Figyelmező, 1837. január-december (1. évfolyam, 1/1-25., 2/1-52. szám)

1837-09-19 / 12. szám

az egyetemes literatura’ körében. Kiadó szerkesztők: SCVEDEII, EÖ­MIÖS 11 A­­RTY, szerkesztő társ: HA­JZA., Második félév. Pesten, September* 1». 18»?. 13. szám. Tartalom: Magyar literatura. Szépliteratura. Parthenon, kiadja a’ sárospataki magyar iskola, 177. sz. Deák liter­atura, Törté­nettudomány. Fejér’ okleve­ltára (T­altherr László) 179. 1. MAGYAR LITERATURA, Szépliteratura. 3) Parthenon. Kiadja a' sárospataki magyar társaság. Szerkesztő Ormós László. II. Sáros Patakon , nyomtatta Nádaskay András , 1837. Eledrésben 243 l. A’ pataki ifjak’ egyesülete, melly ezelőtt néhány évvel egy lelkes, Patak’ iskoláiból kikelt, ’s most a’ külföldön utazó ifjú férfi, Szemere Bertalan által készített terv szerint, a’ collegium’ fényes hazafiságu igazgatójának aegise alatt, munkálatihoz fogott, zsengéi­nek második kötetével lép fel a’ haza előtt, ’s törekvésének és czéljának tisztaságára utalva, részvétet vár , és bátorítást a’ tovább haladásra. ’S bizton várhatja. Mert olly törekvés, melly a’ míveltebb ízlet’ ösvényén hangot és szót igyekszik kölcsönözni azon nemesebb érzelmeknek, mik, mint sugarai a’ szív’ me­legebb zónájának, olly kedves világításban láttatják az ifjúság’ próbakörét, ’s miknek küzdéséből majdan azon szilárd elvek kike­­lendők, mellyek a’ nagy czél felél útjában vezérelni fogják a’ férfiút, — az el nem fo­­gúltak’ méltány bírálatára számot tarthat. Tudjuk, hogy az ifjabb költők, ’s közülük még a’ szebb tehetségn­ek is, midőn kedve­sen zengő hangjaikra magok is örömmel fi­­gyelmeznek, verseiknek értelmet, azaz : meg­határozott műértelmet adni, néha megfeled­kezvén, olly költeményekkel állanak elő, mellyeknek érdeme és hibája a’ csillám’ né­mi osciilátiójában áll. E’ gáncs alól a’ Par­thenon’ ifjait sem menthetjük­ fel. De annál örvendeztetőbb volt reánk nézve, úgy talál­nunk , hogy a’ szerkesztőnek és Győri Dániel­nek néhány versezeteiben a’ gondolat’ meg­határozottsága , ’s bizonyos mélyebb szemlé­lődés, még csak több felfogáskönnyűséget, vagy nagyobb művészi ki­ltökélyt kívántak volna magok mellé, hogy a’szigorúabb bírá­ló’követeléseinek is elég­tétessék. — Balla­dákat, ’s románczokat többen adnak, de nem nagy szerencsével. Mindazonáltal ha tudjuk, mi nehéz e’ versnemnek egészen saját tónu­sát eltalálnunk, ’s mindenek felett nekünk, kiknek néppoesisa ollyas eredeti formákat, mikre a’ balladáét vagy románczét olthatná a’ művész, csak alig mutathat fel, s enge­dékenyebbek leszünk ifjaink iránt, ’s egyéb, nem az e’ részbeni süker vagy nemsüker fog 12

Next