás színvonalának emelését je­lölte meg. A legfontosabb iparpolitikai irányok — a hatékonyság szem előtt tar­tásával — a természeti kin­csek hasznosítását, a ter­mékek feldolgozottsági fo­kának emelését, a mezőgaz­daság kedvező adottságai­hoz igazodó ipari háttér fejlesztését emelik ki, de ide tartozik az elektronika, a biotechnológia fejlesztése és széles körű elterjesztése, valamint az ebben elért eredmények gyorsabb al­­­­kalmazása. Mindezek megvalósításá­ban szükség van a tanácsok­­ közreműködésére — hang­súlyozta az ipari miniszter. Alapozás után Új korszerű termékek a fonodában Európán kívül élénkül a textilpiac. Hogy eladóként lehessen jelen a Magyar Posztógyár, a múlt éveket felkészülésre hasz­nálta. Dunaújvárosi fonodájában rendezte és korszerűsítette a technológiát. Tavaly új, világszínvonalú, az országban egye­dülálló előfonórendszert szereltek fel, amellyel megoldották a gyűrűs fonógépek anyagellását. Megkezdték a cérnázó gé­pek áttelepítését. Csupán az öt cérnázó marad még ápri­lisig, az algériai fonalexport teljesítéséig. Ezekben a na­pokban szerelik hat gyűrűs fonógépre a SIRO-SPIN be­rendezéseket, amelyek ré­vén fonva cérnázott fonal­hoz jutnak. E gépeken majd duplájára nő a termelés, va­lamint feleslegessé válik egy technológiai művelet, a fo­nást követő cérnázás. Szin­tén a dunaújvárosi fonoda alkalmazza először hazánk­ban a textilipari újdonságot. Nem csupán a technológia korszerűsítésére törekedtek a dunaújvárosi fonoda vezetői. A tavalyi év egyik sikeré­nek tartják a kollektíva ösz­­szekovácsolását, a munka­erőgond megoldását. Ma negyven kubai asszony ta­nulja mesterségüket, hama­rosan önállóan kezelve a fo­nógépeket. Bár kevesebb — 2070 ton­na — fonalat termeltek a ter­vezettnél, gazdálkodásuk eredményes. Ebben közre­játszik az exporttermelés, melyet 160 tonna fonal kép­viselt magas színvonalon. Nem volt minőségi rekla­mációjuk. Idén 2200 tonna fonalat szeretnének Dunaújvárosban gyártani. Terveik már ta­valy a második félévben ki­alakultak, mivel a Magyar Posztógyár idejében nézett megrendelések után. To­vábbra is együttműködnek az NSZK-beli OTTEN cég­gel, melynek révén 4-500 ezer dollár értékű szövetet szállítanak Nyugat-Európá­­ba. Sikerült betörniük ame­rikai piacokra. Elégedettek az USA-ban a vállalat ter­mékeivel. Dunaújvárosban az év el­ső munkanapjától kezdve a vállalat tervei szerint prog­ramozott munka folyik. Az első tíz napon 100 százalé­kon felüli a teljesítmény. Hogy sikerüljön a 2200 ton­na fonal jó minőségben való elkészítése, nem állhat na­ponta egy fonógépnél több. Ez 96—97 százalékos gépki­használást jelent. Ezért is alakították a bérezést úgy, hogy termelésben a karban­tartók is érdekeltek legye­nek. Ugyancsak érdekeltté tet­ték a műszakiakat és köz­gazdákat is. Az ő jövedelmük a gazdálkodás függvénye. Többek közt meg akarják őrizni az elmúlt évben elért 96 százalékos anyagkihoza­talt, de ezen túl számos költ­ség csökkentése szerepel ter­veikben. Idén is számítanak a gaz­dasági munkaközösségekre Tőlük hetven tonna fonal elkészítését várják. A géppark színvonalának megtartása érdekében au­gusztus 6-tól két hétre leáll a fonoda. Szabadságon lesz­nek dolgozóik a karbantar­tók kivételével. Ez annak a programnak a része, amely­ről tegnap döntöttek a mű­szakiak tanácskozásukon. Céljuk a géphibák, leállások csökkentése, a karbantartás korszerűsítése. A Fejér megyei úttörőelnökség ülése „Országos riadó” a Tanácsköztársaság évfordulójára A Fejér megyei úttörőelnökség tegnap ülést tartott. Elsőként meghallgatták Kerti Gábornak, a megyei tanács vb művelő­dési osztálya vezetőhelyettesének beszámolóját a közoktatás helyzetéről Fejér megyében. A témát a jövő héten a megyei tanács vb tárgyalja. Ezután Horváth Sándor, megyei úttörő­titkár ismertette az idei forradalmi ifjúsági napok feladat­tervét. A három tavaszi évforduló megünneplése hasonló lesz az előző évekéhez. Egy új rendezvény színesíti a prog­ramokat: az országos riadó. Az országos riadót március 21-én reggel a Kossuth Rá­dió hullámhosszán hirdetik meg. Az előkészületeknek azonban már e hónapban meg kell kezdődniük. A cél az, hogy emberközelbe ke­rüljenek a régi, történelmi események. Ehhez pedig a gyerekeknek maguknak kell gyűjtő, kutató munkát végez­niük. Hogyan? Erre ad út­mutatót a mai értekezleten elfogadott javaslat: ismerjék meg a csapatok lakóhelyük 1919-es eseményeit, keressék fel, s szervezzenek találkozót a Tanácsköztársaság esemé­nyeiben részt vett veterán kommunistákkal, szervezze­nek emléktúrákat a munkás­­mozgalmi emlékhelyekre. Az előkészületekhez tartozik még a riadóparancsnokságok megszervezése is. Elhangzott az ülésen: az évfordulókról az ünnepnapo­kon emlékezzenek meg, ne „tudják le” az iskolák az előző nap utolsó órájában, mint egy kötelező iskolai feladványt. Legyenek az ünnepek valóban méltóak hazánk nagy eseményeihez, s jelentsenek maradandó él­ményt a gyerekeknek. (b-j)

Next