Fejér Megyei Hírlap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-23 / 275. szám
HAZAI BERUHÁZÁSOK VERSENYTÁRGYALÁSOKKAL AZ ÉGETNI VALÓ BIOGÁZ . N ■■■■! ———— ORVOSI ÜGYELETEK EGY KIÁLLÍTÁS TANULSÁGAI Búzavetés után Népgazdasági szempontból jelentős, a mezőgazdaságban pedig meghatározó szerepe van a gabonatermelésnek. A szántóterületnek 62—63 százalékát foglalja el. Az éves gabonatermés bruttó termelési értéke meghaladja az 50 milliárd forintot. A mezőgazdasági üzemeknek ez az egyik legnagyobb pénzbevételi forrása. A hatvanas évek első felében a mainál 13 százalékkal nagyobb területen, évente 66,5 millió tonna gabonát sikerült betakarítani. A jelen ötéves tervben pedig átlagosan ennek több mint kétszeresét termeljük meg. A hazai gabonatermelők hozzáértését, nagyszerű munkáját dicséri az a tény, hogy az egy lakosra jutó gabonatermelésben az utóbbi években csatlakoztunk a világ élmezőnyéhez. Az eddig elért eredmények azonban egyáltalán nem jelentik a felső határt a gabonatermelésben. Tovább kell javítanunk, korszerűsítenünk a termelés anyagi, műszaki, biológiai feltételeit, a termelésszervezés módszereit, a technológiai fegyelmet, hogy nagyobb hatékonysággal, észszerűbb anyag-, eszköz- és erőfelhasználással versenyképesebb legyen a hazai gabonatermelés. Jövőre a termelési előirányzataink szerint 15,4 millió tonna gabonatermés elérése a cél. Ehhez búzából meg kell közelíteni a hektáronkénti öttonnás termésátlagot, kukoricából pedig túl kell szárnyalni a hat tonnát. Nálunk, a megyében természetesen magasabb kell, hogy legyen a mérce, hiszen búzából majdnem másfél tonnával felette vagyunk az ötnek, s kukoricából is országos átlag felett termesztünk. E termelési feladat megoldásához megvannak a feltételek, s bíztató számunkra, hogy a legfontosabb kalászosgabona növényünket, a búzát még az olyan nehéz feltételek között is, mint amilyenek az idei őszre kialakultak, sikeresen, jó munkával vetették el termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink. Fejér megyében október 28-ig elvetették a kenyérgabonát. Búzából a vetésterület megközelíti a másfél millió hektárt, a megyénkben 80 ezer 880 hektáron vetettek. A gabonatermelés, -értékesítés folyamatában azonnban nemcsak eredmények vannak, hanem ellentmondásokis. Ezek közül az egyik leglényegesebb a termelésnövekedés és a tárolás, a raktározás lehetőségei között keletkezett. Bár megyénkben minden eddiginél nagyobb ütemben nőtt a raktárkapacitás — főleg a nemrég átadott dunaújvárosi gabonasiló belépésével — a raktártér bővülésének üteme még így is elmaradt a gabonatermelés mennyiségi növekedése mögött. A termeléssel, betakarítással, tárolással, feldolgozással szemben egyaránt szigorodtak a követelmények, mert a nemzetközi gazdasági élet minden eddiginél magasabbra állította az agrártermékekkel szemben is a mércét. Ezeket a követelményeket közvetítik a közgazdasági szabályozók, amelyeket kormányzatunk 1985-re kialakított, s elfogadott. G. G. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Hazafias Népfront megyei elnökségének ülése A gazdaságpolitikai munka eredményei A Hazafias Népfront megyei elnöksége tegnap délutáni ülésén a mozgalom keretében végzett gazdaságpolitikai tevékenységről tárgyalt. Megállapította a testület, hogy megyénkben a népfronttestületek, a megyei népfront illetékes munkabizottságai eredményesen, jó néhány esetben kezdeményezően járultak hozzá a gazdaságpolitikai célok megismertetéséhez, elfogadtatásához. A megyei elnökség tagjai is számos esetben részesei voltak a településeken adott témában, a lakossággal folytatott beszélgetéseknek. Ilyen volt például a kereskedelmi ellátás, az ipari szolgáltatás helyzetének elemzése. Ugyanakkor a gazdaságpolitikai, a településpolitikai és a környezetvédelmi munkabizottság több, országosan előkészített anyagot vitatott meg, véleményezett. Ezek között volt A lakásépítés, a lakásfenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelvei című anyag, a közúthálózat fejlesztésének hosszú távú koncepciója. Hasonló felelősséggel gyűjtöttek helyi tapasztalatokat a mezőgazdaság ipari hátterének felméréséhez, valamint a személy- és teherszállítási szolgáltatások ellenőrzéséhez is. Több témát a társszervekkel , a megyei népi ellenőrzési bizottsággal, az SZMT- vel, a Vöröskereszt megyei vezetőségével és más szervezetekkel együtt dolgoztak fel. Székesfehérváron, Dunaújvárosban, és Sárbogárdon megtudakolták, hogy milyen a lakásszövetkezet építő- és fenntartó tevékenysége. Véleményeztek a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé kerülő gazdaságpolitikai témákat is. A gazdaságpolitikai és a településpolitikai munkabizottságok együttesen tárgyalták meg a távhő- és melegvízellátási rendelet tervezetét, valamint a zártkertek helyzetét és hasznosítását. Önálló feldolgozásban adott munkát a társközségek alapellátásának vizsgálata, aminek tapasztalatait a fogyasztók megyei tanácsa is hasznosította. A munkaformákhoz, a módszerekhez tartoznak a lakossági beszélgetések, adott kérdésekben a társadalmi viták, véleményezések, témavizsgálatok és tájékoztatások. Az elnökség ülésén tájékozódott a felszabadulásunk 40. évfordulójával kapcsolatos feladatok időarányos végrehajtásáról és előkészítette a népfrontvezetők háromnapos továbbképzését. n. e. Benke Valéria Baranyában Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke kétnapos látogatást tett Baranya megyében. Szerdán a megyei pártbizottság székházában a megye vezetői fogadták, majd Lukács János, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a térség gazdasági, politikai, társadalmi helyzetéről, valamint az MSZMP tizenharmadik kongresszusát megelőző taggyűlések tapasztalatairól. A Politikai Bizottság tagja ezután a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiójába látogatott. Benke Valéria csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia pécsi regionális kutatási központjában hallgatott meg tájékoztatót az intézmény munkájáról, majd Harkányba utazott, ahol megtekintette a gyógyvízéről híres nagyközség új művelődési házát és a termelőszövetkezetek üdülőjét. A program következő állomása Siklós volt. A város Táncsics Mihály Gimnáziumában találkozott az iskola vezetőivel és diákjaival, ezután pedig felkereste a Baranya megyei alkotótelepek siklósi kerámia-alkotóházát. A vendéglátók itt bemutatták a Politikai Bizottság tagjának a keramikusok számára tervezett műhelyeket, amelyekben helyet kaptak a társművészetek — a szobrászat és a tűzzománc — művelői is. Benke Valéria megtekintette az alkotóház legutóbbi vendégeinek munkáit, a kilenc hazai szobrászművész kerámiaplasztikáiból rendezett kiállítást. Baranya megyei látogatását az újpetrei Petőfi Sándor Termelőszövetkezetben fejezte be, ahol a közös gazdaság eredményeiről, a szövetkezet tagjainak szociális és kulturális ellátásáról tájékozódott. Gyenes András a XVIII. kerületben Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke csütörtökön a főváros XVIII. kerületébe látogatott. A vendéget a pártbizottság székházában Peták Emil első titkár és Tancsik Rudolf tanácselnök fogadta, s tájékoztatta a kerület életéről, munkájáról. A program a Ferihegyi repülőtéren folytatódott, ahol Gyenes András — a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság, valamint a Magyar Légiközlekedési Vállalat vezetőinek kalauzolásával — ismerkedett a repülőtér és a repülésirányítás fejlesztését célzó munkálatokkal. Az 1977-ben megkezdett állami nagyberuházás I/A üteme tavaly év végére készült el, amelynek eredményeként új kifutópálya, fénytechnikai berendezés, irányítótorony, hangár — a hozzá tartozó műszaki bázissal — szociális létesítmény épült, hat és félmilliárd forint ráfordítással. Másfél éve kezdték építeni, s várhatóan 1985 őszétől üzemel az új forgalmi épület. Délután Gyenes András részt vett a kerületi pártvégrehajtó bizottság soros ülésén, ahol a testület tagjai többek között a pártfegyelem kérdéseivel foglalkoztak. (MTI) Országos minőségügyi konferencia Országos minőségügyi konferenciát tartottak csütörtökön Budapesten, a Duna Intercontinental Szállóban. A tanácskozáson — amelyet az MTESZ Központi Szabványosítási és Minőségügyi Bizottsága más MTESZ-egyesületekkel, valamint a Magyar Szabványügyi Hivatallal közösen rendezett — több mint négyszáz szakember az anyag- és energiatakarékos technológiák és a termékek minősége közötti kölcsönhatást vizsgálta meg. Szikszay Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke — távollétében felolvasott— nyitóelőadása emlékeztetett rá: a hatodik ötéves terv során határozott intézkedések történtek az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, nemzetközi összehasonlításban azonban még ma is igen magasnak számít a hazai felhasználás. Termékeink túlméretezettek, a szükségesnél súlyosabbak, előállításuk, vagy alkalmazásuk az indokoltnál nagyobb energiát igényel. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint hazánkban évente mintegy 2,6 milliárd forintra tehető a minőségi hibákból eredő gazdasági veszteség. E hibák 90 százaléka az ipari ágazatokban keletkezik, zömében olyan területeken, ahol az anyag és az energiafelhasználás is meghaladja az átlagos szintet. Szakemberek szerint a korszerűbb termékcsaládok kialakításával lehetőség van arra, hogy a minőség is javuljon és újabb megtakarításokat is el lehessen érni. A plenáris ülés után ipari, építőipari és élelmiszergazdasági szekciókban tanácskoztak a résztvevők. (MTI) Péntek, 1984. november 23. XL. évfolyam, 275. szám Ára: 1,40 Ft Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott azokról a tárgyalásokról, amelyeket a szovjet kormány meghívása alapján Nyikolaj Alekszandrovics Tyihonovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével folytatott Moszkvában. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megerősítette az elektronika társadalmi-gazdasági alkalmazásának elterjesztését szolgáló központi fejlesztési és szervezési program koncepcióját. Úgy döntött, hogy a programot a népgazdaság VII. ötéves tervével egyidőben, azzal összehangolva kell előterjeszteni a Minisztertanácshoz. A kormány megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését a szakmunkásképzés helyzetéről. Kötelezte az illetékeseket, hogy a jelentésben összegzett tapasztalatokat a közoktatás fejlesztésére kidolgozott program végrehajtásának menetében hasznosítsák. (MTI) Lakatos Ernő Székesfehérváron Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője tegnapi munkanapját megyénkben töltötte. A kora délelőtti órákban Takács Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával és Sudár Ivánnal, a megyei pártbizottság titkárával folytatott beszélgetést. Ezután találkozott a Fejér megyei Hírlap vezető munkatársaival. Megnézte a székesfehérvári kábeltelevízió képújságját, meglátogatta az MTI megyei szerkesztőségét. Ezután a Videoton Elektronikai Vállalat tevékenységével, életével ismerkedett. Délután a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán, a propagandisták tanácskozásán időszerű politikai és ideológiai kérdésekről, ezen belül a XIII. pártkongresszus előkészületeiről, az előttünk álló jubileumi esztendő politikai feladatairól tartott előadást a Központi Bizottság osztályvezetője. Befejeződött a martonvásári FAO-tanácskozás Katalógus Európa kukorica „génkincséről” Katalógust készítenek Európa kukorica „génkincséről”, s hozzáfognak az egyes országok birtokában levő, saját genetikai alapanyagok nemesítési értékének felméréséhez — határozták el a FAO kukoricagenetikai alapanyagok munkacsoportja tegnap, az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetben befejezett tanácskozáson. Mint a részt vevő országok szakemberei hangoztatták, az európai kukorica-génanyagok felkutatásának, megőrzésének célja a nemesítő munka megújulásának segítése. A munkát már évekkel ezelőtt meg kellett volna kezdeni. Azokban az országokban ugyanis, ahol intenzív hibridkukorica-termesztést folytatnak, szinte teljesen eltűntek már a kiváló tulajdonságokat hordozó, hajdani táj- és helyi fajták. Európa kukoricatermesztésének további fejlődése pedig szükségessé tenné a változatosságot biztosító genetikai alapanyagok hasznosítását.