Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1839-08-06 / 31. szám
512 kábel közöltetik. B. úr fordítása szóról szóra ez: „Liverpooli vasútnak hossza 31 angol száraz mértföld (6000 posta mértföld 4000 bécsi ölével) ’s azon lett dolog, hogy az utazók ezen tározatra rendesen átszállittatának gőzerőműtől vontatott kocsikban 1—2 órányi (recttus 1—2 órányi) idő alatt, rendkívüli érzelmet tterjeszté az emberekben. Az akkor is várható nyereségt, midőn a’ vasúti intézet nagyban terjesztetnék ki más részeire az országnak, úgy hiszszük, nagy részint túlságosan van számítva. De akár milly mérsékelt számolást húzzunk a’ vasúti intézet’ javaslóinak igen fellengzős reményeiből, mégis kétségben kivül marad , hogy az útazásnak új időszaka kezdődött, és hogy a’ hol csak a’ föld’ alkata engedi, minden nagyobb, egymástól nem épen messze fekvő városok, és a’ mellyeknek egymás közti kiterjedt foglalkozásuk van, vasutakkal hasznosan köttetnek össze. A’ mennyire jelenlegi ítélhetni, úgy látszik, hogy a’ vasutak minden esetre alkalmasbak a’ személy’, mint a’portéka’ szállítására. Parnell Henrik úrnak is az a’ véleménye, hogy ott, hol általában (két főbb város népétől egymáshoz) jövő vagy menő élénk összemunkálás űzetik, és csatornája a’ víz szűkén van, ott vasútak a’ csatornánál kivánatosbak, és akkor olcsóbbak is; de közönséges kereskedésre egy ország távol vidékén által nem eszközölnek ollyan olcsó útat a’ vitelre, mint a’ csatornák“. B. úr eszméje (nem terve) egy nagy csatorna Grétzből Tolnán által Szegedre és Pestre; innen Csongrádon, Czibakházán, Gyulán, Kis Jenőn és Boros Jenőn,Nagy Váradon alul, Diószegen által Szathmár-Németiig; ’s innét a’ Szamos’ völgyében Erdélybe Kolozsvárig. Az eszme, a’mennyiben kivehetém, abból áll: a’ Mura’ vizének egy részét, melly Legrádnál a’ Drávába szakad, a’ Kanizsa folyón ’s Pölöskefön keresztül, a’ Szélvize’ völgyében, a’ Zala’ vizébe vezetni; mellyel egyesülve , a’ Balatonon keresztül, a’ Sió és Sárvíz’ völgyében Tolna és Szekszárd közit a’ Dunába vezettetnék. E’ szerint a’ Kanizsa, mellynek recipense a’ Mura, eredetére utasíttatnék vissza, ’s ím teljesülne, mit Ovidius lehetetlennek tartott: In caput alla luum labentur ab aequore retro Flumina etc. Ezentúl, hiszem, lesz olly óriási gondolat, melly a’ Dunát a’ Rajnába, ’s ezt a’ Duna völgyébe fogja útasítani. „Ezen folyó ágzatnak, úgymond. nem kellene több, mint öt öl széles és két öl mély előásás, mellyet öt vagy hat évek alatt, kevés emberi munkától segíttetve, tizenhat ölig szélesítene a’ víz’ ereje; a’ Sió, Kaposvízi csatornák , ’s Körös folyói átmetszések’ példája után ítélve“. Nem akarom kétségbe vonni a’ B. által felhozott példákat, de ezen elvét, megengedjen, általánosnak el nem fogadhatom. Ismerem én a’ Fejér-Köröst Arad vmegyében Gyula- Varsándtól kezdve felfelé Boros-Jenőig , ’s azért hiszem is, hogy ott az átmetszések sikerülhetnek; azonban más helyeken ellenkezőt is tapasztaltam, hol az átvágás, igen kedvező körülmények mellett, kivévén az egyet, hogy a’ föld a’ legkeményebb agyag volt, még 30 év’ lefolyta után sem szenvedett eredeti alakjában változást. B. egyébiránt a’ felhozott példákban csak a’ szélesedésről emlékezik , nyertek-e a’ csatornák ’s átvágások nagyobb mélységet, arról hallgat. A’ vízi út’ folytatása lenne Tolnától felfelé Bölcskéig, hová a’ Duna’s Tisza közötti folyó csatornának egyik ága szögellik. B’. terve szerint tudnillik (ezt már tervnek nevezhetni , ha ugyan, mint hallom, részletesen van kidolgozva) a’ Dunából Pestnél egy folyó csatorna vezettetnék a’ Tiszáig Csongrádnál , melly utóbbi közel 12 öllel fekszik alább mint a’ Duna’ vize. Ezen fő ágból, mint mellék ágak, kitérne egy a’ Dunába Bölcskénél; a’ másik, a’ Tiszába Szegednél; minél fogva a’ Duna s Tisza köztti 4 torkolatu csatorna egy X betűt formálna. A’ tisztelt olvasó emlékezni fog, hogy a’ Dunának csatorna általi összeköttetése a’ Tiszával Pest és Szolnok között, már régibb tárgya a’ vizsgálódásnak. Pest vmegye’ rendes mérnöke, Bálla, első volt, ki e’ húrt megpendítő. Ő már 1791 ben terjesztette fel előleges tervezetét néhai Leopold fölig nádornak. Eszméje szerint a’ csatorna a’ pest-szolnoki országút’ hosszában vonulna el; Üllőnél, mint a’ csatorna’ legemeltebb pontjánál, egy táptót kellene mesterségesen építeni, melly a’ Rákos’ vizét magába vevén, a’ csatorna’ táplálására szolgálna. Később fens, nádorunk’ magas rendeletéből részletes!) és szorosabb vizsgálatok is mé