Fejér Megyei Hírlap, 1993. december (49. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-31 / 305. szám

Demokratikusabb lett a világ , de nem szabadabb Furcsa, ellentmondásos képet mutatott a világ 1993-ban: miközben a demokratikus berendez­kedésű országok száma gyarapodott, hasonló­képpen nőtt — ráadásul veszedelmes mértékben — az elnyomás, az erőszak és az állami ellenőr­zés a világ számos országában. A mind széle­sebb körben megtagadott vagy megtépázott sza­badságjogok miatt 1993-ban csaknem három­­százmillióval csökkent azoknak az embereknek a száma, akik szabad társadalmakban élnek, mi­közben félmilliárddal növekedett azoké, akik o­­lyan országok állampolgárai, ahol semmibe ve­szik az alapvető emberi jogokat—állapította meg a Freedom House éves jelentésében. A New York-i székhelyű szervezet csaknem negyedszá­zada vizsgálja és elemzi az em­beriség „szabadságfokának” az alakulását. Tekintetbe veszi e­­gyebek között a politikai, embe­ri és polgári jogok érvényesülé­sét, a szociális, társadalmi és gazdasági állapotok minőségét, a sajtó, a szakszervezetek, az egyházak és a társadalmi szer­vezetek helyzetét. Az MTI-hez eljutott jelenté­se szerint 1976 óta nem süllyedt olyan alacsonyra a „szabad” or­szágokban élők aránya, mint 1993-ban: az emberiségnek csupán 19 százaléka élvezheti teljes mértékben az alapvető szabadságjogokat, miközben 41 százaléka „nem szabad”, 40 százaléka pedig csak „részben szabad” államokban él. Miköz­ben a demokratikusnak minő­síthető országok száma 99-ről 107-re nőtt, negyvenkét állam­ban visszaesett a szabadságjo­gok érvényesülésének szintje — az egymással látszólag ütkö­ző társadalmi irányzatnak az e­redőjeként a Freedom House hetvenkét országot minősített szabadnak, hatvanhármat csak részben szabadnak, ötvenötöt pedig nem szabadnak. (Az u­­tóbbi kategória 1992-hez vi­szonyítva tizenhét állammal bő­vült.) Az ellentmondást a szervezet azzal a megállapítással oldja fel, hogy noha a demokratikus államberendezkedés elterjedé­se és megszilárdulása — külö­nösen Kelet-Európában — ör­vendetes jelenség, ám a politi­kai átalakulás során még nem sikerült megteremteni azt a sta­bil szociális, etnikai és gazdasá­gi környezetet, amelyben mara­déktalanul érvényesülhetnek az alapvető szabadságjogok (vagy más szóval: az államot már de­mokratikusan gondolkodó, tár­sadalmilag mozgékony és elkö­telezett polgárság működteti). Súlyos visszaélések történtek Afrika, Ázsia és Latin-Amerika számos — a politikai felépít­ményt tekintve demokratikus­nak nevezhető — államában is. — A demokratikus megújho­dást sajnálatos módon visszave­tették az etnikai és vallási fe­szültségek, a véres konfliktusok és a szélsőséges irányzatok fele­rősödésének megnyilvánulásai — áll a Freedom House jelenté­sében. A szabadságjogok betartásá­nak mértéke legdurvábban a da­rabjaira hulló, több nemzetisé­gű államokban zuhant, például Jugoszláviában és Közép- Ázsiában. A válságokkal terhes helyzetért a Freedom House ugyanakkor kemény bírálatban részesítette a szabad országok közösségét, mert „képtelennek bizonyult előmozdítani a de­mokráciára, a szabad piacra és az emberi jogokra épülő új nem­zetközi rend kiépítését”. Sze­mére vetette a Nyugatnak azt is, hogy elmaradt azzal a jogosan elvárható támogatással, amely­­lyel talán elejét lehetett volna venni a különböző társadalmi gyökerű konfliktusoknak (Bosznia, Szomália, Haiti). A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a diktatórikus rezsi­­mek — éppen a világ „engedé­kenységét” kihasználva — mind szorosabb együttműkö­dést valósítanak meg egymás között, kezdve a katonai koope­rációtól a szankciók kijátszásán át a terrorizmus tevőleges támo­gatásáig. A Freedom House a górcső alá vett társadalmi jelenségek tükrében veszélyes irányzatot lát kibontakozni.­­ A megosz­tottság régi frontvonalai helyé­be újabbak lépnek, és ha nem kapunk észbe, a világ ismét két részre szakad. Az egyik póluson lesznek a demokratikus/szabad országok, a másikon a szabad­ságjogokat eltaposó diktatúrák. Elég csak arra gondolni, hogy a szabadságfok tekintetében ma mélyebb a szakadék a Cseh Köztársaság és Üzbegisztán kö­zött, mint amilyen néhány éve az Egyesült Államok és a pe­resztrojkát átélő Szovjetunió között feszült — vélekedett je­lentésében a szervezet. A legrosszabb helyzetű or­szágok, illetve területek közé sorolta Afganisztánt, Kínát, Kubát, Haitit, Irakot, Észak- Koreát, Szomáliát, Szudánt, Tá­dzsikisztánt, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt, Vietnamot. Közép- és Kelet-Európát il­letően a jelentés külön kiemelte a Cseh Köztársaságot, Észtor­szágot és Magyarországot, mint ahol jelentős előrehaladás tör­tént a demokratikus szabadság­­jogok megszilárdítása terén. A Freedom House Magyar­­országot a szabad államok közé sorolta, olyan országok társasá­gába, mint Nagy-Britannia, Spanyolország, Franciaország, Németország és Szlovénia. Sza­bad országként, de eggyel rosszabb kategóriában szerepel Bulgária, Olaszország, Japán, Izrael és Lengyelország. Csak részben szabad Oroszország, Szlovákia, Románia, Albánia és Ukrajna. Jugoszlávia (Szerbia- Montenegro) és Bosznia a nem szabad államok között kap em­lítést. A vásárlóerőt is figyelembe vevő számítás alapján a szerve­zet 6116 dollárra becsülte Ma­gyarország egy főre jutó hazai össztermékét, a várható élettar­tamra pedig 70,9 évet adott meg. Rácz Péter A Dunántúli Regionális Vízművek sajtótájékozatója VÍZDÍJEMELÉS FEBRUÁRBAN Várhatóan februárban álla­pítják meg az új víz- és csatorna­díjakat a Közlekedési, Hírközlé­si és Vízügyi Minisztériumban, s valószínű, hogy sok helyütt a tarifák jelentősen emelkednek a korábbihoz képest. A többi kö­zött így lesz ez a Dunántúli Re­gionális Vízművekhez tartozó településeken — tudták meg az újságírók csütörtökön a DRV siófoki sajtótájékoztatóján. Topschail József, a cég ve­zérigazgatója elmondta, hogy az emelkedés csak igen kismérték­ben írható az infláció és a mű­ködtetési költségek növekedé­sének rovására. Sokkal inkább a szervezeti átalakulás okozza a tarifaemelkedést, hiszen a DRV-hez tartozó települések felében az önkormányzatok tu­lajdonába kerültek a vízművek, így a díjakat január 1-jétől ott határozzák meg. A Balaton mel­lett a szezonális igénybevétel miatt csak 50 százalékos, vagyis messze az országos átlag alatti a vízművek éves kihasználtsága, de mivel ezekre a berendezések­re, csatornahálózatokra igen nagy szükség van, a kormány­zatnak nemcsak a beruházások­nál , hanem a működtetésnél is a régió segítségére kellene siet­nie. A víz- és csatornadíjemelés egyébként visszavetheti az ön­erős csatornázásokat is — vélik a szakemberek. A víz- és csatornaszolgáltatás termelői ára — a Dunántúli Re­gionális Vízművek javaslata a­­lapján—együttesen mintegy 50 százalékkal lenne több jövőre. A csatornahasználatért orszá­gosan is a legtöbbet, köbméte­renként 138 forintot kellene fi­zetni a térségben, de a 75 forin­tos vízdíjjal is az első tíz között lennének. A költségvetés a ko­rábbiakhoz hasonlóan, jövőre is országosan másfél milliárd fo­rintot irányoz elő a magas fo­gyasztói árak kompenzálására, de ez a DRV szerint kevés. A­­mennyiben ebből a pénzből az elképzeléseik szerinti, csaknem 600 millió forintot megkapnák, akkor az emelkedés mértéke 29 százalékra mérséklődne. Ebben az esetben a DRV számításai szerint a lakosságnak februártól 104 forintot kellene fizetnie eb­ben a régióban a víz- és csator­naszolgáltatásért. Topschail József úgy véli: el kell dönteni azt is, hogy Ma­gyarországon alanyi jogon jár-e a tiszta víz, s ha igen, akkor mi­lyen mértékben. TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET 2. OLDAL, FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1993. DECEMBER 31. PÉNTEK Elismerendő a gyermek joga a családban nevelkedéshez, és hogy az ő­t érintő­ kérdésekben véleményét nyilváníthassa A családjogi törvényt módosító javaslatok (Folytatás az 1. oldalról) mint autonóm személyiség, aktí­van részt vehet a sorsát érintő kérdések eldöntésében. Határozat született számos gazdasági jellegű kérdésben is, így például a kabinet módosítot­ta a részben vagy teljesen tartó­san állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetekről szó­ló korábbi rendelkezéseket. A döntés értelmében néhány országos jelentőségű közszol­gáltató szervezet tulajdonosi jogát az Állami Vagyonügynök­ség Rt.-től az érintett szaktárcák vezetői veszik át, így például a regionális vízművek tulajdonosi joga a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz, a geodéziai és térképészeti cége­ké pedig a földművelésügyi mi­niszterhez kerül. Ezzel egyidejűleg a kormány döntött arról is, hogy néhány e­­setben indokolatlan az állami tulajdoni többség fenntartása. Ez érinti egyebek mellett a Ma­gyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt.-t­, a Gödöllői Tangaz­daságot, a Dél-Pest Megyei Me­zőgazdasági Rt.-t. PÁRTOK , MOZGALMAK Várják a miniszter hívását, sztrájkot hirdettek... Az Alba-Volán Munkástanácsa, Liga-szakszervezete és ADU-szervezete csütör­tökön reggel tájékoztatót szervezett a Piac téri irodaházban Volán-dolgozók részére a béremelési követelésekkel és a kilátásba helyezett sztrájkkal kapcsolatban. A tájé­koztatón az említett szervezetek volános vezetőin (Komenda József, Varga Tibor, Joó István) kívül részt vett (tanácsadóként) Márton Szabolcs, a Munkástanácsok országos szövetségének munkatársa és Tökölyi Jenő, a Munkástanácsok megyei elnöke, vala­mint az Alba­ Volán felügyelő bizottságának két, a dolgozók által megválasztott tagja, Vámosi Árpád dunaújvárosi és Tóth István fehérvári üzemigazgató. Ott volt Balsay István fehérvári polgármester, és az Alba Volán mintegy ötven dolgozója. A sztrájkbizottság vezetői beszámoltak a megszakadt tárgyalásokról, amelyeket a 13. havi fizetés és a béremelés tárgyában kezdeményeztek. Tökölyi Jenő hazugsággal vádolta a vállalat vezetőit — ezt később „valótlan adatok közlésére” helyesbítette. Elhangzott, hogy amíg a sofőrök ilyen rosszul fizetettek, addig irritálja az embereket, bármekkora jutalmat is vesznek fel a vezetők. Hornyik József gépkocsivezető helyte­lenítette a Munkástanácsok közleményeinek hangvételét, és közölte: ne beszéljenek „a dolgozók nevében”, mert a többség nem sztrájkolt, nem is fog. Pál Lajostól, a KDDSZ szb-titkárától Márton Szabolcs megvonta a szót. A vállalat vezetése, mint Reiter Mátyás vezérigazgatótól megtudtuk, a követelé­seket jogtalannak, a munkástanácsok adatait pedig tévesnek tartja: a vállalatnál egy­havi bér 65 millió forint, az éves nyereség viszont ennek felét sem éri el. Az év végéig 29 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, s az érdekvédelmi szervezetek ennek ér­dekében lemondtak a 13. havi fizetésről. A sztrájkbizottság (amely január 4-től sztráj­kot hirdetett,) csak a tulajdonos képviselőjével, a miniszterrel hajlandó szóbaállni. A sztrájk esetén „még elégséges szolgáltatást” az önkormányzatoknak, illetve a minisz­tériumnak kell meghatároznia. P.J. Az Alba Volán vezetése a sztrájkról Több napilapban jelent meg tudósítás az Alba Volán Részvénytársaságnál kiala­kult sztrájkhangulatról, Tökölyi Jenő, a Fejér Megyei Munkástanácsok Érdekvédel­mi Szövetségének elnöke nyilatkozata alapján, és a december 23-án megtartott fi­gyelmeztető sztrájkról. Ezekkel kapcsolatban a részvénytársaság vezetése a követke­zők közzétételét kéri: Tökölyi Jenő nem volt és jelenleg sem munkavállalója az rt.-nek, így a társaság gazdálkodási helyzetét, problémáit nem ismeri, azt nem is ítélheti meg. A sztrájkkövetelések — az éves várható eredményt is tekintve—egyrészt irreáli­sak, másrészt valótlan állításokat tartalmaznak. A hűségjutalom kifizetése 1993. január 1 -től folyamatos, amely az rt.-nél működő összes érdekvédelmi szervezettel 1992. december 22-én megkötött megállapodás szerint történt és történik. Az rt.-nél a bérintézkedések 1993. januárjától szintén az összes érdekvédelmi szervezet részvételével február 2-án kötött megállapodás alapján került végrehajtás­ra. Ezeket a megállapodásokat a sztrájkot meghirdető érdekvédelmi szervezetek ve­zetői is aláírták. Az rt. -nél 1993-ban az átlagbér növekedésének várható mértéke 29 százalék, az év elején tervezett 18 %-os bérfejlesztéssel szemben. Az autóbuszvezetők átlagbérnöve­kedése a társasági átlaggal megegyező. Az esetleges 13. havi bér kifizetését a társaság vezetése a gazdálkodási eredményektől tette függővé, így került sor novemberben egy 33 százalékos bérnek megfelelő kifizetésre, amely a vezetőkön kívül minden munkavállalót érintett. A sztrájkot meghirdetők 40 ezer forintos bruttó bér­követelése a társaság gazdasá­gi lehetőségeit 1994-ben is többszörösen meghaladja. Az 1994. évi helyi autóbuszközlekedés tarifájának módosításáról még nincs meg­állapodás a városok önkormányzataival. Félrevezető az a tájékoztatás, hogy a társaság eredménye az elsőajtós felszállás bevezetéséből adódik. Ez az intézkedés többlet­bevételt jelentett, de eredményt nem. Ez a helyijárat veszteségeit csökkentette. A társaság létszáma 1700 fő, ebből autóbuszvezető 607 fő. A karácsony előtti fi­gyelmeztető sztrájkban résztvevők száma—a dolgozók nyilatkozata alapján — 29 fő volt, amely nem éri el az autóbuszvetői létszám 5 százalékát. A sajtóban megjelent adatok tévesek, csak a hangulatkeltés céljait szolgálták. A társaság vezetése úgy ítéli meg, hogy az ilyenfajta hangulatkeltés és akciók nem szolgálják az rt. és a dolgozók érdekeit. Az Alba Volán Részvénytársaság vezetése nevében: Reiter Mátyás vezérigazgató Reagálások Orbán Viktor javaslatára Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azon, szerdán nyilvánosságra került javaslatáról kérdezte az MTI csütörtökön a parlamenti pártok vezetőit, miszerint Göncz Árpád a jövő évi választások időpontjáról előzetesen konzultáljon valamennyi, a parlament­ben képviselt párt vezetőjével. Kulin Ferenc, MDF-frakcióvezető, a párt alelnöke természetesnek tartja a Fidesz­­vezető ezen igényét, és kijelentette: bízik abban, hogy lesz alkalom valamennyi poli­tikai párt számára e kérdés megbeszélésére. Az MDF nyitott a konzultációk iránt, mert—mint Kulin fogalmazott­ —, jól felfogott érdekünk, hogy a mi véleményünket is figyelembe vegyék egy ilyen nagy fontosságú esemény időpontjának megválasztá­sakor”. Az MDF alelnöke nyilatkozatában feltételezte, hogy még nem alakult ki egy mindenki által megfelelőnek tartott végleges időpont, s Orbán Viktor ezért kezdemé­nyezte a konzultációsorozatot. Az MDF szerint a május megfelelő lenne a választások első fordulójára, de pontosabb időpontot Kulin Ferenc nem kívánt megjelölni, mivel az MDF ez irányú javaslatáról még nincs végleges vezetőtestületi döntés. Surján László KDNP-elnök az MTI munkatársának nyilatkozva kijelentette: egyetért az Orbán-féle javaslattal, de egy percig nem gondolt arra, hogy a köztársasá­gi elnök ne kívánna saját magától is kezdeményezni egy ilyen konzultáció-sorozatot. Hozzátette: természetesen a döntés a köztársasági elnök joga. Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök-jelöltről folytatott tárgyalássorozat alkalmával a választások idő­pontjáról nem váltott-e szót Göncz Árpáddal, Surján László elmondta: érdemben er­ről nem tárgyaltak. Mint a KDNP elnöke hangsúlyozta: annak idején ez másodlagos kérdés volt, de biztos abban, hogy január folyamán sor kerül a választási időpontról is­­a konzultáció-sorozatra. Arról, hogy az első forduló májusban legyen-e, Surján Lász­ló megítélése szerint „elég erős közmegyezés” tapasztalható, de ezt minden politikai erő még nem mondta ki határozottan. Szabó János, az Egyesült Kisgazdapárt elnöke nyilatkozatában előrebocsátotta, hogy Orbán Viktor javaslata csak óhaj lehet, hiszen a köztársasági elnöknek nem al­kotmányjogi kötelessége, hogy a választások időpontjának meghatározása előtt kon­zultáljon a parlamenti pártokkal. Hozzátette: egyetért magával az igénnyel, mert úgy gondolja, hogy a demokrácia ebben a vonatkozásban is akkor működik olajozottan, ha ilyen egyeztetésekre sor kerül. Egy május 2-a utáni időpont az egyesült kisgazdák számára alkotmányjogilag elfogadható, de még nincs testületi döntés a közelebbi dá­tumra teendő javaslatukról. Az Egyesült Kisgazdapárt nem ért egyet azzal, hogy a választások hétköznapra essenek. Pető Iván, az SZDSZ elnöke kijelentette: pártja egyetért azzal, hogy a köztársasági elnök konzultációkat folytasson, de ezeket a tárgyalásokat Göncz Árpád már Boross Péter kinevezése előtt — tehát nem Orbán Viktor kezdeményezésére — megkezdte. Pető Iván szerint a köztársasági elnök már a kormánnyal és a vezető kormánypárttal is egyeztetett, hiszen a Belügyminisztérium politikai államtitkára a napokban tényként közölte, hogy május első hét végéjén lesznek a választások. — az SZDSZ újabb tár­gyalássorozatra nem tart igényt— mondta az SZDSZ-es politikus, aki szerint nincse­nek tisztázandó részletkérdések sem. Ugyanakkor ha vannak olyan pártok, amelyek­kel Göncz Árpád még nem egyeztetett, akkor Pető Iván megítélése szerint a köztársa­sági elnök ezt Orbán Viktor levele nélkül is megtette volna, illetve megteszi. Horn Gyula MSZP-elnök úgy gondolja, hogy Orbán Viktor nyitott kapukat dön­get, hiszen a miniszterelnökjelöltről folytatott egyeztető tárgyalásai során a köztársa­sági elnök szót váltott nemcsak a szocialistákkal, hanem Horn Gyula információi sze­rint más pártok vezetőivel is a választások lehetséges időpontjáról. Horn Gyula nem látja különösebb értelmét annak, hogy Göncz Árpád erről a kérdésről újra tárgyaljon az MSZP-vel, ugyanakkor a pártelnök rámutatott: bár Göncz Árpádot semmi nem kötelezi ilyenfajta konzultációra, ennek nincs akadálya.

Next