Fejér Megyei Tanács Közlönye, 1966 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1966-01-01 / 1. szám
IRÁNYELVEK a termelőszövetkezetek jövedelemelosztási és premizálási mdószereinek, valamint a vezetők munkadíjitásának továbbfejlesztéséről A termelőszövetkezetek termelési színvonala, politikai és szervezeti megszilárdulása 1965-ben tovább javult. A termeléssel együtt arányosan nőtt az áruértékesítés és a tagok részesedése is. Helyes, gazdaságpolitikai intézkedések mellett az ösztönző jövedelemelosztási és premizálási formák általános alkalmazása is jelentősen segítette az elért gazdasági eredményeket és hozzájárult a gyenge termelőszövetkezetek erősödéséhez. * A szövetkezetek többsége a Megyei Párt V. B. 1964. január 14-én kiadott irányelvei alapján alakította ki és alkalmazta a jövedelemelosztási és premizálási módszereket. Ennek következtében nagyobb mértékben nőtt a termelés volumene, mint a természetbeni és pénzbeni prémium mértéke. I. JÖVEDELEMELOSZTÁSI ÉS PREMIZÁLÁSI FORMÁK ALKALMAZÁSA A terv keretszámok lebontása során, főleg bér és anyag vonatkozásban megfelelő megyei és nem ágazati tartalékot képezzen a tervosztály. 8. Szükséges megjavítani az anyaggazdálkodási tevékenység elvi feladatainak ellátását, a vállalati ellenőrzéseket a készletek alakulásával kapcsolatos elemzéseket. Elmélyültebbé kell tenni a tervosztály és az érdekelt szakosztályok között kialakult anyagtervezési, valamint gazdálkodási munkakapcsolatokat. Javítani kell továbbá az együttműködést az anyaggazdálkodási vizsgálatoknál mind a szakosztályokkal mind a bankfiókokkal. Behatóan kell foglalkozni a 114/1965. OT — PM együttes utasításban foglaltak alkalmazásával. 9. Minthogy több év távlatában a vállalatoknál felmerült összes költség nagyobb ütemben nőtt mint a megfelelő teljesítményi érték; az eddiginél sokkal többet kell foglalkozni, valamennyi szakosztálynak — beleértve a tervosztályt is —, de különös tekintettel a pénzügyi osztálynak, a költség alakulással és az önköltség csökkentésével, valamint a jövedelmezőség növelésével. A pénzügyi és tervosztály a második ötéves tervidőszak költség alakulásáról készítsen elemzést a vb. részére és dolgozzon ki olyan javaslatot, melynek megvalósításával a vállalati gazdálkodás homlokterébe helyezhető a takarékos költséggazdálkodás és az önköltség csökkentés. 10. A munkaerő gazdálkodás tervezetének tökéletesítése érdekében biztosítani kell a munkaügyi és tervosztályok jobb együttműködését. Különösen a női munkaerő felesleg megbízható és pontos kimunkálására kell súlyt helyezni. 11. Igen, kedvezőtlen a megye ivóvíz ellátásának helyzete. Állandóan napirenden kell tartania a két város ivóvíz ellátásának kérdését. A távlati vízellátás fejlesztés terve alapján meg kell gyorsítani a községekben — a közös fedezeti források felhasználásával — a törpevízművek létesítését. 12. A lakásberuházások elmaradt kapcsolódó és járulékos létesítményeinek pótlását szorgalmazni kell. Helyes telek- kapacitás- és hitelpolitikával ösztönözni kell a lakosságot a magánerőből történő családi ház, társasház és öröklakás építési ütemének fokozására. 13. Meg kell gyorsítani a város és községrendezési tervezés munkáját és egyidejűleg az eddig elkészült rendezési terveket felül kell vizsgálni, s ahol túlhaladott, vagy irreális elgondolások találhatók, a megfelelő átdolgozást végre kell hajtani. 14. A községfejlesztési építési mutatókat járásonként (városonként) kell elosztani amit szükséges, hogy a vb. jóváhagyjon. A mutatók elosztásával közvetlenül befolyásolandó a városok, járások községfejlesztési beruházásainak iránya. 15. Sürgősen meg kell javítani a beruházási iroda műszaki ellenőrzésének színvonalát, mivel a bankellenőrzés nyomán az eltérések igen magas összegűek. 16. A koordinációs bizotság nemcsak a két város problémáival foglalkozzon, hanem a járási székhelyek és nagyobb centrum községek koordinációt igénylő témái is kerüljenek napirendre és a tárgyalásba vonják be a helyi szerveket is. 17. A szakosztályok tervező munkájának megjavításához szükséges, hogy a tervosztály javítsa meg munkakapcsolatát a szakosztályokkal, valamint az alsóbb tanácsokkal. Az ágazati előadók elmélyült közgazdasági elemzéssel párosult munkát végezzenek és az osztályvezetés érvényesítse az előadók felelősségét. A megyei és városi építési, közlekedési és vízügyi osztályokon lényegesen javítandó a vállalati irányítás és általában a közgazdasági munka. Javítandó továbbá a műszaki munkavállalók szakképzettség szerinti öszetétele. A művelődésügyi és egészségügy osztályok közgazdasági kérdésekkel foglalkozó munkatársainak a tervosztály ágazati előadóival való együttműködését meg kell javítaniuk. Mielőbb meg kell javítani a munkaügyi osztály szakmai káder összetételét. 18. A szakosztályok a főfelügyeleti vizsgálat megállapításait részletesen ismerik, így a jelen intézkedési tervben megjelölt főbb feladatok mellett törekedjenek valamennyi feltárt hiányosság megszüntetésére és megelőzésére. Az 1965. évifőfelügyeleti vizsgálatban feltárt hiányosságokra irányuló Intézkedési Tervet a V. B. 1965. december 29-i ülésén 450/1965. V. B. szám alatt jóváhagyta. A V. B. felhívja mindkét városi és valamennyi járási végrehajtó bizottságot, s az érdekelt szakosztályok vezetőit, a felügyeletet gyakorló elnökhelyetteseket, hogy az Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtását saját területükön szervezzék meg és ellenőrizzék. A végrehajtás határidejét a vb. értelemszerűen folyamatosnak szabja meg és a végrehajtás ellenőrzésével a vb. elnökét bízza meg. 1. A jövedelemelosztási formák alkalmazása terén a termelőszövetkezetek többsége lényeges változást ez évben sem eszközölt. A legfejlettebb jövedelemelosztási formát, a készpénzes munkadíjazást ez évben csak két termelőszövetkezet vezette be, bár annak politikai és gazdasági feltételei már szélesebb körben megteremtődtek. Jelenleg 8 termelőszövetkezetben készpénzes munkadíjazási, 19 termelőszövetkezetben hagyományos munkaegység szerinti elosztási formát alkalmaznak, ebből 30 termelőszövetkezet a muknaegység készpénz értékének magasabb összegét garantáltan és rendszeresen előlegezi. 2. Az ösztönző premizálási formák alkalmazása valamennyi fontosabb ágazatban általánossá vált. Tovább nőtt a premizálásba vont ágazatok köre. A termelőszövetkezetek többsége a helyes arányok kialakítására ez évben már nagyobb gondot fordított és igyekezett a premizálás finomításával az ágazatok közötti feszültséget csökkenteni. Nagyobb figyelmet fordítottak a feltételek kidolgozására és ismertetésére. A gondosabb, előkészítő munka eredményeként a jóváhagyott premizálási tervezetek többsége évközben lényegesen nem változott. a) A növénytermelés valamennyi fontosabb ágazatában premizáltak, ez különösen a kapások termesztésére volt kedvező hatással. Széleskörben alkalmazták a közvetlen termékrészesedést, a terven felüli hozamból történő premizálást, az eredményességi és végtermék utáni premizálást, valamint a célpremizálást. Több helyen megtalálható ezek kombinált alkalmazása is. A kukoricatermelésnél általában a múlt években kialakult premizálási formák érvényesültek, de több helyen indokolatlanul nőtt a közvetlen termékrészesedés mértéke. A termelőszövetkezetek 31 %-a részesművelést, al 3 FEJÉR MEGYEI TANÁCS KÖZLÖNYE