Fejér Megyei Hírlap, 2019. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-14 / 11. szám

2 fejér megyei hírlap RÖVIDEN Korlátoznák az elvándorlást BERLIN Fontolóra kellene venni, hogy az Európai Unió új szabályokat alkosson az or­vosok elvándorlásának korlá­tozása érdekében - vetette fel Jens Spahn német egészség­­ügyi miniszter, hozzátéve: vi­lágos, hogy a Svájcba vándor­ló német orvosok hiányoznak Németországban. „Nálunk pedig olyan lengyel orvosok dolgoznak, akik aztán Len­gyelországban hiányoznak” - érvelt a politikus. MW Elfogták a belgiumi gázolót BRÜSSZEL Őrizetbe vették a kamionsofőrt, aki a gya­nú szerint két nappal ezelőtt halálra gázolt egy sárgamel­­lényes tüntetőt Belgiumban, majd megállás nélkül to­vábbhajtott. MW Lemondott a görög miniszter ATHÉN Lemondott tisztségé­ről vasárnap a görög védelmi miniszter a macedón-görög névvitát lezáró megállapodás elleni tiltakozásul. MW Megtalálták az utolsó alagutat IZRAEL Az izraeli hadsereg megtalálta a Libanonból in­duló és Izrael területére ve­zető hatodik, egyben utolsó alagutat, amelyet a Hezbollah síita szervezet ásott ki táma­dások elkövetése céljából. Az ötvenöt méterrel a föld felszí­ne alatt futó alagútban síneket is lefektettek harci eszközök szállítására. MW KRÓNIKA 2019. JANUÁR 14., HÉTFŐ Orbán Viktor évet értékel Újabb családtámogatási intézkedéseket jelent be a kormányfő MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.mu BUDAPEST A miniszterel­nök február 10-én, várha­tóan a Várkert Bazárban tartja évértékelő beszédét, ahol ismerteti a kormány legújabb családtámogatási döntéseit, és az európai parlamenti választás tét­jéről is beszélni fog. A Fi­­desz-KDNP február 13. és 14. között tartja meg kihe­lyezett frakcióülését. Az elmúlt évhez képest ko­rábban, február 10-én, vasár­nap tartja 21. évértékelőjét Orbán Viktor miniszterelnök, jó eséllyel a Várkert Bazárban - tudta meg a Magyar Idők. Az időpont megválasztása ösz­­szefüggésben van azzal, hogy a kormánypártok - a korábbi évek gyakorlatától eltérően - az évértékelőt követő héten rende-Az európai parlamenti választás tétjéről is beszélni fog a kormányfő­­ik szokásos kihelyezett frak­­cióülésüket az Országgyűlés tavaszi ülésszakát megelőzően. Tavaly a képviselőcsoportok tanácskozása megelőzte Or­bán Viktor évértékelőjét, most viszont olyan fontos bejelen­tések várhatók a február 10-i kormányfői beszédben, ame­lyek feladatot rónak majd a frakciókra a törvényhozásban. A miniszterelnök az évértéke­lőn fogja egyebek mellett is­mertetni a családok védelméről szóló, tavaly november-dec­emberi nemzeti konzultáció kapcsán meghozott kormány­zati intézkedéseket. A miniszterelnök az európai parlamenti választás tétjéről is beszélni fog. Orbán Viktor a kormányinfón megfogalmaz­ta: „Magyarország célja, hogy az EU minden intézmény­­rendszerén belül, minden in­tézményben kerüljenek több­ségbe a bevándorlásellenes erők, az EP-ben, utána a az Európai Bizottságban, majd a nemzeti parlamenti választá­sok eredményeként az Európai Tanácsban is.” A kormány által belső használatra készíttetett decemberi közvélemény-hu-Az évértékelő intézményét Or­bán Viktor 1999-ben honosí­totta meg Magyarországon a Vigadóban tartott beszédével, miniszterelnökként. Azóta min­den évben - legutóbb tavaly, február 18-án - megtartotta szokásos, mind a hazai, mind a­tatási adatok szerint a magyar választópolgárok 52 százaléka a bevándorlást tartja a legfon­tosabb kérdésnek. A kormánypártok kihelye­zett, összevont frakcióülését a Magyar Idők információi nemzetközi színtéren számon tartott nagyívű beszédeit Orbán Viktor. A kihelyezett frakcióülé­sek gyakorlata több évtizedes hagyományra tekint vissza. A parlamenti pártok az aktuá­lis ülésszak előtt jönnek össze többnapos tárgyalásra. szerint február 13- 14-én tart­ják, az Országgyűlés tavaszi ülésszaka pedig a következő hétfőn, febmár 18-án kezdő­dik. A kihelyezett frakcióülés febmár 13-én este Orbán Vik­tor miniszterelnök zárt ajtók mögötti értékelőjével indul. Csütörtökön a nap kiemelt té­mája a családok védelméről szóló konzultációból követke­ző feladatok. Természetesen az EP-kampányra való felké­szülés és a migráció is napiren­den szerepel a Fidesz-KDNP képviselőinek együttes ülésén. A képviselők munkacsoportjai a tavaszi ülésszak törvényhozá­si programját is megtárgyalják. EZ LESZ A HUSZONEGYEDIK A miniszterelnök február 10-én mond beszédet, valószínűleg a Várkert BazárbanFotó: MTI A hálózat markában Rendszeresen megvitatják Európa jövőjét Soros Györggyel BRÜSSZEL Gyakorlati­lag heti rendszerességgel egyeztet Soros György há­lózata az Európai Unió főbb döntéshozói testületeivel „Európa jövőjéről". Nagy­részt titokban, fennmaradó jegyzőkönyv nélkül. Jean-Claude Juncker, Frans Timmermans, Emanuel Macron és a migrációért felelős EU-biz­­tos, Dimitris Avramopoulos is szerepel Soros György szemé­lyes találkozóiról készült fel­jegyzésekben. Az, hogy miről egyeztetett velük, nem tudha­tó, a nyilvánosan elérhető ada­tok szerint leginkább „ismeret­len témában”. Soros szervezete egészen elképesztő módon szivárgott be az Európai Parlamentbe. Az Open Society Foundations tagjai, bár már 2008-tól jelen voltak Brüsszelben, igazán csak a 2014-es választásokra fókuszálva aktivizálták ma­gukat, majd pedig a migrációs hullám kezdetekor kapcsoltak turbófokozatra, és ekkortól lett hivatalos akkreditációval ren­delkező tucatnyi lobbistájuk, akik naponta jártak be a parla­mentbe. A nyilvánosan elérhető adatok szerint több mint húsz alkalommal volt hivatalos ta­lálkozója Soros Györgynek a legfontosabb uniós biztosok­kal azóta, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök 2014. november 1-jén hivatalba lé­pett. Az Open Society Euro­pean Policy Institute (OSEPI) EP-akkreditációval rendel­kező 12 lobbistája 52 alka­lommal, vagyis jóformán heti rendszerességgel találkozott a bizottság képviselőivel. Jean-Claude Junckerrel 2015. március 20-án szin­te titokban egyeztetett Soros György, a 2017. április végi találkozójuk viszont már nagy DRÓTON RÁNGATJÁK A BIZOTTSÁGOT Deutsch Tamás, a Fidesz euró­pai parlamenti képviselője meg­döbbenésének adott hangot és kijelentette: nonszensz és kép­telen az a helyzet, hogy egy ma­gánember többet találkozzon az unió vezetőivel, mint bármely tagország miniszterelnöke vagy államfője, port kavart és számos kérdést is felvetett uniós berkekben. A nyilvánosan elérhető adatok szerint Frans Timmermans 2015 szeptemberében New Yorkban tartott megbeszé­lést „ismeretlen témában” az OSEPI munkatársaival, majd 2017 áprilisában részt vett Brüsszelben egy meetingen Sorossal, aki előző nap éppen Junckerral egyeztetett „isme­retlen témában”. Timmermans egyébként azóta is rendszere­sen egyeztet a filantróp szerve­zetével - vagy személyesen a tőzsdespekulánssal -, 2018-ben például háromszor is találkoz­tak: áprilisban, júniusban és novemberben, ekkor Európa jövőjét vitatták meg.­­ Eközben Soros emberei a migrációs biztossal, Dimitris Avramopoulosszal is rendsze­resen egyeztettek. Azt, hogy az Európai Unió főbb döntésho­zói, valamint testületei milyen szinten kerültek a Soros-há­lózat szorításába, jól mutatta, hogy 2017 október 19-én az EP belügyi, állampolgári és igaz­ságügyi szakbizottsága (LIBE) elfogadta azt a javaslatot, amely úgy reformálja meg az uniós menekültügyi és menedékkérel­mezői rendszert, hogy felülírja az addig alapvetőnek számító uniós elvet - vagyis azt, hogy az a tagállam felelős a menekültké­relmek elbírálásáért és rendezé­séért, ahová először beérkeztek a migránsok. Ehelyett a Soros­szakértőkkel megtámogatott szakbizottság azt a javaslatot tette, hogy az EU-tagállamokba beérkezett migránsokat ezentúl regisztrálják, majd szétosztják az unió tagállamai között. MW Az Európai Bizottság elnöke gyakran egyeztet a milliárdossalFotó: AFP Elhagyja a Jobbikot a gazdasági vezetője Hamarosan lezárul az ÁSZ vizsgálata BUDAPEST Rövidesen ki­derülhet, sikerült-e a Job­biknak a törvényi előírások betartásával elkölteni a ta­valyi választási kampány­ban rendelkezésükre álló csaknem egymilliárd fo­rintot. Hamarosan befejezi az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a pár­tok kampánybeszámolóinak elemzését, a szervezet az elké­szített jelentéstervezetet min­den pártnak elküldte vélemé­nyezésre - tudta meg a Magyar Idők. A számvevőszék ellenőr­zése kiterjed a Jobbikra is, ahol már a kampánybeszámoló jú­niusi nyilvánosságra hozatalá­nál komoly aggályok adódtak. A Jobbik csaknem egymilliárd forintot költött el a 2018-as or­szággyűlési választás kampá­nyában, ebből 720 millió fo­rint volt az állami támogatás. A Sneider Tamás pártelnök által aláírt kampánybeszámolóból az látszott, hogy a párt mindössze húszmillió forintnyi adományt tüntetett fel a költség részeként, miközben több vezető politikus is azt állította, hogy az ÁSZ ál­tal kiszabott büntetés befizeté­sére indított társadalmi gyűjtés­ből befolyt csaknem százmillió forintot teljes egészében kam­pányra fordították. Vagyis a be­számolóból nyolcvanmillió fo­rint sorsa ismeretlen. A pártelnök pár nappal a tételes kimutatás után az RTL Klubnak azt állította: 2017 óta egy banktól sem kaptak hitelt. Ennek ellenére a beszámolóban „hitel” címszó alatt szerepelt egy 84 millió forintos tétel. A párt július végén új beszámoló­val rukkolt elő. Az új dokumen­tumban más összegek szerepel­tek, mint az eredetileg közzétett iratban. A legszembetűnőbb válto­zás, hogy a jelentés szerint a Jobbik nem 996 millió forintot, hanem egymilliárdnál is többet költött el az április 8-i választás február 17-én kezdődött kam­pányidőszakában. Valószínűleg az előbbiekhez lehet köze annak is, hogy a hét­végén Schön Péter - aki az el­múlt években felügyelte a párt igen zűrös pénzügyeit - lemon­dott posztjáról. Tavaly márciusban egyéb­ként Schön Péter is látható volt azon az Origo.hu által nyilvá­nosságra hozott fotón, melyen nagy táskákkal s kezükben Szabó Gábor pártigazgatóval távoznak Simicska Lajos iro­dájából. MW Sneider Tamásék beszámolója több sebből vérzik Fotó: MTI

Next