Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1839-08-06 / 31. szám

512 kábel közöltetik. B. úr fordítása szóról szó­ra ez: „Liverpooli vasútnak hossza 31 angol szá­raz mértföld (6000 posta mértföld 4000 bécsi ölével) ’s azon lett dolog, hogy az utazók ezen tározatra rendesen átszállittatának gőzerőm­ű­­től vontatott kocsikban 1—2 órányi (recttus 1­—2 órányi) idő alatt, rendkívüli érzelmet tterjeszté az emberekben. Az akkor is várható nyereségt, midőn a’ vasúti intézet nagyban ter­jesztetnék ki más részeire az országnak, úgy hiszszük, nagy részint túlságosan van számít­va. De akár milly mérsékelt számolást húz­zunk a’ vasúti intézet’ javaslóinak igen fellen­gzős reményeiből, mégis kétségben kivü­l ma­rad , hogy az útazásnak új időszaka kezdődött, és hogy a’ hol csak a’ föld’ alkata engedi, minden nagyobb, egymástól nem épen messze fekvő városok, és a’ mellyeknek egymás közti kiterjedt foglalkozásuk van, vasutakkal hasz­nosan köttetnek össze. A’ mennyire jelenlegi ítélhetni, úgy látszik, hogy a’ vasutak min­den esetre alkalmasbak a’ személy’, mint a’por­téka’ szállítására. Parnell Henrik úrnak is az a’ véleménye, hogy ott, hol általában (két főbb város népétől egymáshoz) jövő vagy me­nő élénk összemunkálás űzetik, és csatornája a’ víz szűkén van, ott vasútak a’ csatornánál kivánatosbak, és akkor olcsóbbak is; de kö­zönséges kereskedésre egy ország távol vidé­kén által nem eszközölnek ollyan olcsó útat a’ vitelre, mint a’ csatornák“. B. úr eszméje (nem terve) egy nagy csa­torna Grétzből Tolnán által Szegedre és Pest­re; innen Csongrádon, Czibakházán, Gyulán, Kis Jenőn és Boros Jenőn,Nagy Váradon alul, Diószegen által Szathmár-Németiig; ’s innét a’ Szamos’ völgyében Erdélybe Kolozsvárig. Az eszme, a’mennyiben kiveh­etém, abból áll: a’ Mura’ vizének egy részét, melly Leg­­rádnál a’ Drávába szakad, a’ Kanizsa folyón ’s Pölöskefön keresztül, a’ Szélvize’ völgyé­ben, a’ Zala’ vizébe vezetni; mellyel egyesül­ve , a’ Balatonon keresztül, a’ Sió és Sárvíz’ völgyében Tolna és Szekszárd közit a’ Duná­ba vezettetnék. E’ szerint a’ Kanizsa, melly­­nek recipense a’ Mura, eredetére utasíttatnék vissza, ’s ím teljesülne, mit Ovidius lehetet­lennek tartott: In caput alla luum labentur ab aequore retro Flumina etc. Ezentúl, hiszem, lesz olly óriási gondolat, melly a’ Dunát a’ Rajnába, ’s ezt a’ Duna völgyébe fogja útasítani. „Ezen folyó ágzatnak, úgymond­­. nem kellene több, mint öt öl széles és két öl mély előásás, mellyet öt vagy hat évek alatt, ke­vés emberi munkától segíttetve, tizenhat ölig szélesítene a’ víz’ ereje; a’ Sió, Kaposvízi csa­tornák , ’s Körös folyói átmetszések’ példája után ítélve“. Nem akarom kétségbe vonni a’ B. által felhozott példákat, de ezen elvét, megenged­jen, általánosnak el nem fogadhatom. Ismerem én a’ Fejér-Köröst Arad vmegyében Gyula- Varsándtól kezdve felfelé Boros-Jenőig , ’s az­ért hiszem is, hogy ott az átmetszések sike­rülhetnek; azonban más helyeken ellenkezőt is tapasztaltam, hol az átvágás, igen kedvező körülmények mellett, kivévén az egyet, hogy a’ föld a’ legkeményebb agyag volt, még 30 év’ lefolyta után sem szenvedett eredeti alak­jában változást. B. egyébiránt a’ felhozott pél­dákban csak a’ szélesedésről emlékezik , nyer­tek-e a’ csatornák ’s átvágások nagyobb mély­séget, arról hallgat. A’ vízi út’ folytatása lenne Tolnától felfe­lé Bölcskéig, hová a’ Duna’s Tisza közötti folyó csatornának egyik ága szögellik. B’. ter­ve szerint tudnillik (ezt már tervnek nevezhet­ni , ha ugyan, mint hallom, részletesen van kidolgozva) a’ Dunából Pestnél egy folyó csa­torna vezettetnék a’ Tiszáig Csongrádnál , melly utóbbi közel 12 öllel fekszik alább mint a’ Duna’ vize. Ezen fő ágból, mint mellék ágak, kitérne egy a’ Dunába Bölcskénél; a’ másik, a’ Tiszába Szegednél; minél fogva a’ Duna s Tisza köztti 4 torkolatu csatorna egy X betűt formálna. A’ tisztelt olvasó emlékezni fog, hogy a’ Dunának csatorna általi összeköttetése a’ Ti­szával Pest és Szolnok között, már régibb tárgya a’ vizsgálódásnak. Pest vmegye’ rendes mérnöke, Bálla, első volt, ki e’ húrt meg­pendítő. Ő már 1791 ben terjesztette fel előle­­ges tervezetét néhai Leopold fölig­ nádornak. Eszméje szerint a’ csatorna a’ pest-szolnoki országút’ hosszában vonulna el; Üllőnél, mint a’ csatorna’ legemeltebb pontjánál, egy táp­tót kellene mesterségesen építeni, melly a’ Rá­kos’ vizét magába vevén, a’ csatorna’ táplá­lására szolgálna. Később fens, nádorunk’ magas rendeleté­ből részletes!) és szorosabb vizsgálatok is mé­

Next