Figyelmező, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1838-07-10 / 28. szám
AZ EGYETEMES LITERATURA’ KÖRÉBEN. Kiadó szerkesztők SCHERET3 VÖRÖSMARTY 3 szerkesztő társ RAJZA, MÁSODIK ÉV 3 Julius* 10. 1838. 38. szám. Tartalom. Hazai literatura. Encyclopaediai munka. Tudománytár, 1837. Folytatás. Philosophiai és nevelési czikkelyek (Al-Kendi). — Magyar tudós társaság. — Pesten. HAZAI LITERATURA. Encyclopaediai munka. 121. Tudománytár. Közre bocsátja a' magyar tudós társaság. Értekezésekr. Szerkezten L.uczenbacher János. 1. és 2. kötet, 1837. stb. ( Folytatás ) Philosophia. 2. A' természettudományok’ becséről, és befolyásáról a' józanabb philosophiára. Mocsi Mihálytól. J. 68 — 95. Ki a’ tudomány’ valamellyik ágában mint iró lép fel, arról fel kell tennünk, hogy mind az ismeretes előtte, mit koráig a’ világ’ literaturája ez osztályban létre hozott, legalább a’ legnevezetesebb ; különben nézetei teljesek ’s minden oldalúak nem lehetnek , ’s ki van téve minden történetesen fölkerekedő tanítmány vagy rendszer’ egy oldalú befolyásának. Ezen követeléstől kivált a’ philosophiai írókat fel nem szabadíthatni; mert a’ philosophia, ámbár több mint kétezer év óta a’világ’legbölcsebb férfiaitól míveltetik, mind e’ napig szilárd ingatlan lábra nem állhatott , folyton foly határai közt a’ legellenkezőbb vélemények ’s nézetek’ csatája, rendszerei, mint a’gombák meleg eső után,gyorsan egymást követve bukkannak fel, egymást száműzve, döntve; ’s a’ki e’ csodálatos jelenet’ belső okait fel nem fedezi, ki a’ philosophiának, egészben véve, ’s kivált az újabbnak , kifejtett elveit nem ismeri; e’ zavarban el nem igazodik, vagy pedig — hasonló a’ párhoz, ki születése’ vallását mindig az egyetlen üdvezítőnek tartja — ahhoz ragaszkodik , mi történetesen helyzeténél fogva hozzá legközelebb áll, legújabb, és legnagyobb zajt üt. Különös szerencsétlenségünkre szolgál e’ tekintetben geographiai fekvésünk, melly által főleg a’ német philosophiához vagyunk útasítva. Bacon óta, mondhatni, el van ismerve, hogy a’ philosophia’ ingadozó állapotja leginkább a’ szemlélődés’ önkénye által okoztatik, minél fogva az újabb philosophia mind inkább tapasztalási irányt véve. Reidtől kezdve legalább az angoloknál teljesen psychologiai alapra támaszkodik, é s minekutána Francziaországban Roger Cottard a’ skót philosophiával Condillac’ ál empirismusát teljesen megdöntötte, ezen tanítmány minden iskolákba behozatott, ’s. 28