Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1839-10-22 / 42. szám
AZ EGYETEMES LITERA TIKA’ KÖRÉBEN. Kiadó szerkesztők SChIEDEL,, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ BAJZA. ------------- «C HARMADIK EV»—----—----Pesten. October* 23. 1839. 42. szám* Tartalom. Hazai literatura. Oktatás. Warga János’ Vezárkönyvének 2-d. kötete (59 és D. Schedel F.). — Állítások , vélemények , felvilágosítások. Felvilágosítások az Alföldi levelekben támasztott némelly kérdésekre (Vásárhelyi Pál). Ész és érzékiség közötti viszony.—Magyar tudós társaság.—Literatúrai mozgalmak. HAZAI LITERATURA. Oktatás. Vezér könyv az elemi nevelés és tanításra. Vallási különbség nélkül minden tanítók' 's tanulók' számára készült 's a’ m. t. t. által másodrendű Marczibányi Lajos-jutalommal koszorúzott pályamunka. Irta Warga János prof. 's m. t. t. lev. tag. Második kötet. Az elemi tanulmányok’ alapvonatjai. Budenn , 1838. XII és 284 l. 'Magyarország földképével 's irásmintákkal, fűzve 1 fi2krep. *) A’ magyar t. társaság e’ munkát tudománybecsénél fogva, ’s azon okból adta át a’ magyar olvasó közönségnek, hogy ez felsőbb nevelésre ’s tanításra szolgáljon tanítónak ’s tanulónak vezérfonalul. Akármi illy tárgyú munka lépjen föl korunkban ’s hazánkban, a’ nevelésnek közönségesen elösmert szükségeinél fogva kedves tünemény az; annyival inkább , ha a’ munkának mint e’ kéz alattinak, több jelességei tagadhatlanok. Mint minden kezdetnek azonban, úgy ennek is több nevezetes hiányai lévén, szabad legyen ezeket az előadott tanulmányok’ rendi szerint lelkismeretesen megróni, ’s egyszersmind a’ szerzőt arra kérni, hogy ha jegyzeteinket valóknak ismerendi el, egy óhajtandó második kiadásban azokat czélszerűleg használni szíveskedjék. *) Az első kötet’ bírálatát 1. Figy. 1857. II. 97. sz. 1. Szívet formáló mondások és történetek. Ezek apró erkölcsi intések, ’s mind tartalomra , mind nyelvre nézve olly helyesek, hogy azokat nagyobb részint, legalább az 1. szám alattit, minden ABCben óhajtanám. 2. Az erkölcsiség' meggyökereztetése. Itt erkölcsi szabályok feletti népszerű elmélkedéseket találunk, a’ czímen írt czélnak teljesen megfelelőleg. 3. Az illendőség’ meggyökereztetése. Jó. 4. Földleírás. Először, igen bölcsen, hazánk’ földrajza van előadva, még pedig azon szükséges megjegyzéssel, hogy a’ tanító annak tanítását lakóhelyén kezdje. Aztán következik az austriai birodalom, majd Europa’ többi országai egyenként, végre a’ világ’ több részei általánosan. Okos tanító’ kezében czélszerűen használható dolgozat. 5. Égi földleírás. Itt az 5. §-ban egy kis zavar van. Fő baj, hogy a’ rotatio ’s revolutio külön szóval megkülönböztetve nincs; amaz forgásnak, ez kerengésnek neveztetett: „Az hogy földünk forog a’ nap körül, ’s nem a’nap a’föld körül, nagyon különösnek látszik, minthogy így földünkről magunk fővel hullanánk le, más testek is lehullnának, a’ kutakból a’ vizek kiömlenének“. Itt a’ kerengősről van szó, az pedig a’ mi ebből következni látszik, csak a’ forgásra illik. A’ föld’kerengősének e-42