Felvidéki Közlöny, 1881 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1881-10-19 / 84. szám

III. évfolyam. Kassa, szerda, 1881. október 19. ' 84. szám. lE fllMlllín IÍWííÍNY *5-í ílli ■ lUilM jVUljLUIi I. Fél évre 3 .. vézetnek fel a Negyedévre 1 „ 50kr. pannon!* könyv­• nyomda-részvény­tár-Kttes szám­ári 8 kr. SZERKESZTI: DR. HOHENAUER IGNÁCZ. 8Ulatnál-9----------------------* -----------------------* Alszunk? Az idei országos képviselő választás alkal­mával abban állapodott meg több, a város ér­dekeit szivén hordó polgártárs, hogy a válasz­tási bizottság permanencziában maradjon, ma­gát a választott képviselővel összeköttetésbe helyezze, s neki még az országgyűlés megnyílta előtt Kassa város óhajtásait tudtul adja, fel­kérvén őt egyszersm­ind, hogy minden alkalom­mal annak érdekeit törekedjék előre mozdítani. Mindeddig ama, legjelesebb polgártársaink­ból megalakult választmány semmiféle életjelét nem adta tevékenységének. A szalmatűz, mely akkor fellobogott, a legrövidebb idő alatt végkép elaludt. Képviselőnk azóta eljött közénk és előadta programmját, mely sok szépet tartalmazott, s melyről meg vagyunk győződve, hogy nem ma­rad üres szó. Ezen programm azonban nem tartalmazott mindent, a­mit városunk óhajt, s mi annak ja­vára, előmozdítására szükséges lenne. És azért felkért bennünket a mi képvise­lőnk, hogy helyezzük magunkat vele összekötte­tésbe, tekintsük a közöttünk fenálló viszonyt tisztán patriarchálisnak, s ismertessük meg min­den bajainkkal, óhajtásainkkal, ő majd azon lesz, hogy azokat tőle telhetőleg realizálhassa. Történt azóta valami ? Semmi! Képviselőnk körülbelül egy hónapot töl­tött a szomszédos Enyiczkén, igen sokszor be­jött a városba, várván, hogy vagy a bizalmi férfiak, egyébb koryphaeusok, vagy a város atyáinak egyike, másika felkeresi, őt egyről másról felvilágosítja, a város ügyeivel, óhajtá­saival megismerteti, mielőtt a fővárosba távoz­­nék kellőleg informálja. Mindebből mi sem történt. Miért ? Mert a fellobbanó szal­ontúz után ismét visszaestünk a megszokott régi tunyaságba, tét­lenségbe. Egyik a másikra néz, egyik a másiktól várja, hogy tegyen valamit, s miután nincs eré­lyes és tevékeny vezető, a­ki a többit egybe hívná és felvillanyozná, csakugyan nem történik semmi. A­mikor azután azt látják, hogy Kassa nem halad, hanem hanyatlik, hogy míg más, közelfekvő városok évről évre gyarapodnak, mindinkább felvirágzanak. — Kassa visszafelé megy, jobbról balról megnyirbáltatik, egyik másik előnytől megfosztatik, akkor feljajdulnak és azt mondják : Már most csakugyan tenni kell va­lamit ! Bizony kell! De ki kezdje ? Én nem ! No de én sem 1 . Pedig már most rá­érnének valamit tenni , az a harmincz zsák krumpli ki van kapálva, az a három hordó karezos leszüretelve, az a száz fej káposzta haza hordva, — már most idejük is van, hogy a város ügyeivel gondolja­nak ' Ébredjenek hát fel ! Rázzák le azon közönyösséget, melylyel a közügyek iránt viseltetnek ! Egy, a ki nem különb a többinél Üstökös világ mikorra várják. A rövid keringésü üstökösöket ellen­ben­­ amin­t ma kilenczet ismerünk, efféle szószegés­sel nem vádolhatjuk, mert azok pontosan megjelen­nek akkor, amikor a tudományos megfigyelések és számítások szerint meg kell jelenniük. Ilyen rövid idő alatt vissza-visszatérő üstökös a többiek között az Éneke féle, a­melynek keringési ideje 1200 nap, s mely szinte a jelen év novemberé­nek 8-ikán fog a nap közelébe visszatérni, s ilyen volt a Bielafale is, mely sajátszerűen, 1845 végén előbb két részre szakadt, aztán pedig egészen el is tűnt. Hová lett? Nem tudhatni. Valószínű azonban, hogy ugyan­azon pályán keringő meteorrajjá bom­lott fel, mert midőn a föld 1872 nov. 27 és 28-ika közötti éj­jel ezen üstökös pályájának közelébe jutott, nagyszerű csillaghullás volt­ észlelhető. Földünkre az üstökös ezen részei közül igen sok eshetett, hiszen kö­zöttük ment keresztül. Mivel pedig az id­ei szabad szemmel látható üstökös egészen azon a pályán ha­ladt, a­melyen az 1807-iki is mozgott, de attól sok millió mértföldnyi távolságban ; könnyen lehet, hogy valaha ezen két üstökös is egy volt, de már az ős­korban szót vált anélkül, hogy pályájáról csak az egyik is letért volna. A Bielaféle üstökösnél még nem járt közelebb földünkhöz üstökös. Említettük is, hogy annak ré­szei között mentünk keresztül, a közelség azonban semmi veszedelmet­ sem okozott. Oly valószínűtlen azért lakhelyünknek valamely üstökös magvával való összeütközése, hogy arról beszélni, mi történhet­nék azon esetben, ha az összeütközés mégis bekövet­keznék, egészen feleslegesnek látszik, s már ma csak is a legműveletlenebb emberek félnek az üstökös meg­jelenésétől. Ámde régen ez nem így volt. A nagy és kis bajokat egyaránt az üstökösöknek tulajdonították. Ha háború dúlta az országot, ha aszály vagy árvíz tette tönkre az ember munkáját, vagy földrengés döntötte Halomra a városokat, ott volt az üstökös mint bűnbak ; de az üstökös okozta azt is, hogy Westfaliában 1668-ban a macskák nagyobb része kipusztult. Ma midőn meg­szoktuk figyelmünket a tünemények okaira fordítani, az események ilyetén összekapcsolv­a az embert leg­­felebb mosolyra készti, de az exakt természettudo­mányok megállapítása előtt a legnagyobb naivsággal nem tartották lehetetlennek a legnagyobb képtelen­séget sem. Égi tünemény az akkori felfogás szerint jót soha sem jelenthetett ; ha azonban épen üstökös jelent meg, ez világos veszedelem volt. Az üstökös görbe csóvája kardot és így háborút mutatott, vagy a haragvó istenség büntető ostorát jelezte. Csoda e azért, ha a vakbuzgó Valderaraa azt írja, hogy az üstökösök egyenesen a pokolból származnak. Csillapul, majd ébred fájdalmunk haragja. Nem : letört, — megedzett, rabbilincsed súlya, Várt jövendő, — kétes remény, — majd hit, újra, S újra gyötrő kétség ! — e belharcz tüzében : Rendületlenül állsz, mint szírt vész dühében. Nemes küzdő­­­jével, hadd köszöntsük reád, S oly ifjú­ lángodra A forró becsülés koszorús poharát ! A sírt emlegeted ! hagyd azt bajnok öreg . Maradj még közöttünk az Isten áldjon meg ! Megvirrad még ! ittál a bú poharából ! Hadd igyál majd velünk az öröm borából Te pedig szerettem hölgysereg | gyermeked Fogékony keblébe : A hon szent szerelmét oltsd mindenek felett! S anyagondod ha oly szilárddá nevelte, Mint e nemes bajnok, szíved ünnepeltje, Mond büszkén : — mint ama hölgye és Rómának, Én is szültem egy hű fiat a hazának ! tábortl A kassai hölgyekhez,a­ kik b. Luzsénszky Pált 1869 augusztus 18-án, háromszázan nevük aláírásával díszített albummal­ tisztelek meg s mely a fel­sőmagyarországi múzeumban van elhelyezve. Átkozott vénségem, lódulj a pokolba Ha te nem volnál most, Mi sok derék asszonyt ölelhetnék sorba ! ölelnék szivemre, forró kebelemre ! Hozzád szólok Kassa dicső hölgyi serge ! Hozzád szólok lelkem örvendő dalával, Örvendő dalomnak egyszerű hangjával ! Háromszáz hőst említ a lant Göröghonban Abauj keblében : Hazájáért háromszáz hölgy szive dobban ! Az asszony is , férfi, ott a Hernádparton Megyémben, a férfi fele is, csak asszony Hiú csillogásra, mint tör vágya egyre ! Mint hizelg, mint bókol, lesve léha hegyre ! Ha­bár nem tudnám is, könnyen kitalálnám : Férjeitek lelkét ! Mert szilárd a nő is, szilárd férfi karján ! Bitóra oly férjet ! kinek szive párja : Hideg gún­nyal tekint a küzdő hazára, Bitóra oly atyát ! ki zsoldért , cserébe Még gyermekének is mérget önt lelkébe. Abauj leányi ! kire koszorút fon Tisztelő kezetek, Nem ismer hűbb fiat annál e borús hon Hol is vetted azt a szivet agg levente ? ! *) Szemere Miklósnak, a nagy hazafinak és szerény köl­tőnek egy hátramaradt és eddig közzé nem tett költeménye. Az üstökösöket gyakorlati szempontból két cso­portba oszthatjuk. Vannak, a­melyek szabad szem­mel is láthatók, míg a legtöbbről csakis a messze­­látó által szerezhetünk magunknak tudomást. A szabad szemmel látható üstökösök megjele­nése a ritkább égi tünemények közé tartozik, néha évek múlnak el a­nélkül, hogy egünket ilyen s csillag ékesítené; a teleszkopikus vagyis csak mes­­­szelátóval észlelhető üstökösök azonban épen nem ritkák. Akad ugyan év, mint aminő legközelebb az 1876-iki is volt, amelyben egyetlen egy üstökös sem jelenik meg, de rendesen nem múlik el esztendő üs­tökös nélkül, sőt vannak évek, a­mikor nem egy de több üstökös is látható. Így ha csak az alig múlt év­tized éveit tartjuk szem előtt, nem csak egy példát .Hozhatunk fel­­állításunk igazolására, 1871-ben ugya­nis öt, míg 1873-ban még épen hét üstököst észlel­tek, s bátran azon évek közé­ sorozható a folyó óv is a­mely különös üstökös szaporaság által tű­nik ki. Hiszen nem régen olvashattuk, hogy An­gliában okt. 2-án ismét új üstököst fedeztek fel, s ez az idén már a hatodik. A legtöbb üstökös óriásilag hosszú pályán ke­ring, e hosszú pályának csak eltünőleg rövid része látható földünkről. Hogy ennek daczára ama pályá­kat mégis sikerült aránylag pontosan meghatározni, nemcsak kitűnő megfigyelésre vall, hanem nagy dia­dala az elméletnek is. Mivel azonban sok üstökös ke­ringési ideje évszázadokra terjed, könnyen megtörtén­hetik, hogy az nem váltja be pontosan a tudomány­nak adott szavát, s nem épen akkor jelenik meg, a Milyet Isten csak jó kedvébe teremte ! Hol is vetted azt a szilárd honfi-lelket ? Melyből a hűség oly tiszta lángra gerjed ! Ha leányka volnál, s én, — szerelmes beléd, A mint hogy : az vagyok, — Lelkem er­ős dalban röpíteném feléd . „Nem anyától lettél, — rózsafán termettél Piros pünkösd napján hajnalban születtél !“ Hajnal, piros hajnal szült téged barátom ! Azért ragyog lelked e sötét világon. E berevez világban, ez undok fertőben Az ingatlan erély Pánczélos nemzője ringatott bölcsődben ! Ifjan : bérezi cserből készült nyugvó ágyad, Mely vészszel, viharral vitt merész csatákat, S gyökével a földet oly mélyen ölelte, A mily magasan állt lombjaval felette. Nem — utált magas hegy : pályádnak vezére ! Hű, szilárd bensődnek : Tiszta öntudatja, a legdicsőbb bére ! Mig az áros czenkhad, dőzsöl kéjlakában , Te szegény bírsz lenni a szegény hazában . Az magas bár : — törpe ! — te alant is : oly nagy Az erkölcsi nagyság eszmény példánya vagy. Mint a tiszta gyöngyre, mint : szivárványi vice, Oly gyönyörrel nézünk Szerény arczaidra, tündöklő szemedbe , Égő szived, — mint sirlámpa lenn a mélyben, Örök lánggal viraszt hazád éjjelében, Van-e az önkénynek annyi csábja, zsoldja, Van-e oly vihar, mely hű lángját kioltsa Tanulságos ajkad igéit hallgatva, Mint a tenger habja , Szemere Miklós Kisvárosi könyvkereskedés. Elád ötven ladika szivart, tíz rizma papirost, kétszáz rúd ceruzát, tizenöt mosdótálat, hat tuczat porczellán edényt, kétszáz darab papiros szivarszip­kát, két kilo krétát, öt forintára szivacsot . . . mig egy árva könyvre vevője akad. Mert a „szellemi csárdában“ mindemre megbe­­csülhetlen árúczikkek is kaphatók a könyven kívül. . ..Pedig határozottan könyvkereskedés a czime, de­­hát a ki kis vidéki városban ezen szomorú ágát vá­lasztotta a kereskedelemnek , az előre legyen elké­szülve a vértanuság koszorúira. Az ifjú ember fölmegy az ország szivébe, a fé­nyes Budapestre, hogy annak rendje módja szerint kitanulja a könyvkereskedés titkait. Princzipáisa

Next