Figyelő, 1960. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-24 / 21. szám

Ingatlan: Állami forgalom (Országos Takarékpénztárnál.) TELEKÉRTÉKESÍTÉS. Áprilisi eladások: Forint Bács megyei községi, négyszög­ölenként 8—Ifi Győr megyei községi, négyszög­ölenként 10—31 Veszprém megyei községi, négyszögölenként 12—22 Somogy megyei községi, négy­szögölenként 10—22 MAGÁNFORGALOM (Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalatnál.) TELEK. ZUGLIGETBEN 272 négyszögöles, közművesített gyümölcsös, közlekedés közelé­ben 50 000 160 négyszögöles, közművesített gyümölcsös, bekerítve 100 000 XII. KERÜLET 564 négyszögöles, osztható, köz­művesített, közlekedés közelé­ben (négyszögölenként) 200 300 négyszögöles, sima telek, közlekedés közelében, néhány gyümölcsfával 75 000 425 négyszögöles, ősfás, bekerí­­tetlen 15 000 CSALÁDI HÁZ XXI. KERÜLET HENGERÉSZ UTCÁBAN 1 szoba, konyha, kamra, zárt veranda vízvezetékkel, újonnan tatarozott ház, azonnal beköl­tözhető 110 000 CSERVENKA UTCA Azonnal beköltözhető, 170 négy­szögöles, gyümölcsösön fekvő, 2 szoba, konyha, kamra, előszoba 120 000 KIRÁLYERDŐNÉL, DARU UTCÁBAN Beköltözhető, 1 szoba, konyha, kamra, előszoba 250 négyszög­­öles telken 20 000 KIRÁLYERDŐNÉL, KALAMÁR JÓZSEF UTCÁBAN Beköltözhető: 150 négyszögöles telken, kétszer­­ szoba, konyha, kamra, zárt veranda, bevezetett vízvezetékkel és háztartási árammal 120 000 Motorkerékpár: (A Bizományi Áruház motorboltjában, IX.­, Üllői út 147.) HASZNÁLT MOTOROK: KAPHATÓK: Csepel 125-ös, lemezvillás­­40—70 százalékos) 1200—2000 Csepel 125-ös, első teleszkópos 40—75 százalékos) 2000—3500 Csepel 125-ös, első-hátsó teleszkópos­­40—75 százalékos) 2200—4500 Csepel 250-es (60—70 százalékos) 6000—7500 Zündapp 750-es teheroldal­­kocsival (50 százalékos) üzem­képes 11 800 IZS 350-es, lemezvillás (75 százalékos) üzemképes 14 160 Panni (90 százalékos) üzemképes 4720 Leértékelt cikkek: (Az Alkalmi Áruházak áraiból.) (József krt. 37., Majakovszkij u. 49., Kálvin tér 3.): Forint (József krt. 37., Népszínház u. 19.): Női kulikabát gyapjú­­szövetből 248 Női kartonruhák 70—130-ig Üdülés: Étkezési lehetőség a helyi vendég­látóiparnál, kb. személyenként 35—40 FÖLDVÁR 2 ágyas szoba naponta 29­3 ágyas szoba naponta 37 Étkezési lehetőség a helyi vendég­látóiparnál, személyenként, naponta kb. 35—40 LELLE HETI ÁRTÁJÉKOZTATÓ 1960. május 17—24. Forint Oldalkocsi-hajó szélvédővel, sárhányóval és rúgókkal, nyers állapotban 1416 Személygépkocsi. (Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalatnál, XIII., Jász u. 29., félfogadás 8—14 óráig.) HASZNÁLT autók A MÚLT HETI ELADÁSBÓL: Forint 1 Buick Eight 38 000 1 Steyr 200 II 000 1 Volkswagen 26 000 1 Ford V—8 14 000 1 Tatra 57/b 16 000 6 Skoda 20 000—31 000 2 Skoda Kolonial 15 000—16 000 3 Skoda Sedan 25 000-32 000 1 Tatraplan 28 000 1 BMW 340 24 000 7 Pobjeda 37 000—39 000 KAPHATÓ: 2 Skoda 1100, üzemképes 23 000—26 000 1 Humber Super Snipe, nagyjavításra vár 18 000 1 Fiat 1400, apróbb javításra szorul 39 000 1 BMW 340, menetkész 28 000 Műszaki cikkek: (Bizományi Áruház, Tanács krt. 24.) CSÓNAKMOTOROK: „König” 175-ös (farmotor) 6400 „Amatőr” 175-ös (farmotor) 4720 „Ewainrood” 500-as (farmotor) 5900 „Pequeot” (Pezso) 250-es (far­motor) 3540 „Weekend Johnson” 100-as (oldal­motor) 1180 „Bosch” 125-06 (csiga(z­ ár nélkül) 590 „Weekend” 100-as (oldalmotor) 826 „Terra” 125-ös (oldalmotor) 826 HŰTŐSZEKRÉNYEK: Eredeti frigidaire, 160 literes 5900 „Ukrajna” 45 literes 3540 DKW kis hibás, 160 literes 2300 Különböző hibás (Bosch, AEG stb.) hűtőszekrények 700—1000 Tisztaselyem tweel, 90 cm 115 helyett 65 Kínai tisztaselyem, 70 cm 133 helyett 54 Nyakkendőselyem, 90 cm 57 helyett 43 Shottis női szövet, 140 cm 97 helyett 50 Sima flockon anyag 14-től Kartonok 18-tól Matrac grádli 47 helyett 33 Ballonvászon 78 helyett 40 Konyharuhák 12-től Női short 58 Férfi vászonöltöny 304 Férfi kamgánnöltöny 594 (Árpád u. 56., József krt. 13.): Rádió 1800 helyett 765 (Thököly u. 16.): Férfi szandálok szürke és drapp színben 210 Női papucscipők 123 helyett 105 Férfi cipők 400 helyett 280 Férfi papucsok 42 Női szandálok 175 helyett 155 (Ibusz Fizetővendég Szolgálat.) BALATON SIÓFOK-BALATONÚJHELY 2 ágyas szoba naponta 29—35 3 ágyas szoba naponta 37—4? Étkezési lehetőség a helyi vendég­látóipari vállalatnál kb. személy. 35—40 ZAMARDI 2 ágyas szoba naponta 29—35 3 ágyas szoba naponta 37—42 Étkezési lehetőség magánházaknál, naponta, személyenként kb. 40—45 SZÁRSZÓ 2 ágyas szoba naponta 29 3 ágyas szoba naponta 37 2 ágyas szoba naponta 29—35 3 ágyas szoba naponta 37—42 Étkezési lehetőség a helyi vendég­látóipari vállalatnál, személyenként naponta kb. 35—40 BOGLÁR 2 ágyas szoba naponta 29—35 3 ágyas szoba naponta 37—42 Étkezési lehetőség a helyi vendég­látóipari vállalatnál személyenként naponta kb. 35—40 8 FÓRUM Nem történt mulasztás A Figyelő I. évi IV. 19-i számában „Még most is téli álmát alussza” cí­men a „Színházi Mackó" átalakításá­ról szóló írás jelent meg. A cikkel kapcsolatban közöljük az alábbiakat: „Az Akácfa u. 3. sz. alatti helyiséget az ellenforradalom alatt súlyos sérü­lések érték, mint vendéglátóipari egy­ség megsemmisült. Az ellenforradal­mat követően a helyiséget helyreállí­tották, mert bár tudták, hogy az Em­­ke kávéház építkezésébe ezt a helyi­séget is be­ kell vonni, de addig, kö­zel másfél éven keresztül a bolt mű­ködhet. Erre annál is inkább szükség volt, mert az ellenforradalom pusztí­tásai a kerület vendéglátóiparát meg­tizedelték. Az Akácfa u. 3-ban 1957. októberétől 1959. március 31-ig üze­melt a „Színházi Mackó”, s ez idő alatt közel 15 millió forintot forgal­mazott. Felépítési (tehát nem átépí­tési) költsége pedig mindössze 300 000 forintba került. Természetes, hogy a normál­ kapacitáson felül kihasznált helyiséget a másfél év alatt ki kellett festeni, mert bepiszkolódott, össze­­füstölődött és vendégfogadásra egész­ségügyileg alkalmatlanná vált. Amikor az Emke, illetve az árká­­dosítás felső kormányszervek máltal jóváhagyott nagyarányú építkezései megfelelő szakaszba érkeztek, a „Színházi Mackó"-t be kellett zárni, mert az Emke-komplexumhoz ez a he­lyiség is hozzátartozik, s így természe­tesen ezek építkezésének a függvénye s csak mint az Emke kávéház szer­ves része „nyílhat meg”. Az Emke építkezései pedig előre meghatáro­zott terv szerint haladnak. Balla László osztályvezető Belkereskedelmi Minisztérium * Mint utóbb megállapítottuk, a Mac­kó bezárásának valóban műszaki okai voltak, tehát a Belkereskedelmi Mi­nisztérium fenti levelével egyetértünk. Néhány gazdaságszervezési hibáról A második ötéves tervben előirány­zott, nagymérvű ipari fejlődést gazdál­kodási módszereink fejlesztésével is követni kell, másként az elmaradás az egész ipar munkáját fékezi. Éppen ezért a gazdasági sikerek mellett még meglévő hibákat, az ötéves terv kö­vetelményeinek megfelelően ki kell javítani. Néhány ilyen gazdaságszer­vezési hibával foglalkozom az alábbi­akban. Közismert fogalom a gazdaságos so­rozatnagyság. Mégis alig találni olyan üzemet, ahol a készáruk egyes fajtái­nak és a szerelvények, alkatrészek so­­­rozatnagyságának ne az időszakos tervteljesítés, vagy a kereskedelmi szervek — olykor indokolatlan — kéré­se s egyéb szempontok határozzák meg. Ily módon gazdaságos sorozatnagyság helyett olykor alacsony darabszámot termelnek. Általánosan ismert az is, hogy a so­rozatgyártás alapvető szabálya: csak az összes anyagi, technikai feltétel biztosítása után lehet a gyártást meg­indítani. De ki vállalná a felelősséget azért, hogy esetleg e feltételek hiá­nyában ne indítsa a sorozatot? In­kább „tervszerűen” elkezdik a sorozat­­gyártást, s a zavarok csak később kö­vetkeznek. Nem mindenütt helyeznek elég súlyt a­ belső szállítási utak rövidítésére. Helyes, hogy a rekonstrukciók, átszer­vezések terveiben ma már nagyobb súllyal szerepel az egy négyzetméterre jutó termelés növelése, de nem ke­vésbé fontos a szállítási utak, közbeeső üzemraktárak létesítése sem. S ha en­nek hiányában az alkatrész késve vagy sérülve érkezik, illetve ha túl sok anyagmozgatóra van szükség, akkor már csak tüneti kezeléssel le­het a bajokon segíteni. Hadd említsem továbbá a szabvá­nyosítás, tipizálás, építőszekrény-rend­szerű gyártás előnyeit. Ez is közis­mert, mégis egy-egy szerelvény vagy alkatrész ma még rengeteg változat­ban szerepel vállalataink konstruk­cióiban, terveiben. Ha e hibák gyökerét keressük, arra a következtetésre jutunk: a gazdasági vezetők olyannyira túlterheltek napi feladatokkal, hogy nem marad idejük a gazdaságosabb módszereken gondol­kodni, azokat megvalósítani. Egy új­ságíró nemrég megkérdezte egyik vál­lalatunk vezetőit: van-e a gyárban valaki, aki a megvalósítandó gazdasági módszerek tervezésén gondolkodjék? A válasz az volt, hogy erre nincs lét­számkeret, másrészt tervekben, ötle­tekben nincs hiány. Más kérdés azon­ban ezek megvalósítása. Úgy gondolom, arra lenne szükség: a vállalatok számára módot kellene nyújtani rá, hogy felkészülhessenek a jövő feladataira. Készítsenek kötelező jellegű terveket pl. a gazdaságos soro­zatnagyság bevezetésére. A rövidebb ideig tartó kiesés ily módon lehetővé tenné olyan korszerű módszer alkal­mazását, amely később sokszorosan megtérül. S ha a vállalatok mindezt saját erejükből nem képesek megvaló­sítani, kényszerítse rá őket az irányí­tó szerv, hasonlóan ahhoz, ahogyan a legfontosabb mutatók teljesítését je­lenleg megkövetelik. Ez a beavatkozás a vállalat gazdálkodásába még akkor is hasznos lesz a népgazdaság számá­ra, ha pillanatnyilag valaki úgy érzi, hogy sérti a vállalati önállóságot. dr. Antoniewicz Flórián Orion Rádió és Villamossági Vállalat VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS • Szállítási szerződés felbontásának lehetősége Egy beruházó vállalat beruházási ter­vében szereplő gépet rendelt meg egy gépgyártó vállalatnál, amely a megren­delést terven felüli gyártásra elfogadta. Ezt követően a beruházó vállalatnak al­kalma nyílott arra, hogy a gépet egy má­sik vállalattól rövidebb időn belül besze­rezze. Ezért megállapodott az eredeti szállító vállalattal abban, hogy a szállí­tási szerződést kötbérmentesen felbont­ják. Miután ez megtörtént, a beruházó szerződést kötött az új szállítóval, amely pedig a gépet határidőn belül leszállítot­ta. Felmerült az a kérdés, hogy a feleknek joguk volt-e a szerződést — a döntőbi­zottság beavatkozása nélkül — kölcsönös megállapodással felbontani. A szállítási szerződésekről szóló 50/1955. M. T. számú rendelet úgy rendelkezik (13. §. (2) bek.), hogy a felek a szerződést a teljesítési határidő előtt írásbeli meg­állapodással felbonthatják, ha ez jóváha­gyott tervüket nem érinti. A szerződés felbontása az adott esetben nem érintette a szállító tervét, mert a gyártást terven felül vállalta. A felbon­tás és az új szerződés kötése azonban a megrendelő tervénél­ teljesítését sem érintette, mert a beruházási tervében szereplő gépet az egyik szállítóval meg­kötött szerződés felbontása mellett egy másik szállítónál rendelte meg, mégpedig az eredeti szerződésben kikötött határ­időnél rövidebb szállítási határidőre. Ez még előnnyel is járt, mert a beruházó hamarabb jutott hozzá a szükséges gép­hez. A felek eljárása tehát megfelelt a szál­lítási szerződésekről szóló rendelet ren­delkezéseinek, az eredeti szállítási szer­ződés kötbérmentes felbontásában a felek — az ismertetett feltételek mellett — megállapodhattak. • Meddig érvényesíthető az árfelülvizsgálatra alapított igény? Egy vállalat kúpkerekek és tányérke­rekek esztergálását rendelte meg egy má­sik vállalatnál. A szállító vállalat telje­sítette a megrendelést, de a megrendelő a számla egy részét nem fizette meg az­zal az indokolással, hogy a kúp­kerekek árkalkulációja indokolatlanul magas. A megrendelő árhatósága — a döntőbizott­ság megkeresésére — megállapította, hogy a kúpkerék kalkulációja túlzott, a megrendelő kifogása tehát indokolt, ugyanakkor közölte azt is, hogy a tányér­kerék esztergálásának kalkulációja is túl­zott. A megrendelő az árhatóság közlése alapján viszontkeresetet emelt a tányér­kerekek esztergálásáért a szállítónak ki­fizetett többletösszeg erejéig, amivel szemben a szállító azzal védekezett, hogy a teljesítéstől, illetve a számla kiállítá­sától a viszontkereset emeléséig több mint egy év telt el, és így a viszontköve­­telési igény elévült. A döntőbizottság a viszontkereset elbí­rálásánál az 51/1955. M. T. számú rende­let 42. §-ának rendelkezéseiből indult ki, amely szerint az esedékességtől számí­tott egy év elteltével elévül az a pénzkö­vetelés, amely a szocialista szervezetek egymás közti polgári jogviszonyából szár­mazik, a beszedési megbízással érvénye­sített követelés visszatérítésére irányuló igény elévülési ideje pedig azonos az eredeti követelés elévülési idejével. Fi­gyelembe vette továbbá a döntőbizottság a Központi Döntőbizottság 448. sorszámú elvi határozatát, amely szerint a szállító szolgáltatásáért járó ellenszolgáltatás — a jelen esetben a fizetés — a szolgáltatás teljesítésekor válik esedékessé. A számlá­zási kötelezettség elmulasztása vagy — mint a tárgyalt esetben — a helytelen számlázás a fizetés esedékessé válását nem érinti. A felek az esztergálás díjában előzete­sen nem állapodtak meg, és a megrende­lő erről csak a számlázáskor értesült. A számlázást a szállító késedelem nélkül teljesítette, és a megrendelőnek egy év rendelkezésére állott a számlázott ár he­lyességének elbírálására. A megrendelő a tányérkerekek esztergálásának díját ez idő alatt nem kifogásolta, arra nézve nem kért árfelülvizsgálatot, igényét keresettel nem érvényesítette, és viszontkeresetével csak egy év eltelte után lépett fel, így követelése elévült, és viszontkeresetét el kellett utasítani. A Mikor esedékes a fizetési előleg visszafizetése? Egy vállalat fizetési előleget adott egyik dolgozójának, akinek munkaviszo­nya rövid idővel ezután megszűnt. Mi­vel az előleget nem fizette vissza, a vál­lalat beperelte volt dolgozóját, aki azzal védekezett, hogy a vállalat követelése idő előtti. Előadta ugyanis, hogy időköz­ben munkaviszonya megszűnt, gyógyke­zelés alatt áll, csak táppénzt kap, ebből pedig a fizetési előleg nem vonható le. Ezzel az üggyel a legfőbb ügyész tör­vényességi óvása folytán foglalkozott a Legfelsőbb Bíróság és a dolgozót a fize­tési előleg visszafizetésére kötelezte. Ál­lásfoglalása szerint, ha a dolgozó munka­­viszonya felmondás folytán megszűnik, esedékessé válik a fizetési előleg vissza­fizetése, téves tehát az a megállapítás, hogy a vállalat követelése időelőtti. A Legfelsőbb Bíróság szerint a konk­rét esetben akkor sem lett volna időelőt­ti a fizetési előleg visszafizetése iránti kereset, ha a dolgozó munkaviszonya a fizetési előleget adó vállalatnál tovább is fennállt volna. Az Mt. 80. § (2) bek. szerint ugyanis a fizetési előleget legké­sőbb 6 hónap alatt vissza kell fizetni, ez az időtartam pedig már letelt. Nem a bíróság döntése alá, hanem végrehajtás­ra tartozik viszont az, hogy a fizetési előleget hogyan lehet behajtani.

Next