Figyelő, 1958. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1958-01-07 / 1. szám

----------­azonban egy-egy külföldi eljárás, mód­szer bevezetése, nem előnyt, hanem hát­rányt jelent az üzem számára. Miért van ez így? A kísérletezés, a megszokott munkamenet megváltoztatása, ha rövi­­debb ideig is, de rontja a vállalat ered­ményét. A nemrégiben megjelent újítási rendelet,,amely segít ezen a problémán, csak a hazai eredetű újításokra vonat­kozik. Nem terjed ki a külföldről hozott ötletekre, javaslatokra. Meg kellene vál­toztatni ezt­ a rendeletet és értelemsze­rűen ki kell terjeszteni a külföldi tapasz­talatok hazai megvalósításának esetére is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy újítási díjat fizessenek a tanulmányút céljáért, azért amiért kiküldik a szakem­bereket. Ez helytelen lenne, de az előre megállapított feladatokon kívül hazaho­zott sok ötlet és javaslat megvalósítása népgazdasági érdek és ezekért feltétle­nül anyagi elismerés jár. Érdekeltté kell tenni a külföldi tapasz­talatok megvalósítására a gyárakat, a szakembereket. Az a rendelet, amely ezt megvalósítaná, pótolhatná az összes elő­írásokat, amelyek útijelentések elkészíté­sére, a tapasztalatok felhasználására vo­natkoznak. Legyen az üzem, a kiküldött szakember érdeke a külföldi eredmények gyakorlati hasznosítása. Németh Sándor „Végre!“... — mondotta egy köztiszte­letben álló tervgazdász a minisztérium­ban tartott népes és igen élénk értekez­leten, ahol ismertették az 1958. évi terv és prémiumrendszer tervezetet. 1957-ben a gépipari vállalatok számára még központilag jóváhagyott tervekben írták elő a termelési feladatot, az anyag és létszámkeretet a béralapot, az átlag­bért a nyereségbefizetést, stb. és számos mutató teljesítésén keresztül mérték, ér­tékelték az egyes vállalatok munkáját. Az utóbbi időben egyes iparigazgatóságoknál gyakorlatilag már lazult ez a sokmutatós rendszer, de intézményesen, miniszteri rendelkezés alapján csak most várható változás. Három kötelező mutató Az új rendszerben csökken a kötelező tervmutatók száma, s a jövőben a gép­ipari vállalatoknál csak három területen tartják fenn a kötelező mutatók rendsze­rét: 1. központilag hagyják jóvá az anyag­kereteket ; 2. központilag írják elő a munkás és alkalmazotti átlagbéreket; 3. központilag határozzák meg a beru­házás és felújítás mértékét. A vállalatok termelési tervének régi jóváhagyási rendszere megváltozik. Az utóbbi időben már az volt a gyakorlat, hogy a termelési terv kisebb-nagyobb változásaihoz nem kellett minisztériumi jóváhagyás, a vállalatok önállóan dön­töttek a megrendelések vállalása, a szál­lítási szerződések kötésénél. A miniszté­rium 1958-ban csak egyes termelési fel­adatoknál tartja fenn a központi jóvá­hagyás rendszerét. A jövőben is központi jóváhagyáshoz kötik és kötelező tervmu­tatóként kívánják kezelni: a kiemelt gyártmányokból előállítandó minimális mennyiséget, az exportra, a belföldi ke­­res­kedelemnek történő szállításokat. A gépipari vállalatoknál — becslésünk szerint — az export, a belkereskedelem szükségletei és a kiemelt gyártmányok az össztermelésnek mintegy 60—65 százalé­kát teszi ki, így gyakorlatilg a gépipari termelés nagyobbik részénél a termelési terv központi jóváhagyása, számontartása fennmarad. A termelés további részénél azonban az új rendszerben a termelési tervnek az eddigi központi jóváhagyása, kötelező mutatóként való kezelése meg­szűnik. Tervszám helyett­i irányszám A minisztériumi iparvezetés alapprob­lémája, hogy a vállalatok önállóságának növelése mellett biztosítania kell, ho­gy a vállalatok a népgazdasági tervben elő­írt feladatoknak eleget tegyenek, a kije­lölt fejlődési irányt betartsák. A népgazdasági terv nemcsak az anyag és beruházási kereteket és átlagbér-szin­tet határozza meg, hanem tartalmazza a termelékenység emelkedésének előirány­zott mérté­két a felhasználható béralapot, az akkumi­zát­iót, a gépipari termelés vo-A Móra­ Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem Rudas László úti diákott­honának klubszobájában kézimunkáznak, beszélgetnek a lányok. Amikor feltesz­­szük a kérdést, hogy nincs-e valami hi­ba jegyzetellátásban, egyetlen válasz sem érkezik. Már-már azt hisszük, hogy té­ves volt információnk, amely a jegyzet­hiányt jelölte meg a gyenge tanulmányi eredmények egyik okául, amikor a leve­gőbe ugrik az első leánykéz. Erre mint­egy varázsütésre, egymás után lendül fel a többi kéz is. Kipirulnak az arcok, forró hangulat, s a lányokból most már árad a panasz, alig tudjuk papírra vetni. Gábor Ilona III. éves belkor­­szakos hallgató a statisztikai jegyzet hiányára panaszkodik: — A régi tankönyv már nem jó, új anyagból pedig se könyv, se jegyzet nincs. Miből tanuljunk? Előttünk a vizs­ga, a szigorlat s nincs példatárunk se, így azután nem lehet csodálkozni, ha a zárthelyi dolgozatok átlagos eredménye siralmas: a belker­­szakon 1,7, a külke­lemenének növekedését stb. De a minisz­térium az új rendszerben a népgazdasági tervek részeit nem kívánja „lebontani“ vállalatokra, ezek alakulását viszont folyamatosan számon kell tartania. Ezért bevezeti az irányszámok rendszerét. A pontos tervezést premizálják Az új rendszer szerint az iparigazgató­ságok az 1958. évi vállalati terveket a kö­telező tervmutatókon kívül az irányszá­mok szempontjából is felülvizsgálják, el­lenőrzik. A rendelet előírja: amennyiben a vállalati tervek a minisztériumi irány­számoktól eltérnek, az igazgatásig köte­les. ......elbírálni az eltérés indokoltságát és indokolatlan eltérés esetén a vállala­tot kötelezni kell reális terv elkészíté­sére”. Az­ új­ rendszer egyik igen figyelemre­méltó része — és ilyet tudomásunk sze­rint először alkalmaznak nálunk — hogy a pontos tervezésre ányagilag ösztönzik a vállalatok vezetőit, a jó tervezést külön premizálják. Az eddigi premizálási mód­szereink általában a terv túlteljesítését honorálták, minél magasabb volt a terv­­teljesítés, annál magasabb volt a pré­mium, nagyobb az anyagi és erkölcsi el­ismerés. Ebből fakadt hogy sok vállalat lazán tervezett hogy a teljesítés annál könnyebb, nagyobb legyen. Most azon­ban, ha a vállalat pl. azt tervezi, hogy az előző évhez képest két százalékkal növeli a jövedelme­zőségét, s ezért minden szá­zalékért mondjuk 100 000 Ft prémiumot kap, de ha a vállalat nem kettő, hanem három százalékra növelte a jövedelme­zőséget akkor a nem tervezett 1 százalé­kos túlteljesítésért kevesebbet kap (pl. csak 50 000 forintot), mintha azt előre tervezte volna. Vagyis 3 százalékos jöve­delmezőség emelkedés esetén — ha ennyit tervezett — 300 000 forint prémiumot kap, de ha csak alacsonyabbra irányozta elő (pl. csak 2 százalékra) a jövedelmezőség növelését, akkor kisebb lesz a prémium, mondjuk csak 250 000 forint. Az új rendszerben általában a premi­­zálás a vállalati jövedelmezőség alap­ján fog történni, bár egyes tervtelje­sítéseket — mint az export terv, a bér­alap terv stb. — mint korrekciós ténye­zőket továbbra is figyelembe veszik. A vállalat vezetőinek — igazgató főmérnök, főkönyvelő — a prémiumfeladatát az új rendszerben is az iparági igazgató álla­pítja meg, míg a vállalat többi műszaki, gazdasági dolgozója részére az igazgató, a szakszervezeti bizottság egyetértésben készíti el a prémiumszabályzatot. A gépipari vállalatok, 1958. évi terv. és prémiumrendszere számos új vonás­t tar­talmaz. Tovább decentralizálja az ipar­vezetést, csökkenti a központi utasításo­kat. Egy lépést jelent előre az ipari veze­tés színvonalának emelése terén. Hogy ez a lépás valóban sikeres lesz-e, mint min­dig, de most talán még fokozottabban, a végrehajtástól, különösképpen az ipar­igazgatósági dolgozók munkájától fuss. N­ARSÁNYI ISTVÁN réseknél 2,2. Az iparszakosoknál pedig a dolgozatok 53 százaléka volt elégtelen. Van olyan csoport nálunk, amelyben 18- ból 11-et nem engednek vizsgára. Az egyetem a jegyzetellátó vállalatot hibáztatja Pfeiffer Mária IV. éves könyvvitel sza­kos hallgató elővizsgázni szeretett volna ügyviteli szervezésből, erre azonban — ugyancsak jegyzet hiányában — nem ke­rülhetett sor. Hiába várják a költségve­­tés utolsó jegyzetének megjelenését is. Ninkó Mária II. éves ipar szakos hall­gatónak gazdaságtörténetből kell majd szigorlatoznia, de sem ebből, sem politi­kai gazdaságtanból nincs jegyzet. Ugyan­ezt mondja Kupeczky Sári IV. éves pénz­ügy szakos hallgató a nemzetközi poli­tikai ismeretekre és a filozófiára, Kiss Marianne I. ével a mezőgazdasági alap­ismeretekre s a többiek még más, egyéb tárgyakra vonatkozólag. Czakó L­ászlóné, a Közgazdaságtudo­mányi Egyetemen 6 éve foglalkozik a jegyzetellátás gondjaival. Ez bizony — mint­­kiderül — nem hálás feladat. — A jegyzetellátás körül többé-kevés­­bé mindig voltak bajok — mondja —, a mostani tanévben azonban szinte tart­hatatlanná vált a helyzet. Valami alap­vető baj van a Felsőoktatási Jegyzet­ellátó Vállalatnál. 1952-ben 2 hét alatt elkészült egy jegyzet, tavaly két félév anyagát megkaptuk 6 hét alatt, most pe­dig több esetben három hónap az „át­futási idő”. A hallgatók jogosan panasz­kodnak. A helyzetet csak nehezíti, hogy számos régi jegyzet kicserélése vált szük­ségessé. Nem kétséges, hogy egyes jegy­zetek kézirata későn készült el, mint ahogy például a politikai gazdaságtan jegyzet csak november 23-án volt sok­szorosításba küldhető, mégis elfogadha­tatlan állapot, hogy akkor, amikor a jegy­zetek kéziratának mintegy 70 százalékát már augusztus végén átadtuk a Jegyzet­ellátó Vállalatnak, hónapoknak kell el­telni, amíg azokat a hallgatók kézbe kap­hatják, így például a közgazdasági elmé­lettörténet jegyzetet október 8-án lead­tuk és éppen karácsony lett, mire elké­szült. A gazdaságtörténeti jegyzet sokszo­rosítását még korábban, már szeptember 1-én megrendeltük és a szállítás csak de­cember 18-án történt meg. Megtudtuk, hogy a rektori tanácsülés ugyan már november elején foglalkozott a súlyosnak ígérkező helyzettel, kéréssel és javaslatokkal is fordult az egyetem a Művelődésügyi Minisztériumhoz, meg­keresésére azonban ez ideig nem kapott választ. — Hat hétig tartott — mondja Czakó Lászlóné —, amíg a Művelődésügyi Mi­nisztérium biztosította a szükséges túl­órákat az ugyancsak felügyelete alá tar­tozó jegyzetellátó vállalatnak, amivel a legnagyobb hátralékot meg lehetett szün­tetni, de közben sok száz hallgató nem tudott tanulni és a jövőre változatlanul aggodalommal gondolunk. „Nem a mi hibánk“ — mondják a Jegyzetellátónál A Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat igazgatója, Heller Imre, "energikusan til­takozik a vádak ellen. — Vállalatunk kapacitása nagyobb, mint amennyi az egyetemek jegyzetel­látásához szükséges és így, mint terv­kötelezett vállalat, természetesen egyéb munkákat is vállalunk. A Közgazdasági Egyetem esetében ott volt a baj, hogy az igen nagy anyagot részben későn, részben tervszerűtlenül zúdították ránk, ellentétben például a Műszaki Egyetem­mel, ahol, az időben történt anyagleadás miatt, semmi fennakadás nem volt a jegyzetellátással. Így aztán torlódás tá­madt, mivel azokat a megrendelőinket is ki kellett elégítenünk, akiktől munkát vállaltunk akkor, amikor egyetemi ren­delés hiányában különben munkásaink nagy részét szélnek kellett volna enged­nünk. Éppen ezért a Művelődésügyi Mi­nisztérium jövőre előírta az egyes egye­temek, illetve karok részére a megfelelő kontingenst és meghatározta a kéziratok leadásának időpontját is. Ha ezeket be­tartják az egyetemek, a jövőben ilyen esetek nem fordulhatnak elő. A vélemények ugyan eltérnek a baj okában, a tény azonban tény: sok száz egyetemi hallgató tanulásit zavarta meg a jegyzethiány a Közgazdaságtudományi Egyetemen. A Művelődésügyi Miniszté­riumra vár a feladat, hogy az ilyen je­lenségeket egyszer és mindenkorra meg­szüntesse. Jegyzethiány akadályozza a tanulást a Közgazdasági Egyetemen test­u­lj tervezési és prémiumrendszer a gépiparban ★ 4 A Számviteli Képesítő Bizottság hírei Mikor lehet jelentkezni államháztartási könyvelői, mérleg­képes könyvelői és okleveles könyv­­vizsgálói előkészítésre. Sokan fordulnak hozzánk felvételi kérelmekkel. Sajnos a felvételeket je­lenleg nem áll módunkban teljesíteni. Előkészítésre minden év májusában és júniusában veszünk át kérelmeket, amelyeket előre elkészített forma­­nyomtatványon kell benyújtani a P. M. Könyvviteli Tanulmányi Felügye­lőség Budapest, V., Nádor tér 2—4. sz. alatt. A felvételhez szükséges űrlapo­kat a Felügyelőség május 1-től kezdő­dően küldi meg az érdeklődőknek. Az államháztartási könyvelői képe­sítés a költségvetési szerveknél pénz­ügyi vagy számviteli munkakörben foglalkoztatottak szakképes­tése. Elő­készítésre, ill. vizsgára csak az bocsát­ható, akinek legalább érettségije vagy azzal egyenértékű képesítő bizonyít­ványa van és legalább kétéves költ­ségvetési vagy államszámviteli gyakor­latot igazol. Az előkészítés időtartama általában 10 hó, szeptembertől—jú­niusig tart. Az előkészítésre bocsátás kérhető tanfolyami és levelező formá­ban. A mérlegképes könyvelői képesítés a vállalati és irányítószervi számviteli, valamint pénzügyi dolgozók szakképe­sítése. Előkészítésre az jelentkezhet, akinek képesített könyvelői képesítése, vagy érettségivel egyenértékű bizo­nyítványa van, legalább 24 éves és 6­2 év számviteli gyakorlatot igazol. Fő­­iskolai vagy egyetemi végzettség ese­tén általában kétéves gyakorlatot kell igazolni. Az előkészítés szintén tanfo­lyami és levelező formában történik, időtartama kb másfél év. A szakvizs­gát öt tantárgyból kell letenni. A vizs­ga tárgyai: Politikai gazdaságtan, Jogi ismeretek, Pénzgazdálkodás és pénzügyi tervezés, Vállalati tervezés és Számvitel. Az okleveles könyvvizsgálói képesí­tés az irányítószervek és vállalatok revizorainak, főrevizorainak és „A“ kategóriájú vállalatok főkönyvelőinek szakképesítése. Előkészítésre az je­lentkezhet, aki már a mérlegképes könyvelői vagy azzal egyenértékű ké­pesítéssel rendelkezik, 30. életévét be­töltötte és a mérlegképes könyvelői képesítéshez előírt gyakorlati időn túl további öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az előkészítés időtartama szintén kb. másfél év. A vizsga tan­tárgyai: Marxizmus—leninizmus, Jog, Népgazdasági tervezés, Népgazdasági számvitel-szervezés, Ellenőrzés. Természetesen a vizsgára bocsátás feltételeit és a munkaköri előírásokat csak kivonatoltan közöltük. Akit a kér­dés részletesebben érdekel, postán vagy személyesen forduljon P. M. Könyvviteli Tanulmányi Felügyelőség­hez, Budapest, V., Nádor tér 2—4 sz. P. M. Könyvviteli Tanulmányi Felügyelőség. (Kérjük az előkészítésben részt­vevő, vagy résztvenni szándékozó olvasóinkat, hogy lapunkat állan­dóan kísérjék figyelemmel, mert a jövőben rendszeresen jelentkezünk a Felügyelőség közleményeivel.)

Next