Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1839-10-22 / 42. szám

AZ EGYETEMES LIT­ER­A T­IK­­A’ KÖRÉBEN. Kiadó szerkesztők SChIEDEL,, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ BAJZA. ------------- «C HARMADIK EV»—----—----­Pesten. October* 23. 1839. 42. szám* Tartalom. Hazai literatura. Oktatás. Warga János’ Vezárkönyvének 2-d. kötete (59 és D. Schedel F.). — Állítások , vélemények , felvilágosítások. Felvilágosítások az Alföldi levelekben támasztott némelly kér­désekre (Vásárhelyi Pál). Ész és érzékiség közötti viszony.—Magyar tudós társaság.—Literatúrai mozgalmak. HAZAI LITERATURA. Oktatás. Vezér könyv az elemi nevelés és tanítás­­r­a. Vallási különbség nélkül minden tanítók' 's tanulók' számára készült 's a’ m. t. t. által má­sod­rendű Marczibányi­ Lajos-j­utal­ommal koszorú­zott pályamunka. Irta Warga János prof. 's m. t. t. lev. tag. Második k­ö­t­e­t. A­z elemi ta­nulmányok’ alapvonatja­i. Budenn , 1838. XII és 284 l. 'Magyarország­ földképével 's irás­­mintákkal, fűzve 1 fi­­2krep. *) A’ magyar t. társaság e’ munkát tudomány­­becsénél fogva, ’s azon okból adta át a’ ma­gyar olvasó közönségnek, hogy ez felsőbb nevelésre ’s tanításra szolgáljon tanítónak ’s tanulónak vezérfonalul. Akármi illy tárgyú munka lépjen föl korunkban ’s hazánkban, a’ nevelésnek közönségesen elösmert szükségei­nél fogva kedves tünemény az; annyival in­kább , ha a’ munkának mint e’ kéz alattinak, több jelességei tagadhatlanok. Mint minden kezdetnek azonban, úgy ennek is több neve­zetes hiányai lévén, szabad legyen ezeket az előadott tanulmányok’ rendi szerint lelkisme­­retesen megróni, ’s egyszersmind a’ szerzőt arra kérni, hogy ha jegyzeteinket valóknak ismerendi el, egy óhajtandó második kiadásban azokat czélszerűleg használni szíveskedjék. *) Az első kötet’ bírálatát 1. Figy. 1857. II. 97. sz. 1. Szívet formáló mondások és történetek. Ezek apró erkölcsi intések, ’s mind tartalom­ra , mind nyelvre nézve olly helyesek, hogy azokat nagyobb részint, legalább az 1. szám alattit, minden ABCben óhajtanám. 2. Az erkölcsiség' meggyökereztetése. Itt erkölcsi szabályok feletti népszerű elmélkedé­seket találunk, a’ czím­en írt czélnak teljesen megfelelőleg. 3. Az illendőség’ meggyökereztetése. Jó. 4. Földleírás. Először, igen bölcsen, ha­zánk’ földrajza van előadva, még pedig azon szükséges megjegyzéssel, hogy a’ tanító an­nak tanítását lakóhelyén kezdje. Aztán követ­kezik az austriai birodalom, majd Europa’ töb­bi országai egyenként, végre a’ világ’ több részei általánosan. Okos tanító’ kezében czél­­szerűen használható dolgozat. 5. Égi földleírás. Itt az 5. §-ban egy kis zavar van. Fő baj, hogy a’ rotatio ’s revolutio külön szóval megkülönböztetve nincs; amaz forgásnak, ez kerengésnek neveztetett: „Az hogy földünk forog a’ nap körül, ’s nem a’nap a’föld körül, nagyon különösnek látszik, mint­hogy így földünkről magunk fővel hullanánk le, más testek is lehullnának, a’ kutakból a’ vizek kiömlenének“. Itt a’ kerengősről van szó, az pedig a’ mi ebből következni látszik, csak a’ forgásra illik. A’ föld’kerengősének e-42

Next