Fejér Megyei Hírlap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-11 / 8. szám
Szükség és ösztönzés Befejeződött a termelési és gazdálkodási tervek összeállítása a vállalatoknál. A vezetőknek nem csupán az anyagellátás, a termékszerkezet és kereskedelmi (piac) politika módosulásait, hanem sokkal inkább a gazdasági szabályozórendszer változásait kellett figyelembe venniük. Talán nincs is olyan gazdálkodó szervezet az országban, ahol a főkönyvelő ne számította volna ki, hogy 1995-ben mennyivel többet kell termelniük, illetve mennyivel hatékonyabbban kell gazdálkodniuk ahhoz, hogy megtarthassák a tavalyi szociálpolitikai és bérezési színvonalat. Mondhatnánk erre, hogy éppen ez volt a célja a szabályzók változtatásának. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével a vállalatokban meglévő kapacitás- és szervezettségi tartalékok feltárását, meg az irányító és végrehajtó dolgozók jobb teljesítményének ösztönzését kívánja elérni a kormányzat. Hiszen évek óta köztudott, hogy a nehéz gazdasági helyzetből az ország a többi között a hatékonyság fokozásával és a termékminőség javításával képes kilábalni. Mégis lépten-nyomon azt hallja az ember igazgatóktól, főkönyvelőktől, hogy ez az újabb szabályozó-módosítás ennyi meg ennyi millió nyereséget „visz el” a vállalattól. Hogy „ott fönt” egy tollvonással, például a vagyonadó bevezetésével, vagy a társadalombiztosítási járulék felemelésével nemcsak a béremelést szorítják szűkös határok közé, hanem a vállalat fejlesztését is megnehezítik. Pedig beruházni és korszerűsíteni éppen a jövő, a későbbi fellendülés érdekében parancsoló szükség, és az egyre apadó fejlesztési keretek már-már a vállalatok külpiaci versenyképességét veszélyeztetik. A vállalatvezetői „sirámokat” és a részben megalapozott aggodalmakat mindenki ismeri. Természetesen sokkal könnyebb dolguk lenne kedvezőbb adó- és hitelfeltételek esetén, korlátlan, vagy legalábbis bőségesebb beruházási tőkével modernizálni, termelékenyebb gépeket beszerezni és fejlettebb, tökéletesebben feldolgozott termékeket előállítani. Éppen ezt nem engedi meg a szorító világgazdasági helyzet, s éppen ehhez próbál rugalmasabb és tágabb intézkedési jogkört adni a sokszor szidott szabályzómódosítás. Hiszen nekünk éppen az-zal kell világpiaci versenyképességünket növelni, hogy a megszokott kényelmes, lassú irányító szervezeteket észszerűsítjük és jelentősen csökkentjük az indokolatlanul megnövekedett működési és gyártási költségeket. Ehhez és a folyamatos, alkotó munkához, a kifogástalan minőségű tevékenységhez kell megkeresniük a megfelelő ösztönzést, a teljesítményekkel arányosabb és differenciáltabb bérezést. Kétségtelen, hogy ez az út nehezebb, mintha anyagi eszközök bőségesen állnának rendelkezésünkre. Zs. Cs. a I L II L. I VILÁG PROLETÁRJAI, NAGYOBB ÁRBEVÉTEL, KEVESEBB I L w EL ll I W I EL V_H TEL I egyesüljetek ! Mi LEGYEN A VESZTESÉGESEKKEL? péntek 1985. január 11. TUDÓSÍTÓINK JELENTIK XLI. évfolyam, ________________ 8. szám MINDANNYIUNK ÉRDEKE _____ _________ Ára. *8Q R Hatékonyabban, olcsóbban, szervezettebben A gépipar 1985. évi terve A hazai gépipar 1985-ben három százalékkal, vagyis az ipari átlagot meghaladó mértékben növeli termelését. Bár a népgazdaságban általában csak mérsékelt élénkülés várható, a korábbi évekhez képest valamelyest nagyobbak a különböző ágazatok beszerzési lehetőségei egyes beruházási javakból. Tartós fogyasztási cikkekből pedig a folyamatosan növekvő igények miatt elengedhetetlen a termelés fokozása. A gépipar számára további lehetőségeket kínál a vállalatoknak az a törekvése, hogy hazai cikkekkel pótolják a nehezen és drágán beszerezhető importtermékeket. A népgazdaság számít a gépipari export számottevő növelésére. A számítások szerint a szocialista országokba irányuló kivitel mintegy 5- 7 százalékkal növelhető. A rubel elszámolású export nagy része hosszú távú, tartós kapcsolatokra épül, ami elősegíti a termelőkapacitások még jobb kihasználását. A konvertibilis elszámolású kivitelnek az ipari átlagot meghaladó ütemű dinamikus bővítését pedig elsősorban az indokolja, hogy ez az ágazat viszonylag mérsékelten importigényes, és a termelés gazdaságosan megszervezhető, így a népgazdasági terv a gépipar tőkés exportjának 8, 9 százalékos növekedésével számol. Azt is figyelembe vették, hogy a fejlődő országokbeli partnerek fizetési nehézségei talán oldódni fognak, és a fejlett országokba irányuló kiviteli lehetőségek is szélesednek. A kivitel növelése azonban mindenképpen az eddiginél alaposabb piaci munkát kíván, s jobb együttműködést az exportmunkában részt vevő vállalatok között. Ezúttal is az átlagosnál dinamikusabban nő majd a közúti járművek és részegységek, a háztartási és a tartós fogyasztási cikkek és egyes elektronikai termékek előállítása. A piaci lehetőségek számbavételével mérsékeltebb fejlődésre van lehetőség az egyedi nagy berendezéseket, mezőgazdasági gépeket és szerszámgépeket gyártó nagy vállalatoknál. Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépekből még mindig kisebb a belföldi piac igénye, mint néhány évvel ezelőtt volt, de a gyártók eladási lehetőségei javíthatók különféle részegységek gyártásának bővítésével. Jelentős előrelépés várható a szerszámgyártásban. Minden eddiginél több keményfémszerszám és -lapka készül, és felkészülnek a modern csiga-fúrógyártás meghonosítására is. A járműiparban az egyik legfőbb cél az importalkatrészek hazaival való helyettesítése. Járműiparunk korszerűsége, az igényes gyártmányválaszték továbbra is kedvező lehetőséget ad a konvertibilis export fokozásához. Ugyanakkor mind itthon, mind külföldön még mindig nehezebb eladni a korszerű energetikai gépeket és készülékeket, ami befolyásolja a termelés bővítésének lehetőségét. 1985-ben az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kap a gépipari vállalatok belső érdekeltségének javítása és a vállalati szervezeti formák korszerűsítése. A szabályozó rendszer változásának arra kell ösztönöznie a vállalatokat, hogy a piaci igényeknek műszakilag megfelelő és gazdaságosan értékesíthető termékeket hozzanak forgalomba, javuljon teljesítőképességük, és igyekezzenek jobban hasznosítani azokat a kapacitásokat is, ahol rendeléshiány várható. Mindennek érdekében hatékonyabb és összehangoltabb szervező munkára, a minőség folyamatos javítása érdekében pedig jobb együttműködésre van szükség az alapanyagokat előállító kohászat és a feldolgozóipar között. Meszöv-elnökségi ülés Jelentős az áfészek ipari tevékenysége Csütörtök délelőtt Székesfehérváron ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Fejér megyei Szövetségének elnöksége. A testület Kovács György elnök előterjesztésében, első napirendi pontként, a kongresszusi irányelvekről tartott vitát, melynek összegezése után Sudár Iván, a megyei pártbizottság titkára értékelte a hozzászólásokat, majd időszerű belpolitikai, gazdasági és kultúrpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Értékelésében kiemelte a hasonló jellegű előremutató, őszinte viták fontosságát, hangsúlyozva, hogy a különböző nézetek feltárása, a reális helyzetelemzés és értékelés jelentősen elősegítheti a politikai és gazdasági munkát. Következő napirendi pontként dr. Szigetvári Tibor, ofész titkárhelyettes írásbeli előterjesztésében a fogyasztási szövetkezetek ipari és szolgáltató tevékenységének helyzetét és jövőbeni feladatait elemezte a testület. Fejér megye fogyasztási szövetkezetei, a mérsékelt gazdasági növekedés ellenére, figyelemre méltó eredményeket értek el ipari tevékenységükkel. Az ipari teljesítmény értéke a múlt évben elérte az 530 millió forintot és az 1980-as évhez viszonyított nyereségük a tavalyi év végére megduplázódott. A fogyasztási jellegű szolgáltatásoknál a hatodik ötéves tervben 25—30 százalékos növekedéssel lehet számolni. Ennek jelentős része 1984-ben realizálódott, a szerződéses és a kísérleti jellegű jövedelemérdekeltségű forma nagyobb ösztönző hatására. A szolgáltatás összetétele szerint 60 százalékban lakossági, 40 százalékban pedig közületi. Az eredmények eléréséhez kedvezően járultak hozzá a tervidőszak kezdetén a Szövosz ösztönző intézkedései, a központi fejlesztési alapból nyújtott hitelekkel és egyéb kölcsönökkel. A Mészöv is hasonló iparfejlesztést képviselve, illetve a megyei pártbizottság iparfejlesztési határozatát is figyelembe véve segítette a fogyasztási szövetkezetek ipari tevékenységének bővítését. Ennek során jelentős új kapacitások jöttek létre, melyek szintén hozzájárultak az eredmények eléréséhez. A Bicske és környéke Áfésznál szerkezeti lakatos és mezőgazdasági láncgyártó részleg kezdte meg működését, valamint létrehozták bedolgozói hálózatukat. A Dunaszöv Áfész lemezfeldolgozót indított be és megtörtént az alugrafikai üzem rekonstrukciója. A Mór és Környéke Áfész megkezdte a munkavédelmi kesztyűk gyártását, a Sárbogárd és Környéke Áfésznál faipari és fémtömegcikk gyártó részleget, a Gorsium Áfész irodagépjavító részleget hozott létre és korszerűsítették a varrodát. A Velencei-tó környéke Áfész beindította a faipari részlegét, bővítette három élelmiszerfeldolgozó üzemét. A Dunaújvárosi Munkásszövetkezetben megkezdődött a gumi-, ill. műbőrfeldolgozás, a Szörmű Vállalatnál pedig több részleg korszerűsítése mellett megkezdték a tűzoltókészülékek javítását, létrehozták üzemanyagbemérő-állomásukat. Jelentős emellett a szövetkezetek építőipari tevékenysége is, amely elsősorban házilagos kivitelezésű karbantartási és felújítási munkát jelent a Szövtervber Vállalat koordinálásában. Összegezve megállapítható, hogy az áfészek ipari-szolgáltató tevékenysége a tervidőszakban megfelelő eredményeket produkált, a továbbiakban célszerű növelni az ágazat önállóságát, versenyképességét. p. a. Az SZKP KB PB ülése Fontos állomás volt Genf Az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága meghallgatta Andrej Gromiko jelentését George Shultz amerikai külügyminiszterrel történt január 7-8-i genfi találkozójáról. A testület egyöntetűen leszögezte: a genfi találkozó fontos eredménye, hogy megállapodás született a kozmikus és a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalások tárgyáról és céljairól, s arról, hogy a kérdéseket egymással összefüggésben vizsgálják és oldják meg. A PB-ülésen külön hangsúlyozták, hogy a fegyverkezési hajsza beszüntetésében, a nukleáris háború veszélyének elhárításában és végső soron a nukleáris fegyverek felszámolásában csakis akkor lehet reálisan előbbre jutni, ha az elkövetkező tárgyalásokon minden részletében szigorúan érvényesítik az elért megállapodást. A világ népeinek érdeke ezt követeli, s ez a Szovjetunió elvi és konstruktív hozzáállása a tárgyalásokhoz. Ugyanezt a magatartást várja az Egyesült Államoktól is — szögezte le a Politikai Bizottság. Józanul, az elért eredmények felnagyításától tartózkodva értékeli a szovjet sajtó Andrej Gromiko és George Schultz kétnapos genfi találkozóját. Az Izvesztyija és a Pravda genfi tudósításaikban felhívják rá a figyelmet, hogy a külügyminiszterek találkozóján csupán az első lépést sikerült megtenni, hiszen a kozmikus és nukleáris fegyverzetekről folytatandó tényleges tárgyalások még hátra vannak. Az Izvesztyija megállapítása szerint hosszúnak és nehéznek ígérkező utat kell még megtenni a kívánt célok eléréséig. A vezető szovjet lapok beszámolnak arról is, hogy a tervezett tárgyalások témájáról és céljairól nem könynyen született megállapodás. Mint a Pravda különtudósítója megállapítja, az amerikai küldöttség kétnapos intenzív tárgyalások után helyezkedett olyan álláspontra, amely lehetővé teszi a tárgyalásokat a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, módot ad annak a párbeszédnek a megkezdésére, amely az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek tiszteletben tartásán kell, hogy alapuljon. Az Izvesztyija tudósítói felidézik, hogy a genfi találkozó előtt alapvető elvi különbségek voltak a két fél álláspontjában. A svájci városban folytatott kétnapos nehéz viták során azonban felülkerekedett az új tárgyalások megkezdésének kölcsönös szándéka. Arra azonban csak a jövő derít majd igazán fény, hogy az Egyesült Államok képviselői miért is fogadták el a találkozóról kiadott közös nyilatkozatnak azokat a megfogalmazásait, amelyek ellentmondanak az ő korábban hangoztatott álláspontjuknak. Ami a jövőt illeti, a Pravda megfogalmazása szerint nagyon fontos, hogy a tárgyalások előkészítése és folytatása idején a felek szigorúan szem előtt tartsák azokat a célokat, amelyekről a Genfben kiadott közös nyilatkozat szól. Folyamatosan szállít megrendelőinek a vasmű Zavarokat okozott a nagy hideg A Dunán érkezett a rendkívüli tél első kellemetlensége a Dunai Vasműben. Alacsony a vízállás, és zajlik a jég. Emiatt eldugultak a szivattyúház vízfelvevő csonkjai, termelési zavarokat okozott a vízhiány. Rövid időre le kellett állítani a nagyolvasztókat és a martinacélművet. A Dunai Vasmű szakemberei búvárok segítségével megtisztították az 1. számú szivattyú csonkjait, így a vízellátás helyreállt. A földgáz- és energiaellátás zavarai a Dunai Vasműben is éreztették hatásukat. Különösen a hét első napjaiban csökkent az ellátás, több fogyasztót ki kellett kapcsolni, illetve olajtüzelésre átállítani. Ennek következtében csökkent a város és a papírgyár részére kibocsátható gáz. A Dunai Vasmű belső szervezéssel, korlátozásokkal megoldotta az alapvető gondokat. Az országos villamos hálózatból felhasználható energia mennyiségének csökkenése miatt a Dunai Vasműben be kellett állítani a meleg és hideghengerművet, valamint a lemezfeldolgozógyáregység néhány üzemét. Ugyancsak szünetel a szénelőkészítő üzem termelése is. A korlátozás mérséklésével azóta megteremtődött a lehetőség a hengerművek kemenceparkja és az erőmű gőzellátó üzem indítására. Az energiafelhasználás nehézségeinek áthidalására a Dunai Vasműben rendkívüli intézkedéseket hoztak. Állandó ügyeletes csoport figyeli az energiahálózatot. Folyamatosan dolgoznak a szivattyútelepen is. Nincs fennakadás a Dunai Vasmű közlekedésében. Nincs normán felüli kocsiállás, a beérkező vagonokat időbe kiürítik és továbbítják. A kikötő szombaton éjszaka „állt le”, három uszályt nem tudtak kirakni. Előreláthatólag január 25-ig nem is fogad a kikötő újabb rakományokat. Megrendelőinek folyamatosan szállít a Dunai Vasmű: naponta mintegy 3000—3200 tonna áru hagyja el a vállalatot, ami alig kevesebb, mint a megszokott mennyiség.