Fejlesztő Pedagógia, 1997 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 4-5. szám
88 Jobban dotált állatkerteknek külön művelődési vagy zoopedagógiai osztály - az elnevezés nem lényeges - felállítására is van lehetőségük. Innen már csak egy lépés a speciális programmal rendelkező zooiskolák működtetése. A szervezett keretek között zajló állatkerti oktatásnak sok előnye van. A csoportok különlegessége, hogy kifejezetten tanulás céljából keresik fel az állatkertet, az oktatott téma szempontjából a tudásszintjük egyformának mondható. Egymást ismerik a csoporttagok, könnyebb tehát valódi kommunikáción alapuló oktatást megvalósítani, nem kell a csoport „összerázásán” munkálkodni. A biológia oktatásának szempontjából egyedülálló lehetőség az állatkerti óra, mert a vadállatok, élőhelyeik és ökoszisztémáik megismertetése mellett ezek jelentőségének hangsúlyozásával rámutathatunk a Föld élő rendszerének oszthatatlanságára és fejlődésére egyaránt. Nagyon fontos, hogy a diákok és zoopedagógusok közvetlen kapcsolata intenzív és interaktív nevelést tesz lehetővé. Az állatkert szempontjából is fontos a rendszeres kapcsolat a diákokkal és tanáraikkal, mert - mint már említettem - fontos következtetéseket lehet levonni a társadalom ismereteinek színvonaláról. Az állatkerti oktatóprogramok kidolgozásánál célszerű figyelembe venni az oktatók és a hatóságok kívánalmait, egyrészt, mert az így elkészített programokat valóban használni is fogják, másrészt pedig nagyobb az esélye az ilyen célú hatósági támogatásnak. Végül, de nem utolsósorban a pedagógiai kutatások fejlesztése is igényli a rendszeres szervezett oktatást. Mára nyugodtan elmondhatjuk, hogy az állatkerti nevelés jelentős szakmává fejlődött, amelyben elengedhetetlen szerepe van a pszichológiai, didaktikai, kommunikációs és információátadási ismereteknek. A legfontosabb oktatási szempontok közül néhányat idéz az Állatkerti Világszervezet által kiadott The World Zoo Conservation Strategy című kiadvány. „Néhány állatkerti oktatási technika áttekintése. Az elmúlt évtizedek során sok állatkert gazdagodott nagy oktatási tapasztalatokkal, és fejlesztett hatékony oktatási technikákat. Mivel az élő állat képezi az oktatás alapját, a faj megválasztása elsődleges szempont. A kiválasztott állatnak legjobban kell tükröznie a megfogalmazott oktatási célt. A kiállítás elrendezése, a kifutók berendezése és az egy kifutón belüli állatcsoport összetétele (egy vagy több faj) fontos részét képezik a nevelő hatásnak. Mindezeknek segíteni kell az oktatási információ átadását. - A kifutók olyan szempontok szerinti elrendezése, hogy hogyan illeszkednek a különböző témákhoz, és a kapcsolódó nézőtér berendezése szintén nevelési információkat közvetít. - A felsorolt három módszer alkalmazásával keltett benyomás oktatási technikaként szolgál. A trópusi esőerdővel vagy a sivataggal és azok különböző elemeivel való találkozás élménye hatalmas nevelőértékkel bír. Speciális hatások változatos alkalmazásával (elkészített növényi és állati anyagok, szervetlen összetevők, modellek, mesterséges termékek stb.) különböző megoldásokkal (pl. üveges vitrinek, állandó minikiállítások) erőteljesen alátámaszthatjuk az oktatási témákat. Az interaktív nevelés (anyagok érintése, kitalálós játékok, kérdezz-felelek, mozgatható dolgok) nagyon hatékony lehet. - Audio-vizuális eszközök (diavetítés, filmek, videók, hallható tájékoztatók) olyan extra információkkal szolgálnak, amit az állatok megfigyelésével talán nincs alkalma megismerni a látogatónak. - A komputeres szimuláció és az interaktív komputerizált audiovizuális eszközök olyan, egyre terjedő, fontos médiaformák, amelyek az állatkerti nevelés számára is hatalmas lehetőséget biztosítanak. Az állatgondozói előadások, a túravezetések és a verbális információátadás más formái (információs pavilonok, a közönség vezetők általi aktív megközelítése, a színfalak mögé történő betekintés stb.) bár nagyon munkaigényes, de roppant hatékony módszerek. Az állatbemutatóknak (show-műsoroknak) szintén értékes nevelő hatása lehet, ha azok az állatok természetes jellemzőit, specializálódását mutatják be, és nem torzítják el az állat karakterét. — A gyermekállatkertek és osztálytermi feltételek jó lehetőségeket biztosítanak a speciális gyermekfoglalkozásokhoz. — A speciális időszaki kiállítások az állandó oktatási lehetőségek fontos kiegészítői. — Az állatkerti útmutatók, állatkerti térképek, tájékoztatófüzetek és más kiadványok értékes oktatási anyagokat tartalmazhatnak. — Az állatkerti könyvesboltok és bizonyos ajándékcikkek árusítása szintén nevelő értékű lehet. — Az állatkerti kiadványok, sajtó-, rádió- és tv-nyilatkozatok, dokumentumok az állatkerten kívülre is továbbítják a nevelési üzeneteket.” Látható, hogy a módszerek, lehetőségek skálája igen széles. Nem szabad azonban sohasem elfelejteni, hogy a zoopedagógus munkája különleges, sok szempontból nem hasonlítható egy iskolai tanár munkájához. A zoopedagógusnak bele kell élnie magát a természet és a tanuló közvetítőjének szerepébe. El kell felejtenie a maga fontosságát, fel kell hagynia minden szokványos pedagógiai vagy zoopedagógiai módszerrel, és szabadon, a helyzetnek megfelelően kell döntenie az újabb megoldásokról. Nem véletlen, hogy a zoopedagógia elméletéhez mindig és rendkívül szorosan tartozik a gyakorlat is. A kettő egymás nélkül elképzelhetetlen.