Fejér Megyei Hírlap, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-31 / 26. szám
8. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Beszélgetés Szabó Péter református lelkésszel, a vértesaljai egyházmegye esperesével „A nagy lehetőségek ideje ez a számunkra” Bár már túl voltunk vízkereszten, a feldíszített fenyőfa még ott állt a cecei református lelkész, a Vértesaljai Egyházmegye esperese, Szabó Péterék nappalijának sarkában. De, a szobába lépve, talán nem is a karácsonyfa ragadta meg elsőként az ember figyelmét, hanem sokkal inkább a számos ülőalkalmatosság. A foteleken kívül több puff is állt a dohányzóasztal körül. Mint a beszélgetés során kiderült, a tiszteletesnek népes családja — öt gyermeke — van, kell hát a hely, ha valahányan le akarnak ülni a szobában. — A nagy lehetőségek ideje ez a református egyház számára. Kellő figyelmet fordíthatunk a gyermekek nevelésére. Cecén 180 hittanosunk és 20 konfirmandusunk van — büszkélkedett Szabó Péter, aki nem felejtette el megemlíteni: az egyházmegye területén az iskolák mindenütt készek az együttműködésre a hitoktatást illetően. A szentírás oktatásából, az ifjúság neveléséből egyébként a lelkész felesége is derekasan kiveszi a részét. Férjével egyetemben konferenciákat, táborozásokat szerveznek nyaranta a Velencei-tó partján, Gárdonyban, illetve a múlt évben már Velencén is, az egyháznak viszszajuttatott egykori református iskola átalakított épületében. Cece sajátos helyzetben van, hiszen míg Fejér megye többi részén eléggé szórvány jellegűek a református gyülekezetek, addig itt szép számban, mintegy 1500-an élnek Kálvin követői. Erre e tényre alapozva tervezik, ha nem is református iskola, de felekezeti osztályok indítását — tudom meg Szabó Pétertől. A lelkipásztornak nem csak a hitbéli dolgokban, de a közéletben is tekintélye van: másodszor választották meg decemberben önkormányzati képviselőnek. Jó a kapcsolata a katolikus plébánossal, Horváth Lászlóval is — mondja. „A kedves, melegszívű, idősödő atyát tavaly választották a község díszpolgárává” — fűzi hozzá a tiszteletes. A szűkebb pátria után a tágabb környék, az egyházmegye kerül szóba. A Vértesaljai Református Egyházmegye 35 egyházközségének mintegy 25 ezer tagja van. Érdekesség, hogy területén több lelkésznő is működik. Egyikőjük férje pedig az a Martonvásáron szolgáló Borsos István, aki — alezredesi rangban — a budapesti katonai körzet tábori lelkésze, református esperese is egyben. A hitoktatás terén, különösen a hetvenes évek közepéhez képest, amikor — mint ekkor hallottam — még a harangozógyereket sem akarták engedi az iskolában, hogy hittanra járjon, kétségtelenül óriási a változás. De történt-e változás a hitélet, a hitgyakorlás más területein 1990 óta? — tudakoltam az esperestől. Helyette azonban a felesége válaszolt. Cecén mindvégig ragaszkodtak vallásukhoz az emberek. Idestova negyedszázada élnek a községben, de ez idő alatt csak néhány társadalmi temetést tartottak a községben. „Valóban úgy hittük, sokkal többen járnak majd istentiszteletre, mint korábban. Ebben a reményünkben azonban — legalábbis bizonyos mértékig — csalatkozni kellett” — mondta el az asszony, amit a férje azzal egészített ki, hogy részes ebben a mai élet is. Az adakozó lelkűlét egyébként megvan a ceceiekben: karácsony előtt 65 ezer forintot adtak össze az egyház által szervezett jótékony gyűjtés során. — De talán nem is ez a lényeg. Fontosabb ennél az, hogy mindig vigaszt nyújtsunk a rászorulóknak. Mert mindenkinek eljöhet az életében egy olyan pillanat — váratlan haláleset, gyógyíthatatlan betegség —, amikor rásejt az isteni kegyelemre — folytatta, hitvallását megfogalmazva a lelkész. — Egyfelől nagyon nehéz a mi munkánk, hiszen olyat hirdetünk, amit nem tudunk bebizonyítani. Ugyanakkor azonban könnyű, hiszen a meggyőződésünket a saját életünk hitelesíti. B. Kiss László Fotó: Pati-Nagy Bence Szabó Péter: Mindenkinek az életében eljöhet egy olyan pillanat, amikor rásejt az isteni kegyelemre „Mit ér az ember, ha keresztény...?” Evvel a mondattal nyitotta meg szentbeszédét dr. Takács Nándor megyés püspök jan. 20- án Szivár-Felsővároson tett látogatása alkalmából, a Szt. Sebestyén-napi fogadalmi búcsún. Az 1739-es pestisjárvány leküzdésére a városnak nem csak ez a környéke, hanem egész Székesfehérvár fogadalmat tett. Ezt ünnepeljük visszatérően minden évben jan. 20-án. A főpásztor meleg szavakkal köszöntötte a híveket és Szt. Sebestyén példáján keresztül elemezte a keresztény ember magatartását modern világunkban. Rámutatott arra, hogy mindennapi életükben a szentek közül Sebestyén példája lebegjen szemünk előtt, segítségül a nehézségek elviselésében. A szentmise után a helybéli hagyományoknak megfelelően az asztalra került a specialitásként számontartott szalagos fánk és a forralt bor is... Rábaközi József Kérdések a teológushoz MIÉRT KATOLIKUS? Az elnevezés annyira magától értetődő ma már, hogy a kívülállók is velünk kapcsolatosan, mint a katolikus egyházról beszélnek, és mi magunkat is katolikus keresztényeknek valljuk. Nem tudom, egy kifejezés vagy meghatározás jogosságát fel lehet-e vetni? Tény az, hogy ez a görög kifejezés nagyon korán meghonosodott. Az I. és II. században, amikor az egyházban mindenki görögül írt és olvasott, az ókeresztény iratokban már szerepel. Mit értettek azon, hogy az egyház katholikosz, azaz katolikus? A szó közvetlenül az egyetemességet és az elterjedtséget jelentette, azt, ami mindenfelé megtalálható. Közvetve pedig utalt a sokféleségben mindenhol felismerhető azonosságra is, arra, ami az egyházban a sokfélét egyesíti. A katholikosz kifejezés tehát az egyház elterjedését és egységét hangsúlyozza, a korai keresztény különvéleményekkel és szakadásokkal szemben. Azt is mondhatnánk: az egyház ismertetőjegyei között kiemeli azt, hogy egy és egyetemes. A Krisztust követő híveket azonban a legkorábban christiánusoknak, krisztusiaknak nevezték. Ezt örömmel vállalták is, hiszen ez a legfontosabb hitigazságot fejezte ki. Ebből a szóból lett a keresztény kifejezés. A kettő együtt, jogos” igazában. A két kifejezés összefüggését a jeligeszerű mondással fejezte ki Szt. Pacianus (390): keresztény a nevem — katolikus a melléknevem. (Megjelent a Keresztény Élet legutóbbi számában) Ötéves A Budapesti Németnyelvű Katolikus Közösség 1995 januárjában ünnepelte fennállásának 5. évfordulóját a Budapesti Németnyelvű Katolikus Közösség. Ebből az alkalomból a Fő utca 43. szám alatti Szent Ferenc Sebes templomban ünnepi szentmisét tartottak január 29-én 10 órai kezdettel. A szentmisén részt vett Paskai László bíboros, a magyar püspöki kar elnöke, valamint a német, az osztrák és a svájci püspöki kar képviselői. Annak idején sokat fáradozott e közösség létrehozatalán a magyar és a német katolikus egyház Franz Walper német prelátus és Paskai László prímással az élen. A német újraegyesítés után állami szinten is szót emelt a katolikus közösség érdekében Alois Mock, akkori osztrák külügyminiszter, Helmuth Kohl, szövetségi kancellár, Beck Tamás egykori kereskedelmi miniszter. Az elmúlt öt év bizonyította a katolikus közösség életképességét, mely nem csak az istentiszteletekben, hanem magyar és német katolikus egyházi ünnepek megtartásában is. HITELÉT EGYHÁZI HÍREK Tamás-istentisztelet. Tamás volt János evangéliuma szerint az a tanítvány, aki nem akarta hinni Jézus feltámadását, míg a feltámadott Úrral nem találkozott. Tudjuk, hogy ma is sokan vannak, akik kételkednek. Talán a feltámadás hihetetlensége miatt. Talán az egyházi szervezetektől vagy szertartásoktól idegenkednek. Őket szeretnénk megszólítani azokon az istentiszteleteken, amelyeket minden hó 1. péntekjén 17.30-kor tartunk a Székesfehérvári Evangélikus Templomban. Legközelebbi ilyen alkalmunk február 3-án lesz. Szeretettel várjuk az érdeklődőket. Az Evangélikus Ifjúsági Kör * * * A dömösi református misszióról. A Székesfehérvári Református Nőszövetség kérésére az Országos Kékkereszt Egyesület Vezetősége nevében ismertető előadást tart Balogh Zoltánná a dömösi református Iszákosmentő Misszió munkájáról. Elhangzik még: Döntősen gyógyult volt alkoholbeteg bizonyságtétele. Az előadás helye: Öreghegyi Művelődési Ház, Fiskális u. 93, ideje: 1995. február 2., este 6 óra. Dóczi Istvánné a Nőszövetség Vezetősége nevében * * * Katolikus sajtó a mai Magyarországon. A fenti címmel vetít a Magyar Televízió kétrészes riportfilmet. Az első részben Az Új Ember szerkesztőségébe látogatnak el, mely az idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját. Bemutatják a Keresztény Élet-et is. A műsort február 1-jén, 17.45-kor vetítik a TV 1-es programján. 1995. JANUÁR 31. KEDD ÖKUMENIKUS EGYHÁZI NAPTÁR 1995. január 31 -től február 6-ig Január 31. Kedd Katolikus naptár: Bosco Szent János napja. Görög katolikus naptár: Cirusz és János ingyenorvosok napja. Ortodox naptár: Január 18. Atanáz és Cirill főpapok napja. Zsidó naptár: Sívát hónap 30. Raus chaudes 1. napja. Újhold. Bosco Szent János (1815-1888) a szaléziánusok rendtársulatának alapítója, a modern nevelés területén ért el kiváló eredményeket. A rend nagy gyorsasággal terjedt el Itáliában és külföldön is, iskolái híresek és keresettek voltak. 1980-ban világszerte 1341 házban 16900 rendtag,közülük 11 ezer felszentelt pap foglalkozott fiúneveléssel. Az egyháztörténelem egyik leghatásosabb szerzetesrendjének alapítóját XI. Pius pápa avatta szentté 1930-ban, a római kalendáriumba 1936-ban vették fel ünnepét. Február 1. Szerda Görög katolikus naptár: Trifon vértanú napja. Ortodox naptár: Január 19. Egyiptomi Szt. Makáriosz remete napja Zsidó naptár: Ádáz hónap 1. Raus chaudes 2. napja. Újhold. Szt. Tryfon Decius alatt Niceában szenvedett vértanúságot, 250-ben. A zsidó naptárban Raus chaudes a hónap első napja. A bibliai időkben különleges jelentősége volt, ünnepnek tarották. Sámuel könyve is megemlíti, hogy Saul király udvarában újhold napján lakomát rendeztek. Ha a hónap 30 napos, akkor Raus chaudes 2 napos, első napja az előző hónap 30. napja, a második napja pedig az új hónap első napja, mint ma is. Február 2. Csütörtök Katolikus naptár: Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő Boldogaszszony). Ünnep. Görög katolikus naptár: Jézus találkozása Simeonnal. Gyertyaszentelő. Nagyünnep. Ortodox naptár: Január 20. Nagy Szt. Euthymiosz (Eutim atya) napja. Zsidó naptár: Ádáz hónap 2. A keresztény egyházak február 2- án ünnepüik azt az eseményt, amikor Jézust születése után negyven nappal a mózesi törvény szerint bemutatták a templomban. Egy Simeon nevű férfi a Szentlélek ösztönzésére Jézust karjaiba fogta, és mint megváltót dicsőítette. Ezen a napon szentelik meg a gyertyákat, melyeket már az ókeresztény korban is Krisztus jelképének tartottak, a viasz emberi természetére, fénye pedig istenségére emlékeztet. Más értelmezés szerint a magát fölemésztő gyertya a halandóságot jelképezi. Február 3. Péntek Katolikus naptár: Szent Balázs püspök és vértanú, valamint Szent Anszgár (Oszkár) püspök napja. Görög katolikus naptár: Simeon és Anna napja. Ortodox naptár: Január 21. Szt. Neolytosz vértanú és Szt. Maximosz hitvalló napja. Zsidó naptár: Ádár hónap 3. A legrégibb kalendáriumok is számontartották Balázs püspök napját, aki a kora középkortól a torokbajok orvosaként, az éledezni kezdő növények, a jószág patrónusaként Európa-szerte nagy tiszteletnek örvendett. Legendája szerint egy halszálkát nyelt, fuldokló fiút mentett meg, akinek özvegy édesanyja a börtönbe jutott püspöknek ennivalót és egy szál gyertyát vitt hálából. A szent arra kérte az asszonyt, hogy ezentúl évenként ajánljon fel gyertyát az ő tiszteletére. Ennek emlékére részesülnek a hívek a torokbajtól és egyéb betegségektől szabadító Balázs-áldásban. A gyermekek nyakát két keresztbe tett gyertyával a pap megsimogatja, otthon pedig a szülők színes sodrott szálakkal tekerik körül, hogy megóvják őket a torokfájástól. A Balázs-alma, melyet szintén ekkor szentelnek, ugyancsak a torokbajok megelőzésére szolgál. A naphoz fűződő népszokás a ma már alig gyakorolt Balázsolás. Maskarába öltözött gyerekek csákóval a fejükön végigjárták a falut, adományokat szedtek, mely a tanítók, iskolamesterek jövedelemkiegészítését szolgálta. Február 4. Szombat Katolikus naptár: Szent Veronika és Szent Hrabanusz Maurusz napja Görög katolikus naptár: Izidor atya napja. Ortodox naptár: Január 22. Szt. Thimóteosz apostol napja. Zsidó naptár: Ádáz hónap 4. A keleti egyházban Veronikát azzal az asszonnyal azonosítják, aki tizenkét évig szenvedett vérzékenységtől, s ő lett volna az, aki a Megváltó verejtékes arcát megtörölte kendőjével, amint a Golgotára vezető úton Jézus összeroskadt a kereszt súlya alatt. A legenda szerint arcának lenyomata látható maradt a kendőn. Olyan jámbor hagyomány is élt, hogy Veronika később Rómába ment, s ezzel a kendővel meggyógyította Tiberius császárt. A kendőt a római Szt. Péter bazilikában őrzik. A váci varrólányok védőszentje volt. Február 5. Vasárnap Katolikus naptár: Évközi 5. vasárnap. Szent Ágota szűz és vértanú, valamint Szent Adél napja. Református naptár: Szeretetszolgálati vasárnap. Evangélikus naptár: Vízkereszt utáni utolsó vasárnap. Görög katolikus naptár: Pünkösd utáni 33. vasárnap. Ágota vértanúnő napja. Ortodox naptár: Január 23. Szentlélek eljövetele utáni 32. vasárnap. Ankéri Szt. Kelemen papvértanú napja. Zsidó naptár: Ádár hónap 5. Ágota a keresztény ókor leghíresebb szentjeinek egyike, Szicíliában született előkelő család gyermekeként. A szent életű leányt a kéjvágyó helytartó akarta a maga számára megszerezni, és egy örömtanyára vitette. Ő azonban ellenállt a feslett élet csábításainak. Bíróság elé állították, kegyetlenül megkínozták, végül izzó szénnel kevert cserépdarabok között megölték. A kínzásokba belehalt leány tiszteletét az indította el, hogy a legenda szerint megóvta Catania városát az Etna lávájától, mely tűzvészszel fenyegetett, ezért Ágota azóta is a tűz ellen nyújt oltalmat. A művészi ábrázolásokon tállal a kezében jelenik meg, amelyben levágott kebleit tartja, továbbá késsel és nyesőollóval. A középkorban tálban hordozott kebleit tévedésből cipónak nézték, innen ered az a szokás, hogy ünnepén kenyeret szenteltek. Azt tartják, hogy a szentelt kenyér megóv a tűzvésztől, és vízre téve megmutatja a vízbefúlt halott helyét. Február 6. Hétfő Katolikus naptár: Miki Szent Pál és vértanútársainak emléknapja. Szent Dorottya napja. Görög katolikus naptár: Bukói főpap napja. Ortodox naptár: Január 24. Szentéletű Római Xénia hitvalló anya napja. Zsidó naptár: Ádáz hónap 6. A Távol-Kelet első kanonizált szentjei, Miki Szent Pál és társai japán vértanúk voltak. 1593-ban ferencesek érkeztek Japánba, s a tilalom ellenére nyíltan hirdették az evangéliumot, két konventet és kórházakat alapítottak. 1596-ban elfogták őket, velük együtt három jezsuita hívőt és tizenöt japán ferencesrendi szerzetest. Valamennyit megkínozták és keresztre feszítették. Dorottya napját virág- és gyümölcsszenteléssel ünnepelték valamikor Magyarországon, valószínűleg bolognai diákok hozták a szokást. Újabban Sziléziában, Csehországban és a Felvidéken terjedt el tisztelete. Itt játsszák a Dorottya-játékot, amit hat fiú házról házra járva ad elő. Megelevenítik a szent legendáját, akit a Dioklecián féle keresztényüldözéskor fejeztek le, és halála előtt bíborpalástos fiú jelent meg neki, kezében virágkosárral.