Figyelő, 1960. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-24 / 21. szám
Ingatlan: Állami forgalom (Országos Takarékpénztárnál.) TELEKÉRTÉKESÍTÉS. Áprilisi eladások: Forint Bács megyei községi, négyszögölenként 8—Ifi Győr megyei községi, négyszögölenként 10—31 Veszprém megyei községi, négyszögölenként 12—22 Somogy megyei községi, négyszögölenként 10—22 MAGÁNFORGALOM (Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalatnál.) TELEK. ZUGLIGETBEN 272 négyszögöles, közművesített gyümölcsös, közlekedés közelében 50 000 160 négyszögöles, közművesített gyümölcsös, bekerítve 100 000 XII. KERÜLET 564 négyszögöles, osztható, közművesített, közlekedés közelében (négyszögölenként) 200 300 négyszögöles, sima telek, közlekedés közelében, néhány gyümölcsfával 75 000 425 négyszögöles, ősfás, bekerítetlen 15 000 CSALÁDI HÁZ XXI. KERÜLET HENGERÉSZ UTCÁBAN 1 szoba, konyha, kamra, zárt veranda vízvezetékkel, újonnan tatarozott ház, azonnal beköltözhető 110 000 CSERVENKA UTCA Azonnal beköltözhető, 170 négyszögöles, gyümölcsösön fekvő, 2 szoba, konyha, kamra, előszoba 120 000 KIRÁLYERDŐNÉL, DARU UTCÁBAN Beköltözhető, 1 szoba, konyha, kamra, előszoba 250 négyszögöles telken 20 000 KIRÁLYERDŐNÉL, KALAMÁR JÓZSEF UTCÁBAN Beköltözhető: 150 négyszögöles telken, kétszer szoba, konyha, kamra, zárt veranda, bevezetett vízvezetékkel és háztartási árammal 120 000 Motorkerékpár: (A Bizományi Áruház motorboltjában, IX., Üllői út 147.) HASZNÁLT MOTOROK: KAPHATÓK: Csepel 125-ös, lemezvillás40—70 százalékos) 1200—2000 Csepel 125-ös, első teleszkópos 40—75 százalékos) 2000—3500 Csepel 125-ös, első-hátsó teleszkópos40—75 százalékos) 2200—4500 Csepel 250-es (60—70 százalékos) 6000—7500 Zündapp 750-es teheroldalkocsival (50 százalékos) üzemképes 11 800 IZS 350-es, lemezvillás (75 százalékos) üzemképes 14 160 Panni (90 százalékos) üzemképes 4720 Leértékelt cikkek: (Az Alkalmi Áruházak áraiból.) (József krt. 37., Majakovszkij u. 49., Kálvin tér 3.): Forint (József krt. 37., Népszínház u. 19.): Női kulikabát gyapjúszövetből 248 Női kartonruhák 70—130-ig Üdülés: Étkezési lehetőség a helyi vendéglátóiparnál, kb. személyenként 35—40 FÖLDVÁR 2 ágyas szoba naponta 293 ágyas szoba naponta 37 Étkezési lehetőség a helyi vendéglátóiparnál, személyenként, naponta kb. 35—40 LELLE HETI ÁRTÁJÉKOZTATÓ 1960. május 17—24. Forint Oldalkocsi-hajó szélvédővel, sárhányóval és rúgókkal, nyers állapotban 1416 Személygépkocsi. (Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalatnál, XIII., Jász u. 29., félfogadás 8—14 óráig.) HASZNÁLT autók A MÚLT HETI ELADÁSBÓL: Forint 1 Buick Eight 38 000 1 Steyr 200 II 000 1 Volkswagen 26 000 1 Ford V—8 14 000 1 Tatra 57/b 16 000 6 Skoda 20 000—31 000 2 Skoda Kolonial 15 000—16 000 3 Skoda Sedan 25 000-32 000 1 Tatraplan 28 000 1 BMW 340 24 000 7 Pobjeda 37 000—39 000 KAPHATÓ: 2 Skoda 1100, üzemképes 23 000—26 000 1 Humber Super Snipe, nagyjavításra vár 18 000 1 Fiat 1400, apróbb javításra szorul 39 000 1 BMW 340, menetkész 28 000 Műszaki cikkek: (Bizományi Áruház, Tanács krt. 24.) CSÓNAKMOTOROK: „König” 175-ös (farmotor) 6400 „Amatőr” 175-ös (farmotor) 4720 „Ewainrood” 500-as (farmotor) 5900 „Pequeot” (Pezso) 250-es (farmotor) 3540 „Weekend Johnson” 100-as (oldalmotor) 1180 „Bosch” 125-06 (csiga(z ár nélkül) 590 „Weekend” 100-as (oldalmotor) 826 „Terra” 125-ös (oldalmotor) 826 HŰTŐSZEKRÉNYEK: Eredeti frigidaire, 160 literes 5900 „Ukrajna” 45 literes 3540 DKW kis hibás, 160 literes 2300 Különböző hibás (Bosch, AEG stb.) hűtőszekrények 700—1000 Tisztaselyem tweel, 90 cm 115 helyett 65 Kínai tisztaselyem, 70 cm 133 helyett 54 Nyakkendőselyem, 90 cm 57 helyett 43 Shottis női szövet, 140 cm 97 helyett 50 Sima flockon anyag 14-től Kartonok 18-tól Matrac grádli 47 helyett 33 Ballonvászon 78 helyett 40 Konyharuhák 12-től Női short 58 Férfi vászonöltöny 304 Férfi kamgánnöltöny 594 (Árpád u. 56., József krt. 13.): Rádió 1800 helyett 765 (Thököly u. 16.): Férfi szandálok szürke és drapp színben 210 Női papucscipők 123 helyett 105 Férfi cipők 400 helyett 280 Férfi papucsok 42 Női szandálok 175 helyett 155 (Ibusz Fizetővendég Szolgálat.) BALATON SIÓFOK-BALATONÚJHELY 2 ágyas szoba naponta 29—35 3 ágyas szoba naponta 37—4? Étkezési lehetőség a helyi vendéglátóipari vállalatnál kb. személy. 35—40 ZAMARDI 2 ágyas szoba naponta 29—35 3 ágyas szoba naponta 37—42 Étkezési lehetőség magánházaknál, naponta, személyenként kb. 40—45 SZÁRSZÓ 2 ágyas szoba naponta 29 3 ágyas szoba naponta 37 2 ágyas szoba naponta 29—35 3 ágyas szoba naponta 37—42 Étkezési lehetőség a helyi vendéglátóipari vállalatnál, személyenként naponta kb. 35—40 BOGLÁR 2 ágyas szoba naponta 29—35 3 ágyas szoba naponta 37—42 Étkezési lehetőség a helyi vendéglátóipari vállalatnál személyenként naponta kb. 35—40 8 FÓRUM Nem történt mulasztás A Figyelő I. évi IV. 19-i számában „Még most is téli álmát alussza” címen a „Színházi Mackó" átalakításáról szóló írás jelent meg. A cikkel kapcsolatban közöljük az alábbiakat: „Az Akácfa u. 3. sz. alatti helyiséget az ellenforradalom alatt súlyos sérülések érték, mint vendéglátóipari egység megsemmisült. Az ellenforradalmat követően a helyiséget helyreállították, mert bár tudták, hogy az Emke kávéház építkezésébe ezt a helyiséget is be kell vonni, de addig, közel másfél éven keresztül a bolt működhet. Erre annál is inkább szükség volt, mert az ellenforradalom pusztításai a kerület vendéglátóiparát megtizedelték. Az Akácfa u. 3-ban 1957. októberétől 1959. március 31-ig üzemelt a „Színházi Mackó”, s ez idő alatt közel 15 millió forintot forgalmazott. Felépítési (tehát nem átépítési) költsége pedig mindössze 300 000 forintba került. Természetes, hogy a normál kapacitáson felül kihasznált helyiséget a másfél év alatt ki kellett festeni, mert bepiszkolódott, összefüstölődött és vendégfogadásra egészségügyileg alkalmatlanná vált. Amikor az Emke, illetve az árkádosítás felső kormányszervek máltal jóváhagyott nagyarányú építkezései megfelelő szakaszba érkeztek, a „Színházi Mackó"-t be kellett zárni, mert az Emke-komplexumhoz ez a helyiség is hozzátartozik, s így természetesen ezek építkezésének a függvénye s csak mint az Emke kávéház szerves része „nyílhat meg”. Az Emke építkezései pedig előre meghatározott terv szerint haladnak. Balla László osztályvezető Belkereskedelmi Minisztérium * Mint utóbb megállapítottuk, a Mackó bezárásának valóban műszaki okai voltak, tehát a Belkereskedelmi Minisztérium fenti levelével egyetértünk. Néhány gazdaságszervezési hibáról A második ötéves tervben előirányzott, nagymérvű ipari fejlődést gazdálkodási módszereink fejlesztésével is követni kell, másként az elmaradás az egész ipar munkáját fékezi. Éppen ezért a gazdasági sikerek mellett még meglévő hibákat, az ötéves terv követelményeinek megfelelően ki kell javítani. Néhány ilyen gazdaságszervezési hibával foglalkozom az alábbiakban. Közismert fogalom a gazdaságos sorozatnagyság. Mégis alig találni olyan üzemet, ahol a készáruk egyes fajtáinak és a szerelvények, alkatrészek sorozatnagyságának ne az időszakos tervteljesítés, vagy a kereskedelmi szervek — olykor indokolatlan — kérése s egyéb szempontok határozzák meg. Ily módon gazdaságos sorozatnagyság helyett olykor alacsony darabszámot termelnek. Általánosan ismert az is, hogy a sorozatgyártás alapvető szabálya: csak az összes anyagi, technikai feltétel biztosítása után lehet a gyártást megindítani. De ki vállalná a felelősséget azért, hogy esetleg e feltételek hiányában ne indítsa a sorozatot? Inkább „tervszerűen” elkezdik a sorozatgyártást, s a zavarok csak később következnek. Nem mindenütt helyeznek elég súlyt a belső szállítási utak rövidítésére. Helyes, hogy a rekonstrukciók, átszervezések terveiben ma már nagyobb súllyal szerepel az egy négyzetméterre jutó termelés növelése, de nem kevésbé fontos a szállítási utak, közbeeső üzemraktárak létesítése sem. S ha ennek hiányában az alkatrész késve vagy sérülve érkezik, illetve ha túl sok anyagmozgatóra van szükség, akkor már csak tüneti kezeléssel lehet a bajokon segíteni. Hadd említsem továbbá a szabványosítás, tipizálás, építőszekrény-rendszerű gyártás előnyeit. Ez is közismert, mégis egy-egy szerelvény vagy alkatrész ma még rengeteg változatban szerepel vállalataink konstrukcióiban, terveiben. Ha e hibák gyökerét keressük, arra a következtetésre jutunk: a gazdasági vezetők olyannyira túlterheltek napi feladatokkal, hogy nem marad idejük a gazdaságosabb módszereken gondolkodni, azokat megvalósítani. Egy újságíró nemrég megkérdezte egyik vállalatunk vezetőit: van-e a gyárban valaki, aki a megvalósítandó gazdasági módszerek tervezésén gondolkodjék? A válasz az volt, hogy erre nincs létszámkeret, másrészt tervekben, ötletekben nincs hiány. Más kérdés azonban ezek megvalósítása. Úgy gondolom, arra lenne szükség: a vállalatok számára módot kellene nyújtani rá, hogy felkészülhessenek a jövő feladataira. Készítsenek kötelező jellegű terveket pl. a gazdaságos sorozatnagyság bevezetésére. A rövidebb ideig tartó kiesés ily módon lehetővé tenné olyan korszerű módszer alkalmazását, amely később sokszorosan megtérül. S ha a vállalatok mindezt saját erejükből nem képesek megvalósítani, kényszerítse rá őket az irányító szerv, hasonlóan ahhoz, ahogyan a legfontosabb mutatók teljesítését jelenleg megkövetelik. Ez a beavatkozás a vállalat gazdálkodásába még akkor is hasznos lesz a népgazdaság számára, ha pillanatnyilag valaki úgy érzi, hogy sérti a vállalati önállóságot. dr. Antoniewicz Flórián Orion Rádió és Villamossági Vállalat VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS • Szállítási szerződés felbontásának lehetősége Egy beruházó vállalat beruházási tervében szereplő gépet rendelt meg egy gépgyártó vállalatnál, amely a megrendelést terven felüli gyártásra elfogadta. Ezt követően a beruházó vállalatnak alkalma nyílott arra, hogy a gépet egy másik vállalattól rövidebb időn belül beszerezze. Ezért megállapodott az eredeti szállító vállalattal abban, hogy a szállítási szerződést kötbérmentesen felbontják. Miután ez megtörtént, a beruházó szerződést kötött az új szállítóval, amely pedig a gépet határidőn belül leszállította. Felmerült az a kérdés, hogy a feleknek joguk volt-e a szerződést — a döntőbizottság beavatkozása nélkül — kölcsönös megállapodással felbontani. A szállítási szerződésekről szóló 50/1955. M. T. számú rendelet úgy rendelkezik (13. §. (2) bek.), hogy a felek a szerződést a teljesítési határidő előtt írásbeli megállapodással felbonthatják, ha ez jóváhagyott tervüket nem érinti. A szerződés felbontása az adott esetben nem érintette a szállító tervét, mert a gyártást terven felül vállalta. A felbontás és az új szerződés kötése azonban a megrendelő tervénél teljesítését sem érintette, mert a beruházási tervében szereplő gépet az egyik szállítóval megkötött szerződés felbontása mellett egy másik szállítónál rendelte meg, mégpedig az eredeti szerződésben kikötött határidőnél rövidebb szállítási határidőre. Ez még előnnyel is járt, mert a beruházó hamarabb jutott hozzá a szükséges géphez. A felek eljárása tehát megfelelt a szállítási szerződésekről szóló rendelet rendelkezéseinek, az eredeti szállítási szerződés kötbérmentes felbontásában a felek — az ismertetett feltételek mellett — megállapodhattak. • Meddig érvényesíthető az árfelülvizsgálatra alapított igény? Egy vállalat kúpkerekek és tányérkerekek esztergálását rendelte meg egy másik vállalatnál. A szállító vállalat teljesítette a megrendelést, de a megrendelő a számla egy részét nem fizette meg azzal az indokolással, hogy a kúpkerekek árkalkulációja indokolatlanul magas. A megrendelő árhatósága — a döntőbizottság megkeresésére — megállapította, hogy a kúpkerék kalkulációja túlzott, a megrendelő kifogása tehát indokolt, ugyanakkor közölte azt is, hogy a tányérkerék esztergálásának kalkulációja is túlzott. A megrendelő az árhatóság közlése alapján viszontkeresetet emelt a tányérkerekek esztergálásáért a szállítónak kifizetett többletösszeg erejéig, amivel szemben a szállító azzal védekezett, hogy a teljesítéstől, illetve a számla kiállításától a viszontkereset emeléséig több mint egy év telt el, és így a viszontkövetelési igény elévült. A döntőbizottság a viszontkereset elbírálásánál az 51/1955. M. T. számú rendelet 42. §-ának rendelkezéseiből indult ki, amely szerint az esedékességtől számított egy év elteltével elévül az a pénzkövetelés, amely a szocialista szervezetek egymás közti polgári jogviszonyából származik, a beszedési megbízással érvényesített követelés visszatérítésére irányuló igény elévülési ideje pedig azonos az eredeti követelés elévülési idejével. Figyelembe vette továbbá a döntőbizottság a Központi Döntőbizottság 448. sorszámú elvi határozatát, amely szerint a szállító szolgáltatásáért járó ellenszolgáltatás — a jelen esetben a fizetés — a szolgáltatás teljesítésekor válik esedékessé. A számlázási kötelezettség elmulasztása vagy — mint a tárgyalt esetben — a helytelen számlázás a fizetés esedékessé válását nem érinti. A felek az esztergálás díjában előzetesen nem állapodtak meg, és a megrendelő erről csak a számlázáskor értesült. A számlázást a szállító késedelem nélkül teljesítette, és a megrendelőnek egy év rendelkezésére állott a számlázott ár helyességének elbírálására. A megrendelő a tányérkerekek esztergálásának díját ez idő alatt nem kifogásolta, arra nézve nem kért árfelülvizsgálatot, igényét keresettel nem érvényesítette, és viszontkeresetével csak egy év eltelte után lépett fel, így követelése elévült, és viszontkeresetét el kellett utasítani. A Mikor esedékes a fizetési előleg visszafizetése? Egy vállalat fizetési előleget adott egyik dolgozójának, akinek munkaviszonya rövid idővel ezután megszűnt. Mivel az előleget nem fizette vissza, a vállalat beperelte volt dolgozóját, aki azzal védekezett, hogy a vállalat követelése idő előtti. Előadta ugyanis, hogy időközben munkaviszonya megszűnt, gyógykezelés alatt áll, csak táppénzt kap, ebből pedig a fizetési előleg nem vonható le. Ezzel az üggyel a legfőbb ügyész törvényességi óvása folytán foglalkozott a Legfelsőbb Bíróság és a dolgozót a fizetési előleg visszafizetésére kötelezte. Állásfoglalása szerint, ha a dolgozó munkaviszonya felmondás folytán megszűnik, esedékessé válik a fizetési előleg visszafizetése, téves tehát az a megállapítás, hogy a vállalat követelése időelőtti. A Legfelsőbb Bíróság szerint a konkrét esetben akkor sem lett volna időelőtti a fizetési előleg visszafizetése iránti kereset, ha a dolgozó munkaviszonya a fizetési előleget adó vállalatnál tovább is fennállt volna. Az Mt. 80. § (2) bek. szerint ugyanis a fizetési előleget legkésőbb 6 hónap alatt vissza kell fizetni, ez az időtartam pedig már letelt. Nem a bíróság döntése alá, hanem végrehajtásra tartozik viszont az, hogy a fizetési előleget hogyan lehet behajtani.