Fejér Megyei Hírlap, 2005. december (50. évfolyam, 281-305. szám)
2005-12-29 / 303. szám
2005. DECEMBER 28.. SZERDA UTAZÁSI MAGAZIN FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 9 Barangolás Fejér déli részében A horgászcentrumban egyszerre ötszáz ember képes komfortosan hódolni a szenvedélyének Kovalcsik Katalin Cece, Rétimajor, Vajta. Közeli települések, amelyek Fejér megye déli csücskének szépségeit, az emberek szorgos munkájának eredményét tükrözik. A cecei tájház, a Csók István-emlékház, a cecei paprika és a dinnye messze földön híres. A látnivalók mellett az átutazók még fél időben is megállnak egy-egy ház előtt, ahol sajátosan elkészített házi savanyúságot kínálnak, tavaszszal a paprikát, nyáron mindenféle jót, amit a föld terem, ősszel, a betakarítás után fölfűzött fokhagymát, pirosló paprikafüzért. A közeli Vajtán inkább nyáron fordul meg a turista, a közeli települések több lakója, hogy kihasználja a meleg vizes fürdő előnyeit. A településen áll egy Zichykastély, amelyet régebben gondozott gyerekek laktak, elköltözésük óta vigyázzák az épületet. A földrajzi háromszög harmadik pontja Rétimajor, Sáregreshez tartozó településrész. A major nagyon szép vidéken terül el, de silány a jelző. Terjedelmes tórendszert foglal magába, ahol csupán kétszer-háromszor fordultam meg, de szerencsére mindig sikerült egy kis időt lopni arra, hogy körülnézzek. Amit láttam, lenyűgözött. Igazán bemutatni ezt a vidéket nem lehet néhány röpke látogatás alapján, csak az tud olyan elragadtatással és hozzáértőn beszélni róla, aki mindennapi részese a szinte észrevehetetlen gazdálkodásnak, a konferenciaterem programjainak vagy a pihenőház nyugalmának. Hogy alapos ismereteket szereztem a vidékről ___ és ezeket átadhatom. Lévai Ferenc elnökvezérigazgatónak köszönhetem. Rétimajor közel tízezer évvel ezelőtt létrejött földtani kép ___erődmény, a mezőföldi tábla kettétörött, és kialakult egy gyönyörű, hosszú, mintegy száz kilométer széles haránt alakú mocsár a két nagy tó, a Balaton és a Velencei-tó között. Ebbe a gyönyörű mocsárvilágba az ember szinte soha nem piszkált bele. A partján népvándorlási hullámok zajlottak, lehet itt találni gall temetőket, rómaiakat, vas- és bronzkori emberek településmaradványait, de láthatunk kunhalmokat, mocsárvárakat. A tóparton még megtalálhatók az úgynevezett itatótornyok, ahol a vonuló seregek itatásra rendezkedtek be. A tórendszert 1828-ban lecsapolták és a középen megásott Nádor csatornával szűkítették, kordába szorították a kanyargó mocsaras vidéket, amelyet kicsivel később halastavakká rendeztek át. Szerencsére, miután nem volt még olyan a technika, ez a közel ezerhektáros tórendszer szinte természetes állapotában maradt meg. Ha valaki biciklire ül, háromszáz méter után nem érez mást, csak azt, hogy összeborulnak a feje fölött a fák, susog a nád, ami itt csak a városi embernek újdonság. Séta közben átmászik előttünk egy teknősbéka, mert épp a tojófészkét építi, a gémek lustán köröznek, a kacsamama vezetgeti a fiókáit, közben haltermelés folyik a területen. Pihenni, biciklizni, horgászni lehet a vidéken, érdemes elhozni egy jó távcsövet, sokkal jobban lehet vele a távolban kutakodni, a fényképezőgépet sem érdemes otthon hagyni. Ha nincs kerékpárunk, kölcsönözhetünk, a horgászcentrumban egyszerre ötszáz ember képes komfortosan hódolni a szenvedélyének, vannak bográcshelyek, játszóterek, zuhanyzók, büfé, kemping és tavaszra készül a 30 ember befogadására alkalmas faházrendszer. A majorban áll a közel 120 éves, felújított Zichy uradalmi major, a másik épület a kocsmahivatal, az ökofogadó. A halas gasztronómiát kár volt elfelejtenünk, tudvalévő és sajnálatos, hogy a magyar ember kevés halat fogyaszt, kevés receptet ismer. A majoriak azonban nem, náluk a halászlé és a rántott hal gyakori menü, van káposztás harcsa, harcsasaslik, de a vadételeket sem hanyagolják, mivel nemcsak a madarászok, a horgászok, hanem a vadászok is gyakori vendégek a környéken. Ha már a gasztronómiánál tartunk, tudjuk, hogy a hal a harmadik lében érzi jól magát, ezért ne menjünk el szó nélkül a borospince mellett, ahol több száz palack kiváló hazai borból válogathatunk. Jó időben a kerthelyiségben gyakran rendeznek találkozókat, lakodalmat, a népi díszletek - és talán nem csak azok - emlékezetessé teszik az alkalmat. A halászmúzeumban ezeréves halászszerszámokat láthatunk, fotók közvetítik a látogatónak a halászmúltat. Az osztálykirándulások diákjai a nádi iskolában természetes körülmények között ismerkedhetnek a környék állat- és növényvilágával, a védett madarakkal, a halakkal, de sportolhatnak is. A közel nyolcszáz évvel ezelőtt épített halászkunyhó korszerű mását láthatják, a tavon bödöncsónak ring, visszamehetünk kicsit az időben. A Szent Péter-napi halászbúcsú fontos eseménye volt a halászattal foglalkozó embereknek. Ekkor avatták a halászlegényeket halászmesterré, a mesterek összeültek, megbeszélték a következő év teendőit. A kétnapos búcsú a közönségnek is esemény, bemutatkoznak a környék kézművesei és együttesei. Tavasszal, áprilisban halfesztivált tartanak, a helyi kézművesek árusítanak, a helyi termékeket árusítják, ezt őszszel megismétlik. Az ökotréninget választó cégek is gyakori látogatói a majornak, a fogadóközpont első emeletén korszerű technikával felszerelt tárgyalóterem áll a rendelkezésükre, amelyben egyszerre ötven ember számára van lehetőség tudásának karbantartására, fejlesztésére. Az épületben van egy terem, ahol áll egy tíkfából faragott totemszobor, a szerencsét hozó aranyhal, tőle és a környező tárgyaktól ízelítőt kaphatunk a keleti életfilozófiából. A wellnesscentrum a teljes és kellemes kikapcsolódást nyújtja a vendégnek. Nagy utat tettünk meg a háromszögben, láttunk őstermészetet, gazdaságot és aktív pihenést, amelyre bizony ma nagyon sokan vágynak és ami láthatóan nincs is olyan túlságosan messze a városlakó embertől. Összeborulnak a feje fölött a fák, susog a nád, ami csak a városi embernek újdonság Újrazúgazúgavolga Hirdetés Keresse a Fejér Megyei Hírlap következő lapszámait és nyerjen jegyet a ‘ RAPÜLŐK II január 21-i koncertjére, 1 . a Budapesti Sportarénába! I . • Réti Része a rapülésnek! A vajtai termálstrand, amelynek látogatottsága inkább a nyári napokban sűrű, de máskor is szívesen érkeznek ide pihenni vágyók A messze földön is híres cecei paprika és a falusi árusok, akik házuk előtt kínálják portékáikat (fent). A rétimajori halászati múzeum ősi eszközökben gazdag, fotókon őrzik a mesterség régvolt napjait Fotó: Lázár Lívia Hogy látjuk őket? Budapest (mti) - A budapestiek többségének nincs ellenére, hogy sok turista fordul meg Budapesten, hiszen jelentős bevételt hoznak, valamint nyitottabbá, sokszínűbbé teszik a várost. A fővárosba látogató turisták és az itt élő külföldiek megítéléséről, valamint a budapestiek velük kapcsolatos attitűdjeiről egy tanulmány készült, ami szerint a megkérdezettek többsége nem ellenzi, hogy külföldiek is éljenek a városban. A tanulmány összefoglalójából kiderül, hogy a legszívesebben a határon túli magyarokat, az EU nyugati országaiból érkezőket, a japánokat és az egyesült államokbelieket látják szívesen a fővárosiak. A budapestiek több mint felének vannak itt élő külföldi barátai, ismerősei is, mintegy 50 százalékuk közvetlen lakókörnyezetében élnek is külföldiek. A felmérés szerint a magyar állampolgárság megszerzését számos kritériumhoz kötnék a fővárosiak. Legfontosabbnak a rendszeres magyarországi jövedelmet ítélik a válaszadók, míg hasonlóan fontosnak tartják azt is, hogy az, aki magyar állampolgárságot szeretne szerezni, beszéljen magyarul.