Fejér Megyei Hírlap, 2007. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-21 / 221. szám

6 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Többet kellene locsolni Budapest (mti) - A rend­szeresen öntözött mező­gazdálkodási területek arányát a 70-80 ezer hektárról 100 ezer hek­tárral kellene növelni a gyakoribbá váló aszá­lyok átvészelése érde­kében - mondta Lajkó Ákos, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnökhelyettese. Az el­múlt évtizedekben 10 évente lehetett jelentős száraz időszakokkal számolni, az idei aszály az elmúlt tíz évben a ne­gyedik. A termésbizton­ság, a kiegyensúlyozott termelés érdekében az öntözési infrastruktúra bővítése szükséges. Postapartnert keresnek Budapest (mti) - A Ma­gyar Posta a liberalizá­cióra készül, fontos ál­lomása a Postapartner program, a posták vál­lalkozásba adásának ki­­terjesztése - mondta Szabó Pál, a társaság elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: több mint 330 vállalkozói posta­partner üzemel. Áramot termelnek Pálhalmán Pálhalma (tsz)­­ Szerda déltől már áramot ter­mel a Pálhalmai Agro­­speciál Kft. biogázüze­me, ezzel határidőre el­készült az országban a második, de méretei­ben első üzeme. Újabb állomásához érke­zett a Pálhalmai Agrospeciál Kft. projektje. Az E.ON elekt­romos hálózatában már fo­gadják a biogázüzemben ter­melődő áramot. Tavaly nyá­ron megkezdődött a biogáz­üzem építése. Az építkezés és a technológiai berendezések szerelése befejeződött július­ra, a berendezések „finom­­hangolása” történik. Szárszó Tibor fejlesztési mérnök, a társaság környezetvédelmi vezetője elmondta, az állattar­tó telepeken keletkező hígtrá­gyát minden mennyiségben fogadni tudják. Feltöltötték a 62-es útról jól látható tornyo­kat oltóanyaggal, beindulha­tott a biológiai folyamat, és a gáztermelés. Az üzem kapaci­tásának 15-20 százalékát használják ki, ez elég volt, hogy az E.ON feltételei mel­lett be tudják indítani a gáz­motorokat, és áramot adjanak az elektromos hálózatba. Több hulladékot tudnak fo­gadni, és a két gázmotor közül a kisebb teljesítményű ezután folyamatosan dolgozik. Az éttermi hulladékot is fel tud­ják már dolgozni. Az alap­anyag az adonyi szövetkezet és a pálhalmai gazdaság állat­tartó telepeiről származik. Két és fél milliárd forintba ke­rült a biogázüzem. Egymil­­liárd forintot vissza nem térí­tendő támogatásként uniós pályázaton nyert a társaság. GAZDASÁG 2007. SZEPTEMBER 21. PÉNTEK Hódító borosüvegcímkék A forma tetszőleges, de kötelező feltüntetni a termőhelyet, az évjáratot és a megnevezést Leopold Györgyi Budapest (mti) - A bor nem tömegélelmiszer, élvezeti cikk. Igazi hun­­garikum lehetne, hisz a magyar borok a nem­zetközi versenyeken általában dobogós he­lyen végeznek, ennek ellenére az export csök­ken. Oka a szőlőter­mesztés, a borászat alul­értékelése, a hatékony bormarketing hiánya. A magyar borok világhí­rűek. Különleges az ízük, szí­nük, aromájuk, zamatuk, és olykor különlegesen kellemes hangulatba varázsolják fo­gyasztóikat, ha szorgalmasan néznek a pohár fenekére. Ma egyre inkább sikk a kulturált borivás hirdetése, hiszen kis mennyiségben egy minőségi bor valóban ajánlott - még egészségi szempontból is. Szüret idején, amikor a gazdák számba veszik, mi­lyen termést hoztak a tőkék, mennyit hagyott meg az aszály, a jégeső, a kártevők, elérkezik a mulatságok ideje, borünnepek, borversenyek, borlovagok, borfesztiválok játsszák a főszerepet, hogy megismertessék a vásárlókkal a legjobb borfajtákat. A ma­gyar bor jó, kiváló minőségű. Hogy mitől az, erről Horváth Csabával, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárával beszélgettünk. - A bor minősége törvényi­leg szabályozott, a 2004-ben napvilágot látott XVIII. tör­vény, valamint az EU borjogi szabványa szigorúan előírja a követelményeket, amelyek­nek meg kell felelni - mondta a főtitkár, majd hozzátette, megkockáztatná, hogy nem mind bor, amit annak hi­szünk... - Az igazi bor szőlő­ből van. Hogy hamisítják is? Igaz. Ez egyfelől értékét jelzi, hiszen hamisítani csak azt szokták, ami érték. Kétezer évvel ezelőtt csak a kánai me­nyegzőn fordult elő a csoda, miszerint a víz borrá vált. Ma a bor szigorúan szabályozott termékpályán visszavezethető egészen a szőlőültetvényhez, az előállítóhoz. Egyébként a bor bizalmi termék, vagy is­meri a vevő a fajtát, az előállí­tót, vagy megbízik a palackon­ feltüntetett információkban - mondta a szakember. Újabban megfigyelhető, hogy fantáziadúsan tervezett, csillogó-villogó címkék virí­tanak a borosüvegeken. Ezek­nek előállítása nem lehet ol­csó. Hiszen ha csak a grafikai, nyomdai megjelenítést néz­zük vagy azt, hogy a termelő névjegye, fotója, saját arca is szerepel a címkén, elképzel­hetjük, hogy ez jelentős plusz­­költség.­­ A mai, modern marke­ting szerint igen fontos a megkülönböztetés. Régen más volt a helyzet. Műkö­dött 7 borgazdasági nagyvál­lalat az országban. 15 álla­mi gazdaság, 50 tér- __e­melőszövetkezeti pincészet, és többnyi­re típusborokat állí­tottak elő. Ma minden cég a saját borát ké­szíti. A címke igen fontos. Hozzá tartó- ____ zik az eredetvéde­lemhez, egyfajta garanciát je­lent. Ma nem fordulhat elő, hogy egymillió üveg badacso­nyi kéknyelűt hozzanak for­galomba, mikor csak húsz hektáron termelnek hozzá va­ló szőlőt. A címke garancia rá, hogy a palackban az van, amit feltüntetnek rajta - hangsú­lyozta Horváth Csaba. - Va­lóban csak a fantázia szab ha­tárt a művészi megoldások­nak, amelyekkel a borokat reprezentálják. Az is újdon­ság, hogy míg régen az állandóság jellemezte ezeket, ma a változa­tosság a trend. Ne gon­doljuk, hogy csupán öncélú üvegdíszről van szó, a címkének fontos szerepe van, a „néma eladó” felada­tát tölti be. A címke szabadon választott, de az üvegeken kö­telező feltüntetni a termőhe­lyet, az évjáratot és az egyér­telmű megnevezést. A fo­gyasztót megtéveszteni sem­miféle címkével nem szabad. A bor nem tömegélelmi­szer, élvezeti cikk. Igazi hun­­garikum lehetne, hiszen a magyar borok a nemzetközi versenyeken általában dobo­gós helyen végeznek, ennek ellenére az export csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka a szőlőtermesztés, a borászat alulértékelése, a hatékony bormarketing hiánya. Pedig a szőlőtermesztés, a borászat sok embernek ad munkát az év minden szakában. Ma 9000 pincészet van az országban és 50 ezer szőlőültetvény, 10 ezer gazda készít bort 100 szőlőfajtából. Ez a mennyi­ség a fogyasztó számára át­láthatatlan, hiszen csak bi­kavérből 120 féle van forga­lomban. A borok többsége egyéni „filozófiai jegyek” alapján készül, új fantáziane­vekkel, remek ízekkel, szem­­revaló palackban. A vásárló döntése, mikor milyen fajtát tesz asztalára, kódolva a jel­lc mtun/frle inrenpt Vagy ismeri a vevő a fajtát, az előállítót, vagy megbízik a feltüntetett információkban Ma egyre inkább sikk a kulturált borivás hirdetése, hiszen kis mennyiségben egy jó bor valóban ajánlott, még egészségi szempontból is Lépéselőnyt szerezhetnek A szakképzett munkavállalók nagyobb eséllyel találhatnak maguknak állást Székesfehérvár (ki) - A közel 33 ezer jelentkező közül 15 511 ember ve­het részt a Lépj egyet előre uniós program­ban, közülük már több mint 9 ezren végeztek is - hangzott el tegnap a projekt első szakaszá­nak értékelő konferen­ciáján, az Alcoa-Köfém oktatási központjában. A közel 5 milliárdos prog­ram, amelynek 75 százalékát támogatja az Európai Unió, s amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy szakképzetlen fel­nőttek szerezhessenek ingye­nesen a munkaerőpiac által el­ismert szakismeretet, illetve szakképesítést, roppant sike­res. A végzettek 48 százaléka arról számolt be, hogy leg­kevesebb egy hónap alatt ja­vult a munkaerőpiac helyzete, el tudott helyezkedni, elő­léptették vagy emelték a fize­tését - közölte Soós Adrian­­na, a Foglalkoztatási és Szo­ciális Hivatal főigazgató-he­lyettese. A programban alapfokú is­kolai végzettséget szerezhet­nek azok a felnőttek, akik az­zal nem rendelkeznek, de a 6. osztály befejezését igazoló bi­zonyítványuk van. Az alapfo­kú iskolai végzettség meg­szerzése után szakképesítést adó képzésekbe is bekapcso­lódhatnak. Akik kevesebb, mint 6 osztályt végeztek, a program során megszerezhe­tik a szakképzés megkezdésé­hez szükséges közismereti és szakmai kompetenciát, majd ezután szakképesítést is sze­rezhetnek. Az általános isko­lát befejezettek számára mód nyílik szakképesítés meg­szerzésére hiányszakmákban vagy a munkáltató által igé­nyelt munkakörhöz kapcsoló­dó szakmákban. Az érett­ségivel rendelkező felnőttek lehetőséget kapnak, hogy érettségire épülő szakmát sze­rezzenek a projekt során. A már szakképesítéssel rendel­kezők számára lehetőség nyí­lik meglévő szakképesítésük­re épülő új szakképesítés megszerzésére hiányszak­mákban, valamint betöltött munkaköréhez kapcsolódó, illetve a munkáltató által igé­nyelt munkakörben. Sokan szereznek ismere­teket a felnőttképzés kereté­ben, de legtöbbjük a maga­sabb végzettségűek soraiból kerül ki, kevesebben tanulnak az alacsonyabb végzettségű munkavállalók közül — mondta Luczek Sándor, a szociális és munkaügyi mi­nisztérium titkárságvezetője. Márpedig a tapasztalatok sze­rint az alacsonyabb végzettsé­gűek nehezen találnak mun­kát - hangsúlyozta. Az EU-ban ma csaknem minden második felnőtt be­kapcsolódik a felnőttképzés­be. Magyarország verseny­­képességének is egyik meg­határozó eleme, hogy a gazda­ságnak rendelkezésére áll-e a megfelelő mennyiségű és mi­nőségű munkavállaló. Ma hazánkban több mint 2 millió ember, a munkavállalói kor­ban lévők negyven százaléka nem rendelkezik szakképesí­téssel. A szakképzettség a minőségi munka titka, melyre egyre nagyobb igényt tartanak a vállalkozások Generációváltás és külföldi tanulmányút Tanácsok, jogszabály-ismertetők gazdáknak Aba (zsm) - Az agrárium fiatalítását szorgalmazza az Európai Unió, mert mindenütt jellemző, hogy az idősebb korosz­tály műveli a földet, tart állatot. A fiatal gazdákat hívták meg Abára is. Az AGRYA nevű szerve­zet, a Fiatal Gazdák Magyar­­országi Szövetsége invitálta tájékoztatóra tegnap délután­­bán az érintetteket a Fiatal Gazda Klub soros programjá­ban. A legaktuálisabb téma a 40 év alatti agrárgazdálkodók többlettámogatásának kérdé­se volt, amiről még mindig nem tud mindenki. Az EU ag­rárköltségvetéséből a fiatal gazda 10 százalékkal több tá­mogatást fgyelhet a már el­nyert támogatáson felül, ha regisztráltatja magát kora sze­rint is a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH). A regisztráció végső határideje október 31 -e, s ed­dig csupán száz körüli agrá­rius élt vele. Igaz, vagy őster­melőnek, vagy egyéni vállal­kozónak kell lennie az illető­nek, kft.-, bt.-tulajdonosok nem jogosultak a pluszjutta­tásra. - Egy friss változásról is tájékoztattuk az abai gazda­­klubosokat- mondta­ Miku­­la Lajos, az AGRYA elnöke. - Eddig azonos összeget ka­pott a nyertes pályázó fiatal gazda, az üzem méretétől füg­getlenül, az EU kérésére azonban változik a jogsza­bály, s sávos támogatást alkal­maznak a pályázat nyertesei­nél. Bizonyos üzemi méret növekedést vállalnia kell a gazdának, s ha eléri, nő a tá­mogatása is. Az alapegység az 1 EUME, ami nagyjából 10- 12 hektár búzaföldnek felel meg. A 4 EUME egységre 20 ezer euró nyerhető el, a 7-re 30 ezer, a 10-re maximum 40 ezer euró. A szakmai egyezte­tés most folyik, de minden bi­zonnyal ez a végleges válto­zat, nincs ellene kifogás. A külföldi gyakornoki utakról is tájékoztatást adtak az agr­ások, ami különösen a nyelvet tanulni szándékozó, pályakezdő agráriusoknak jó lehetőség. Magyarországon már a 70-es évek óta zajlanak a külföldi gyakornoki progra­mok, Nyugat-Európában és az USÁ-ban is sokan jártak azóta. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um háttérintézménye, a Vi­dékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) írja ki a pályázato­kat, náluk lehet tájékozódni. Nyelvtudás szükséges, de nyelvvizsga nem, s valódi, működő parasztgazdaságok­ban szerezhetik meg a gya­korlatot a fiatal gazdák.

Next