Figyelmező, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)

1838-07-10 / 28. szám

AZ EGYETEMES LITERATUR­A’ KÖRÉBEN. Kiadó szerkesztők SCHERET3 VÖRÖSMARTY 3 szerkesztő társ RAJZA, MÁSODIK ÉV 3 Julius* 10. 1838. 38. szám. Tartalom. Hazai literatura. Encyclopaediai munka. Tudománytár, 1837. Folytatás. Philosophiai és nevelési czikkelyek (Al-Kendi). — Magyar tudós társaság. — Pesten. HAZAI LITERATURA. Encyclopaediai munka. 121. Tudomány­tár. Közre bocsátja a' magyar tudós társaság. Értekezése­kr. Szerkezten L.­u­­czenbac­h­er János. 1. és 2. kötet, 1837. stb. ( Folytatás ) Philosoph­ia. 2. A' természettudományok’ becséről, és befolyá­sáról a' józanabb philosophiára. Mocsi Mihályt­ól. J. 68 — 95. Ki a’ tudomány’ valamellyik ágában mint iró lép fel, arról fel kell tennünk, hogy mind az ismeretes előtte, mit koráig a’ világ’ literaturája ez osztályban létre hozott, legalább a’ legnevezetesebb ; különben néze­tei teljesek ’s minden oldalúak nem lehetnek , ’s ki van téve minden történetesen fölkere­kedő tanítmány vagy rendszer’ egy oldalú be­folyásának. Ezen követeléstől kivált a’ ph­ilo­­soph­iai írókat fel nem szabadíthatni; mert a’ philosoph­ia, ámbár több mint kétezer év óta a’világ’legbölcsebb férfiaitól m­íveltetik, mind e’ napig szilárd ingatlan lábra nem állhatott­ , folyton foly határai közt a’ legellenkezőbb­ vélemények ’s nézetek’ csatája, rendszerei, mint a’gombák meleg eső után,gyorsan egy­mást követve bukkannak fel, egymást szám­űzve, döntve; ’s a’ki e’ csodálatos jelenet’ belső okait fel nem fedezi, ki a’ philo­so­ph­iának, egészben véve, ’s kivált a­z új­a­b­b­n­a­k , kifejtett elveit nem ismeri; e’ zavarban el nem igazodik, vagy pedig — hasonló a’ párhoz, ki születése’ vallását min­dig az egyetlen ü­dvezítőnek tartja — ahhoz ragaszkodik , mi történetesen helyzeténél fog­va hozzá legközelebb áll, legújabb, és leg­nagyobb zajt üt. Különös szerencsétlenségünkre szolgál e’ tekintetben geographiai fekvésünk, melly által főleg a’ német philosophiához vagyunk útasítva. Bacon óta, mondhatni, el van ismerve, hogy a’ philosoph­ia’ ingadozó álla­­potja leginkább a’ szemlélődés’ önké­nye által okoztatik, minél fogva az újabb philosoph­ia mind inkább tapasztalási irányt véve. Reid­től kezdve legalább az angolok­nál teljesen psych­ologiai alapra támaszkodik, é s minekutána Francziaországban Roger­ C­o­tt­a­r­d a’ skót philosophiával Condillac’ ál empirismusát teljesen megdöntötte, ezen tanítmány minden iskolákba behozatott, ’s. 28

Next