Fejér Megyei Hírlap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-26 / 122. szám
8- OLDAL A könyvhét terméséből Az idei ünnepi könyvhétre 19 kiadó 130 könyvújdonsága jelenik meg 2,5 milliós példányszámban. Legtöbb mű a Magvető Kiadó gondozásában kerül piacra, ugyanis ez a kiadó a gazdája a kortárs magyar irodalomnak. Vélemények és viták A népszerű sorozatban 12 történész adta közre tanulmányát, A két világháború közötti Magyarországról címmel. A tanulmánygyűjtemény a napjainkban megnövekedett érdeklődésnek tesz eleget, nagyszabású, átfogó, öszszefoglaló történeti munka az úgynevezett Horthy-korszakról. Gazdaság és társadalom, nemzetközi kapcsolatok, a politikai élet, az ideológiai fejezetcímek alatt sorakoznak a tanulmányok. Zsigmondi király Tudományos szenzáció Mályusz Elemér monográfiája,amely Zsigmond kiirály uralma Magyarországon címmel jelent meg. Erről a korról még nem íródott átfogó mű, pedig Zsigmond az első békepolitikus, aki a vitás kérdéseket diplomáciai úton oldotta meg. Nemzeti történelmünk egyik legszínesebb egyénisége, aki fél évszázadon át uralkodott. A könyvet hatalmas tényanyaga, a szerző elemzéseinek mélysége és stílusának emelkedettsége teszi élvezetes olvasmánynyá. Rudolf trónörökös Ferenc József császár és Erzsébet királyné egyetlen fia, Rudolf titokzatos körülmények között lett öngyilkos, fiatal szeretőjével. Bart István „szerelmi regénye” gondos dokumentációval igyekszik feltárni a kettős öngyilkosság hátterét. Politika- és művelődéstörténeti tablója bemutatja a közelgő századvég monarchiájának és főképp a császárvárosnak, Bécsnek a társadalmát, az uralkodó családon belüli viszonyokat. Az izgalmas történelmi dokumentumregényt számos korabeli kép illusztrálja. Egy régi gavallér Krúdy Gyula „a század legszabályosabb gavallérjának” nevezte Podmaniczky Frigyes bárót, aki 1873-tól 1905-ig a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökeként sokat tett Budapest fejlesztéséért. Anekdotázó stílusú szépirodalmi munkáit a korabeli olvasók kedvelték, naplói pedig rengeteg adatot, tényt tartalmaznak. Egy régi gavallér emlékei címmel jelent most meg válogatás naplótöredékeiből. Csikóéveink Két éve jelent meg Robert Merle Francia história című regénye, ennek folytatása, de önálló műként is olvasható a Csikóéveink. A dél-francia kisváros mozgalmas, veszélyes világában vad diáktivornyák és kísérteties szerelmek dúlnak, orgyilkosok és világhíres tudósok járnakkelnek, az orvosnövendékek a temetőben tanulnak anatómiát, a buzgó pápisták jámbor eretneket égetnek ... Sok szórakoztató és rémisztő kaland közepette folyik az áldatlan testvérharc a közelgő Szent Bertalan-éj előrevetülő árnyékában. Családi regény Gyurkó László új műve családregény, s egyszersmind sajátos életrajzi vallomás. Saját családjáról ír, miközben bemutatja azt a bonyolult kapcsolatrendszert, amely a szűkebb és tágabb rokonságot összefűzte. Törekvését így fogalmazta meg: „Ne higgyye senki, hogy elrettentő példákat mesélek. Országom történetét mondom ahogy én ismerem, a békák szemszögéből. A sasok bizonyára másként látják, a tudósok is, minden titkok ismerői. Én csak családom történetét ismerem, már amennyire”. Mérleg Négy új kötettel jelentkezik az Európa Kiadó nemrégiben indult Mérleg-sorozata, amely a zsebkönyvformában elférő esszé ápolására vállalkozott. A szépség szíve régi kínai esztétikai írásokat tartalmaz, a Német emberek Walter Benjamin Egy csokorra való az ünnepi könyvhét gazdag választékából 1984. MÁJUS 25- JÚNIUS 1. érdekes és tanulságos levélgyűjteményét. Az élet férfi eredetének mitologémája alcímmel íródott Kerényi Károly Hermés-monográfiája, amelyben a szerző az őstolvajról, a nemzés istenéről és az élet-halál határát könynyedén átlépő lélekvezetőről vall. A Festett malaszt, Tom Wolfe irodalmi-művészeti esszéje a háború utáni amerikai festészet gúnyoros paródiája. Versek Egy kis ízelítő a líra kedvelőinek. Ismét megjelennek József Attila és Kosztolányi Dezső összes versei, Petőfi Sándor János vitéze, A helység kalapácsa és Bolond Istók-ja egy kötetben. Ágh István nyolcadik verseskötetével jelentkezik, címe Keseredik a föld héja. Sisécsi Margit mérlegre tette életművét a Költő a holdban című kötetben. Tovább építette költői világát Weöres Sándor a Posta messziről kötetben. A francia líra klasszikusait antológiába foglalta az Európa Kiadó. Somlyó György Az Utazásban a 20. századi francia költészetet mutatja be. Prométheusz könyvek A Helikon új sorozatot indít útjára, amelynek könyvei az egykori vagy a ma is élő istenek, vallások, szekták és ezeket képviselő gondolkodók világába kalauzolják az olvasókat. A sorozat indítója a IV. században élt Firmicus Maternus Asztrológia című műve. Ebben fejti ki, hogy a csillagok állásától függ az, ki miként viselkedik és cselekszik, az égi konstellációk határozzák meg az egyén sorsát. A sorozat másik tagja a Nami király megtérése. A kötetben olvasható hat legenda az egyik legrégibb ránk maradt dzsaina vallásos szövegből származik. A könyvhét eseményeit három kiállítás gazdagítja. Kettő a Technika Házában nyílik. Írók, alkotások, vallomások címmel húsz Fejér megyében született, innen elszármazott író és költő életéből, munkásságából kapunk ízelítőt. Láthatók még a Szép magyar könyvpályázat tavalyi díjnyertesei. Nemcsak újdonságok, hanem régiségek, kuriózumok, könyvgyűjtők becses kincsei kapnak helyet a Barátság Házában megnyíló kiállításon, amelynek címe: Antikvár könyvek és metszetek. A fehérvári antikvárium vásárlói, baráti köre mutatja meg a közönségnek féltve őrzött kincseit, gyűjteményének legszebb, legértékesebb darabjait. Meglátni és megszeretni egy pillanat műve a könyvek esetében is. Juhász Gyula szerint velük is lehet szerelembe esni, akárcsak a nőkkel. Azt is ő állítja, hogy a könyv fűzve éppen olyan tartós és formás, mint a nő, akinek csak kötve hiszünk. Afféle „első látásra”élménybe keveredtem a Petőfi almanach-hal, amely aranyozott, kis méretű csoda a költő arcképével és előszavával, amely 1847-ben fogalmazódott. Az 1909-ben kiadott kis ékszer többek között huszonhárom nyelven tartalmazza a jeles poéta jelszavát: „Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem ...” Soksok vallomás, értékelés ékesíti lapjait. Többek között Gyulai Pál Petőfi szerelmi költészetéről ír, Görgei Artúr pedig a költővel való egyetlen találkozásának körülményeit ecseteli. Formára jelentéktelen könyvecske az 1870-ből való Magyar—orosz népdalok, amelynek előszavában örömmel ismertem fel mai nemzetiségi politikánk, törekvéseink korai rokonát: „A Kisfaludy Társaság keletkezése óta egyik fő feladatának tekinti a magyar népköltészet termékeinek gyűjtését. Ebbéli törekvéseit azonban félszegek, ha a magyar népköltészet fölkincselésében elő nem mozdítják, ama szláv, oláh, német ajkú népek, melyekkel az országos élet egysége a magyart egy ezredéve öszszeforrasztotta, s melyeknek költészete táplálkozott a magyar népköltészetből, úgy viszont maga is táplálta azt.” A könyvtörténet néhány fejezetét is felvillantja egykét régiség. A budai könyvárusok jelvényei az 1488— ÜNNEPI KÖNYVHÉT Székesfehérvári főpiacz. A metszet 1879-ben készült. A mai Sz 20 -1- 28 hosszabb-rövidebb prózai írás, két terjedelmes, együtt több mint ezerlapos kötet e könyvheti prózai mustra tárgya. Nyilván a világirodalmi Égtájak, és a honi Körkép azzal az igénnyel szerkesztett, hogy reprezentálja a tavalyi év vagy inkább mondjuk azt, a nyolcvanas évek kisepikájának irányait. A teljesség igénye nélkül, ám a válogatás jellegéből következően, önkéntelenül is egyfajta teljességet sugallva. Azt szokták mondani a könyvipar terminus technikusában, hogy „hiányt pótolnak és érdeklődést ébresztenek” (lásd: Könyvvilág) ezek az évenként könyvhét táján visszatérő válogatások, mi több az olvasó ilyenkor áron alul juthat hozzájuk. Nos, nem tudom, én valahogy nem vagyok híve ezeknek a gyakran, meglehetősen önkényesen mellérendelő mustráknak, s meglehet elfogultságom okából, bennem inkább a hiányt ébresztgetik mintsem az érdeklődést pótolnák. Nézzük például az Égtájakat. A húsz írásból öt amerikai, négy szovjet-orosz szerző alkotása, s a fennmaradó lapokon sem kifejezetten azok a nációk osztoznak, amelyektől (világirodalmi befolyásuk folytán) joggal elvárhatnánk. Aki valamennyire is jártas a könyvek világában, tudja, hogy a szerkesztő Gy. Horváth László az angol—amerikai terület specialistája, ami korántsem lenne baj, ha mondjuk nem hagyta volna figyelmen kívül azt a tényt, hogy azért mai francia, olasz, mi több skandináv irodalom is létezik. Ezért azután némiképpen mentegetőzésnek hat a kötet Shakespeare-i mottója, s bizony igazat kell adni a stradfordi mesternek abban, hogy ennél azért sokkal „Több dolgok vannak földön és égen .. A magyar körkép első látásra nem tűnik ennyire foghíjasnak, bár a legújabb (lásd: „fiatal”) epikusaink közül csak a már évtizeddel korábban bejutottak férjek a „válogatottba”. Mert, ha az Égtájakból hiányzik Patrick Modiano vagy Italo Calvino, akkor minálunk az olvasó vakablakai közé tartozik (tényleg csak találomra sorolva a neveket) Dobai Péter, Bereményi Géza, Kornis Mihály, hogy többekről már szót se ejtsünk. A Körképpel mindazonáltal a legnagyobb gondom az, hogy hetven százalékában nem is kifejezetten elbeszéléseket tartalmaz. A szerzők közül (Hernádi Gyula, Ács Margit, Sőtér István, Sükösd Mihály, Cseres Tibor, Sándor Iván) regényrészleteket közöl, méghozzá nemegyszer már megjelent könyvek szemelvényeit, így azután gyakorta terjengős és (kivált, ha már olvasott műről van szó) unalmas a hétszáz oldalas válogatás. Mivel az olvasás valahol már munka, mindenekelőtt azokat az írásokat tudom szívbőllélekből ajánlani, amelyek élénkségükkel, hangvételük frivolitásával a szövegsivatag üdezöld oázisait jelentették. Nem bánják meg, ha egymás után olvassák például Császár István Gyilokjáróját és Truman Capote Emlékezetes entréek, felejthetetlen távozások ... című „memoárját”. Császár vagánysága, fanyar humora és nem utolsósorban okos és szeretetteljes emberismerete, egyfajta irodalmon kívüli lezsersége bennem nagyon is találkozott Capote ízig-vérig amerikai profizmusával. Capote mindent tud „hőseiről”, sőt, ha lehet mondani még valamivel ennél is többet. Az erdélyiek közül kötetbe egyedül felvett Bodor Ádám valódi elbeszélést ír, tragikumában megkapó e keresetlenség módszertana, s bár az amerikai Richard Bach Jonathan Livingston t, a sirályt („aki ott él mindannyiunkban”) választja mondandója tolmácsolására, mely embersége kolozsvári írótársáéval rokon. Ugyancsak öröknek tűnő pereméletekről tudósít az izraeli Mordechay Avi-Shaul (A szénégető című novella 1965-ben született!) és szociografikus hitelességű Szürke Vincéjében Bertha Bulcsú. Ide sorolható még a líraiságában megkapó palesztin elbeszélő Ghasszán Kanafáni A sólyom című írása is. Bár túlteng az Égtájakban az amerikai próza és színvonala is kiemelkedően egyenletes, a ma meghatározó erővel bíró posztmodernek közül senkitől sem olvashatunk. Egyedül Stephen Dixon (A tizenegyedik emelet) elbesélésének stílustechnikája töri meg a „hagyományos” realizmus fegyelmét. A magyar „új hullám” viszont jelen van: Csaplár Vilmos és Esterházy Péter kísérleti prózája aligha a közízlés „menüje”, mindazonáltal Nádas Péter Emlékiratainak újabb darabja már egy kiforrott írót mutat. A szovjetek (főleg Vil Lipitov és Borisz Vasziljev) az emberi kapcsolatok etikai-morális mozgatóit kutatják, a stílusnak (a formának) írásaikban általában nincs önmozgása, saját fejlődése, ami eszköz mivoltán túlmutatna. Elementáris erővel hatott rám a spanyolkatalán Antoni Garcia Porta Maratoni halál című néhány oldalas stílusremeke (milyen kár, hogy a szemléletében hasonló Kornistól a Körképben semmit sem olvashattunk!), még inkább a két kötet szerintem legjobb elbeszélése Gonzalo Martré mexikói írótól. A hetedik lány éjszakája. Ős erejű szuggesztivitás, bámulatos plaszticitással „teremtett” húsvér figurák, akiket még akaratukban, szenvedélyükben nem tudott megrontani a civilizáció. S bár Gonzalo Martré neve előttem eddig ismeretlen volt, általa ismét bizonyosságot nyertem, hogy az autentikus irodalom továbbra is elsősorban a latin-amerikai kontinensen honos. Tódor János A próza itthon és másutt Panoráma és vakablak■ Hétvégi melléklet FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1934. MÁJUS 26. SZOMBAT A Petőfi almanachtól Rézi néni szakácskönyvéig Régiségek és ritkás 1525 közötti időszakról vallanak. Rovó Aladár A betű című munkája remek fametszetekkel arról mesél, hogyan készült a könyv, összevethetjük a 16. századi betűöntőműhely teljesítményét, amely naponta 500 betűt produkált e század elejivel, amely negyvenezer betűt szedett naponta. A királyi magyar egyetemi nyomda története 1577—1927 az alapítás 350. évfordulóján íródott. Az előszóban többek között ez áll: „Nálunk a könyv szeretetét szélesebb rétegekben az a közművelődési áradat ébreszti fel, amely Mátyás alatt torkollik olasz földről a magyar medencébe.... A mohácsi temető sok mindent elfed szemhatárunk elől. Nyomdászatunk tárgyi emlékei is eltűntek a 16. század elejéről, alig van adatunk a fényes könyvszerető korszak után való időről. Kialusznak az élet és a művelődés tűzhelyei. A három részre szakított ország ezer sebből vérzik, így lesz a 16. század a nyomdászat számára az igazi saeculum obscurum.” Szép és okos könyvecske az 1814-ből való Zirtz emlékezete, amelyet Horváth András téti plébános írt. Az előszó így fogalmaz: „Téti Szülemény ez, egy ritka elmétől, ki az Egyházi Hivatal tiszteivel példásan egybe tudja serkesztetni a szép Tudományok hasznos gyakorlását ... A magánynak vészes unalmait most kezdik a serdülő Magyar Ifjúság tanításával okosan felsérelni, s így az emelkedő élet neméből kilépvén, valóságos munkálkodó polgárokká alakíttatnak”. Impozáns megjelenésű az az emlékkönyv, amely Magyarország ezeréves fennállásának ünnepére bocsátott közre a cisztercita rend, s amelyben a székesfehérvári gimnázium története előkelő helyet kapott. Az egyháztörténeti munkák között becses