Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)
1849-01-26 / 5. szám
Megjelenik e lap hétfőt kivéve mindennap reggel. Félévi előfizetési ára helyben boríték nélkül házhoz hordva 6frt 30kr., postán hatszor küldve 8 frt. , kevesebbszer küldve 7 frt 12 kr. pengő pénzben. A hirdetések ára egy négyszer hasábozott kicsibetüs sorért 5 kr.p.FIGYELMEZŐ (MÁSODÉVI FOLYAM.) Előfizethetni vidéken minden királyi postahivatalnál, Magyarországon kívül a bécsi cs. kir. főpostahivatalnál és helyben Budán a kiadó- és szerkesztő hivatalban halászvárosi főúton 86. szám alatt iső em. a dunaparton, hol hirdetések is elfogadtatnak. Pest, Péntek 5. Januar 26, 1849. E lapok megjelennek, hétfőt kivéve, mindennap. Előfizetési dijak helyben házhoz hordva 6 frt 30 kr., vidéken 6-ot küldve 8 frt, kevesebbszer 7 frt 12 kr. pengőben. Előfizethetni vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten Geibel K. könyvárusnál a Kristóftéren és a Dunaparton Kozma V. nyomdájában, Budán a szerkesztőségnél a Dunaparton fő úti 86. sz. alatt, a lánczhidon alól. Mindenik helyt elfogadják a hirdetéseket is egy 4-szer hasábozott kicsibetűs sort 5 pengő árba számítva. Évnegyedes előfizetés nem fogadtatik el. HIVATALOS RÉSZ. 16-dik hadi jelentés. A budai főhadiszállásról január 15—kéről küldött tudósítás szerint herczeg Windischgrätz cs. k. tábornagy ur, a cs. hadseregnek mindinkább terjedő előnyomulása mellett Magyarország legnagyobb részében, három katonai kerület felállítását rendelő, így Pozsony , Nyitra, Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Bars és Komárom megyék Kempen altábornagy parancsnoksága alatt — Pozsonyban lakással ; Pest, Fehér és Györmegyék valamint a Jászság és Kunság gr. Wrbna altábornagy ur parancsnoksága alatt — Budán lakással; végre Baranya, Tolna, Somogy, Zala, Veszprém, Soprony, Vas, Győr, Mosonymegyék báró Burics tábornokőrnagy ur parancsnoksága alatt Sopronyban lakással — állnak. Cserieh altábornagy, ki 8 zászlóaljjal, 6 eskadron és 36 ágyúval a pártütőfőnök Görgey vezérlete alatt álló S Ipolyság felé Léván keresztül vonuló ellenaegeji pappatol üzésére küldetett, még f. h. 15-kén nyomult ez irányban előre, mig azalatt Götz táborőrnagy Libetbánya és Körmöcz felé vonult. — Mészáros pártütőfőnök Eger vidékén bolyong. A 11 inger táborőrnagy dandára 13-án a futó ellenséget Szolnok felé őré, e várost elfoglaló, hol 98 ezer mérő gabna zsákmányul jutott. Az e tájéki lakosok, valamint a kecskemétiek, a legjobb szelleműek s a velök olly sokáig nem közlött manifestumok és proclamatiókat örömmel fogadták. Az ország elfoglalt minden részeiből folytonosan küldetnek hódolati felírások Ollmützbe ő felségének. A Horváth ezredes parancsnoksága alatt álló csapatok Veszprémet és Fejérvárt megszállották; a gr. Altban alezredes alatti osztály f. h. 15. éjjeli 2 órakor egy, Mednyánszky és Vihar Andor vezetők alatt 300 emberből álló ellenséges osztályra ütött a bakony-béli klastromban; 10et közülük leölt s többeket foglyokká tett,kik rögtönitélet következtében Pápán főbelövettek. Részünkről az oguliniak közül Kotur hadnagy és egy közvitéz könnyű sebet kaptak. Ugyanazon ezredből Rocknitz kapitány, ki a megtámadást intézte, vitézsége által ép úgy kitüntette magát mint gr. Alban azon erélyessége és gondossága által, mellyel ő a seregeknek Magyarországba történt bevonulása óta a portyázó osztályt Sopronyon s Szombathelyen keresztül Pápáig vezérlé. Ha e rövid előadást, melly átalánosan hivatalos tudósításokon alapul, áttekintjük s eredményét fontolóra veszük, csak bámulni lehet a szemtelenségen, miszerint a legleverebb hírek gyártatnak a fővárosban, hogy az országban szerte terjesztethessenek, így például hírlik, mintha Schlick altábornagy fogva s egy felkelő sereg Pozsony felé nyomult volna, hogy a fötábornagy ur eggsége serege körülkerültetett, hogy gr. Nugent föhadszermester Fürstenfeldig visszanyomatott, pedig ő e pillanatig Nagy-Kanizsán nyugodtan ül. Az illyetén híreknek rész akaratnak általi gyártása kevésbé feltűnő, mint az, hogy a jobb érzésünk némellyike előtt is hiedelmet lelnek. E hírek különös ellentétben állnak a fővárosban mindinkább terjedő jobb szellem óvástételeivel — minek bizonyítványai azonban a mai napig mindig hiányzanak. Bécsben január 17. 1849. — AV er —den altábornagy, kat. és polg. kormányzó. A „Pressburger Zeitung“ január 13-tól e proclamatiót közli: Magyarország népeihez! Nem elég, hogy Kossuth pártütő és társai Magyarhont nagy mennyiségű papirospénzzel elárasztották ; nem elég, hogy fenséges urát királyát s az egész magas uralkodó családot gyalázatos és hazug felhívásaiban kissebbiti és szentségteleniti s hogy olly országban, melly a hűség példájakint állott uralkodó dynastiája mellett, nem pirult mi kint nem a megyékszerte kiküldött terroristikus biztosok is, a hallatlan eszközök által rettegtetett népet olly gyalázatos tettekre felhívni, mellyek még az idegen s az országot jogtalanul megtámadó ellen irányában is tiltva volnának, az uralkodó hadserege irányában azonban , mellyek jönek, hogy a dúló pártütés által a felbontott rendet, nyugalmat és törvényes állapotot az országban helyreállítsák, istentelenek és felségsértők. Míg ők a császsereget gyilkolás, rablás, fosztás és gyújtogatásról merik vádolni hazug elbizakodással, midőn e gyalázatos tettek csak is és egyedül a pártütök csordái által követtetnek el, miknek előnyomulása alatt a cs. hadsereg a legszomorúbb nyomait tapasztalja s mellyekért panaszait a kétségbeesett lakosság elembe terjeszté. E gyalázatosságokkal be nem érve, Kossuth Lajos és társai a szegény népet még győzelmi hírekkel is ámítják mint például: Schwechat, Pozsony és Mosonyból, hol vasi, épen semmi összeütközés nem volt, vagy épen a lázadók csatát vesztve futottak , hogy azt hazugságaik által a cs. hadsereg ellen tömeges felkelésre bírják, nem gondolva a gyászos következésekkel, mellyek egy illy őrült vállalatnak szoktak eredményei lenni. Sőt Lukács Sándor, a győri terroristius biztos, esztelen dühében annyira ment, hogy a Győrnél visszamaradt élelmi készleteket megmérgezni akará , miben csak a pártütök gyors megszalasztása által jön akadályozva. Tekintve mindezen a históriában hallatlan gonoszságokat, ezennel Kossuth Lajost, mint az egész honvédi bizottmányt s minden a megyékbe s városokba szétküldött úgynevezett kormánybiztosokat törvényen kívülieknek nyilvánítom s a legszorosabb felelet terhe alatt meghagyom minden törvényhatóságok és helységeknek, hogy őket elfogják s a legközelebbi katonai osztálynak adják át. Mindazok, kik e pártütő bizottmány legcsekélyebb rendeletét elfogadni ezentúl is vakmerők lennének, rögtönítélet által fognak irgalom nélkül kivégeztetni. Azon helységek pedig, hásmét több lakosok egyesülve a cs. hadsereg futárait, szállítmányait, vagy egyes csapatokat megtámadni, vagy bármi után azoknak ártani merészkednének, földig elpusztittatnak. Az elöjáróság fejével felelős a nyugalom fentartásáért. Győri föhadi szállásomon dec. 29. 1848. — Herczeg Windischgrätz Alfred, cs. k. tábornagy. sen tájékozhatni, noha tudom, hogy az ámításnak azon roppant építményét, mellyet a pesti forradalmas lapok raktak, voltaképen ismerte mindig. Én mindig ismertem őket, soha jót róluk nem tettem fel , de megvallom bámultam mégis, midőn azon, mondhatni ördögi következetességet, fortélyosságot és erélyességet az előttem fekvő tíz heti hírlapokból láttam, mellyekkel ezen nagy gonosztévek az igazságot elnyomni, a világosságot megsemmisíteni és az egész országot a hazugságok áthatlan hálójával körülvenni igyekeztek. Azon szellemi kár, azon a kedélyek mélyére hatott és azokat megmérgezett demoralisatio, melly ezen törekvések bizonyos eredménye, kiszámíthatlan, és most annak, ki még el nem koptatott journalisticai talentummal bír, valóban kötelessége működni és ezen méreg eltávolításán igyekezni. Én magamat elkoptatott és igen középszerű hírlapi kapacitásnak tartom; kegyedről pedig az ellenkezőt hiszem és vallom és azért kérem is igen igen buzgóan , hogy minél elöbb tollat ranradjon és élessze fel a Fiffyelmezét. A feladás igazán nagyszerű, de kegyed és Bizony Tamás magvia hatják. Kérem tegyék, bármilly nehézségekkel járjon, az emberiség ügyének tesznek vele szolgálatot. Helyzetük — előzményeik után — igen kedvező! Mi azon methodus, melly most követendő, hogy az elszórt méreg neutralizáltassék, arról nem szólok, mert azt kegyed nálamnál jobban tudja! Inkább csak azt említem meg, hogy mikép áll a magyar kérdés a bécsi hangulat irányában. Ámbár a ,,beatus ille, qui procus negotiis“ elvet körülményeimben követni kötelességem, de azért számos összeköttetéseim megengedték mégis, hogy magamat meglehetősen tájékozhassam. Vannak Bécsben számosan, kik Magyarországot, mihelyt meg leend hódítva, tisztán mint meghódított országot akarják kezelve látni. Ezek az egészet tabula rasanak nézik, semmi közjogot el nem ismernek és azt tartják, hogy a lázadás által minden létező alkotmányos jog megszűnt. Ezeknek jelszavuk: Magyarországot népiségek szerint dismembrálni és ezen népiségek szerint a birodalmi országgyűlésen képviseltetni, és itt benn is négy ötféle provinciális népiségek szerinti országgyűlést teremteni, melly széles hasison ugyan és széles lehetőségi körrel, a provinciális belügyekkel foglalkozzék. Ezek szerint a szerbeknek, magyaroknak, tótoknak, oláhoknak, németeknek külön provinciális törvényhozásaik volnának és ezen külön provinciák a csehek, morvák, osztrákok, lengyelek, rusznyákokkal sat. közös országgyűlésben képviseltetnének ; de ezen nagy országgyűlés csak az egész birodalmat illető pénz-, had-, kül- és kereskedési ügyekkel foglalkoznék. Ezen nagy országgyűlésnek volna felelős a Reichs-ministerium, mellyben a különféle népelemek tehetségig képviselve volnának. Ez az egyik eszme, melly mennyire absolut és kivihetetlen mindenütt az egész birodalomban, de különösen Magyarhonban, hol a népiségek egybe vannak zavarva minden tekintetben, az világos. Ezen véleményt pártolók között a legnagyobb demagógok és forradalmasok bőven találtatnak. Ezek örömest nyúlnának a legforradalmibb eszközökhöz is, hogy a népiségeket fegyverre uszítsák és arra bírják, hogy egy ilyen organismust követeljenek. Számosan vannak ezek között, kik egyébként támogatják a mostani kormányt. Maga a Schwarzenberg-Stadion féle kormány még nem határozta el magát és a Magyarországban kifejlődő véleménytől függesztette fel elhatározását. A szerbeknek a vajdát és patriarchátust megadta a ministérium, Stadion ellenjegyzése mellett, és biztosította őket, hogy eine „nationale innere Organisation“-ról fog számukra gondoskodni, de nem ment tovább. Az erdélyi szászokhoz ment egy patens, mellyben elfogadtatik Töredék egy magyar notabilitas n e v e lé b e 1.*) Januar 1. 1849. „Ke d v e s régi bajtársam!................................. .............................................................Csak miután ideóba jöttem, láttam ismét 10 hét után magyar hírlapokat, és köztük a Figyelmezésok számait, egész azon pontig, nagyen Madarász a Figyelmezőt letiltotta. Hadd mondjam el kegyednek mindenekelőtt legőszintébb elismerésemet azon ritka kitörésért és bátorságért, mellyel azon végtelenül súlyos körülmények között véleményeinek szabadságát feltartotta, és körömszakadtig a józan ész és becsületesség politikája mellett küzdött. E tekintetben átalános minden becsületes emberek véleménye és azon tisztelet, mellyel kegyed irányában éreznek. Kegyed több hónapos szellemi guarantaine után, csak most fogja a külföldi lapokat kapni és így magát teljes) Ámbár nem volt nyilvánosság elibe szánva, mégis megenged a tisztelt régi bajtárs, hogy levelét igen közérdekűnek tartom, mintsem végkép asztalomba rejthetném.— Vda.