Csongár Árpád: A csehszlovákiai magyar sport története a két világháború között, II. (Budapest, 1985)

A Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség megalakulása és működése

Az igazga­tó tanács határozata alapján ez évben 27.669 koronát osztottak ki segélyezésekre. Érsekújváron és Pozsonyban tartották meg az év két igazgató ta­nácsülését. A tagegyesületeknél 2243 választmányi és taggyűlést bonyolítottak le. A tagszövetségek száma 8, a tagegyesületek száma pedig 146 volt 17.842 taggal. Hat új egyesület lépett be a szövetségbe. Labdarúgással 5566, tenissze 1384, atlétikával 832, birkózással és ökölvívással 523, úszással 831, tornával 447, asztalitenisszel 629, vívással 132, korcsolyázással 667, télisporttal 2446, egyéb sporttal pedig csaknem 566 tag, ös­­­szesen 13.475 sportoló foglalkozott tevékenyen. A tagegyesületek összesen 2472 versenyt rendeztek,ebből 2214 labdarúgó, 45 tenisz, 21 atlétika, 64 asztalitenisz, 11 birkózó és ökölvívó, 18 úszó, 23 jéghoki, 6 kerékpár,az egyéb sportágakban pedig több mint 76 versenyt bonyolítottak le. A kulturális élet továbbra is magas szinten állt. Az év folya­mán 86 szinielőadást,137 kulturelőadást és 45 tánccal egybekö­tött műkedvelői előadást rendeztek. A könyvtárak száma megkö­zelítette a 15-öt. A tagegyesületek összesen 132.364 korona vigalmi adót fizettek be, amiből mindössze 5217 korona térült meg. Az adók csökken­tése érdekében semmit sem sikerült elérni. Az ígéretek ígére­tek maradtak. 1937-ben ünnepelte a CSMTSZ fennállásának tizedik évfor­dulóját. Legnagyobb érdeme a kisebbségi magyar sport egységé­nek a megteremtése volt. A jubileum tiszteletére szövetségi vándor­serleget alapítottak a tagegyesületek egész évi telje­sítményeinek a jutalmazására. A serleg védelmét az össztelje­sítmények alapján kiértékelt legmagasabb pontszámmal lehetett megszerezni. Bárczy Oszkár elnöksége alatt sokat javult az együttmű­ködés az illetékes csehszlovák sportfórumokkal.Nagyobb erköl­csi és anyagi elismerés, támogatás kísérte a CSMTSZ munkáját. Létrejött a szövetség belső egysége,ami igen sokat jelentett a tagszövetségek és egyesületek fejlődése szempontjából. A CSAF-MLSZ eredményekben gazdag labdarugó élete terv­szerűen haladt a kijelölt után. Játékos állománya 5o6 labda­rugóval növekedett. A szövetség legeredményesebb csapata a Füleki TC volt, amely megnyerte a nyugati divízió, majd Szlovenszkó és Kárpátalja labdarugó bajnokságát is, és kis híjján a köztársasági ligába verekedte be magát. A keleti divízió bajnokcsapata a CSK Kosice csapata lett,a leg­jobb magyar egyesület a KAC a második helyen végzett. A divíziós rendszer nagy anyagi terheket rótt a magyar egyesü­letekre. A kerületi bajnokságban szereplő egyesületek elvesz­tették a közönségüket,a divíziós csapatok kiadása pedig megnö­vekedett, nem állt arányban a bevételekkel. A divízióban emel­teti a labdarúgás színvonala, míg a kerületi bajnokságban visszaesés mutatkozott e téren. A magyar labdarugóbajnokságban ezúttal a kárpátaljai kerület bajnoka, az Ungvári AC győzedelmeskedett. A Csallóközi Révay-serleget a Patonyszék­ SE,a CSMTSZ ifjúsági vándorserlegét és a Mann-serleget a VAS SK, a Nap-serleget a pozsonyi Testvériség SC csapata nyerte. A Magyar Kupa győztes csapata és vé­dője a Ka­ssai AC le­tt . A Magyar Munka érdemelte ki. A c a Vándordíját s Prešovi /­Eperjesi­ Törekvés SE csehszlovákiai magyar l údarugás ez évi má­sik nar. sikerét prágai magyar főiskolások, a Magyar Akadémikusok Köré /MÁK/

Next