Figyelmező, 1837. január-december (1. évfolyam, 1/1-25., 2/1-52. szám)

1837-03-28 / 12. szám

az egyetemes literatura’ körében. Kiadó szerkesztők: SCHERET, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ: RAJZA. Pesten* Martins’ 3.d­. 1837. 13* szám* Tartalom: Magyar liter­a­túr­a. Mathematical tudományok. Nagy Károly’ kis számítója (D. Vállas), 93 1. Vegyesek. Vízi István’ Virágkosara, 94. 1. Budai játékszíni zsebkönyv"'95. 1. Német literat­u­­ra. Mathematicai tudományok. Burg’ compendiuma (D. Vállas A.), 96.1. Országismeret. Schubert’ euró­pai statusismerete, 97. 1. Drámái lit. B. Zedlitz’ drámai munkái, 98. 1. — Állítások, vélemények, felvi­lágosítások, 99. 1. Literatúrai mozgalmak, 99. 1. M. tudós társaság 100 1. MAGYAR LITERATUR­A. Mathematical tudományok* 20­01 kis Számító. Magyar Gyermek kézikönyve. Irta Hagy Károly, Második nyomtatás, srécs. Rohrmann és Schweigerd, 1937. /F és 320 l.­­2rétien. Borí­tékán: „Szorgalomnak Jutalom Könyvecske.“ E’ könyv’ czíme ez is lehetne: kis számí­tó , nagy tanítók’ számára. ’S valóban, h­a ref. a’ czímet teljesen nem olvassa , azt gon­dolná, hogy a’ könyvecske inkább tanítóknak szól, mint tanulóknak. Nem mintha tartalma fölülmúlná a’ magyar gyermekek’ tehetségeit, hanem mivelhogy az eddigi methodica, azaz a’ palota és korbács helyett, igen jól illenék magyar tanítók’ kezébe. Az arab számvetés, melly míveleti egyszerűsége miatt most kö­zönségesen divatozik, alapjaira nézve olly egyszerű és könnyű, mint sokan hajlan­dók gondolni, midőn konyh­aczédulákat vagy szabójegyzékeket vizsgálnak némi könnyűség­gel. Annál nagyobb köszönettel tartozunk Nagy Károlynak, ki kezdők’értelméhez eresz­kedék le, hogy egy­úttal tanítókat és tanu­lókat tanítson, ’s például szolgáljon, hol pél­dára olly annyira szükségünk van. Meginnta tás­ait vagy inkább fel­ozásait­ (mert a’ szerzi nem bocsátja előre a’ tételeket egy elavult szokás szerint, hanem kellemes beszélgeté­sekben fejtegeti az arithmetica’ főigazságait) mindenki örömmel fogja olvasni, de talán még nagyobb örömmel és megelégedéssel a’ helyes példákat és alkalmaztatásokat. Ezekben a’ szerző leginkább mutatja néptanítói hivatá­sát , mert nem csak a’ legközönségesben elő­forduló számolásokkal foglalkozik, hanem egyszersmind, ’s szinte mellesleg, sok más hasznos ismereteket közöl, miilyenek példá­ul : a’ mértékek’, az esztendő’ stb. fölosztásai, a’ vízlecsapolást, árkokat, töltéseket illető föladatok, sok ph­ysicai, astronomiai adat, stb. Az olvasó’ figyelmét néha különös érdekű tárgyakra és fejtegetésekre vezeti. Ilyen, p­éldául, a’ 164. lapi föladat: „Hány könyvet olvasot­t egy tudományos ember, ki éltének ■ legnagyobb ideit a’könyvek közt tölti?“ A’­­ szerző fölteszi, hogy a’ tudós 14 éves korától­­ fogva 70 esztendős koráig, tehát 56 év alatt,­­ naponként öt órát szentelt az olvasásnak,­­ hogy minden órában két nyomtatott ívnyit ol­­­­vasott, hogy középszámmal 36 ív tesz egy - egy kötetet, ’s találja, hogy a’ tudós e’ föl­­í tételek mellett is csak 5681 kötetet olvas.

Next