Fejér Megyei Hírlap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-13 / 86. szám
I ^^^^^^^^Művelődéspolitika^^^ Úgy érezte szabadon él címmel fotókiállítás nyílt Székesfehérváron, az Építők Művelődési Házában. Ambrus Tibor fotóit április 28-áig tekinthetik meg az érdeklődők. Itt látható felvétele a Beatrice sorozat része Minden megmagyarázható? A HANYATTESÉS ELEGANCIÁJA Angyal Ádám ördögi módon gúnyolja ki napjaink ellentmondásait, visszásságait, a stabilizációs a koordinációs, a mobilizáló és dinamizáló programokat. A gyakran nyilatkozó, cikkező közéleti ember, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár vezérigazgatóig könyvvel is jelentkezett Hulló levelek címmel. A Hátaztáni Tudományos Akadémia leveleinek kötegével azt kívánja bizonyítani, hogy Hátaztán polgárai képesek a fejtetőre állás racionalitását a hanyattesés eleganciáját és a vízfejűek háborgását is természetesnek tekinteni, ha megfelelő értelmezést találnak hozzá. Fő tétele: életünk minden marhasága megmagyarázható. Gyilkos iróniával állítja: azok, akik a világ megváltoztatásán fáradoznak ahelyett, hogy egyszerűen megmagyaráznák, még sokáig munkálkodhatnak. Központi tételének a következő cselekvési modell felel meg: a sors vihara bárhova is vessen, az első dolgod legyen kimagyarázni magad. Valóban minden marhaság megmagyarázható? Angyal gyűjteményében számos példa igazolja ezt. Levelei közül néhány számomra erőltetett, túlírt marhaságnak tűnt, de lehet, hogy ezen ítéletemet elégtelen élettapasztalatom motiválja. "Milyen ország Angyal Hátaztánja? Hazánk huszadik megyéje, amelynek fő terméke a mese, a pletyka és a blabla. Adómentes, szabad véleménykifejtési övezet, amelynek parlamentje a duma, jogrendszere a farkastörvény. . Lakossága dekadens, jelszava: Lesz, ami lesz! A hátaztáni alkotmánynak két paragrafusa van: az egyik azt szögezi le, hogy mindig a későbbi vélemény az igaz, a másik szerint, minden megmagyarázható. A levelek közül ezúttal csak egyet emelek ki, a Heuréka címűt, amelyben a szerző megosztja velünk örömét, amely abból a felismeréséből fakad, hogy kezében a kulcs, a szocialista gazdaság megteremtéséhez. Képlete pofonegyszerű: pont az ellenkezőjét kell tenni annak, amit eddig tettünk. Ha azt akarjuk, hogy növekedjen a jövedelem csökkenteni kell az adókat. Ha több teljesítést akarunk, többet kell fizetni. Ha valamiből kevés van, azt nem elosztani és beosztani kell hanem többet csinálni belőle. Nem kell előre megmondani, kinek, miből, mennyi kell, tudja azt magától mindenki. Aki nem akar dolgozni kapjon kevesebbet, mint aki dolgozik. A vállalat vállalkozzon, a bank bankárkodjon, a pénz annyit érjen, amennyi. A szakszervezet az érdekeket védje, a párt politizáljon a kormány vezesse az országot, a parlament meg vigyázzon rá. Félelmetesen egyszerűnek tűnnek a dolgok, talán emiatt csűrik-csavarják, bonyolítják. Engem némi reménnyel tölt el, hogy Angyal Ádám ott van, ahol a dolgok dőlnek, a termelés első frontja mellett kerületi párttitkárságot is vállalt. A reménységembe némi aggodalom is vegyül, mert tudjuk, a magyarázat mellett van még néhány más eszköz a helyzet megvilágítására. Ilyen többek között a bunkósbot, a hazugság, a statisztika, az ideológia. * Zágoni Erzsébet Szünidei foglalkoztatás, diáktáborok Pályázatok, díjazások A Fejér Megyei Tanács V.B. ifjúságpolitikai pénzeszközeinek felhasználására kiírt pályázatokról szakértői bizottság döntött, a hetvenegy pályázó közül negyvenheten részesültek 770 ezer forintnyi díjazásban. Egyébként a pályázók igénye 3 millió forint volt. Az általános és középiskolás diákok szünidei foglalkoztatására benyújtott pályázók közül a bizottság a következőket díjazta az alábbi forintösszegekkel : Petőfi Sándor Művelődési Központ Bicske 5000, Velinszky László Ifjúsági és Úttörőház 38 000, Városi Művelődési Központ, Mór 5000, Megyei ifi tanács 10 000, Megyei Művelődési Központ 5000, Vajda János Városi Könyvtár, Bicske 5000, Munkás Művelődési Központ, Dunaújváros 20 000 forint támogatásban részesült. A szakértői bizottság döntése szerint az általános és középiskolás diákok nyári bentlakásos táborainak támogatása a következőképpen alakult: Megyeicsaládvédelmi tanács, nagycsaládosok tábora 15 000, Burdos László Szakközépiskola, Dunaújváros diákvezetőképzés, csillagtábor 10 000, Városi úttörőelnökség Bicske, vezetőképzés 5000, MHSZ megyei vezetősége, honvédelmi úttörőtábor 85 000, Megyei Pedagógiai Intézet tehetséggondozó táborai 50 000, megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet életmód táborai 15 000, Általános Iskola és Diákotthon, Martonvásár, állami gondozott gyermekek tábora 5000, Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége, fogyatékos gyermekek tábora 40 000, FMT V. B. Ifjúsági Otthon életmód tábora 10 000, HNF megyei bizottsága, humán szolgáltatásra felkészítő tábor 25 000, HNF megyei, bizottsága szakmun- Tristánálók olvasótábora 25 000, Általános Iskola, Zámoly számítógépes tábor 10 000, Bartók Művelődési Központ, Dunaújváros, történelmi játszóház és tábor 81 000, megyei könyvtár cigánytanulók olvasótábora és napközis táborok könyvellátására 55 000, Megyei művelődési Központ színjátszók, pop-rock együttesek, néptáncos, népzenészek ifjúsági közösségek vezetőképzésére 75 000, természetvédelmi tábor 5000*, Móri Városi Művelődési Központ, képzőművészeti alkotótábor 10 000, Móricz Zsigmond Művelődési ház, Szabadbattyán, történelmi tábor 5000, megyei múzeumok igazgatósága, honismereti tábor 30 000, dunaújvárosi MEGVÉD Egyesület Káni Köre, kulturális táborra 10 000, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság környezetvédelmi tábor 20 000, Komarov Ifjúségi Klub környezetvédelmi célokra 10 000, agárdi Madárvárta természettudományi tábor 15 000, Megyei diáksporttanács természetvédelmi találkozó 10 000, természet és környezetvédelmi oktatóközpont tábor 10 000 forint. A nyári vándortáborok pályázó résztvevői (tizenhárom pályázó) közösség személyenként 100 forint hozzájárulást kapott a költségekhez. A szakértői bizottság ezekben a napokban tovább folytatja a többi pályázat értékelését. Személyiségfejlesztés az Ybl-iskolában A cél: gyermekközpontú iskola A Székesfehérvári Ybl Általános Iskola tantestülete olyan helyi nevelési rendszer megvalósításán dolgozik, amely egyfelől segíti a pedagógusokat a diákok megismerésében, ugyanakkor pedig a gyerekeket is önismeretre neveli. A gyermekközpontú személyiségfejlesztő programban az iskola minden pedagógusa részt vesz. Hogy is van ez? — kérdezhetnénk. Az iskolának nem az a feladata, hogy gyerekközpontú legyen? Hogy fejlessze a diákok személyiségét? Természetesen az új ismeretek átadása, a feleltetés, a számonkérés, azaz a szűken értelmezett „oktatás” nyilvánvalóan elválaszthatatlan a „neveléstől”, s ezzel együtt a személyiségfejlesztéstől. Az Ybl-iskolában sem hiszik, hogy felfedezték volna a „spanyolviaszt”. Ezt vallja az igazgató, Gulyás Antalné is; csupán olyan programot dolgoztak ki, amelya pedagógus számára könnyebbé teszi a gyerekek megismerését, s amelynek alapján felmérhetik az egyes diákok helyét, szerepét az osztályközösségben. A jó pedagógus apró jelekből is következtethet, amelyből sejti, hogy mi történik, ha „kihúzza a lábát” az osztályból — sejti, ám mégsem mindig tudja biztonsággal, milyen értékrend alapján alakulnak ki az osztályon belül a baráti csoportok, apró közösségek. S nem mindig veszi észre, ha egy-egy gyerek „rosszul érzi magát” az iskolában, ha konfliktusai vannak a többiekkel, vagy ha teljesen magányos. Ám ha észre is veszi, az okát nem mindig tudja. Horváth Lászlóné az egyik hatodik osztály vezetője nagy szociometriai „térképet” mutat. A pedagógusok rendszeresen felmérik az osztályokat, s a diákok válaszai alapján nyomon követhető, milyen szerepet tölt be egy-egy gyerek a közösségben, kik köré szerveződnek a csoportok, s kik azok a ,,perememberek”, akiket senki sem választ elszigetelve, magányosan élnek az osztályközösségben. Horváth Lászlóné is fontos dolgokat tudott meg „gyerekeiről”. Olyan apró „felfedezéseket” tett, amire érdemes odafigyelni. Sohasem gondolták például, hogy az osztály egyik legtehetségesebb diákját —, aki nem csupán jó tanuló, de mindenkivel kedves segítőkész, s akit a pedagógusok jó közösségi embernek ismertek meg — mégsem választják barátnak a gyerekek. Vajon mi lehet az oka? Talán túlságosan „felettük állónak”, „tökéletesnek” tartják? Vagy a túl sok dicséret inkább irigységet váltott ki a többiekből, s nem rokonszenvet? Kérdések, amelyekre egyelőre nem tudják a választ, a szociometriai felmérés eredményét mindenesetre figyelmeztetésnek tekintik a tanárok. Akad osztály, ahol olyan gyerekek köré szerveződtek csoportok, akik valamilyen kevésbé pozitív, a többiek számára mégis „imponáló” tulajdonsággal váltottak ki csodálatot, rokonszenvet. A rendszeres szociometriai felmérések így meghatározzák a közös beszélgetések témáját az osztályfőnöki órákon, s útmutatást adnak a pedagógusok számára a gyerekek értékrendjének kialakításánál. — Persze nemcsak az osztályfőnöki órákon adnak pontos támpontot ezek a „térképek” — mondja Gulyás Antalné igazgató. Amióta ezt a programot elkezdtük, minden pedagógus tudatosan ragadja meg az alkalmat a személyiségfejlesztésre aszerint, hogy a tárgyalt tananyag mire nyújt lehetőséget. Az irodalomórákon például nagyon sok alkalom adódik, ám ha csak egyetlen művet, tekintünk, például az ötödikben tanult „János Vitézt”, azt látjuk, hogy a gyerekek itt elsősorban az eszményi értékekkel, tulajdonságokkal ismerkedhetnek meg: a rettenthetetlen bátorsággal, hűséggel, hazaszeretettel. Természetesen ezek a fogalmak is nagyon fontosak, de a hétköznapi értékekkel már kevésbé vannak tisztában a diákok. Az osztályfőnöki órák beszélgetései inkább ezeket ,,veszik célba”. Ezt úgy is felmérhetjük, hogy megkértük a gyerekeket, írják fel, milyen pozitív és negatív tulajdonságokat ismernek. A lapokat beszedtük, de bármikor elkérhették, ha újabb tulajdonságot „fedeztek fel” környezetükben. Az a tapasztalatunk, hogy egyre többször használják — egymás között is — azokat a fogalmakat, amelyekre a beszélgetésekben ráirányítottuk a figyelmüket. A múltkor néhányan rendetlenkedtek az egyik osztályban. Az egyik kisfiú feltartotta a mutatóujját és figyelmeztetően azt mondta: „Önfegyelem!” Erről épp akkoriban volt szó az osztályokban . . . A felmérések egyébként — a pedagógusok szerint — a felnőttek világáról is árulkodnak, arra a kérdésre, hogy milyen tulajdonságok alapján választasz magadnak barátot? — a legtöbb gyerek ezt írta: legyen nyugodt, csendes, megértő, jól tudjunk beszélgetni, ne kiabáljon, ne veszekedjen ne legyen ideges, türelmetlen. A következtetés egyszerű: minden bizonnyal azért jelentenek értéket számukra ezek a tulajdonságok, mert ezek hiányoznak a legjobban mindennapjainkból. Gábor Gina HANGVERSENY DÉLIDŐBEN. A Magyar Rádió kéthetenként jelentkező Hangverseny délidőben című műsora klasszikusok zeneműveit mutatja be, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria Kupolaterméből közvetítenek (MTI fotó: Hámori Szabolcs) AUTÓTULAJDONOSOK ,,Figyelem” 1989. április 14-én 8—16 óráig, 15-én 8—13 óráig. Használt karambolos autó kiárusítása, ezen felül használt bontott alkatrészek árusítása — amíg a készlet tart. Szeretettel várjuk vásárlóinkat. Autójavító Kisszövetkezet 7083 Szivár, Móri út 154. Emlékművet állítanak Gárdonyban „Soha nem késő szembenézni az igazsággal és pótolni erkölcsi tartozásunkat” — így fogalmaz felhívásában a Hazafias Népfront Gárdony Városi Bizottsága, melyet minden városlakónak megküldött. Emlékeztetnek a negyvenhárom békében töltött időszakra, az elmulasztott kötelességre azokkal szemben, akik életüket áldozták hazánkért. Gárdonyban, a katolikus templomkertben tervezik feállítani a II. világháború áldozatainak emlékművét. Ehhez minden városlakó anyagi hozzájárulását kérik. Az önkéntesek felkeresik a település lakosságát, a Hazafias Népfront pecsétjével és sorszámmal ellátott gyűjtőívvel. A hozzájárulás öszszegét mindenki maga dönti el, és nincs az a csekély összeg, melyet ne fogadnának örömmel. Az emlékmű tervezése, engedélyezése folyamatban van. Ennek ellenére minden javaslatot, észrevételt, melylyel segíteni szándékoznak, azt a védnökség tagjaihoz lehet eljuttatni. " I