Fejér Megyei Hírlap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

vására május 28-án, hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Országos vidéki megnyitó Fehérváron „A szó, az írás, az olvasás is tett” Verőfényes, derűs májusi nap, hangulatos térzene kö­szöntötte a fehérváriakat és vendégeiket tegnap a­ Tech­nika Háza előtti könyvtéren, ahol Balázs Miklós, a városi tanács elnöke köszöntötte az ünneplőket, a megnyitó részt­vevőit, közöttük Takács Im­rét, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkárát. Az országos vidéki meg­nyitón Pozsgay Imre, az MSZMP KB tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára méltatta az emberi szellem egyik leg­zseniálisabb találmányát, az írást, és a könyvet, valamint az ezekből fakadó tudást. Vajon mi indította megyénk nagy szülöttét, Vörösmarty Mihályt a kételyekkel teli kérdés megfogalmazására: ment-e könyvek által előre a világ? Bizonyára a költő döbbenete azon, hogy az írás nemcsak az igazságnak és a szépségnek, de a hazugnak, a rútnak, a csalásnak is hirdetője lehet, használható az ember megcsúfolására is. A főútvonalon azonban fél­­reállíthatatlanul a tudás és az igazság menetel. — A szó, az írás, az olva­sás is tett, — hangsúlyozta Pozsgay Imre — nélkülözhe­tetlen hozzájárulás az egy­más közötti kapcsolatok el­mélyítéséhez, egymás meg­változtatásához. Különösen fontos ezt hangoztatni ma­napság, amikor az egyének közötti közeledésnek annyi felszínes, csábító, a gondol­kodás fáradtságát nem igény­lő formája terjedt el. Meg kell győzni a még nem, vagy vonakodva olvasókat, hogy az olvasástól elvett tartal­matlan időtöltéssel minden alkalommal személyes vesz­teség éri őket. Erről meg­győzni bárkit, csak értékes és örömöt okozó olvasmá­nyokkal lehet. Az olvasóvá­­nevelés—szép, ám nehéz folyamatát elsőren­dű közművelődési feladat­nak jelölte meg, amelyben a Hazafias Népfront Olvasó Népért mozgalma hosszú évek óta vállalja azt a fontos küldetést, hogy gyarapítsa az éretten gondolkodó, a szo­cialista demokrácia intéz­ményeiben otthonosan moz­gó, felelősen cselekvő állam­polgárokat.­­ A könyvhét az idén is, a hidegebbre, zordabbra for­dult világban is, örömünnep, mert értékeinek diadalát hir­deti. Mutatja, hogy a szoci­alista nemzeti egység jelen van a kultúrában és a szel­lemi fejlődés útja széles le­het, ha alapját az értéktisz­telet követte és nem a kon­junkturális esetlegességek ingoványára rakják. Kire­kesztés helyett szövetség és egység a követelmény to­­­vábbra is — mondotta az ünnepi szónok, majd hang­súlyozta, hogy Fejér megye, Székesfehérvár lenyűgöző programmal köszönti az ol­vasó ember tavaszi sereg­szemléjét. A megnyitó után irodalmi műsor köszöntötte az ünnep­ség népes vendégseregét. A könyvsátrakban 130 friss ki­adás, ezek közül 79 kortárs magyar szerző műve várta a könyvek barátait. A kiadók között a szomszédos szoci­alista országok kiadói is meg­jelentek. Az asztaloknál je­les írók, költők dedikáltak, közöttük Csoóri Sándor, Csanády Imre, Kalász Már­ton, Lázár Ervin, Nemes­­kürty István, Vészi Endre, Ágh István és természetesen a megyénkben élő alkotók. Tegnap délután került sor két kiállítás megnyitására. A Technika Házában Nagy Je­­nőné, a Fejér megyei Ta­nács elnökhelyettese a Szép magyar könyv és az írók, al­kotások, vallomások című kiállítást nyitotta meg. Este került sor a Magvető és a Szépirodalmi Kiadó irodalmi műsorára. A mai napon gyermek­napi könyvrendezvények, diákszínpadi bemutatók, já­tékok, mókák várják a ki­csiket és nagyokat a Szabad­ság téren, valamint a Már­cius 15. utcában. Délután Szepes Péter előadóművész, valamint Levente Péter és Gryllusz Dániel műsora szó­rakoztatja a jelenlevőket. Hétfőn délelőtt a Mészöly Géza úti könyvtárban Bella Istvánnal, a Királyház Könyvtárban pedig Sobor Antallal találkozhatnak az olvasók. A Barátság Házában 17 órakor kezdődik dr. Koczkás Sándor irodalom­­történész előadása a felsza­badulás utáni magyar lírá­ról. A könyvtéren 19 órakor mutatja be a Pont Színját­szó Együttes Tabarin: Vásári komédiá­ját. Ugyancsak hét­főn, Bicskén irodalmi estet rendeznek a Petőfi Sándor Művelődési Központban, ahol a vendégek a követke­zők lesznek: Keresztury De­zső, Lakatos István, Lengyel Balázs, Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes. Kedden folytatódnak az író-olvasó találkozók a könyvtárakban, az általános és középiskolákban. A városi tanács udvarán, rossz idő esetén pedig a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár olvasótermében 19 órakor kezdődik a Fehérvári iro­dalmi krónika című műsor, amelynek szerkesztője Ro­mán Károly. Ugyancsak eb­ben az időpontban Siárbo­­gárdon, a Madarász József Könyvtárban Szakonyi Ká­roly íróval beszélgethetnek a kortárs művek kedvelői. Zágoni Erzsébet Pozsgay Imre, az ünnepi könyvhét országos vidéki ese­ményeinek megnyitóján Az olvasó ember tavaszi ünnepére sok százan voltak kiván­csiak _ ________________________________ FEJ­ÉR MEGYEI | Losonczi Pál __________ Mongóliába látogat vasárnap. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának 1984. május 27. tagja, az Elnöki Tanács elnöke a Mongol Népi Forrag­yi­­­r­o­dalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Nép- QVTolyam, köztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének meghí- -1 23 szám­a Mongol Népköztársaságba utazik. % T IT1^1TT|­ ;TJ1 A\'t TJt JT JTJ J IN­J a'l . ,, , j - Ára: 1,40 Ft A Videoton a BNV-n Az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron — a korábbi hagyományoknak megfelelően — a Videoton Elektronikai Vállalat számítástechnikai berendezéseit mutatja be. Ami azonban a vásárlátogatónak rögtön szemébe tűnik, hogy a megszokott kiállítási terület erre a tavaszra megújult. Szem­re is igen tetszetős, gyorsan összeszerelhető és szétszedhető polírozott alumíniumelemekből készültek a térelválasztók, valamint a tanácskozó- és vendégfogadó helyiségek. Amint azt a vállalat hét elejei sajtótájékoztatóján kö­zölték, az elmúlt esztendő az egész vállalat és a Szá­mítástechnikai Gyár számá­ra is igen eredményes volt. Sikerült jelentős mértékben növelni a termelést, kedvező gazdasági mutatók mellett. Számítástechnikai termé­kekből a vállalat több mint 5 milliárd forint értékben termelt, ebből 1,2 milliárd forint értékű számítógépet és perifériát hazai felhasz­nálók körében értékesítet­tek. Az idei BNV két szem­pontból is figyelemre méltó: a kiállított berende­zéseken nyomon követhető miként alkalmazkodik a Vi­deoton a számítástechniká­ban tapasztalható új fejlő­dési irányzatokhoz, másrészt pedig a bemutatott termé­kek egy része már a VII. ötéves tervidőszak bel- és külföldi ajánlatát képezi. A Videoton a vásáron tel­jesen új, komplett mikro­számítógép-családdal jelent­kezik. Ennek legkisebb da­rabja a „TV-computer” az első igazi hazai „családi"­ számítógép, amely egyaránt alkalmas színes és fekete­fehér videojátékok játszásá­ra, otthoni, vagy iskolai ok­tatásra és komoly számítási feladatok elvégzésére. A Videoton természetesen folyamatosan tovább gyárt­ja nagyobb teljesítményű számítógépeit, a VT 20 rend­szereket, a VDT és VDN tí­pusokat, bár a fokozott meg­bízhatóság és a folyamatos üzem érdekében elengedhe­tetlen bizonyos típusok to­vábbfejlesztése, ami az R 11 és az SZM—52 gépeknél már meg is történt. A folyamatos műszaki fej­lesztés, a berendezések egy­re magasabb szintű műszaki kiszolgálása és nem utolsó­sorban a hazai számítástech­nikával foglalkozó társvál­lalatokkal és intézetekkel folytatott együttműködés eredményeként a Videoton Elektronikai Vállalat jogo­san bizakodhat abban, hogy a következő években is fenn tudja tartani az elmúlt évti­zed kimagaslóan dinamikus fejlődését. A tavaszi BNV-n látottak mindenesetre erre engednek következtetni. p. a. Fotó: Gregority Antal A hagyományokhoz hűen ! Gyermekek oltalmában Mi felnőttek — mint ex gyerekek is — valamennyien gyakorta halljuk, hogy a felnőtt társadalom milyen gondoskodással veszi körül a felnövekvő nemzedéket. Óvja, félti, védi, neveli, őket. Néha azonban úgy érzem, ez fordítva is igaz. A gyer­mekek őrzik a felnőtteket, segítve megtartaniuk mind­azt a jót és szépet, amely az emberséghez szükséges. Figyeljük csak, hogy a felnőtt — akár szülő is — mennyire másként szól, ha gyermekek veszik körül. Hangja lágyabb és szelí­­debb, visszatartja az ingerült szavakat, válogatja a kedve­sebbeket. És úgy szól, ahogy talán mindig kellene. Az örökké rohanó, siető, mindig időzavarral küzdő felnőtt, ha gyermekkéz si­mul tenyerébe, s lelassítja lépteit. Újra tanul sétálni nézni és gyönyörködni. Mintha már nem sürgetné semmi, úgy hajol egy virág­hoz, nyúl egy levélért, gyü­mölcsért. A gyors olvasáshoz szo­kott, a lapokat épp csak átfutó felnőtt, ha meseköny­vet vesz kezébe és felolvas, újra elmerül a szavak ze­néjében, szépségében, a ki­fejezések gazdagságában. S megint erőt merít, hogy higgyen az igazság győze­delmeskedésében. A gyermek kis alakja int meggondolásra minden dön­tésünk előtt, a hirtelen el­határozásokat szépen meg­gondolt tervvé szelídíti. Sze­mélye sugarat bocsát a jö­vőbe, hogy a felnőtt jobban lássa cselekedeteinek to­vábbélését. A síró gyermek mellett érezheti a felnőtt igazán, milyen hatalma van a békí­tő szónak és milyen ereje a vigasztalásnak. S ebből jut­tatni kellene néha egymás­nak is. A gyermek jelenléte nem feledtetheti az önzetlenséget, mint ahogy azt sem, hogy a szeretet sohasem hull a semmibe, hanem visszasu­gárzik. A felnőttet gyermeki kör­ben érintheti meg igazán a béke könnyű érzése. S itt szakad rá nehéz súlyával a felelősség, hogy mindez raj­ta is múlik. S nem tehet egyebet, védeni kell, s vele a jövőt, amit már odaígért. Hát így élünk mi felnőt­tek, a gyermekek oltalmá­ban. Mihók Lenke

Next